Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

/ / NÉGYSZÁZ EVE SZÜLETETT COMENIUS A pedagógia nagy mestere Ma már talán mindenhol a világon négyfokozatú az iskolarendszer: van óvoda, alapiskola, középiskola és egyetem. S osztályok (évfo­lyamok) vannak, és tantár­gyak, tanórák. Bizonyára sokan tudják, hogy ez nem mindig volt így. Arra azon­ban feltehetően nagyon kevesen gondolnak, hogy ennek a rendszernek a ki­dolgozása Johannes Amos Comenius érdeme. E jeles férfiú 1592. már­cius 28-án született cseh— morva földön, s ősei közt feltehetően magyarok is akadtak. Nehéz sorsa volt — a kifejezés többféle értelmében is —: korán ár­vaságra jutott, csak ügy- gyel-bajjal végezhette isko­láit németországi protes­táns egyetemeken. Hazatér­ve tanár és pap lett. de a protestánsüldözés, majd Csehország függetlenségé­nek elvesztése miatt buj­dosnia, aztán örökre kül­földre kellett távoznia. 1627-től Európa számos he­lyén élt, hosszan Lengyel- országban, majd Angol-, Svéd-, Német-, sőt Magyar- földön is, végül Amszter­damban 1670-ben bekövet­kezett haláláig. Comenius az egyetemes művelődéstörténet kiemel­kedő alakja, számunkra különösen azért • kedves, mert 1650—1654 között Lo- rántffy Zsuzsánna meghí­vására Sárospatakon műkö­dött. E néhány év munkás­ságának kiemelkedő szaka­sza, ugyanis itt módja nyílt arra, hogy pedagógiai el­képzeléseit viszonylag sza­badon kipróbálhassa, s így a gyakorlatban is ráébred­hessen azok utópikus ele­meire. A latin nyelv taní­tását szolgáló, s igen hosszú időn keresztül sikerrel használt tankönyvein túl ekkor készült A látható vi­lág képekben (Orbis sen- sualium pictus), amely fel­fedezi és alkalmazza is a szemléltető oktatás elvét. Pataki beköszöntő beszé­dében állítja: „A te­hetségek kiművelése tehát, amely egyedül képes ben­nünket Isten hasonlóságára felemelni, kívánatosabb és szükségesebb a világ min­den gazdagságánál, tisztsé­génél. gyönyörénél és mindannál, amit kívánni le­hetséges és illő.” Lehetsé­gesnek és szükségesnek tartja, hogy a műveltség az egész nemzetben elterjed­jen. Ennek számos szüksé­ges eszköze van, nevezete­E hét elejétől Gyöngyö­sön, Hatvanban és Egerben vetélkedtek a szakmunkás- tanulók a szakma legjobb­jainak járó elismerésekért, valamint a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzéséért. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium, a Mun­kaügyi Minisztérium, vala­mint a gyöngyösi 214. Sz. sen: a szülői nevelés, a ta­nárok példamutatása, az elemi iskola, a könyv, a tudósokkal való eszmecse­re, a tudás gyakorlása, az állam vezetőinek gondos művelődéspolitikája, vala­mint Isten kegyelme. Comenius nevét azonban nem csak a pedagógia tör­ténete tartja számon. Jan Amos Komensky a cseh irodalomnak is kiemelkedő képviselője, a cseh nyelvű széppróza úttörője. Leghí­resebb műve magyarul is több kiadásban hozzáfér­hető. Ez A világ útvesztője és a szív paradicsoma, „azaz világos magyarázata annak, hogy ezen a világon és min­den dolgaiban egyéb sincs, mint tévelygés és tántorgás, tülekedés és törtetés, csa­lárdság és álnokság, nyo­morúság és bánat, s a vége mindennek csömör és csüg- gedés; de hogy aki vissza­vonul szíve hajlékába, s ott egyedül az Úristennel la­kozik, az megtalálja az igazi, a tökéletes lelki bé­két és boldogságot”. Ezt a regényt a fehérhegyi csata tragédiájának hatására ír­ta, majd idős korában át­dolgozva ismét kiadta. Be­vallottan önéletrajzi elemei is vannak e bölcseleti re­génynek: hőse egy fiatal­ember, aki pályát szeretne választani, de nem tud tá­jékozódni a világban. Két allegorikus alak segíti ván­dorúján, ahol megismer­kedik a „Város”-sal, a vi­lág egészének jelképével. Reális és szatirikus elemek következnek egymásra e barokk stílusú mestermű­ben, s a világ bemutatott állapota végül is logikusan vezet el a mű második ré­szében ahhoz, hogy a vi­gaszt e világon kívül, a „nem láthatóban” keresse és lelje meg. E szemléletet egy harcos egyház drasztikus elnyomá­sa is motiválta, valamint a XVII. századi európai álla­potok, ne feledjük azonban, hogy Komensky-Comenius egész életében cselekvőén dolgozott azért, hogy mind ő maga. mind mások meg­lelhessék „a szív paradi­csomát”. S hogy mindez év­századok múltán is inkább csak az utópia világában lehetséges, az jellemzi az emberi társadalmak termé­szetét is, de jelzi azt is, hogy Comeniustól ma is van mit tanulni. Vasy Géza ★ Comenius születésének négyszázadik évfordulója s ennek méltó megünnep­Szakmunkásképző Intézet rendezésében lebonyolított versenyen az ország 145 szakmunkásképző iskolájá­ból döntőbe jutott hatszáz fiatal megméretésére került sor. A szerdai eredményhir­detésen csaknem 300 sike­res versenyző vehette át jó teljesítményének jutal­maképpen soron kívül szakmunkás-bizonyítvá­nyát. Az első helyezettek pénzjutalomban részesültek és külföldi utazásokon ve­hetnek részt. lése egész Európa esemé­nye. A baden-badeni tele­vízió Comenius életéről műsort készített, melyet holnap, március 28-án mindazokban az országok­ban, ahol megfordult, su­gározni fognak. Magyar- országon is. Pedagógiai gondolatait, egyházi tanításait, irodaim: munkásságát és életpályá­ját is megismerhetjük a nagyszabású, fordulatos tévéfilmből. Amely kaiand- és életrajzfilm meg kor- történeti dokumentum is. A TV 2 jóvoltából még külön húszperces program készült arról, mi volt a szerepe a Rákócziak Habs- burg-ellenes mozgalmában, mit jelentettek nevelési elvei, filozófiai gondolatai a kor magyar kultúrtörté­netében. Ha egy legendá­nak hinni lehet, barátja, az apokaliptikus próféta', az álomlátó, isteni sugal­latot kapott: Magyaror­szágra kell jönniük. Neki aziért, hogy II. Rákóczi Györggyel helyreállíttassa a protestantizmus hatal­mát (bele is kergeti a sze­rencsétlent a lengyelorszá­gi hadjáratba), Comenius- nak pedig azért, hogy telr jesítse isteni küldetését. Akárhogy is volt, köszönet érte. „Nem törődöm vele, hogy elmés-e a munkám; csak azt adja Isten, hogy épületes legyen magam­nak és felebarátaimnak.” Az lett. Épületes. Mindig elámulok, amikor a színpadon azt kell látnom: a színműíró (vagy az, aki­től az elhangzó szöveg szár­mazik, akinek az írása az előadás alapjául szolgál) azt gondolja rólam: csak a de­bil kiscsoportos óvodások szintjén vagyok képes ón, a néző, felfogni egy cselek­ményt. egy gondolatot, egy karaktert. Soha nem fogom megérteni, miért néznek egyes szerzők szellemi fo­gyatékosnak, miért traktál- nak olyan csacskaságokkal, amiket, ha ők ülnének egy másik színházban nézőként, ők is kikérnének maguk­nak. Nem szívesen akadékos­kodom persze; ami rossz, az nem öröm senkinek, még a hivatásos nézőnek sem. Csak hát az sem jó, ha nem mondunk véleményt. Könyvtárosokat kellene megkérdezni: mennyire népszerű olvasmány ma Ja- roslav Hasek regénye, a Svejk, a derék katona. (Könyvkereskedőket kér­dezni fölösleges; a könyv jelenleg nem kapható, talán csak antikváriumokban lel­hetjük föl.) Volt idő, ami­kor roppant kedvelt olvas­mány volt. A derék prágai magánzó történetét töviről hegyire ismerte nagyon sok olvasó, és jókat röhögött a teljesen hülyének vagy csak zseniálisan a hülyét játszó­nak tekinthető Svejk úr ka­landjain. Több színpadi va­riáció is született a könyv­ből. Filmre is vitték. Még egy remek bábíilmváltoza- ta is készült. Rajzos mese­könyvet i.) készített belőle a remek karikaturista, Jo­sef Lada. Egy kiváló szer­ző, Radko Pytlik élvezetes életrajzi könyvet írt az író­Folvtatódnak. illetve a hétvégén fejeződnek be a Tavaszi Fesztivál rendez­vénysorozatának rendkívül programdús eseményei. A Tavaszi városok jelszó je­gyében két Pest megyei város — Szentendre és Gö­döllő — is részt vesz a Ta­vaszi Fesztivál kulturális programjaiban. (Gödöllő kulturális rendezvényeiről lapunk 10. oldalán folya­matosan tájékoztatjuk ol­vasóinkat.) Ma este tartják a szín­házi világnapot, az elő­adás előtt minden színház­ban külön is köszöntik a nézőket. A Tavaszi Feszti­vál egyik kiemelkedő szín­házi programja ma este a Nemzeti Színházban a Kő­műves Kelemen rockballa­da előadása is. Sarkadi Imre befejezetlen művét Ivánka Csaba átigazításá- val zenés színpadra fogal­mazta Szörényi Levente és Bródy János. Rendező-ko­reográfus Novák Ferenc. Szentendrén a tavaszi na­pok keretében a II. kis magyar performance fesz­tiválra kerül sor. Az anti- művészeti megmozdulást Energia és ellenérték cím­mel tematikában és egy teljes megújhodás remé­nyében mutatják be 27- 28-29-én, amikor is közre­működnek a legkiválóbb hazai performerek. Hely­színek: Vajda Lajos Stú­dió, Duna-parti Művelődési Ház Barlangja, Pest Me­gyei Könyvtár színházter­me. A nagykátai művelődési központban szombaton a diszkó- és modern zenét ról, Hasekról, A csavargó liba címnél, még 1971-ben. (A könyv 1981-ben nálunk is megjelent). Sokan a Mo­narchia életéről szóló egyik alapregénynek tekintik a Svejket, s Joseph Roth A kapucinus kripta című könyve mellé sorolják. Hát, ezt döntsék el az irodalom­tudósok. Nekünk elég any- nyi: Svejk Icalandjai az el­pusztíthatatlan kisember (kispolgár) kalandjai egy bolond világban, amelyet úgy hívtak: Osztrák—Ma­gyar Monarchia. A József Attila Színház­ban most egy új Svejk-va- riáció látható. írója, Hor­váth Péter, nem elégedett meg azzal, hogy a derék önkéntes, Svejk úr kaland­jait elmesélje. Hozzácsapta Jaroslav Hasek kalandjait is. Ami igaz, igaz: Hasek, ez a megbízható, stabil al­koholista és kitűnő humo­rista író, maga is olyan ka­landos életet élt, amelyről izgalmas regényt lehetne ír­ni. (Pytlik gyakorlatilag meg is tette, említett mű­vében). De hogy Haseket és Svejket össze lehetne von­ni, hogy (mint itt az elő­adásban) szó szerint azono­sak voln nak, illetve, egy személy még jelmezzel is jelzett kettős voltát kellene látnunk az íróban, s az írói figurában, az hatalmas té­vedés. Ezen az alapon egyenlőséget kellene ten­nünk minden jeles író és minden ismert regényhőse közé. Hasek nem volt azo­nos Svejkkel, és Svejk nem azonos Hasekkal. Ebben az előadásban a fő figura fé­lig sem Svejk, s félig sem Hasek. Ez a baj. Takács István kedvelő fiataloknak rendez­nek 18 órai kezdettel kon­certet. A nagykátai kö­zönség előtt ez alkalom­mal a Republic együttes mutatkozik be. Úgy a íitt vasárnap 17 órai kezdet .e1 a nyugdíjasklub műsoros bemutatkozására kerül sor. Öcsén az E gressy Gá­bor Szabadidőközpontban ma este a Marhakonzerv akció című színes francia bűnügyi filmvígjátékot te­kinthetik meg az érdeklő­dők. A jövő héten csütörtö­kön este pedig a Csendes napok Clichyben című dán erotikus filmet vetítik 16 éven felülieknek. Budaörsön a Jókai Műve­lődési Központban a Pó­dium ’92 sorozat második bérleti előadására vasár­nap este kerül sor. Az es­ten Kemény Kázmér és ba­rátai mutatkoznak be és fellép még Szentendrei Klára, Tarnay László, Gaál Gabriella, Madarász Kata­lin és Sármándi Pál is. A Crazy filmszínházban hétfőn és kedden este Az istenek fegyverzete című színes amerikai akciófilm II. részét láthatják. Budakeszin ismét ven­dégszerepei az Állami Báb­színház: vasárnap 10 óra­kor az Erkel Ferenc Műve­lődési Központ Színházter­mében az Elvarázsolt egér­kisasszony című bábjátékot tekinthetik meg az érdek­lődők. Budapesten a kiállítások iránt érdeklődőknek ajánl­juk a Néprajzi Múzeum (V. Kossuth tér 12.) leg­újabb bemutatóját, amely Kölcsön a gyermekeink­nek címmel nyílt meg. A kiállítást az Egyesült Álla­mok Tájékoztatási Szolgá­lata és a Néprajzi Mú­zeum közösen rendezte. A kiállítás hétfő kivételével A kérdés természetesen nem vagyonjogi vagy tulaj­donosi vonatkozású. Azt tu­dakolja: kié az a művészet, mely idestova háromezer esztendeje, a görög klasszi­kusok óta arra figyel, mi történik a világban az em­berrel, milyen konfliktusok közepette él és hal, s be­teljesíti-e Szophoklész megfogalmazását: „Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi cso­dálatosabb”. Kié tehát ez a művészet, amelynek 1962. március 27. óta minden évben e napon világszerte ünnepe van, kö­szöntve a nézőt és a szí­nészt, a befogadót s az al­kotót egyaránt? Kié ez a művészet, melyről Shakes­peare azt mondta: az a fel­adata, hogy „tükröt tartson mintegy a természetnek, s a század tulajdon testének lenyomata legyen”? A színház, jó időkben, nyugodt, normális körülmé­nyek között természetesen a színészé és a nézőé, és persze az íróé is, aki meg­álmodja a színpadi figurá­kat, hogy azokat a színész hús-vér alakká formálhassa. De jók, nyugodtak, normá­naponta 10—18 óráig te­kinthető meg. Szigetszentmiklóson a Kossuth moziban a hét vé­gén és a jövő hét első nap­jaiban bőséges választékkal várják a filmet kedvelőket: ma 18 és 20 órai kezdettel a Törvényre törve című színes magyarul beszélő amerikai akciófilmet vetí­tik. Szombaton és vasárnap szintén két előadásban A vadak ura című színes ma­gyarul beszélő amerikai kalandfiimet láthatják. Hétfőn és kedden a Börtön­csapda című nagysikerű színes amerikai akciófil- met mutatják be. Tökölön a Dózsa film­színházban is új filmet ve­títenek: szombaton és va­sárnap 18 órakor a Csak egy lövés című színes ame­rikai film bemutatóját tart­ják. Budakeszin az Erkel Fe­renc Művelődési Központ­ban szintén hétfőn kerül sor a zeneiskola bemutat­kozó hangversenyére; a rangosnak ígérkező zenei esemény 18 órakor kezdő­dik. A Zenealcadcmián a jövő héten több érdekes zenei program közül válogathat­nak az érdeklődők. Ezek közül is kiemelkedik szer­dán 19.30 órakor Webber: Requiemjének bemutató­ja. A Magyar Állami Ének­kar és Hangversenyzenekar Antal Mátyás vezényletével mutatja be a művet. Mel­lette elhangzik majd Pou­lenc: Glória című hangver­senydarabja is. Csütörtö­kön este pedig a Miskolci Szimíonikus Zenekar be­mutatkozására kerül sor, amelyen közreműködik a Liszt Ferenc kamarakórus is. lisak-e ma az idői:, színház­ban s színházon kívül? Szó­noki kérdés. Ma a színház alkotóké és befogadóké ugyan, de egy kicsit azé a világé, azoké a körülményeké is, amelyek­ben él, dolgozik. Sosem volt független a kortól, melyben létrejött és tevékenykedett, de ma különösen nem lehet független saját korától, játsszék a világ bármely tá­ján. Benne gyökerezik e vi­lágban anyagi létét tekintve is, de művészete lényegét il­letően is. Ezek az évek drá­maibbak, mint megannyi híres színpadi dráma, tra- gikusabb sorsokat mutatnak percenként, mint a legtra­gikusabb görög tragédiák. A színház persze nem napi politikai vezércikk, nem is recept minden gondunkra — de eligazíthat, elgondol­kodtathat, ráébreszthet, hogy mily esendő s mily nagyszerű az ember. Kié a színház ma? Sze­retnénk azt hinni: miénk, embereké, rólunk szól és nekünk. Nemcsak ezen az ünnepnapon; mindig, min­den este. (takács) Soron hívül háromszáz Bizonyítványosztás »Színházi levéli Fele(se) Svejk D. A. Színházi j Hág unp Kié a színház ma?

Next

/
Thumbnails
Contents