Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

Kurd akciók Terrorizmus A török kormány kedden felszólította & lázadó kurdo- kat, hogy adják meg magu­kat, miután az ország dél­keleti tartományaiban már ötvenöt áldozata van az ösz- szecsapásoknak. Süleyman Demirel miniszterelnök a kabinet tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján terrorizmusnak minősítette a kurd fegyveres akciókat. Jugoszláv szövetségi hadsereg Önkéntesek lázadása A jugoszláv szövetségi hadsereg több mint 700 sza­badságon levő önkéntes ka­tonája hétfőn fellázadt a Belgrádiéi mintegy száz ki­lométerre fekvő Gornji Mi­lánomé városban, s megta­gadta, hogy visszatérjen a kelet-szlavóniai frontra — irta keddi számában a Belgrádban megjelenő Bor­ba című független napilap. CBEÉ-értekezlet Három áj tagállam Három új tagállam — Szlovénia, Horvátország és Grúzia — felvételével hét­főn Helsinkiben megkezdő­dött az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet négy hónapra ter­vezett ülésszaka. Á tanácskozást az ülés­szaknak otthont adó Finn­ország külügyminisztere, Paavo Väyrynen nyitotta meg, majd Mauno Koivistc finn köztársasági elnök üd­vözölte a résztvevőket. A három új tagállammal az EBEÉ-folyamatba bekap­csolódott országok száma 51-re emelkedett. Az EBEÉ-értekezlet ke­retében az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak és a Varsói Szerződés volt or­szágainak a képviselői alá­írták az úgynevezett Nyi­tott Égbolt szerződést, amely a kanadai Vancou­ver és az oroszországi Vla­gyivosztok közötti térség­iben teszi lehetővé az érin­tett feleknek a légtér ellen­őrzését. Az önkéntesek órákon ke­resztül megakadályozták a város központi terén a for­galmat. Szónokaik a pa­rancsnokok alkalmatlansá­gáról beszéltek, s hangsú­lyozták: azért nem hajlan­dók a frontra visszamenni, mert „Szerbia nem áll há­borúbanA lap emlékez­tetett arra, hogy az utóbbi hónapokban több szerbiai városban lázadtak fel a hadsereg önkéntesei. A Bor­ba beszámolt kedden arról is, hogy több száz fogságba esett horvát katonát Szer­biában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában azzal a váddal állítottak bí­róság elé, hogy „fellázadtak a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság alkotr mányos rendje ellen”, , , Eszék ellen újabb támadás Aknavetők, gyújtogatok Négy ember életét vesz­tetté, hatan súlyosan meg­sebesültek az Eszék elleni kedd délutáni támadásban. Az áldozatok többsége pol­gári személy. Ezt megelő­zően a szövetségi erők és a szerb szabadcsapatok egész éjjel lőtték a szlavóniai vá­rost. V inkovci ellen is tá­madást intéztek, az akció a leghevesebb volt a szaraje­vói tűzszünet megkötése óta. Egy horvát rendőr és egy katona megsebesült. Kedd déiután kiújultak a harcok Űjgardiskánál is. A várost gyalogsági fegyverekkel és aknavetőkkel lőtték. A zág­rábi rádió jelentése szerint a többi fron tszakaszon Is szórványos lövöldözések tör­téntek. A nyugat-szlavóniai Szunya körzetében levő horvát falvakban szerb sza­badcsapatok gyújtogattak. Baku Autonómiát kínál Baku kész autonómiát biztosítani Karabahnak, fel­téve, hogy a zömében ör­mények lakta terület lakosai tiszteletben tartják az azer- bajdzsáni törvényeket, és elfogadják az egyetlen és egységes parlament, hadse­reg, külpolitika és pénzügyi rendszer létezését. Ezt Húszéin Szadihov aze- ri külügyminiszter jelen­tette ki az AFP-nek adott nyilatkozatában. Sérthetetlen kutárok Miután Horvátország el­nyerte teljes jogú tagságát az EBEÉ-ben, teljesen-: vilá­gos, hogy á Horvát Köztár­saság határainak sérthetet­lenségét senki sem kérdő­jelezheti meg. Márpedig nyilván ez áll a rendkívül heves kelet-szlavóniai tá­madások hátterében. Ezek célját kizárólag abban lá­tom, hogy a jugoszláv nép­hadsereg ily módon kívánja kiprovokálni a háború foly­tatását, meghiúsítva - az ENSZ béketervének megva­lósítását — hangsúlyozta kedden az MTI-nek nyilat­kozva Ivan Milas horvát védelmi miniszterhelyettes. Külföldi események - egy mondatban • í AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELISMERTE a FÁK tag­köztársaságai után kedden Grúziát is. AZONNAL LETARTÓZTATJÁK Erich Honeckert, amint visszatér Németországba, erősítették meg a döntést a berlini igazságügyi szervek. AZ AFGANISZTÁNI BÉKE megteremtésére irányuló tárgyalások második fordulójának előkészítésére várat­lanul Kabulba érkezett Benőn Sevan ENSZ-megbízott. JELCIN NEM KÍVÁN LEMONDANI a kormányfői tiszt­ről — ezt maga az államfő közölte tegnap a tizenhat oroszországi párt vezetőivel tartott találkozóján. OROSZ PILÓTÁK ULTIMÁTUMOT INTÉZTEK a kor­mányhoz, amelyben azzal fenyegetőznek, hogy szerdán sztrájkba lépnek, ha Moszkva nem teljesíti bérkövetelé­seiket. FELLŐTTÉK AZ ATLANTIS ŰRREPÜLŐGÉPET ked­den a floridai Kennedy támaszpontról helyi idő szerint reggel. Moldovai konfliktus A közélet „románosítása rt nak síkra. A térségben ki­alakult fegyveres konflik­tust csak a Moldovai Köz­társaság. a Dnyeszter Menti Köztársaság, Oroszország és Ukrajna részvételével tartandó tárgyalásokon le­het megoldani — hangsú­lyozta a parlamenti elnök. Üjabb súlyos sebesülések­kel járó összecsapások tör­téntek a köztársaság több városában, így Kosnicában és Beleiben. Szentpétervár Szerencsés erőművi baleset Az egymást időnként nem teljesen fedő orosz közlésekből az esti órákra az rajzolódott ki, hogy nem történt komoly baleset a Szentpétervár melletti atomerőműben. Ezt látsza­nak alátámasztani a szom­szédos és igen közelről érintett országokban vég­zett mérések is. Az erőmű megsérült blokkjának hűtése már megkezdődött, és legkoráb­ban három nap múlva kez­dődhet meg a hiba okait felderíteni hivatott szakér­tői vizsgálat. ALIG HUSZONHAT hó­napja még belelőttek a tün­tető tömegbe, amely de­mokráciát, szabadságot kö­vetelt Albániában, s halot­tak és sebesültek maradtak a nagyvárosok utcáin a rendőri erők sortüzei után. Azután a kikötőket roha­mozták meg emberek ezrei, és hajókat elfoglalva igye­keztek Olaszország felé, ahol megtalálni vágyták azt a jobb életet, amelynek megteremtése hazájukban reménytelennek látszott előttük. A római kormány azonban csak egy részüket volt hajlandó befogadni, többségüket, őrizet mellett, visszaküldte Albániába. A negyvenöt éven át uralko­dó Albán Munkapárt vé­gül is kénytelen volt bizo­nyos engedményeket tenni, s tavaly márciusban az ak­kori választás eredménye­ként az új parlament 250 mandátumából már 65 -öt szerzett meg az ellenzéki Demokrata Párt. A váro­sokban akkor is a rend­2 kJÚrttm I HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZI A FELZÁRKÓZÁS NEHÉZ LESZ szerváltást megtestesítő polgári szervezet aratott egyértelmű győzelmet, de a döntés a vidék kezében volt, hiszen ott él Albánia lakosságának kétharmad része, s ott pedig a Munka­párt helyi hatalmasságai még az idő tájt megőrizték befolyásoló erejüket. Az országban uralkodó feszültség miatt azonban, melyet az akkori választá­sok csak fokoztak, nem le­hetett egyszínű munkapár­ti kabinetet alakítani, még akkor sem, ha ez a párt igyekezett szociáldemokra­ta arculatot mutatni s hangoztatni megújulását. Először szakértői kormány alakult, majd az ellenzéki Demokrata Párttal való al­kudozások útján létrejött a oalíció. Tavaly ősszel azon- oan Sáli Berisha Demok­rata Pártja hátat fordí­tott a kormánynak, s ek­kor már a 3,3 milliónyi al­bán egyetlen reménye a változásra az volt, hogy az urnáknál fejezheti ki igazi akaratát. így került sor vasárnap az egy év leforgása alatt immár második parlamenti választásra, amelynek rend­szere sokban hasonlított a hazánkban 1990-ben lezaj­lotthoz. Ez nem véletlen, hiszen Tiranában a válasz­tási törvényt a magyar ta­pasztalatokat figyelembe véve dolgozták ki. Eszerint a 140 mandátumból 100 sor­sa az egyéni körzetekben és a többi, a pártok által szer­vezett százalékok alapján dől el. Bár volt olyan hely, ahol a következő vasárna­pon második fordulót is kell tartani, a parlament összetétele már alapjaiban eldőlt, hiszen a Demokrata Párt a szavazatok mintegy hatvannégy és a volt Mun­kapártból alakult szocialista utódpárt a voksok 24 szá­zalékát szerezte meg. Vagy­is Albániában a vasárnapi szavazás eredményeként megtörtént a rendszerváltás, és Sáli Berisha volt ellen­zéki pártja joggal rendezhe­tett százezres örömünnepet a győzelem láttán a fővá­rosban. A foglalkozását te­kintve szívspecialista orvos- doktor pártvezető újra meg­ismételte a választási had­járatban hangoztatott fő jelszavát, hogy Albániának, amely kontinensünk legel­maradottabb térsége, fel kell zárkóznia Európához. A PIACGAZDASÁG megteremtése a szegénység és nyomor országában nem lesz könnyű feladat. A De­mokrata Párt nyugati segé­lyeket remél ehhez, és az idegenforgalom fellendíté­sével, az ország természeti kincseinek gyümölcsözőbb kiaknázásával remél előbb­re jutni. Albánia népének valószínűleg még nem kevés áldozatot kell hoznia, míg országa elmaradottságát csökkentheti. De a vasár­napi szavazással azokra voksolt, akik arra vállalkoz­tak, hogy következetesen el­indítsák az országot ezen az úton. Arkus IslvfS» A gabonaexport korlátozása Zöld útja van a marhának (Folytatás az 1. oldalról.) két két részletben kapják meg, felét közvetlenül a felvásárlás után, a másik felét legkésőbb szeptem­ber 15-éig egyenlítik ki. A testület határozott ar­ról Is, hogy engedélyezi 250 ezer vágósertés, illetve en­nek megfelelő egyenértékű csontos hús behozatalát az 'országba — ez a csontoshús- egyenériékben számítva mintegy 13 ezer tonna. A behozatali engedélyeket a 95—120 kilogrammos ser­tésekre adják ki. Ám lehe­tőség lesz arra is. hogy mintegy 100 ezer darab ma­gyar vágósertés kivitelét is engedélyezzék — pályá-. zat útján — a termelők­nek. Ez utóbbi tételre vi­szont semmiféle exporttá­mogatást nem lehet igé­nyelni. Sőt mind az ex­port-, mind pedig az im­portengedélyek kiadása­kor 5 százalékos letéti dí­jat kell befizetni a komoly üzleti szándék biztosításá- ra. Botos Károly cáfolta azt a termelők körében el­terjedt híresztelést, hogy megtiltanák a vágómarha- exportot. Annyit, elismert a főosztályvezető, hogy szó volt az ideiglenes tila-. lomról, ám ezt a bizottság nem tartotta indokoltnak. Főként azért döntöttek így, hogy megakadályozzák a másodlagos engedélykeres­kedelmet. Képzési, átképzési programok 500 millió talált gazdára — A támogatást elnyerő pályázóknak, cégeknek vál­lalniuk kell a képzésből kikerülők meghatározott arányának elhelyezését, az ezt segítő szolgáltatásokat — hangzott el az Országos Képzési Tanács múlt heti ülésének keddi folytatásán, ahol a testület rendelkezé­sére álló 500 millió forintos keretösszeg felhasználásá­ról döntöttek. Az összeg mintegy 60 százalékát for­dítják helyi képzésre, 40 százalékát a megváltozott munkaképességűeknek in­dított, illetve központi prog­ramokra. Fontos kritérium, hogy a képzéseket előzze meg a tudásszint felmérése. A tanfolyamoknak igazodniuk kell a haUgalök eltérő fel­készültségéhez, képességei­hez. Az egyes szakképesítés seknek önálló, külön is az elhelyezkedésre lehetőséget nyújtó szintekből, modu­lokból kell állnia. Haszno­sítani kívánják például a távoktatási lehetőségeket is. Olyan szakmák képzésé­hez nem adható támogatás, amelyeknél nagy számú le­építés várható. Előnyben részesülhetnek azok a pá­lyázók, akik vállalják, hogy egyszerre biztosítják a munkát és az átképzést. Az ülésen szóba került, hogy a pályázatokat mi­előbb ki kell írni, hiszen igen sok munkanélkülinek lenne szüksége az elhelyez­kedéshez lehetőséget nyúj­tó képzésre, átképzésre. Európai protestáns nagygyűlés NEM CSUK KENYEREM ÉL AZ EMBER... Néhány évvel ezelőtt még az volt a vélemény Magyar- országról, hogy az itt élő emberek kevéssé valláso­sak. Ezt tükrözték a hiva­talos statisztikák, erre tö­rekedett az akkori hatalom is. Manapság meg túl sok a vallásosság — mondják sokan —, amikor a valami­kori egyházi ingatlanok visszaigényléséről és az ál­talunk elképzelt erkölcsi rendszerről esik szó — je­lentette ki Harmati Béla evangélikus püspök kedden, az európai protestáns nagygyűlést beharangozó sajtótájékoztatón. Hangoz­tatta, hogy a találkozó szer­vezői — a református, az evangélikus, a baptista és a metodista egyházak — szeretnék, ha a mai Európa megértené üzenetüket: nem csak kenyéren él az ember. Céljuk: ráirányítani a fi­gyelmet azokra a „lelki spirituális dimenziókra”, amelyek nélkül nincsen ha­za és nemzet. A vasárnapig tartó euró­pai protestáns nagygyűlés­re 180 delegált egyházi sze­mélyiség érkezett. A talál­kozóra megfigyelőt küldött többek között az anglikán egyház, valamint a norvég, a finn és a svéd protestáns egyház is. ★ — Azért gyűltünk össze, hogy az evangélium kin­csére, erejére emlékez­zünk, és felelevenítsük evangéliumi felelősségün­ket az állam és a társada­lom iránt — mondta Har­mati Béla evangélikus püs­pök, az európai protestáns nagygyűlést megnyitó is­tentiszteleten a Kálvin té­ri református templomban kedden. A püspök hangoz­tatta: Európának elsősor­ban nem az anyagiakban, pénzben, tőkében van hiá­nya, hanem a lelki, spiri­tuális vagyonban. Sajnos hiányzik mások megérté­se, a béke keresése és a to­lerancia — hangsúlyozta Harmati Béla. A moldovai konfliktus legfőbb oka a közélet ro- mánosítása és a köztársa­ság Romániához csatolását megakadályozó garanciák hiánya — jelentette ki ked­den tartott moszkvai saj­tótájékoztatóján Grigorij Marakuca, a Dnyeszter Menti Köztársaság parla­menti elnöke. Marakuca szerint a köztársaságban élők Moldova föderatív be­rendezkedése mellett száll-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents