Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

G ODQLLOI kJvíwia XIX. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1992. MÁRCIUS 25., SZERDA Tavaszi térzene ÁFÉSZ-kiildöttgyűlés Nevesített vagyonnal Megtartotta idei közgyűlését a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ Az érdeklődést mutatja, hogy a százharmincegy küldött­ből száztizenkilencen megjelentek, megtöltve a gödöllői II. számú rendelőintézet nagytermét, amely helyet adott a tanácskozásnak. Nem kevés okot adhattak az érdeklődésre a szövetke­zeti és az átmeneti törvé­nyek. valamint a vagyon­nevesítésre vonatkozó fel­adatok. Tóth Mihály né, a szövet­kezet elnöke beszámolójá­ban elmondta, 1991-ben munkájuk nem volt olyan eredményes, mint a koráb­bi években. Áremelkedések közepette, a magánkeres­kedelem térhódításával számolva kellett harcolniuk az egyre csökkenő vásár­lóerőért. A privatizáció a gazda­sági ágazatok közül a ke­reskedelemben a legna­gyobb, hiszen üzletet aránylag csekély beruhá­zással lehet nyitni. A ver­senyt tovább fokozta az il­legális kereskedők jelen­léte, akik jogtalan előnyeik következtében — nem fi­zetnek adót — olcsón ad­hatják áruikat. A szövetkezet a nehéz­ségek ellenére bizonyította életképességét. Visszaesés a tartós fogyasztási cikkek forgalmánál mutatkozott, a ruházati cikkeknél megva­lósult a tervezett forgalom, és a vendéglátóegyeségek is teljesítették tervüket. To­vábbra is feladat a legjobb szállítóvállalatok kiválasz­tása, a veszteséges terüle­tek felszámolása és a taka­rékoskodás. Fillérekért megy a harc. Dr. Herbst Árpád, a szö­vetkezet jogtanácsosa fog­lalkozott a tanácskozás má­sik sarkalatos témájával, a szövetkezeti törvénnyel, s annak legfontosabb, a szö­vetkezeti vagyon nevesíté­sére vonatkozó részével. Elmondta, hogy a törvény Röplabda Visszavágtak Dabasnak Az NB II-ben szereplő gödöllői női röplabdázók legutóbb itthon fogadták a Dabasi SE csapatait.. A felnőtteknek volt törlesz- tenivalójuk, mert ősszel a dabasi szűk oroszlánbar­langban a hazai együttes győzött. Most fényesen si­került a visszavágás, és magabiztos, jó játék után a felnőtt- és az ificsapat egy­aránt diadalmaskodott. Kü­lönösen öröm volt nézni a még csak 16. évében járó Jávor Eszter erőtől duzza­dó támadó játékát. Gödöllői Tigáz RC—Dabasi SE 3-0 (15-12, 15-5, 15-6) CRC: Bencze, Dóczi, Fe­jéregyházi, Havas, Jávor, Somogy iné. Csere: Schnei­der. Edző: Dóczi István. Az. igen lelkes és me­zőnyben jól mozgó dabasi csapat nem adta meg ma­gát könnyen. Különösen az első játszmában bizonyul­tak kemény ellenfélnek, 9-5 arányban még vezettek is. Végül az eredményesen nyitó, a hálónál erőtelje­sebb és korszerűbb támadó játékpt nyújtó gödöllőiek megérdemelten nyerték meg az alig 45 percig tar­tó mérkőzést. Gödöllői Tigáz RC ifi— Dabasi SE ifi 3-0 (15-4, 15-8, 15-11) GRC: Fejéregyházi, He­gedűs, Jávor, Kovács, Pek- H, Virág. Csere: Bokor, Tátrai. Edő: Dóczi István. Ifjúsági csapatunk biztos győzelme egy pillanatig sem forgott veszélyben. Mezőny­ben és hálónál egyaránt sokkal jobbak voltak az el­lenfélnél. Kis izgalom csak a 3. játszmában volt, amikor Dóczi edző lehozta a csa­pat két legjobb játékosát. Ekkor az ellenfél 9-0-ra el­húzott. Ezután ismét a kez­dő csapat lépett pályára, és az ellenfél már csak két pontot tudott szerezni. A gödöllői ifjúsági csapat ezzel a győzelemmel to­vábbra is veretlenül áll a bajnokság élén. Legközelebb a MAFC csa­pata lesz Budapesten a gö­döllői lányok ellenfele. GÖDÖLLŐI HÍRLAP GBdöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva, • Postacím: Gödöllő, PL li, 2100. Telefax és telefon: (20) 20-796. • Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 őráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-töl 13 óráig a szerkesztőség­ben. MSZMP Fórum Az MSZMP gödöllői szer­vezete fórumot rendez március 26-án 17 órától a II. számú rendelőintézet emeleti tanácstermében. Előadó Körösfői László, az MSZP országgyűlési képvi­selője. Tagjaikon kívül az érdeklődőket is várják. Mozi alapján a szövetkezet va­gyonának 70 százalékát kell nevesíteni, két szempont szerint. Az egyik, hogy ki mennyi vagyont vitt be a szövetkezetbe, milyen érté­kű részjeggyel rendelkezik. Részjegye értékének hat­szorosát írják a nevére. A másik, amire tekintettel lesznek, a szövetkezeti tag­sági viszonyban töltött idő. A küldöttek hozzászólá­sai azt tanúsították: a ne­héz körülmények ellenére sem adják fel. Noha tud­ják, a szövetkezetek egy része a csőd szélén áll, van, ahol már csődeljárás fo­lyik, ez a szövetkezet tal­pon fog maradni, fogal­mazták meg többen is. Szé­pek az üzleteik, bőséges bennük az áruválaszték. Egyetlen részközgyűlésen sem vetődött fel a szövet­kezet felbontásának ötlete, ellenkezőleg, most is je­lentkeznek új belépők. Megállapították, hogy még mindig monopolhelyzetben vannak, a legnagyobb üzle­tekkel rendelkeznek. Az igazi versenyre a jövőben kell számítaniuk, ha meg­erősödnek a most induló magánvállalkozások. Szót kért az ÁFÉSZ-ek Országos Szervezete, az ÁFÉOSZ képviseletében jelenlevő dr. Zs. Szőke Zol­tán is. Elismeréssel beszélt arról, hogy a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ előkelő, jó helyet foglal el az ország szövetkezeteinek rangsorá­ban. (Nádudvari) Gödöllőre is ellátogatott a nemzetközi majorett- és fúvósegyiittes-találkozón vendé­geskedő németországi Niederense fúvószcnckara és a franciaországi Selestat majo- rettesoportja, valamint fúvósegyüttese. A városháza előtt adtak műsort a tavaszi napok keretében (Balázs Gusztáv felvételei) Aíds szemmel a Petófi-gimnáziumról (I) Percek alatt történt Az evangélikus egyház hazánkban több évszázadon át százalékos részarányához viszonyítva — a többi egy­házhoz képest is — nagyobb mértékben vállalta az is­kolafenntartással járó áldozatokat. Ezért jelentett nagy csapást az evangélikus nevelés számára 1948, amikor két középiskolánk kivételével (de ezek is 1952-ben meg­szűntek) minden iskolánkat államosították. Az a terve egyházunknak, hogy ebben az évtizedben újraindítják a középiskoláinkat. Ezek között találjuk az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumot is. Városi filmszínház: Börtöncsapda. Színes, amerikai akciófilm. 18 és 20 órakor. A gimnázium múltját ku­tatva a 18. század elejéig kellett visszaásni a levél­tárak irataiban. Az aszódi evangélikus gyülekezet is­kolájában tanítók Podma- niczky János földesúr tá­mogatásával kezdték el a latin oktatását. 1727-ben a Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye támogatta mint latin iskoláját. így nyílt meg az iskola kapuja a távolabb élő szülők ta­nulni vágyó fiai előtt. 1773- ban a gyülekezet felépítet­te új iskoláját, mely a latin iskolának az otthona lett. Padjait koptatták 1778-ban már 30 fiút ta­nított Kádcrssy János rek­tor. Az aszódi tanulók mel­lett jött diák Pándról, Al­bertiból, Keresztárról, Tá- piószeléről. Gombáról, Ácsáról, Hartáról, Becské­ről is. Sok-sok lelkész és tanító említette meg élet­rajzában az aszódi gimna­zista éveket az elmúlt 260 év alatt. Jegyzők, orvosok, jogászok, mérnökök, kato­natisztek alapozták meg a tudásukat itt. Sárkány Sá­muel, Zelenka Pál, Kiss István egyházunk püspö­kei lették. Ebben az iskolában sze­rezte Petőfi Sándor költői tehetségének kibontakozta­tásához az alapismereteket. Falu Tamás író, Moravcsik Emil orvosprofesszor, Mo­ravcsik Gyula zeneakadé­miai tanár és még sok-sok értékes embere hazánknak az aszódi gimnázium pad­jait koptatta. A katedrán pedig jól képzett tanárok ültek: a földrajzban tudós Chovan Sámuel, az író­költő Csengey Gusztáv, a Petőfi-kutató Gyöngyösi László, a Petőfi fiatalsá­gáról színdarabot író dr. Osvát Gedeon, a Witten- berget járt Fábry György, Pjacsek János, Sczoltz Jó­zsef, a tankönyvíró Haitsh Sámuel és Zalányi János és még sokan, akik nagy hatással voltak diákjaikra! 1927-ben a Bányai Evan­gélikus Egyházkerület gim­náziuma lett Ekkor már jól beilleszkedtek a tanári testületbe a Selmecbányá­ról, az ottani kerületi gim­náziumból elmenekült ta­nárok. így olyan tanári tes­tület alakult ki, amely a tanulókat szinte vonzotta a Galga mentéről, de a távolabbi megyékből is. Az oktatás magas szintje, a nevelés páratlan megva­lósítása nemcsak az evan­gélikus, hanem a római katolikus és izraelita vallá- sú tanulókat is ehhez az is­kolához kötötte. így lett alma matere ez azoknak, akik itt alapozták meg ta­nulmányaikkal jövő hiva­tásukat. Törvény alapján 1931-ben új épületet épí­tett az egyházkerület. Meg­vásárolta az egyház a tel­keket, és saját pénzén fel­építette a ma is a gimná­zium épületét jelentő négy­szintes iskolát. Ettől kezd­ve egyre gyarapodott a ta­nulók száma is. A világháború igen meg­viselte az épületet. Miután az egyházkerület rendbe hozatta, újra berendezte, a tanításra alkalmassá tette — alkalmazkodva az akko­ri oktatási törvényekhez 1948-ban egy átvételi jegy­zőkönyv megfogalmazásá­val percek alatt államosí­tották! Így érkeztünk el az 1991 őszén kihirdetett parlamen­ti törvényhez (az 1991. évi 32. törvény), mely alapján az evangélikus egyház a volt Bányai Egyházkerület Aszódi Leánynevelö Inté­zete megnyitásának 100. évfordulóján rendezett ün­nepségen kinyilvánította szándékát az aszódi gimná­zium evangélikus gimná­ziumként működtetésére. Jóval korábban Ez a gondolat jóval ko­rábban fogalmazódott már meg. Németh Miklós kor­mánya gyűjtötte össze az egyházaktól azoknak az is­koláknak a címjegyzékét, melyekben újra egyházi nevelést képzel el az egy­ház. Ezek között az aszó­di gimnázium is ott volt! Ezért tekintette meg sze­mélyesen dr. Harmati Béla püspök úr a volt aszódi evangélikus ingatlanokat. Találkozott a tanácselnök­kel és a gimnázium igazga­tójával is. S ekkor, nem egyházi részről került elő az igényt a gimnázium felemelkedése szempontjából lenne szük­ség a gimnázium azonnali egyházi átvételére! Detre János evangélikus lelkész Aszód (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents