Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

VÁCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1993. MÁRCIUS 4., SZERDA VÁCON A KULTÚRÁBAN DEMOKRÁCIA VAN Az államelefánt és a kultúra porcelánboltja Elefánt a porcelánboltban címmel látott napvilágot a Szabad Demokraták Szövetségének kulturális programja vagy — ahogy a dokumentumon szerepel — háttér­anyag-gyűjteménye. S ez volt a témája Rajk László és Fényi Tibor előadásának is, amelyre a közelmúltban került sor Vácon, a művelődési központban. Az elefánt, azaz az állam, nem tehet mást, mint kivo­nul a poreelánboltból, a kultúrából, legalábbis ami az erre szánt pénzek elosz­tását illeti. Vagyis, az ál­lamnak csak kötelezettségei vannak a kultúrában, an­nak finanszírozásában, jogai viszont nincsenek. — Kis­sé leegyszerűsítve így ösz- szegezie Rajk László or­szággyűlési képviselő az SZDSZ álláspontját. Miként lehetne e háttér­anyag-gyűjtemény monda­nivalóját a városra vonat­koztatni, mi lenne ebből el­fogadható? — Bartos Fe­renc polgármester, külföldi útja miatt, nem lehetett je­len ézen a rendezvényen, így az ott felvetett kérdé­seket csak a mi tolmácsolá­sunkban ismerhette meg. © Rajk László beszélt ar­ról, hogy a kultúra üzlet is, és az üzlet után adózni kell. Az adóba beépített plusz­százalékot megkaphatná a kulturális költségvetés, mint ahogy részesedhetne a kul­túrával összefüggő és rész­ben attól függő ágazatok bevételéből is. Elképzelhető egy ilyen rendszer a város­ban? Például, hogy egy lé­tező vagy jövőbeni idegen­forgalmi vállalkozás hasz­nából a kulturális rendez­vényeket támogassák? — Elvben elképzelhető egy ilyen struktúra, bár gyakorlati megvalósítását még nem látóm. Egy elő­nye mindenképen lenne: a polgár tudná, hogy a város mire fordítja a bevétele egy részét, illetve az általa fi­zetett adót. © A kulturális program szerint, a pénzek elosztását egy választott testületre kellene bízni, amelyben he­lyet kapnak az alkotók, a- kritikusok, a kulturális in­tézmények szakemberei, a közönséget képviselő egye­sületek delegáltjai és a kormány képviselői. Vajon a szakmai parlamentnek, a város vonatkozásában, meg­felel-e a művelődési bizott­ság? Városvédők találkoznak Márciu s 4-én ülnek ösz- sze ismét a Váci Városvédő és Városszépítő Egyesület tagjai. Következő össze­jövetelük, amint egy hó­napja is, Szántó Pál váci diáinak vetítésével kezdő­dik, aztán aktuális kérdé­seket beszélnek meg. Ezek között lesznek a világki­állítás városi előkészületei is. Az egyesület felvette a kapcsolatot e témában a polgármesteri hivatallal. Találkozójuk, mint ren­desen, most is 17 órakor kezdődik a Madách Imre Művelődési Központban. — A Város költségvetésé­ről a választott képviselők döntenek, ők nem a kultúra „előállítói”, hanem „fo­gyasztói”. A testület a fo­gyasztót képviseli, felelős a város lakosságának azért, hogy mire fordítja a pénzt. De hogy a kultúrára fordít­ható összeget hogyan oszt­ják el, abban már a bizott­ságnak szabad keze van. És a bizottság majd akkor dönt a pénz elosztásáról, amikor újra kiegészül külső tagokkal, akik valóban a város kulturális életének értői és képviselői, egy-egy művészeti ág vagy terület reprezentánsai. © Ami szintén felvető­dött: ne felülről kényszerít­senek rá a lakosságra prog­ramokat, hanem a polgárok körei kezdeményezzenek, mit szerelnének, mihez kérnek támogatást... — A városban a pályázati rendszer már tavaly is mű­ködött. Ez volt az egyetlen terület, ahol a képviselő- testület leadta a hatáskört. A művelődési, ifjúsági és sportbizottság több millió forint sorsáról döntött, s ebben részük volt a bizott­ságba választott külső ta­goknak is, A pályázatokra kiosztható összeg az elmúlt évben már magasabb volt, mint az előző évben, idén pedig a testület megkétsze­rezte az összeget. Persze több a pályázó is. © A szabad demokraták szerint a kultúrának leg­alább egy területét előny­ben kellene részesíteni. Ök a könyvtárakat preferálnák. Ahogy Rajk László mond­ta, a számítógéppel össze­kapcsolt, korszerű könyv­tárhálózat a kultúra „védő­hálója” lehetne, sok minden ráépülhetne. Ennek biztos pillére volna a városi könyvtár. Vagy ön nem így látja? — Tipikus állampárti mentalitásnak tartom. Ez nem liberális, hanem bol­sevik gondolkodásmód. Mert rá akar kényszeríteni valamit az emberekre, és ellentmond a korábbi tézi­seknek, amiket az előadás­ból idézett. Mi ne határoz­zuk el, hogy a polgárnak be kell ülnie a könyvtárba, hogy ott kulturálódjon! (Borgó) Vagyonnevesítés az ÁFÉSZ-eknél Még lehet kérni a tagság visszaállítását Jó egy hete a parlament ülésén, a napirend tárgyalása előtt szólalt fel egy képviselő, aki kifogásolta: a szövet­kezetek a vagyonnevesítésre vonatkozó hatvannapos határidőt nem tartják be. így azok, akik öt esztendőn át tagok voltak, vagy azok örökösei, nem kapnak időt arra, hogy megújítsák tagságukat, hiszen már nagyban tarta­nak a részközgyűlések. E kérdést ugyanezen nap délután­ján feltették a Szobi ÁFÉSZ elnökének. Rasman Ist­vánnak, a nagymarosi részközgyűlésre érkezett emberek. Még mielőtt a szövetke­zeti törvény ÁFÉSZ-ekre vonatkozó részének ismerte­tésére rátért Rasman Ist­ván, megnyugtatta a jelen­levőket. Elmondta: a szö­vetkezeti. az átmeneti tör­vény mást ír elő a mező- gazdasági és a fogyasztási szövetkezeteknek. Sokan — főleg azokon a települése­ken, ahol mindkét szövet­kezeti forma megtalálható — félreértelmezik a szabá­lyokat. A szövetkezeti tag­ság visszaállítását március 20-áig lehet kérni, ezt nem zavarja, hogy már most megtartják a részközgyűlé­seket, hiszen a vagyonne­vesítésről a küldöttgyűlés dönt majd. Mekkora vagyonnal ren­delkezik ma a szobi fo­gyasztási szövetkezet? Az elnöktől megtudtuk, az el­múlt két esztendőben leg­több egységüket már bér­beadással üzemeltették. A szövetkezet vagyonát képe­zik továbbra is ezek az in­gatlanok, amelyekért az üzemeltetők bérleti díjat fizetnek. A Szobi ÁFÉSZ alapító vagyona, huszonöt esztendővel ezelőtt, 21 millió forint volt, a gyarapodás 67 millió, s erre jön a tagok 2 millió forint értékű részje­gye. A szövetkezeti törvény értelmében, az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek vagyonának 70 százalékát kell nevesíteni, a fennmaradó 30 százalék az oszthatatlan vagyon. A nevesített vagyon mér­téke az új törvény alapján változott, a felső határ 100 ezer forint. Előfordulhat olyan eset is, hogy kevés a tag,-s nagy a vagyon. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben az oszthatatlan vagyon nem 30, hanem en­nél több százalék . lesz. A vagyonnevesítésnél figye­lembe veszik a régebbi ÁFÉSZ-tagok érdekeit is. így, akik 1978 előtt tagok voltak, az üzletrészükre még kapnak külön néhány ezer forintot. Akik viszont 1945—50 között léptek be a földműves-szövetkezetekbe, azoknak 10 ezer forint kü­lön üzletrész jár. Minden szövetkezetnek a törvény értelmében új alap­szabályt kell készíteni. Ez a küldöttgyűlés feladata lesz. Mit javasol a vezető­ség, mit rögzítsenek az új alapszabályban? Többek között azt, hogy a szövetke­zet átalakulása, szétválása esetén csak a szövetkezeti tag dönthessen, a küldöt­teknek ehhez nincs joguk. A szövetkezeti tagok ren­delkezzenek a fel nem oszt­ható vagyon fölött, s az egyetértésükkel léphet csak a szövetkezet gazdasági tár­saságba, vagy alakíthat ve­gyes vállalatot. Az ÁFÉSZ-tagok, ha úgy gondolják, a maguk kezébe veszik a helyi egységek irá­nyítását, arra is módjuk nyílik. Ugyanis az új szö­vetkezeti törvény értelmé­ben ezt a részközgyűlésen eldönthetik. (halász) Többmilliós épületkárok Február végi erdőtüzek Az elmúlt hónap utolsó két hetében nagyon gyak­ran, csengett a Váci Tűzol- tóparancsnokság' 05-ös tele­fonja. Vácról és a hozzájuk tartozó településekről kér­tek segítséget. Dunakeszin, a Kézai Si­mon utcában felrobbant a propán-bután gázpalack. Több millió forint kárt okozott a lakóépületben. Hasonló nagyságrendű volt a károsodás Foton, ahol két épület lett a tűz martaléka. Az említett 14 nap alatt 39 esetben kértek segítsé­get a szabadban keletkezett tűz eloltásához. Márianoszt­A SÚGÓT IS MEGTAPSOLTAK A Reménységé a város bálja Az Árpád úti iskola táncosai (A szerző felvétele) Az új Reménység Egye­sület monstre farsangi mű­sorával nem akart avant­gárd, formabontó művészi produkciót létrehozni. A legegyszerűbb megoldást választották, apró kis jele­neteket — két-három sze­replővel — tanított be Kö- vi László, egytől egyig ka­szeme elől rejtetten ülő sú­góra : Kézit csókolom, mond­ja már hangosan, semmit sem értek! —, kitört a ne­vetés. A súgó azután már nem várta meg a következő fi­gyelmeztetést: az első sorok számára is tisztán hallható módon mondta elő a szüve­get. Igaz, nemcsak prózai jelenetek voltak. Üdítő lát­vány volt, amikor a gyere­kek táncoltak. Itt sem a produkció művészi színvo­nala volt a lényeg, hanem nézni az előadókat, akik már hetek óta készültek er­re a bemutatkozásra. Arról nem is beszélve, hogy való­színűleg a szülők se lehet­tek tétlenek, mert a ruhá­kat, is meg kellett varrni valakinek. Talán csak a Hortus Mu- sicus kamarakórusnak és a cigányzenekarnak volt sze­replési rutinja. Nekik ter­mészetesen azért volt sike­rük, mert annyira jól csi­nálták saját műfajukat. A mozi nézőterén helyet foglaló háromszáz vendég mindenből azt figyelte, ami jó, ami értékelhető volt. Bőzsöny Ferencnél például természetesen azokat a tör­téneteket, vicceket, amelye­ket két műsorszám között rögtönzött. Az igazán jól szórakozó s ezt tapsaival is kinyilvánító közönség sorai között ott voltak a polgármesteren kí­vül városi képviselők, pár­tok vezetői, egyházi szemé­lyek és a különböző önszer­veződő egyesületek tagjai, tisztségviselői. Ebből az kö­vetkeztethető, a Remény­ség farsangi bálja városi rangú bál. így volt ez tavaly is, és valószínűleg így lesz jövőre is. De az újjáalakulás óta most először a régi szék­ház egész területét igénybe vehették a hajnalig tartó mulatságra, a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó far­sangi időszak kiválasztott napján. —dudás— rán, a Pityérák-tanya mel­lett borult lángba öt hektá­ron az ötéves tölgyfacseme- tekert. Hatvanezer forint a kár. Gödön, a Köztársa­ság útnál három hektár avar, egy köbméter hulla­dék fa pusztult el, s egy sze­mélygépkocsi megrongáló­dott. A Vác határában levő Sejcére éles hajtűkanyarok­kal tarkított úton lehet fel­jutni. Február utolsó két hetében többször is felka­paszkodtak a hegyvidékre a testes, piros tűzoltóautók. A dunakeszi repülőtér mel­lé egyszer száraz fű oltásá­hoz, máskor avartűzhöz kérték a segítséget. Mentek a tűzoltók Szödre, Csörög­ve, Kosára, Váchartyánba s máshová. Utólagos beje­lentés történt — a biztosító kárrendezéséhez szükséges igazolás miatt —, Vác, Má­ria utca 21-ből. A szobai kályha mellé helyezett ru­hanemű meggyulladt, nyolcezer forint a tulajdo­nos kára. A Váci Tűzoltópárancs- nokság márciusban is felké­szült a segítségnyújtásra. A lakosság sokat tehet, hogy minél kevesebbszer indítsanak kocsikat a Szi- lassy utcából. Az utasok a vonatablakból ne dobjanak ki égő dohányneműt! A ki­rándulók ne gyújtsanak tü­zet a határban, s akik gazt égetnek házuk, földjük tá­jékán, ne hagyják őrizetle­nül a területet, csak ha tel­jesen eloltották a tüzet. Tűzoltókészülék, -szerszám legyen mindig a közelben. Ahol feltételezhető, hogy szándékos gyújtogatás tör­tént, ott a rendőrhatóság vizsgálatot indít. P. R. VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 15. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. • Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telelőn: (27) 10-055. Telex: 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt 3-töl H-ig, vala­mint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. hu. r-~a 11 cagtatót. Tanított be? Bizo­nyára megtette, de a színé­szei fejébe nem akart bele­menni a szöveg, így a súgó­nak jutott a főszerep. Talán ez is lehetett az előadás si­kerének egyik szándékosan beépített titka. Ugyanis, amikor Oly András rászólt a kis kalitkában, a nézők

Next

/
Thumbnails
Contents