Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

XXXVI. ÉVFOLYAM. 54. SZÁM 1993. MÁRCIUS 4., SZERDA Fontos a föld védelme Hogy ne romoljon tovább a helyzet A képviselő-testület legutóbbi ülésén megtárgyalta az önkormányzat tulajdonában levő mezőgazdasági ingat­lanok hasznosításáról, eladásáról szóló tervezetet. Banai Benő, a mezőgazdasági és vállalkozási csoport vezetője szóbeli kiegészítésében egyebek mellett elmondotta: az önkormányzat háromszázhetvenhárom hektár ingatlan­nal rendelkezik, amelyből százötvenhat hektárnyit té­rítésmentesen használ a Búzakalász és a Kossuth Tsz. Voltaképpen már egy esz­tendővel ezelőtt szerettek volna hosszabb távon gon­dolkodni és tervezni föld­kérdésekben. Ám célszerű­nek látszott — a kárpótlási törvény híján és a tulaj­donviszonyok változása miatt — a halasztás. Nap­jainkban némiképp jobb a helyzet,' de a végleges kép még most sem alakult ki. Annál is inkább, mert a földigénylések nem fejeződ- tek be. és a jövő év már­cius végéig zajlanak le a tulajdonviszonyokkal kap­csolatos rendezések. Mi lesz a sorsuk ? A képviselő-testületnek néhány alapvető kérdésben kell dönteni. Egyrészt a termelőszövetkezetek hasz­nálatában levő önkormány­zati földterületek majdani sorsáról — a hasznosításról. Aztán. vannak szétszórtan elhelyezkedő, nemegyszer más birtokba beékelődő te­rületek, amelyeket érdemes lenne értékesíteni. Végeze­tül lényeges határozni arról, hogy majdan elfogadják-e a kárpótlási jegyet. Szily György előadó szerint az utóbbit érdemes lenne igénybe venni — például az Amennyiben komolyan gon­dolják, hogy az öregszőlő­ben szabadidőközpont lesz, akkor egy jó ideig nem sza­bad ott értékesíteni. Mert jelenleg szerény árat fizet­nének a földért. Dr. Kónya Mihály szin­tén elhamarkodott, rossz lé­pésnek tartaná a gyengébb minőségű föld értékesítését is, amelyért a leendő ter­málfürdő környékén néhány év múlva a többszörösét is kérhetnék. Kárteszi Ferenc azt javasolta, ha nem is adják el a földe}, ne en­gedjék, hogy éveken keresz­tül ne művelje meg senki. A testület többsége úgy szavazott, hogy a szétszórt, más tulajdonba beékelődött földszeleteket az önkor­mányzat értékesítse, míg az öregszőlőben — a leendő termálfürdő környékén — egyelőre ne, A képviselők jelentős számban voksoltak arra, hogy a későbbiekben elfogadnak majd kárpótlási jegyet. „Zergejárta” vidék Arany Béla felhívta tár­sai figyelmét az ugyeri részre. Nézzék meg a „zer­gejárta” vidéket, amelyet szíve szerint nem felérté­kelne, hanem ingyen oda­adna, hogy ne romoljon to­vább a helyzet. A föld vé­delme a fontos. Amennyi­ben nem gondozzák, a szél, a parlagom hagyás megteszi káros hatását. Néhány ott élő gazdát segíteni kell azért, hogy a homokverte részeket megpróbálják meg­szelídíteni. Végezetül. javaslat hang­zott el földértékelő bizottság létrehozására. Dr. Csáky András nem titkolta amiatti aggodalmát, nem adnak-e támadási felületet azzal, hogy a bizottságban képvi­selők lesznek. As ér lék alku tárgya Érvek hangzottak el pró és kontra. Nagy László, a helybéli földhivatal vezetője rámutatott: forgalmi érté­ket vesznek figyelembe, ami alku tárgyát képezi. Ez két­oldalú megállapodás. A ve­vő. amire igényt tart, azt megveszi. A vezető jelezte, hogy nekik nincs semmiféle adatuk, melyik részen mi­lyen értékben kelnek el az ingatlanok. Nem kell hiva­tásos szakértő. Következés­képp a képviselők is meg tudják határozni azt az ér­téket, amiről aztán a vevő tárgyal majd az önkor­mányzattal. A földértékelő bizottság tagjai a következők lettek: Arany Béla (elnök), Kárte­szi Ferenc, Borsos Arnold. Banai Benő, Szily György. F. F. Sörivóvá vált a világ Egyre jobbak a berceli borok Egy szép lány igéző te­kintetébe nem lehet úgy belefeledkezni, mint ahogy a borkósoló-bizottság szem­revételezte a gyertyák im­bolygó fénye felé tartóit vörösboros poharak tartal­mát. Rítus volt ez a javá­ból, szigorúan ügyelve az írott és íratlan szabályok­ra, hiszen kereken ötven különféle boros butella ne­dűjéről kellett pártatlan szakmai véleményt formál­ni. Mindazonáltal közmeg­elégedésre született döntés a ceglédberceli borverse­nyen. A tágas terem falai mel­lett négyszög alakban kör­befutó asztalok mellett zaj­lott a bírálat. A színpad felőli oldalon foglalt helyet a nagy tekintélyű zsűri, élén Simon Ernővel, a Kecske- métvin ceglédi gyáregysé­gének igazgatójával, mel­lette Arany Bélával, a Ceglédi Állami Tangazda­ság főkertészével és Gav- lik Kálmánnal, a Vitaker Kft. ügyvezető igazgatójá­val. A borosgazdákból ver­buválódott közönség is le­adhatta a szavazatát. Szép szál fiatalemberek, fekete kalapban, az öreg­apjuktól örökölt csizmában öntötték a poharakba a fel­konferált italokat. Bőszok­nyás nagylányok ringó lép­tekkel vitték a teli palac­kokat, kedves mosollyal töltötték be a háziasszony tisztét. Amikor tanácsko­zásra vonult vissza a zsű­ri, megjelentek a zenészek, és vidám muzsikával szó­rakoztatták a közönséget. KETTŐ SEM EGYFORMA Ceglédbercel 1804-ben alakult önálló községgé. Másfél száz évvel ezelőtt a ceglédi vallásalapítványi uradalomnak 34 hold sző­leje feküdt a falu határá­ban, ám később jobban el­terjedt a szőlőművelés. A terület magasabb fekvésű részein kevésbé kell tarta­ni a fagyoktól, ezért ott ki­sebb kockázattal telepít­hető szőlő és gyümölcsös. Ezt a természeti adottságot használta ki a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság, amikor saját dolgozói és. a község lakói számára szőlőtermesz­tő szakcsoportot szervezett. A közös telepítésű ültet­vény már termőre fordult, és a gazdák zöme ott ter­melt borát hozta bírálatra. Ilyenkor derül ki, hogy ugyanabból a táblából szár­mazó szőlőből mindenki másmilyen bort szűr. A borászkodás külön tudo­mány, s ettől függ a ter­més eltarthatósága, íze. za- mata. színe szerinti elad­hatósága. KITANULT BORÁSZOK Amíg a zsűri a pontokon osztozkodott, addig asztal­szomszédommal beszél­gettem. Kiderült, hogy Bi- rinyi Mihály lakatosmes­ter maga is szőlő- és bor­termelő. Hatszáz négyszög­öl szőleje van a ház kö­rül, a többi között zwei- gelt és zalagyöngye. Ta­valy a közönség szavazatai­val lett nyertes a kövidin­ka ja. Az új borával kevés­bé elégedett, bánja, hogy azzal nevezett be a ver­senyre. Egyébként a család­ja is segít a szőlőművelés­ben, de a munka nehezét a körültekintően összeválo­gatott gépparkra bízza. „Mikor ráérünk, munka után »lezsűrizzük« egymás borát. Eladni úgysem le­het, sörivóvá vált a világ. Csak halkan mondom, hiá­ba van borom, én is a sört szeretem jobban.” Közben visszatért a bor­bírók csapata. A döntnö- kök évek óta betöltik ezt a tisztet, van hát összeha­sonlítási alapjuk. Simon Ernő örömmel jelentette be, hegy mind az ötven bor jól szerepelt, s ez azt jelenti, hogy nagy fejlő­désről tettek tanúbizonysá­got a termelők. Igényes borkezelést folytatnak, Cso­dálatos volt a borok színe, jól kezeltek, tiszták, mar­kánsak savaik. Valamikor a cserszegi fűszerest az utolsó sorba tették, most jó illatú, kellemes ital, A nyolc vörösbor okozta a legnagyobb meglepetést. Tüzes színük állta a ver­senyt. öt ezüst- és három bronzérmet érdemeltek, A fehérborok három arany-, tizenhat ezüst- és tíz bronz­érmet kaptak. Aranyérmes fehérbora termett Kökény Benőnek, ezüstérmes vöröst hozott a mustrára Baranyi György, aranymedált érdemelt Mé­száros Ferenc vegyes bora. A közönség szavazata segí­tette elsőséghez Mészáros Ferenc fehér- és Reisch Jó­zsef vörösborát. Simon Ernő, a nagy ta­pasztalaté borszakember így nyilatkozott?­„A szakcsoport telepíté­sei mennyiségileg és mi­nőségileg új helyzetet te­remtettek. Korszerű fajták honosodtak meg, megfelelő szervezeti formában műve­lik az ültetvényt. A minő­ségi bortermelés irányá­ban fejlődik a gazdálko­dás. Bármilyen exportcél­ra megfelelnek az itt íz­lelt fajták, minden piacon megállnák a helyüket. Ez azt bizonyítja, hogy bevál­tak az évek óta hangozta­tott intelmek. Régebben csak a szőlőmunkákhoz ér­tettek az emberek, de má­ra már a borászatot is ki­tanulták. Érdemes volt ve­lük foglalkozni.” NEM MARAD A PINCÉBEN Kökény Benő a ceglédi MÉH-telepen dolgozik. „A barátaim rábeszélésé­re léptem be a Szakcso­portba. A család összesen egv hektár szőlőt művel. Nekem most két díj jutott, az első díjas zalagyöngye mellé a cserszegi fűszere­sem második lett. Még csak két éve borászkodom, épp hogy elkészült otthon a pincém, de a termés nem marad benne sokáig, mert a jó bort még el lehet ad­ni.” Tárnáéi Tamás ipartelepen, a Csengeribsn — nem mezőgazdasági mű­velés céljára, ipari elkép­zeléshez vagy műhely léte­sítéséhez. Lovas Ottó aziránt ér­deklődött, az öregszőlőben — ahol a szabadidőköz.pont megvalósítását tervezik — levő százhuszonhárom hek­tár földből értékesítenek-e magánszemélyeknek. Banai Benő válaszában rámuta­tott: nincs remény arra. hogy ekkora területen meg­valósuljon a termálfürdő, ötven hektár bőven elegen­dő lenne ehhez a program­hoz. Ezért fontolgatni kelle­ne a többi terület esetleges értékesítését, Koczlca Kálmán akként vélekedett, a klasszikus te­lekspekulációnak az az alapja, ha valaki megtudja, hogy egy frekventált terüle­ten később felépül egy léte­sítmény. így az olcsón meg­vásárolt földdel majdan je­lentős profithoz lehet jutni. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd. Kossuth tér t. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc, • Munkatárs: Tamási ramas. # posta­cím Cegléd. Pf I* 2701. Te lefax es telefon •. (20) L) - 400. • Telex: 22-fiSfíü. # Hirde- t és felvét cl Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata, Cegléd. Teleki u. SO.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (20) 19-763« Vállalkozók figyelmébe A ceglédi polgármesteri hivatal városgazdálkodási csoportja árajánlatot kér a város önerőből épült út­alapjainak makadámszer- kezettel és aszfalttal történő lezárására. Az árajánlato­kat mindkét szerkezetű le­zárásra m-/Ft-ra vetítve le­het eljuttatni a polgármes­teri hivatal címére, Cegléd, Kossuth tér 1. Benyújtási határidő: 1992. március 9. Árajánlatot kérnek to­vábbá a Budai úti régi sze­méttelep teljes területének földdel vagy homokkal tör­ténő letakarására, 20 cm vastagságban, köbméter/fo- rintban kalkulálva, a szál­lítási távolság megjelölésé­vel a fenti címre és időpon­tig. Nőnapi ajándékok A ceglédi főposta épületének évek óta tartó felújítása jeles állomáshoz érkezett: az úgynevezett postaforgalmi terület rekonstrukciója a Gubody utcai rész csendes át­adásával befejeződött. A fiókbérlőknek személyre szabott, levelezési forgalmukhoz igazodó méretű szekrénykéket készítettek. E nagy és igen költséges beruházást — sok-sok ceglédi polgár véleménye szerint — illően zárná, ha a homlokzatra, a kör alakú ablakba egy szép óra kerülne. Megérdemelné az épület (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Március 4-én, szerdán 8- tól 17.30-i,g a helyőrségi klub emeleti termében nő­napi ajándékvásár lesz: Kí­nálat: selyemvirág, divat­cikkek termelői áron, illat­szerek, édességek. Önkormányzati ülés Március 5-én, csütörtö­kön 15 órakor a városháza kistermében tartja soron következő ülését az ön- kormányzati testület. Egye­bek mellett megtárgyalják az 1992. évi költségvetési tervezetet, javaslat hang­zik el az egyesített szo­ciális intézmény nyers­anyagköltségének emelé­sére. Az ülést időszerű kér­désekkel zárják. PVCSV­közlemény A Pest Megyei Víz- ét Csatornamű Vállalat ceg­lédi üzemmérnökség« Abonyban, a Mátyás ki­rály és Bocskai út sarkán lévő transzformátorállo­mástól a Mátyás király úti kútig lefektetett földká­belt március 5-én, csütör­tökön feszültség alá helyez­teti.

Next

/
Thumbnails
Contents