Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

Részvényt, üzlethelyiséget is veket A jegytulajdonos joga Bűvös — és bizonyos kö­rökben nem éppen öröm­mel várt — dátum közele­dik: április nyolcadika. A naptár szerint ekkor a Dé- nesek ünnepük majd név­napjukat, ám akik más miatt figyelnek a dátumra, azoknak egyáltalán nem biztos, hogy lesz mit ünne­pelni. Ekkor jár le ugyanis az a három hónap plusz 8 nap, amit a hatályos csőd­törvény a kötelező öncsőd bejelentése előtt a bajba került gazdálkodószerveze­tek ügyeinek előzetes ren­dezésére és a hitelezőkkel való érdekegyeztetésre megenged. Az építőiparban mire lehet számítani? E kérdésekről beszélgettünk az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban Kuzma Tamással, az építőipari fő­osztály osztályvezetőjével. — Minisztériumunk ala­pítási jogkörébe negyven­öt vállalat tartozik. — Ügy gondoljuk, a 45-ös körből 10-15 cégnek kell komo­lyan számolni a csőd ve­szélyével, de az ő helyzetü­ket sem ítéljük reményte­lennek. 9 Miért kerültek nehéz helyzetbe az építőipari vál­lalatok? — Hosszan sorolhatnám az ide vezető külső és bel­kevés területen látszik — rövid távon is — vonzónak a befektetési lehetőség. A mélyépítésben jobbnak tű­nik a helyzet, itt az infra­strukturális beruházások fellendülésében lehet bíz­ni. Ez a külföldi tőkét is idecsalhatja. 9 Beszéljünk az építő­anyag-iparról is! — Itt a belföldi dekon­junktúra erősödése és egyes területeken a hajdani KGST-piacok elvesztése a legsúlyosabb csapás. A ko­rábban jellemző nagyfokú centralizáció és a monopol­helyzetek megszüntetése csak tavaly gyorsult fel. Van példa vállalat! részek spontán önállósodására (a be tonelemgy ártó-iparban), államigazgatási beavatko­zásra (a Tégla- és Cserép­ipari Tröszt megszünteté­se) és előrehaladott külföl­di privatizációs tárgyalá­sokra (cementipari egy­aránt. Ezek az átalakulások ad­ják a talajt a gazdálkodás fellendítéséhez. De visz- szatérve az egész építőipar­ra: látni kell azt, hogy a várható csődbejelentések mögött nagyon eltérő pénz­ügyi, gazdálkodási feszült­ségek húzódnak meg. jövőben olykor nagyszá­mú partnerüket, együtt­működőket. szállítókat nap­rakészen figyeljenek, nem tesznek-e csődbejelentést? A mostani, egyszeri dátum miatt ez idén halmozottan jelentkező teher és hogy milyen körben, azt hadd érzékeltessem egy adattal: a kivitelező építőipar 4990 szervezetéből 412 7 foglal­koztatott 50 főnél keveseb­bet 1991 végén. De hát a csődeljárásokra még csak ezután kerül sor. A folya­mat racionális kezelése csakis az adósok és a hi­telezők kétoldalú komp­romisszumára épülhet. De itt is éles kérdések fognak felvetődni, például az adó-, a tb- és a banktartozások rendezési lehetőségei kap­csán. Schöffer Jenő Az már minden érdekelt előtt közismert, hogy a kár­pótlási jegy sok mindenre felhasználható. Lehet érte lakást vásárolni, lehet vele lakásvásárlási hiteleket tör­leszteni és természetesen lehet a kárpótlási jegy elle­nében földet is venni. De arról már kevesebb érde­keltnek van tudomása, hogy a jegyének felhaszná­lási lehetősége még széle­sebb körű. A Falutévé se­gítségével dr. Sepsey Tamás. a Kárpótlási Hivatal elnö­ke avat be a részletekbe. — Míg a felsorolt lehető­ségeket a törvény csak a volt tulajdonosoknak, vagy­is az eredetileg kárpótol­tak részére biztosítja, a kárpótlási jegy valamennyi birtokosa ennél szélesebb körből is választhat. Ha a Munkavállalói Részvény Programot (MRP) az Or­szággyűlés elfogadja, akkor a dolgozók kárpótlási je­gyüket korlátozás nélkül fölhasználhatják vállalatuk részvényeinek megvásárlá­sára is. Mégpedig teljesen függetlenül attól. hogy miként jutottak a kárpót­lási jegyhez: saját jogon kapták, vásárolták, vagy netán ajándékba kapták azt. — Folyik a privatizáció. Az előbbiek azt is jelentik, hogy a kis üzletek magán­kézbe adása során is fel­használható a kárpótlási jegy? Vagyis: akár üzletet is vásárolhat érte birtoko­sa? — Az úgynevezett előpri­vatizációs programba be­vont üzletek értékesítése esetén a bérlemények vé­telárának 50 százaléka ere­jéig fogadnak el kárpótlá­si jegyet, abból kiindulva, hogy az készpénzt helyette. sít. A kárpótlási jegy be­számítása ebben az eset­ben éppen úgy, mint a dol­gozói részvényprogramban, mindig névértékben törté­nik. Névértóken ez esetben az abban a hónapban tőké­sített, kamattal növelt ősz- szeget kell érteni. MDF-SAJTOTAJEKOZTATO Ifjúsági műhely alakult KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ r r r FELSZÁMOLJÁK A MOZGÓSÍTÁSI KÉSZLETEKET IS (Folytatás az 1. oldalról.) szakmai fórumot tartanak. Az MDF második mérnök­technikus fórumának té­mája a műszaki értelmiség szerepe a mai Magyaror­szágon. A rendezvénynek a Budapesti Műszaki Egye­tem ad otthont. A műsza­ki értelmiség összejövete­lén a tervek szerint fel­szólal Antall József mi­niszterelnök és a kormány mérnök végzettségű mi­niszterei : Pungor Ernő, Szabó Iván, Keresztes K. Sándor, Siklós Csaba, va­lamint László Jenő, a Ha­diipari Hivatal elnöke. ső körülményeket. Az épí­tőipar nagyvállalatai, külö­nösen az iparosított tech­nológiára és a hozzá ren­dolt teljes vertikumra ala­pozott lakásépítés mára zsákutcába jutott. A panel­lakások iránti igény drasz­tikus csökkenése, a lakás­építés egyébként is egyre mélyülő dekonjunktúrájá­val mára oda vezetett, hogy a technológia kihasználá­sa lehetetlenné vált. @ A megrendelések is szép lassan elapadnak .. „ — Igen, ez a másik fon­tos tényező. A csökkenő igények mellett — a rossz körülmények miatt is — a működéshez mind több hi­telre van szükség, de hát alaposan megugrottak a hitelkamatok is, amelynek költségei mind több vállala­tot juttatnak a nem fizető adósok sorába. Miközben szép számmal vannak kö­zöttük, akiknek éppúgy nem fizetnek, a körbetarto­zás sajnálatos divatjához igazodva. © Segíthet-e rajtuk a privatizációs folyamat fel- gyorsulása? — Ez adja az egyik nagy esélyt a talpra állásukhoz! De nem hunyhatjuk be a szemünket. Látnunk keil, bogy milyen közegben zaj­lik a privatizáció! A ma­gasépítő-iparban nincs megfelelő kereslet, és csak MU ŐSZ—MŰK A kisszervezetek oldaláról nézve nem könnyű a hely­zet: arról van szó, hogy a néhány fővel dolgozó gaz­dasági társaságok hogyan tudják győzni emberrel, idővel és erővel, hogy a (Folytatás az 1. oldalról.) rKásáról, szervezeti és fi­nanszírozási rendszeréről szintén rendeletet alkotott a kabinet. Eszerint nyilvános pályázatolzat hirdetnek a 4 Egyszerűbben vásárolhat a külföldi Ha felkerül azi-reaponf Rövidesen enyhülnek a külföldiek ingatlanszerzé­sének szabályai. Az új föld­törvény szerint — ameny- nyiben a parlament elfo­gadja — már nem kell a külföldieknek pénzügymi­nisztériumi engedélyt kér­niük egy-egy magyarorszá­gi ingatlan megvásárlásá­hoz — tudta meg az MTI munkatársa a Pénzügymi­nisztérium illetékesétől. A külföldi magánszemé­lyeknek jelenleg kétféle engedélyt kell beszerez­niük, ha magyarországi in­gatlant kívánnak megvásá­rolni: devizahatóságit, s a földtulajdon megszerzésé­hez szükségeset a Pénzügy­minisztériumtól. "Ugyanis a törvényterve­zetben a pénzügyminiszté­riumi engedély már nem szerepel mint szükséges feltétel. Ez tehát azt jelen­ti, hogy az új földtörvény hatályba lépését követően rugalmasabbá válik a kül­földiek ingatlan szerzésé­nek jogi szabályozása, és csupán a minden külföldi személyre kötelező deviza- hatósági engedély beszerzé­se szükséges egy-egy ingat­lan megvásárlásához. Ez viszont mindaddig érvé­nyes lesz, míg a forint kon­vertibilissé nem válik. Vizsgák csendjében, szü­neteiben rengeteg bizarr ötlete, elképzelése támad a diáknak. Fejünk fölött ép­pen akkor egyesítették a kolozsvári Bolyai Egyete­met a város másik szögle­tén álló román testvérintéz­A Magyar Újságírók Közösségének hasonló szer­vezetével való együttműkö­désről tárgyalt csütörtökön a Magyar Ú'ság'rók Orszá­gos Szövetségének etikai bizottsága. (A tanácskozás apropóját Kosa Csabának, a MŰK elnökének az a beje­lentésé adta, amely szerint a közösség is megalakítja saját etikai bizottságát.) A MUOSZ testületé úgy ha­tározott, hogy működését zavartalanul tovább folytat­ja, és részt vesz azokban a kezdeményezésekben, ame­lyek a sajtótanács etikai bizottságának megalakítá­sát célozzák. Thurzó Tibor, a MUOSZ etikai bizottságának elnöke kijelentette: a sajtóorgánu­mok és az újságírók lehet­nek megosztottak, de az eti­ka oszthatatlan. Hangsú­lyozta a is, hogy az em­beri tisztesség nem rend­szerspecifikus. Az elnök szerint £t MUOSZ és a MŰK együttműködését megköny- nyítené, ha a közösség alapszabálya nem zárná ki a kettős tagság lehetőségét. A MUOSZ etikai testületé­ről pedig azt mondta: a bi­zottság politikamentes és független. ménnyel — levegőben ló­gott tehát a téma. a napi­sajtó mindkét oldalon a szellemi „közeledés” egyik rettenetesen nagy vívmá­nyának tartotta — ocsmúny módon — megtaposásunkat. Persze, a csakazértis-pálma nem csupán stílusfordulat­ként élt bennünk (gondol­junk a nyomás alatt nö a pálma eléggé megtévesztő hatására): mi bele is ka­paszkodtunk. Hátha ez az egyesítés, fo­galmaztam kissé hangosan (füle van a csöndnek is, az ottani vizsgacsöndnek kü­lönösén!), prelúdiuma egy magyar—román egyesítés­nek, k is Duna menti föde­rációnak ... Nos, a vizsgám ennek okáért lett akkor va­lamelyest hosszabb, hiszen bizarr ötletet különösképpen meg kell magyarázni, más „megvilágításban” persze (ablak nélküli szobát tessék elképzelni), és bizony jól évre szóló kutatások elnye­résére, amelyeket bizottság bírál el. Pályázati megbí­zások csak kivételes eset­ben adhatók. A kormány módosította a nukleáris export engedélye­zésének hazai szabályozásá­ról szóló 1986-os rendeletet, Döntött arról, hogy az atomsorompó-egyézmény, valamint a nukleáris anya­gok békés célú felhasználá­sáról kötött megállapodások után Magyarország most csatlakozik a nukleáris ket­tős használatú termékek export-ellenőrzési rendsze­réhez. A COCOM-listán szereplő termékekre és technológiák­ra érvényes export-ellenőr­zési rendszert az új szerző­dés értemében kiterjesztik a nukleáris listára is. A kormány felhatalmazta az ipari minisztert, hogy az érintett tárcák egyetértése esetén csökkentse, illetve szüntesse meg az úgyneve­zett M — azaz mozgósítási — kapacitásokat, és számol­ja fel a termékkészleteket. A rendelet 62 vállalat ese­tében összesen 174-féle te­vékenységre vonatkozik. KÉPES BESZÉD Aayatej és felkészült testület előtt. Ügy rémlik, valamelyik kérdezőlegény csakugyan hallott Kossuthról (igaz, a város egyik utcatáblájáról ezt akkor le is olvashatta), s talán olvashatta Gróza Péter magyar nyelvű levelét is — a párt közpon­ti lapja hozta —, amelyben az Arany Jánost ünneplő magyarokhoz szólott évek­kel annak előtte. Egyszó­val : magyarázatom, ha nem is keltett elismerést, de egy kézlegyintést igen — tűnés vizsgára ... A „pálma” ágai így töre­deznek le az emberben. Ügy, hogy letörik, néma­ságra kényszerítik, bezárják lehetetlenségeibe a nyila­dozó gondolatot is. Éveknek kellett elmúlni­uk, amíg rájöttünk, hogy az egykor erkölcsi-szellemi fellendülésünk sugárzásá­ban még (vagy már) meg­fogalmazott gondolát — a közös Európa — ellen épp Lépésváltásra •• 4 •• •• ösztönöz (Folytatás az 1. oldalról.) Az új munka törvény- könyve általában a munka- vállalók és a munkaadók megállapodásánál szabad kereteket biztosít, rögzíti azonban azokat a minimá­lis feltételeket is, amelyek mindenkire nézve kötelező­ek. A munkaügyi minisz­ter cáfolta azokat a váda­kat, amelyek szerint hiá­nyozna a szociális érzékeny­ség az új munka törvény- könyvéből. Több ponton is a munkavállalók szempont­jából kedvezőbb szabályo­kat rögzít az új szabályozás az eddig érvényben lévőnél. Ez vonatkozik a felmondás­hoz kapcsolódó jogokra, a túlmunkavégzés szabályozá­sára, a felmondási tilalmak és a pótszabadságok rend­szerére is. A sajtótájékoztatón ak­tuális kérdésekről szólva el­hangzott: az első kéthavi adatok szerint a Szolidaritá­si ~pba a befizetéseknek csak 30-49 százaléka jut el. A Munkaügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal karöltve konkrét lépésekre készül a kintlevőségek be­hajtására. A kormányzat et­től függetlenül mindig is garantálni fogja a munka­nélküli-járadékok kifizeté­sét — mondotta Kiss Gyula. A munkanélküliségi ráta a legutóbbi adatok szerint elérte a 8,5 százalékot. Sú­lyos jelenség, hogy a mun­kanélküliség szempontjából az ország érezhetően ketté­szakadt. A legnagyobb ará­nyú Kelet-Magyarországon ahol már a 16-18 százalékot is eléri, míg Budapesten 3 százalék körül mozog, és Nyugat-Magyarországon is az országos átlag alatt van. azok cselekedtek, akik azt a gondolatot a maguk poli­tikai érdekében vették a szájukra. Taposd el egy nép kultúrintézményeit, tedd ja­nicsárrá a porontyait, tied annak a népnek a jövője is. Embertelen egy agytermék, őrültség, s mégis egész ge­nerációk bevették a masz­lagot. Utólag könnyű igazat, vagy legalább igazabbat mondani. Érthetetlen azon­ban, hogy a történelmi ét- ejtéseknek majdnem min­den esetben mi vagyunk az áldozatai. 1947-ben a már említett Gróza — aki egyébként Budapesten vé­gezte tanulmányait — va­lósággal megdicsőül ma­gyarországi látogatása és híres beszéde során, amikor is arról a határok nélküli, vám- és gyűlöletmentes Eu­rópáról szövegéi, amely olyanná lett, amilyen. Be­szélhetett. És a honi hivata­losság meg is tapsolta; más­nap nyugodtan dönthettek Párizsban — és ugyancsak a fejünk felett, Sztálin tisz­ta lelkiismerettel táviratoz- hatta meg (személyesen Grózának), miszerint a ro­mán adminisztráció beköl­tözhet Erdélybe. A maszlag bevétele foly­tatódott. A kisebbségi ma­gyar oktatás szétzúzásához Rákosi teremtett prece­denst : a szomszéd elvtár­sak epedezve várták pél­dául az Eötvös Kollégium eltörlését, következhetett, és szintén „nyugodtan”, a pozsonyi, a kolozsvári, a kassai, a szabadkai, az ung­vári ... egyetem, középisko­la. óvoda. Még C'eaüse.sou falurombolásához is mi szolgáltattuk a példát. Dehogy mi! Anya nem hordozhatja magában a mérget, a gyermekeket nem édesanyák szokták vízbe fojtani — szólnak a böl­csek. És minő igazuk van.’' Persze, vizsgák csöndjé­ben nem iramodik ennyire hosszú távra a fantáziánk. Bágyoni Szabó István ‘ Dénes csőddel köszönt be Aikzaintmkodsti w&ygy fonkrememsi?

Next

/
Thumbnails
Contents