Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-28 / 75. szám
GÖDÖLLŐI %Mto XIX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1992. MÁRCIUS 28., SZOMBAT Református líceum Vizsga után, vizsga előtt A minap népes gyerek- és felnőttsereg gyűlt össze a Török Ignác Gimnázium aulájában. A középiskola falai közt megkezdődtek a Gödöllői Református Líceumban tanulni szándékozó általános iskolások felvételi vizsgái. Barthos Zoltánná, a líceum leendő igazgatójának tájékoztatója után a kilcncvenhárom jelentkező — a város és a környező települések iskoláiban a hatodik évfolyamon tanulnak — egy-két hiányzó kivételével az emeleti tantermekben hat csoportban kezdte meg a matematika- feladatlapok megoldását, míg a szülők egy része a földszinten csemetéjük esélyein tanakodott. Itt hallottam, hogy egykét szülő a gimnazista korúak felvételijén — amely korábbi időpontban zajlott le — idősebb gyermekei vagy ismerősei révén már szerzett némi tapasztalatot a felvételi rendszeréről. Erről és a líceum létrejöttének körülményeiről Barthos Zoltánnétól érdeklődtem. ■ Hogyan bírálják el a felvételizők teljesítményét? — A gyermekek bizonyítványában szereplő érdemjegyek mellett az írásbeli, illetve szóbeli vizsgák eredményeit vesszük figyelembe. A jelentkezők most alapvető számolási készségükről, ryelvi és irodalmi ismereteikről adnak számot, míg a szóbelin (ma — a szerk.) szeretnénk közelebbről megismerkedni velük, felmérni neveltségi szintjüket és azt, milyen indíttatásból jelentkeztek iskolánkba. ■ Csak református ne- veltetésű gyermekek jelentkezhettek? — Itt nem vallási felekezetek szerinti megkülönböztetésről van szó. El kell kerülni az iskolai és az otthoni nevelés kettősségét: ha mi a Krisztusban való hittel szeretnénk megismertetni a gyermeket, fejlődése szempontjából előnyösebb, ha otthon is hasonló szellemi környezetben él. ■ Miben más a református líceum a többi iskolához viszonyítva? — Előnynek tartom, hogy más életformát kívánunk — kényszerítés nélkül — mutatni tanulóinknak: mi az élet értelme, ha hiszünk istenben? Diákjaink a vallási ismeretek mellett jó .tárgyi tudást is szereznek, ehhez kollégáimmal nagyon jó szakmai muri-kát kell végeznünk. Mivel a líceum tanul ólétszáma t későbbiekben sem lesz több 180-220 főnél, bízom benne, hogy emberközpontúbb nevelésben részesíthetjük őket: így eredményeket kívánunk elérni az ének-zene. a képzőművészet és a sport terén is. H Milyenek a líceum munkaerő- és anyagi feltételei? — Meghirdetett álláshelyeinkre nagy számban jelentkeztek, így volt alkalmunk válogatni. Az anyagiak tekintetében korántsem állunk ilyen jól. Bár tanulóink után fejkvótát kapunk, s a szülőknek anyagi helyzetükhöz mérten, saját vállalásuk alapján. havi nettó 1000-1600 forint tandíjat kell fizetniük, az első néhány évben lesznek anyagi gondjaink. A Szabadság téri épület tantermei, mellékhelyiségei alapos felújításra szorulnak. Az étkeztetés végső megoldásáig tanulóink a Török Ignác Gimnáziumban ebédelnek; tornaterem híján szintén a középiskola, illetve az egyetem tornacsarnokát fogjuk igénybe venni. — Fantasztikus tőkénk, hogy az emberek segíteni akarnak, és ez minden fejkvótánál többet ér — mondottá Barthos Zoltánné. — Alapítványunkon keresztül támogatást várunk és kapunk a szülőktől: felajánlás útján nemrég két száTévé a húszasban Mielőtt fizetnénk Jópofa ötlet, bárkinek jutott is eszébe. A gödöllői Szabadság téri, úgynevezett 20-as élelmiszerboltban VÁLLALKOZÓK I Kartal Nagyközség Önkormányzata meghirdeti a község központjában tevd* mintegy 764 nm területet különféle profilú üzletsorok építésére. Érdeklődni lehet, a megjelenéstől számított egy hónapig, a polgármesteri hivatalban, cím: Kartal, Felszabadulás u. 93. 2173. Telefon: Aszód, 305. nemrégiben egy televíziót helyeztek el a magasban, a pénztárosak háta mögött. A készülék képernyőjén a tavaszi fesztivál program- ajánlata pereg folyamatosan. A vásárlók sorban állás közben kedvükre böngészhetik, s hasznos információkhoz juthatnak általa. Mondják, csak a fesztivál idején működik a berendezés. Kár lenne, ha így volna! Mert a későbbiek sóráin is szívesen fogadnánk a közérdekű tájékoztatásnak e praktikus formáját... P. É. 10 GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság Űr 10. • A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. O Szerkesztőségi fogadóéra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. mítógéphez jutottunk. A közeljövőben talán Hollandiából is kapunk segítséget. Az emeleten egyre több felvételiző tűnt fel: többségük megkönnyebbült arccal' jött ki a teremből, csak elvétve láttam gondterhelt tekintetet. Őszi Dániel három társával a Damjanich- is kólából érkezett. ■ Nehéz volt a matematika írásbeli? — szegeztem neki a kérdést. — Ügy érzem, sikerült jól megoldani a példákat — felelte, majd rövid idő múlva hozzátette —: Talán a negyedik feladat volt nehezebb, az egyenletek megoldása ... B Mit vársz a magyar írásbeli és a szóbeli vizsgától? — A magyart alaposabban átnéztem, mint a matekot, talán még egyszerűbb lesz a feladatok megoldása, írásban jobb vagyok, mint szóban, de azért remélem, hogy a szóbeli is sikerülni fog... H A szüleid unszolására vagy saját akaratodból jelentkeztél a református líceumba? — Elsősorban én határoztam el, hogy itt szeretnék tanulni, mert azt hallottam, hogy itt jobban tanítanak. A gyermekek lelkesedését látva és hallva sajnálatos, hogy k i lene ven-egy néhányuk közül csupán hatvanon kezdhetik meg szeptemberben tanulmányaikat a Gödöllői Református Líceumban. Hidi Szilveszter Előkészítő és próbafelvételi Egyetemi és főiskolai intenzív felvételi előkészítő tanfolyamot és próbafelvételit szervez földrajzból a gödöllői művelődési központ április 13. és 16. között 24 órában. Délelőtt 8—11-ig a résztvevők az előző évek felvételi feladatsoraihoz hasonló próbafelvételi tesztet írnak, melyet az előkészítő vezetője másnapra kijavít, pontoz. A normál felvételi követelményeknek megfelelően semmilyen segédeszközt nem lehet használni. A javítás és a pontozás is az egyetemi-főiskolai felvételik gyakorlatának felel meg. Ezután 14 óráig előadásokat tartanak a felvételi témakörökről. Ezek: csillagászati alapismeretek — számítási típusfeladatok megoldása; lemeztektonika és hegységképződés, különös tekintettel Magyarország nagy szerkezeti egységeinek kialakulására; a földrajzi környezetátalakítás — az antropogén veszélyeztetettség típuspéldája a hazai karsztos területeken; globális világproblémák — elsősorban az energia problematikája, az atomenergia szerepe; hazánk iparföldrajzának általános kérdései — élelmiszer-gazdaságunk és könnyűiparunk jelene. Az előkészítőt és próbafelvételit Varga Ferenc (ELTE gödöllői képzési hely) vezeti. A részvételi díj 1200 forint, a jelentkezéseket és befizetéseket április 10-ig várják a művelődési központ információs asztalánál. Ráday, Tolnay... Március 30-án. hétfőn a gödöllői művelődési központban a Magyar filmek múzeuma című sorozatban az 1938-ban készült A hölgy kissé bogaras című filmet vetítik Ráday Imre, Tolnay Klári, Gázon Gyula és Gobbi Hilda főszereplésével. A 17 órakor kezdődő előadásra 30 forintért válthatók belépőjegyek. > Újranyitott — olcsóbban Városi filmszínház Mozigyilkos, műholdas, videós világunkban nem kis bátorság és vállalkozó szellem kell ahhoz, hogy valaki megpróbáljon üzemeltetni egy filmszínházat olyan kis városban, mint Gödöllő. A Szabadság téri patinás épületben december végén bezárt á Petőfi filmszínház. Az üzemeltető Uránüs-Mozgó Kft. jogutód nélkül megszűnt. Olvasóink egy idő óta ismét találkozhatnak oldalunkon a városi filmszínház programjával. A Biokoop Kisszövetkezet és a Casablanca Bt. kibérelte az épületet, és február második felében elkezdődtek a vetítések. — A video nem tudja pótolni a mozi atmoszféráját — vallja Ligeti Zoltán, a filmszínház fiatal vezetője. — A kis képernyővel szemben emellett mi harminc négyzetméteres vászonra vetítjük a filmeket, és jó minőségű a hangosítás is. A mozi már. a múlt nyáron megfiatalodott. Festettek benne, átkárpitozták a székeket. Az előtérben megnyílt a Casablanca kantin, ahol a késő délutáni nyitva tartás alatt üdítőt, édességet lehet fo(A szerző felvétele) gyasztani — nemcsak a moziba járóknak. Akik a sörfesztivál alatt rászoktak az amerikai pattogatott kukoricára, itt hódolhatnak szenvedélyüknek. A lényeg mégis a mozi. Mozinak lenni kell, de hogyan? Ma már nincs jegy- üzérkedés. Nincsenek eltiltott filmek, melyeket csak évek múltán tűzhetnek műsorra. A megváltozott piaci helyzethez kell igazítani a jegyárakat is. Ml több: az újraindult moziban olcsóbb a jegyár, mint tavaly; 70, 80 forint helyett elég egy ötvenes, legfeljebb egy tízessel kell kipótolni. Van nyugdíjaskedvezmény is, de három hetet kellett várni, míg valaki igénybe vette. Majd megszokják! Sajnos, nehéz jó és új filmeket kölcsönözni, mert drága és kevés a kópia. Gyermekelőadásokat is tartanak pénteken, szombaton, ha találnak filmet. A gödöllői filmszínházban háromszázkilenc férőhely van. Mint Ligeti Zoltán elmondta, a kihasználtság változó, és nemcsak egyik napról a másikra, hanem előadásonként is. A minap például a 6 órai vetítésen negyvenen voltak, 8 órakor már százhúszan. Néhány sikerfilm csaknem telt hazat vonz. A mozivezető tele van ötletekkel. A vetítések előtt hirdetéseket szeretne vászonra vinni: úgy gondolja, a gödöllői és környékbeli vállalatok, vállalkozók vevők lesznek erre. Emellett bármilyen célra — előadásokra, gyűlésekre — kiadható a helyiség, és hogy a videokultúra szerepét is elismerik, arra bizonyíték, hogy a mozi épületében, igaz, külön bejárattal, videotékát is üzemeltet — a legjobb minőségű fénymásolóval — a Biokoop Kisszövetkezet. A személyzet? összesen négyen dolgoznak, mindenki mindent elvégez, érezve, ha színvonalas mozit csinálnak, lesz jövőjük. A többi már a látogatókon múlik. Balázs Gusztáv Alapítvány, avagy szegénységi bizonyítvány? Nemes cél — Mogyoródról Kissé bizarrnak tűnhet e fogalomtársítás, de manapság oly mérvűén találjuk szembe magunkat a legkülönbözőbb célkitűzésű alapítványokkal, hogy társadalmunk igencsak nyomorúságos állapotában gondolkodóba esünk ezen. A cégbírósági bejegyzések és nyilvántartások feltehetően már öt számjegynyi nagyságrendnél tartanak. Olybá tűnik, hogy a társadalom közösségben gondolkodó egyedeinek természetes reflexei lépnek működésbe, ha elodázhatatlan feladat megvalósításához egy-egy alapítvány létrehozásához menekülnek. Igen, menekülnek, hiszen az államhatalmi struktúrában nem valósultak meg azok az intézményesítést igénylő programok, melyek az úgynevezett fogyasztói társadalmakban a korszerű fejlődés természetes velejárói. A közelmúltban egy szűkebb kollektíva előtt bátorkodtam úgy fogalmazni, mi nem fogyasztói társadalom, de egy elfogyasztott társadalom vagyunk. Erkölcsileg, gazdaságilag, demográfiailag. Hiszen ismerjük a lesújtó statisztikai adatot, hogy évente egy kisvárosnyival csökken országunk lélekszáma. Elöregedő társadalomban élünk. A legkülönbözőbb célkitűzésű alapítványokkal találkozhatunk az egészségügy, az oktatás, a kulturális élet és a gazdaság területén is. Pillanatnyilag sem kétséges, hogy nagy többségükben a humanitás, a segíteni akarás, a társadalmi fejlődés igényei fogalmazódnak meg. Mégis, amikor a fogalomtársításban a szegénységi bizonyítvány fogalma appercipiálódik, kétségtelenül a nyomasztó össztársadalmi szegénység bontakozik ki és fogalmazódik meg. Ehhez a fogalomkörhöz kapcsolódik az is, amikor az egyén vagy egy szűkebb közösség állít ki magáról szegénységi bizonyítványt. Idestova két éve, hogy a 3300 lelkes Mogyoród első alapítványát „Minőségibb emberért és társadalomért” névvel a cégbíróság bejegyezte. E lap hasábjain is tájékoztatást adtunk erről, hiszen nem kevesebbről van szó, mint egy-egy általános iskolát végző tanulónak az alapítványi tőke kamatából támogatást nyújtani középiskolai tanulmányai folytatásához. Az első ilyen kitüntető átadás 1991- ben megtörtént. A minőségibb emberért és társadalomért célkitűzés sajnos nem rázta meg a község lakosságát. Mindösz- sze két csoport ismerte fel jelentőségét, ami önmagában egyfajta minősítés a község tehetősebb polgárai felé. Az egyik az iskola nevelőtestülete, mely 1991- ben 10 ezer forinttal, ez év februárjában újabb 4 ezer forinttal járult hozzá az alapítványi tőiké gyarapításához. A másik a Pisokmáji Kertbarát Kör kollektívája, amely 1991-től a kör fennmaradásáig évi 1000 forinttal támogatja az alapítványt. Ami elgondolkodtató: a pedagógusok sietnek áldozatot hozni egy-egy tanuló támogatása érdekében; a szülők jelentős számú közössége passzív és közönyös marad, noha az ő gyermekeikről és egy közösség minőségibb fejlődéséről van szó. A községben 30 évig tanított kis nyugdíjú tanárnő a szociális bizottság által juttatott karácsonyi szociális támogatás felét felajánlotta az alapítvány céljaira, hiszen „nagyon szerettem tanítani”. Ami a Pisokmáji Kertbarát Kört illeti, bár elnökük, Tóth László őshonos mogyoródi, jelentős részük csupán hétvégi telkével kötődik a községhez, virágzó kertkultúrát teremtve ott, ahol jogfosztó törvények az őslakosság jussát már a 60-as években elorozták. Évenkénti szerény adományukat példaértékűnek kell tartanunk egy jogtisztelő, minőségibb embert és társadalmat áhító világunkban. Tudom én, hogy Mogyoródon sem szaladgál mindenki nyugati kocsival, de azért az üres és hivalkodó kivagyiság rongyrázásáért nem kell a szomszédba menni. Ha már az össztársadalmi méretekben legnemesebb célú alapítványok is bizonyos társadalmi szegénységi bizonyítványra utalnak, egy szűkebb közösség tehetősebb polgárai ilyen bélyeget bizonyára nem akarnak magukon hordozni az utókor ítélőszéke előtt sem. A közel két éve bejegyzett „Minőségibb emberért és társadalomért” és a most bejegyzésre kerülő Don Bosco-alapítvány községünkben fennkölt gondolkodású és előrelátó támogatókra vár! Hiszen csak lélekben és szellemben erős és felkészült ifjúság lesz képes valóra váltani kis és nagy közösségben a Németh László-i minőség forradalmát. Bodrogi Imre
