Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
Árutőzsde m&sgánv&iMkozáskan Gabona és hús után—ólai A két éve tartó magyar- országi gazdasági rendszer- váltásnak egyik legfeltűnőbb jellemzője a tőzsde megjelenése. A Budapesti Árutőzsde 1989-ben kezdte meg működését, a világ egyik legfiatalabb piaci intézményeként. A működtető kft. ügyvezető igazgatója, Keresztesi Szergej elmondta, hogy a vállalkozást bankok és kereskedelmi szervezetek hozták létre 1,9 millió forintos alaptőkével Terménytőzsde Kft. néven. Megalakulásuk agrár kezdeményezés volt, s mint minden tőzsde a világon, először a gabonával kezdtek foglalkozni. Ez a termény ugyanis a legjobban standardizálható, s ez fontos szempont, mivel az. áru nincs jelen a tőzsdén, csak minta alapján kötik a szerződéseket. Á ifekinthelő vé A hőskorszak — mondta Keresztesi Szergej — meglehetősen nehéz volt, mivel több feltétel is hiányzott hazánkban működtetéséhez: nem voít elegendő alaptőke, s hiányoztak a kereskedő szakemberek is. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen Magyarországon 1948. március 31-én bezárták a tőzsdét, s az utána következő évtizedekben — a rendszerváltásig — ez az intézmény első számú közellenségnek számított. Jellemző, hogy a 90-es választásokon az MSZMP — mondván, mi lesz itt a rendszerváltás után — a prostitúció és a kábítószer mellett a tőzsdével riogatta az embereket. Mire is jó a tőzsde? Legelsősorban áttekinthetővé teszi a piacot, s olyan, mint az^ a bizonyos kályha, amelytől el lehet indulni. -Az emberek azért mennek oda, hogy üzletet kössenek, s ha ezek létrejöttek, akkor reális árak is kialakulhatnak. A fejlődés egy későbbi szakaszában pedig a tőzsde az egész piacot átfogó árindikátorrá válik. 1990-ben a szabad árak engedélyezésével és a ga- gonaforgalmazás felszabadításával megteremtődtek a szabadpiac viszonyai, s ebben komoly szerepet kapott a tőzsde is. Az adásvétel feltételeit a magyar szabványok és kereskedelmi gyakorlat figyelembevételével alakították ki. A résztvevők a termék ismeretében árban, mennyiségben, szállítási határidőben állapodnak meg. Alapvető üzlettípusok az azonnali és határidős szerződés, s a tőzsde szabályzata előírja, hogy a kereskedők nyíit kikiáltással adjanak-vegyenek. Felsrófolni A gabona után 1990 végén a hússzekció szervezését is megkezdték, s csak élő állattal, sertéssel és szarvasmarhával foglalkoznak. Elsősorban azzal a céllal, hogy az agrárszféra minden ágazatára áttekintése legyen a termelőnek. Ha megveszi a takarmányt, tudja azt is, mennyiért lehet a sertést eladni. Hústőzsde a nemzetközi gyakorlatban is jóval kevesebb működik, s ezeknél a cikkeknél a Budapesti Árutőzsdén is jóval kisebb a mozgás, mint a gabonánál, ahol már az év első két hónapjában 1 milliárd forinElkészült a felmérés A tököli polgármesteri hivatalhoz az elmúlt hetekben ezer igénylés futott be, íróik a volt szovjet katonai bázis területén található lakásokat szeretnék megvásárolni. A napokban a TÖAR Kft. (a tököli ön- kormányzat és a sziget- szentmiklósi Aries által alapított társaság) befejezte a lakótelepen a műszaki felmérést, s a héten már az adatokat összesítik. Ezt követően az önkormányzat március közepe táján határoz arról, menynyiért értékesítik a lakásokat, melyek lesznek a kiutalás szempontjai. A jelentkezők — akik nem mind helybéliek — már az ár ismeretében dönthetnek, fenntartják-e vásárlási szándékaikat. Felhívjuk azon nem Alsónémediben lakó állampolgárok figyelmét, akik föld iránti kárpótlási igényt nyújtottak be Alsónémedi területére, hogy 1992. március 10-éig jelentkezzenek annak érdekében, hogy képviseletük a megalakítandó helyi érdekegyeztető fórumban biztosítva lehessen. Jelentkezni lehet: az Alsónémedi önkormányzat Polgármesteri Hivatalában Alsónémedi, Fő u. 58. 2351. Tel.: (24)-78-101. tbs forgalmat bonyolítottak le, míg a hússzekcióban csak 11 millió forintost. A közeljövőben már nemcsak agrár-, hanem ipari termékeket is tőzsdére visznek, elsőként a kőolajat, illetve származékait. Később azonban elképzelhető, hogy a szenet és a földgázt is felveszik a listájukra. Időközben a kft. alaptőkéjét 23 millió forintra emelték, s 91 végén az árutőzsde 74 tulajdonos kezébe került. Az idén szeretnék a tőkét tovább srófolni — 100-150 millióra —, s ezzel egy időben részvény- társasággá alakulni. Keresztesi Szergej hangsúlyozta, hogy a tőzsde fejlődéséhez roppant fontos az infrastrukturális háttéri Jellemző, hogy működésüket egy pincehelyiségben, egyetlenegy telefonvonallal kezdték meg. (összehasonlításképpen egy adat: a chicagói tőzsdén 35 ezer telefonvonal működik.) 90- ben aztán kikerültek a „fényre", a belvárosba. Sesgílséggel A mai helyük sem tekinthető véglegesnek, hiszen a zavartalan működéshez egy 500-800 négyzetméteres helyiségre lenne szükségük működő telefonvonalakkal. A magánvállalkozásban alakult tőzsde nem részesült semmilyen állami támogatásban — ilyet nem is kértek —, azt azonban szeretnék, ha a megfelelő infrastrukturális háttér megteremtéséhez a kormánytól is segítséget kapnának. Még szerencse, hogy a mai technikai fejlődés mellett már akkora épületre mint a század eleji tőzsdepalota — ma' a Magyar Televíziónak ad otthont — nincs szükségük. Hargitai Éva BÉRBE ADNI VAGY ELADNI Az egyéni vállalkozó is privatizálhat A gazdasági rendszerváltozás egyik legfontosabb alappillére azon tulajdon- formák mielőbbi kialakulása, melyek alapján a társadalom valamennyi rétege hatékonyan működtetheti az állami tulajdont. Ennek ma egyik legfontosabb eszköze a privatizáció, amely egyre több működő tőkét igényel. Noha a gazdasági szerkezetváltás fokozatosan megy végbe, még mindig jelentős szerepe van az államnak, mint a legnagyobb tulajdonosnak. Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó szabályokat eddig a kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiája határozta meg. Ez a tevékenység egyre összetettebbé válik, ezért új tulajdonosi intézmény, az Állami Tulajdonosi Részvénytársaság. létrehozását fontolgatják. Ezzel kapcsolatban az igazságügy-, az ipari és kereskedelmi, valamint a pénzügyminiszter a közelmúltban közös törvénytervezetet készített. A jövőben minden bizonnyal újra szabályozzák az Állami Vagyonügynökség hatáskörét. Amennyiben belátható' időn belül az Állami Tulajdonosi Részvénytársaság létrejön, a korábban az ÁVÜ-höz került és az általa kezelt részvényeket, üzletrészeket megkapja az új szervezet, Az érdekegyeztető fórumon hangsúlyozták: az új törvény megszületésével a jogszabályi és piaci feltételek érvényesülése mellett egyidejűleg meg kell valósulnia a versenysemlegességnek. Az új törvénytervezet egyesíti és továbbfejleszti az államnak a vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény rendelkezéseit. Elvben a száz százalékig privatizálható vállalkozói vagyonra is elsőbbséget adnak azoknak a vállalatoki nak, amelyek önként kezdték el az átalakulást. A cégnyilvántartásba bejegyzett vállalkozókra is gondoltak a törvényalkotók. Módosítani fogják az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényt, hogy a magánszektorban bejegyzett cégek is gazdasági társasággá válhassanak. A ■ törvénynek az a meghatározott célja, hogy minél szélesebb körben vehessék „bérbe” vagy privatizálhassák az állami vagyont. Ilonka Mária mm4-A helye» E Útban a nyomtatványok Az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy márciustól avagy áprilistól lép-e hatályba az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés kereskedelmi fejezete. Végül is Brüsszel február 28-án mondta ki az igent, így az új kereskedelemtechnikai szabályok e hónap elsejétől már cinek. Bizonyára a gyorsabb sebességre váltó események következménye, hogy március 2-án, hétfőn, a tájékoztatásban és az exportőrök felvilágosításában leginkább illetékes szervek, köztük a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai meglehetősen szűkszavú felvilágosítást adhattak az érdeklődőknek, s ekkor még nem kapták kézhez a vámkedvezmény megszerzéséhez szükséges, tőlük is beszerezhető formanyomtatványokat. Fontos tudnivaló ugyanis, hogy az eddig használatos s a kamarák által hitelesített FORM—A nyomtatványok helyett immár az EUR—1, a vámszervek által érvényesített okmány szükséges — legalábbis az EGK országaival kereskedő cégeknek. A FORM—A jelenleg más körben használatos: az Ausztriába, Ausztráliába, Kanadába, Japánba, ÜjZélandba s az USA-ba exportálók számára kell. Kérdésünkre a Magyar Gazdasági Kamara osztály- vezetője, Szabó Ferencné elmondta, a szükséges nyomtatványok már útban vannak — folyamatosan postázzák a kamarai hálózatnak. De a kitöltendő okmány beszerezhető a megyeszékhelyű vámhivatalokban is — térítés ellenében mindenki számára hozzáférhetők. Ugyanakkor az információk sem maradnak „zár alatt”, javában tartanak a felkészítők, a szakemberek konzultációi, amelyek keretében a kamarai dolgozók részleteiben megismerhetik a változásokat. Tagadhatatlan azonban, hogy jelenleg az átmenet nehézségei kissé körülményessé teszik a mechanizmus működését, ez ellenben csak pár napig tarthat. Hasonlóan felkészültek a változásokra a vámszervek is. Mint Kende Ernő ezre- res, a Vám- és Pénzügy- őrség Pest, Fejér és Nógrád megyei parancsnoka elmondta: már a múlt hét is ennek jegyében telt. Megvolt a parancsnoki továbbképzés, most pedig a beosztott munkatársakat készítik' fel. A kereskedelem liberalizálása ugyanis rendkívül sok megkötés és szigorú szabályozás alapján történik: alapvető követelmény például a szükséges okmányok — az EUR—1- hez csatolandó kiviteli vámnyilatkozat — pontos, precíz kitöltése is. A Magyar Közlöny februári, 21. száma egyébként részletesen tartalmazza a vámjogszabályok és -tarifák változásait — az EGK országaival kereskedő valamennyi érdekeltnek érdemes mindezt elolvasni. Va. É. Érvényben: 1992. március 3. VALUTAÁR FOS AMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 133,72 138,52 Ausztrál dollár 58.56 59,80 Belga frank (X00) 2.38,96 233,62 l)án korona 12.15 12,41 Finn márka 17,21 17,61 Francia frank 13,86 14,14 Görög drachma (100) 40.12 40,96 Holland forint 41,85 42,71 Ír font 126,02 128.62 Japán jen (100) 59.66 60,86 Kanadai dollár 65,33 68,73 Kuvaiti dinár 285,94 270,54 Német márka 47.99 48,05 Norvég korona 12,03 12,26 Olasz líra (1000) 62,80 64,08 Osztrák schilling (100) 670,82 684,42 Portugál escudo (100) 54,76 55,86 Spanyol peseta (100) 74,96 76,48 Svájci frank 51,94 53,02 Svéd korona 13,09 13,26 USA dollár 77,79 79,35 ECU (Közös Piac) 96,40 98,36 TÍZEZREK BIZONYTALANSÁGA Máris késésben Az utóbbi két hétben híre ment, miszerint az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek munkanélküli-járadékban részesülő tagjainak 1992. február 16-tól a járadék fizetését megszüntetik a megyei munkaügyi központok. Ezen intézmények a szövetkezeti törvény végrehajtásáról szóló ügj"- nevezett átmeneti törvény azon rendelkezésére hivatkoztak, amely a korábbi jogszabályok alapján kötött tagi megállapodásokat munkaszerződésekké minősítette át. Információink szerint közel 30 ezer munkanélküli-járadékban részesülő szövetkezeti tag ellátása szűnt meg, s hozzávetőleg 20 ezer szövetkezeti tag igényét már el sem fogadták. A feszültség feloldásáért az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának szövetkezeti bizottsága a közelmúltban tartott ülésén megpróbálkozott egy, a kormányzat számára is elfogadható megoldás kidolgozásával, jóllehet a kormányzati képviselők megértés helyett merev elutasítást tanúsítottak. Ez az egész problémakör azonban érthetően nem tűr halasztást, mivel 50 ezer szövetkezeti tagnak és családjának napjai telnek bizonytalanságban. Ezen áldatlan állapot megoldása egyaránt érdeke kellene hogy legyen mind a munkaadóknak, mind a munka- vállalóknak. Aztán ott van a kézenfekvő következtetés, hogy a szövetkezeti tag valóban tulajdonos és munkavállaló is lehet egy személyben. Ezért, ha az ebből .következő sajátos igényeket a már működő Szolidaritási Alap képtelen kezelni, felmerül annak lehetősége, hogy a szövetkezeti magán- és társtulajdonosok, akik munkát végeznek, külön alapot hozzanak létre. Any- nyi már sajnos bizonyos, hogy az említett problémák gyors, átmeneti kezelését célzó intézkedésekkel máris késésben vannak az illetékesek. Gy. L.
