Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-31 / 77. szám
11 artgvcr sen ysor ozat Zenélő gyermekváros Hamarosan befejeződik a fóti gyermekvárosban tavaly novemberben indított hatrészes komolyzenei hangversenysorozat. Az egykori Károlyi-kastély épületében rendezett rangos zenei eseményt a fóti zeneiskola szervezte. Az angliai Braedfield kollégiumi kórus ének- és zenekara április 3-án, pénteken 19 órai kezdettel főúrié Requiemjét, valamint Eigar-, Brahms- és Purcell- műveket szólaltat meg. A záró hangverseny április 25-én, szombaton ugyancsak 19 órakor kezdődik. Ekkor a Svédországban élő magyar származású operaénekes, Tálas Ernő a stockholmi operaház tenoristája márciusról halasztott ária- esten mutatkozik be a fóti közönségnek. A karnagy Horváth István, a helyi zeneiskola igazgatója, hegedűn Cselőteiné Závodszlcy Katalin működik közre. Mit ér a jelző? Az utóbbi időkben egyre többen tették fel a kérdést beszélgetőpartnereiknek: mit jelent az, hogy nemzeti? Az utóbbi időkben sokan tették fel önmaguknak is a kérdést: mi az, hogy nemzeti? A hetvenesztendős Fekete Gyula életművével felel. Kimondva-kimondat- lanul hazajárt, a Duna Tisza közt élőkért aggódik. A cseppben láttatja a tengert, az egyediben az általánost. Mert az majdnem biztos, hogy három évtizeddel ezelőtt másképpen csengtek Weisz doktor szavai. Ám ma is és mindenkoron érvényesen. „Az orvos halála” — lehet, hogy ma már az orvos élete címet adná az író? — értékeket mutat fel. Értékeket, amelyek minden korban egyaránt fontosak ahhoz, hogy egy közösség életben maradhasson. A doktor élete, gondolkodás- módja belesimult a falu mindennapjaiba. Ma már senki sem tudhatja, neki mi is jutott belőle — mondja Fekete Gyula. Aki ma, a hetvenesztendős bölcsesséHa ÖN a prosperáló vállalkozását a központba akarja helyezni, ha azt szeretré, hogy tömegközlekedési eszközzel is könnyen, gyorsan elérhető legyen, ha patinás cégét patinás épületből kívánja irányítani, • • akkor Önnek aj irodába kell költöznie Budapest üzleti negyedének központjában 450 m2 alapterületű, központi fűtéses, világos, II. emeleti, jelenleg 17 helyiségből álló iroda kiadó, illetve bérleti joga átadó. 14 telefonfővonal, 13 mellékállomás, kiépített Novell-hálózat Részletes ajánlatkérésére levélben válaszolunk. Levélcímünk: Budapest, Pf.: 91. 1367. Ahogyan az író a drámai műfaj segítségével nemzeti értéket teremt, úgy válik a huszadik század végén a népi kultúra a metropolisz részévé is. Az ősi kultúra áthagyományozódik, s megváltozott formában él tovább — mondotta Illyés Gyula. Szavainak igazát érhettük tetten, amikor a táncházak hívogatták a kicsinyeket és nagyokat egyaránt.' S akkor is, amikor minden esztendőben tanúi voltunk: milyen fontos a Galga mentieknek, hogy bemutatkozhassanak. Ä gödöllői művelődési központ jeles napjai voltak ezek a találkozók. A közönség együtt dalolt a színpadon lévőkkel. Mert a Galga mentén még ma is sajátja az ott élőnek az ének, a tánc, amelyet nagyanyáitól tanult. Mert ezen a tájon a civilizáció még nem rombolt úgy, mint máshol. Ezen a vidéken a dal, a tánc nem csupán külcsín. A turaiak, a bagiak, a hévíz- györkiek, a gaigahévíziek hagyományaikat továbbörökítik. A tariítónénik népi gyermekjátékokat gyűjtenek. A kisiskolások a szüMiről ír az Elet és Tudomány? A világtörténelem egyik legnagyszerűbb tévedése. Kolumbusz felfedezése ismét témát adott az Élet és Tudománynak; 15. száma ezt a még mindig élő tévhitet cáfolja, miszerint a földközi-tengeri kereskedelem akadályai miatt akart volna eljutni Kolumbusz Kristóf az Atlanti-óceánon át Indiába. A cikk bizonyítja, hogy Amerika fölfedezése korántsem a hagyományos levantei hajóutak bárminemű válságának köszönhető, hanem annak, hogy azok akartak új utat találni Indiába, akik a hagyományos kereskedelmi utakról kiszorultak. Az olvasók a mellékelt színes térképen maguk is tanulmányozhatják a velencei és a genovai tengeri kereskedelmi útvonalat, valamint a híres-neves selyemutat is. Az ismeretterjesztő hetilap Beszélő képek sorozata ezúttal 850 kilométer 'magasságból készített hőmérsékleti térképe színes ábrájával kápráztatja el az olvasókat, akik Magyarország, Budapest és a Balaton felszínének hőmérséklet-különbségeit egyaránt megfigyelhetik. Ez azért érdekes, mert a hőmérséklet-különbségek egyúttal a növényzet állapotáról, a beépítettség fokáról, s a víz szennyezettségéről is tájékoztatnak. Nadányi Mária kiállítása Fények és színek „Fények és színek, hangulatok, csodálatos költészet képekben fogalmazva!” — írja az egyik látogató. „Mária néni! Csodálattal néztem végig a gyönyörű kiállítást!” — olvasom alább a bejegyzést Preszly- né Nadányi Mária festőművész budaörsi kiállításának vendégkönyvében. De választhattam volna bármelyik bejegyzést, mindegyik elragadtatással szól a kiállított képekről. A hetvenöt éves művésznőnek ez az első önálló kiállítása. Most sem ő kezdeményezte, épp ellenkezőleg, alig akart kötélnek állni. Ezúttal is, mint már any- nyiszor, a Jókai Mór Művelődési Központ igazgatója és művészeti vezetője unszolta, s ő végre engedett a szelíd erőszaknak. Képei eldugva, mappákba bújtatva, „csupaszon” (paszpartu nélkül) várták, hogy egyszer megmutathassák magukat, most halványszürke papírkeretbe foglalva, üveg alá helyezve hirtelen kitárult valódi szépségük. A könnyű ecsetvonásokkal készült akvarellek vörösbarna árnyalatú falvakról, áttetsző, halványkék patakpartokról, öreg házakról, napfényben fürdő utcákról mesélnek. Békés, derűs képek, a giccs leghalványabb árnyalata nélkül. Ä néző önkéntelenül mélyebbeket lélegzik, mintha a festményekből friss levegő áradna. Donovaly Árpádkori kápolnája fölött hóillatú felhők gyülekezne!:, A nagy boglyas tetejű cáki pince mellé őszi levelek zi- zegése társul. A képeket böngészve érezzük, hogy nemcsak tehetség, hanem gondoktól ér- lelt bölcsesség irányította Nadányi Mária ecsetét. Sorsa is érlelte: a második világháború, férje elvesztése, származása miatti mellőzése keményebb „iskola” volt, mint az Iparművészeti Főiskola elvégzése. De bármilyen körülmények közé vetette a sors, a festészettől soha nem szakadt el. Könyv- és újságillusztrációkat készített, rajzot tanított. 1972 óta tagja a Fáklya Klub képzőművészeti stúdiójának, nyaranta művésztelepeken dolgozik. Az akvarellek mellett olajfestményeket és grafikákat is készít, reméljük, ezeket is láthatjuk majd. Mostani kiállítása e hét végéig látható a budaörsi művelődési központban. Fachner Edit Cím feletti képünkön Nadányi Mária alkotása: Dunakanyar (Erdősi Ágnes felvétele) KKTjt MP/A mmt n n/. „ ÓZ w. Cegléd, A? Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4, . Cegléd, Budai úl 33. 4 Cegléd, Pesti út 67. Ipartelepi u.l. ____ ^ , Körösiül új. Bo ltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Szent Imre herceg u.17. Nagy háta, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász L. téri. Törtel, Kossuth A. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi ÜL 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25. TópiógyÖrgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkarajcno, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. I AmNtéfauEfi. trr&w&eK'f ebesek. Aranygallér netekben ezeket játsszák. Nem széledtek szét az asz- szonykórusok. a tánccsoportok. Nem lehet véletlen, hogy Béres János népszerű műsorában sorra megszólaltatja a Galga völgyieket. Természetesen szomorúan meséli, hogy Hévízgyörkön hiába kereste már Bözsi nénit, de Bagón még a régi ismerősökkel találkozott. S a hévízgyörki menyecskéket is együtt találta. Hagyományőrző műsorában immár az emlékeket sorakoztatta egymás mellé, örömmel fedezzük fel a régi időket felelevenítő summásdalokat, a betlehe- mes játékokat, a tavaszváró szokásokat. Béres János érdeme, hogy az éter hullámain is hallhatjuk mindezt. Ugyancsak Galga menti népdalokat énekel gyakorta a rádióban Maczkó Mária. Az autentikus megszólalást kiművelt hangon, tudással teszi. Így él, élhet tovább egy a népművészetében oly gazdag táj hagyománya mai megszólalásban. Erdősi Katalin Galga völgye Az orvosnak ehhez máshová kellett voina születnie. Itt él, ahol orvoshiány van, rosszak az utak, megsérthetik. Az orvos szerepében Pó- ger Antal végül is minden kérdésre megfelel. Csak örülhetünk annak, hogy főműsorban láthattuk a nagyszerű filmet, ki újra, ki először. gével is ugyanazt vallja: a mindennapi tettek igazolják az embert. Hiába csábítja a regény főhősét egykori diáktársának ajánlata a svédországi ígéretes állásról. Hiába szeretne nyugodt, tisztes öregkort.
