Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

TŰZZOMÁNCOK TÖR Tanítók — csupa nagybetűvel Áprily szellemisége közös HAGYOMÁNYÁPOLÁS VISEGRÁDON A Törökbálinti Kísérleti Általános Iskolában tanít a fiatal Farkas Zsuzsanna, aki munkája mellett rajzzal, s tűzzománckészítéssel is fog­lalkozik. Az iskolagaléria márciusban az 6 munkáit Állította ki. Emellett megvalósította azt, saját elképzelése alap­ján, amit másutt, mint meg­fontolásra érdemes nevelési kísérletet tartanak számon. Óvónőképzőt végzett, s mi­közben dolgozott, megsze­rezte a tanítói oklevelet is. Ügy vélte, a gyerekeknek nem jelent majd ekkora tö­rést, ha az óvodából abba az iskolába kerülnek, ahol 6 lesz a tanítójuk. Ezért olyan helyet keresett, ahová felveszik együtt, a tizen­nyolc gyermekkel. Törökbálinton fogadták mindannyiukat, s ennek már négy esztendeje. Azóta a környezet és a vizuális kultúra tantárgyának kere­tében neveli őket a rajz, a festés szeretetére. Az Iskolagalériában be- czélgetünk, tűzzománcai, rajzai mellett Zebegcnyben kezdte # Hogyan került kap­csolatba • tűzzománccal? — Talán négy-öt éve, hogy részt vettem egy Ze- begényben tartott képzőmű­vészeti szabadiskola prog­ramjain — válaszol Farkas Zsuzsanna. — Mesterünk, Sisa József mutatta meg ezt a technikát, s tavaly meghí­vott tőtevényi tanyájára, ami amellett, hogy varázs­latos hely, kiváló alkalmat nyújtott a munkára. A tűz- Bománc egyébként anyag-, eszköz-, pénz- és munkaigé­nyest Többféle irányzata van, de ennél a műfajnál minden esetleges. Sokat kell ismerkedni az anyaggal, ebben van a szépsége, a ki- számíthatatlanságában. Pró­bálkoztam az azsúrzománc- eal. ehhez barkácskészűet, drága zománckristály kell, és persze rengeteg türelem. Többhetes munka tönkre- beihet egy pár perc alatt a kemencében. Elég egy buborék vagy bármi más. # A munkája, a tanítás mellett mennyi ideje marad A BBC Önök világa — It’s your world — című műsora március 29-ére hat ismert, népszerű közéleti kelet-európai és kelet-kö- nép-európai államfőt, va­lamint miniszterelnököt hí­vott meg, közte Antall Jó­zsefek A hat vendég ezen a napon 16 és 17 óra kö­zött nyílt rádiós fórumon válaszol a hallgatók kér­déseire. Az angol rádiós társaság a másik öt meg­hívott kilétét egyelőre ti­tokban tartja. Azok a rádióhallgatók, akik a fórum vendégeitől kérdezni szeretnének vala­mit, az adás napján — már az élő közvetíti kezdete előtt, 14 órától — 17 óráig felhívhatják a BBC londoni r.elefonszámát — 00-800-11­756 —, és a szerkesztők­nek elmondhatják azt. A műsor készítői a hallgatók •érdeseit mérlegelik, s melyeket kellően érettnek és fajsúlyosnak vélnek, azok tulajdonosát ugyan­csak telefonon visszahív­« rajzra, tüzzománckészi- tésre? —■ Nem sok, de ha jön az ihlet és az ötlet, muszáj rajzolnom. Apró gyerekko­rom óta rajzolok, az egyik tanárom biztatásának kö­szönhetően foglalkoztam vele még gyakrabban. A fő­iskolán kiváló tanáraim voltak, akiktől sokat tanul­tam. Gyerekek, tanítás nél­kül nem tudom elképzelni az életemet. Az is igaz, rajz nélkül sem. Nyáron majd kitombolom magam. Van úgy, hogy hónapokig nem állok föl az asztaltól, csak rajzolok és rajzolok, zene mellett. Része a nevelésnek # Most a munkái van­nak a galériában, de hát ez mégiscsak az iskola egyik fala, előtere. Gyerekek jön- nek-mennek, nem kell fél­teni a kiállított alkotáso­kat? — Nem — válaszol erre Granasztói Szilvia, az iskola másik tanára, a kiállítások szervezője, ezért kapcsoló­dik bele a beszélgetésbe. — Beleivódott a gyerekekbe az, hogy ez csupán nézhe­tő, élvezhető. A szünetek­ben meg-megállnak a gye­rekek itt, igyekszenek meg­fejteni a festményeket, szinte az utolsó napig bön­gészik az alkotásokat. Min­dig ünnepélyesen nyitjuk meg a tárlatot, havonta cserélődnek az anyagok. Arra szoktuk kérni a mű­vészeket, pár szóban beszél­jenek a' gyerekeknek alko­tásaikról. Nagyon érdekes' kérdésekre kell néha vála­szolniuk, mert a gyerek ter­mészetesen kérdez. A galé­ria része már az itt tanu­lók esztétikai nevelésének. A tanárok néha itt tartják óráikat, nagyon érdekes egy kép elemzése, a festmény előtt. Lakástextil-kiállításon például kékfestő-foglalkozás volt, a kerámiák tárlatán agyagoztak, és így tovább. A gyerekekre hatással van­nak a kiállítások, formálja őket, éppen ezért fontos kérdés, mit nézzenek meg. mit állítsunk ki. Szeretném, ha minél többrétű lenne a galéria kínálata. A modern, avantgárd anyagoknak is ják, jelezvén, az ő kérdé­sük adásba kerül. A Magyar Rádió ez idáig nem döntött, élőben köz­vetíti-e a BBC teljes mű­sorát. Az viszont máris biztos, hogy két nappal az adás előtt, vágyás péntek­től a Kossuth rádió Kró­nika-adásai rendszeresen, ám röviden összefoglalva tudósítanak az eseményről. Akiket mindez nem elé­gít ki, hanem az egész an­gol adás, a részvevők szó szerinti nyilatkozata, a tel­jes szöveg érdekel, azok a BBC rövidhullámú sávjain — a 19-es, a 25-ös, a 31-es, a 41-es és a 49-es sávon — meghallgathatják a kérdé­ses időpontban, miként vé­lekedik és mit válaszol a hat „koronás fő” a hall­gatók kérdéseire. A BBC rövidhullámú sávjai Ma­gyarországon könnyen be- hozhatók, ezért elejétől vé­géig hallhatjuk térségünk vezető politikusainak vé­leményét. helyet kívánunk adni, akárcsak az iparművészet­nek vagy a metszeteknek, grafikáknak. Varázsos iskola Most nyílik a bábkiállí­tás, ez anyag már látható, a gyerekeknek nagyon tet­szett. Megtudom, Farkas Zsu­zsanna bábakadémiára jár, amit a bábszínház néhány művésze szervezett pedagó­gusok, népművelők részére. Innen a kiállítás ötlete, ami új színfolt az iskolában. Az emeletek folyosóján, külön­féle típusú bábok várják a diákokat, látogatókat. Mert az iskolagaléria nyitott, bárki megtekintheti, aki arra jár. Farkas Zsuzsanna elme­séli, egy kislány, amikor azt figyelte, hogyan teszi föl a bábokat a falra, felsóhaj­tott. — De jó, olyan, mint az elvarázsolt kastély! Egy hónapig lesz ilyen „varázsos” az iskola. Gye­rekek, tanárok, szülők, s a nézők számára, örömére. J. Szabó Irén Az elmúlt hét végén is­mét egy színvonalas, há­rom hónapig nyitva tartó kiállítás tekinthető meg Százhalombattán, a Matri­ca Múzeumban. Az új tár­lat, amelynek címe Böl­csőtől a koporsóig, Győri Endrévé gyűjteményéből válogatott népitextil-kiál- lítás. Az otthonteremtés me­legsége és hite árad ebből a gyűjteményből. Erre em­lékeztetnek a megmentett Befejeződött a kétnapos kisebbségi diákkonferencia a tahitótfalui református templomban vasárnap. Az erdélyi gyülekezet által szervezett tanácskozásra több mint kétszáz fiatal ér­kezett, köztük sokan a ha­táron túlról. Az összegyűlteknek Né­meth Zsolt fideszes ország- gyűlési képviselő tartott előadást Mit tehet Magyar- ország a határon kívüli magyarságért címmel. Az előadásból kiderült, hogy a kisebbségi sorban élő ma­gyaroknak sokat segítene, ha hazánk belpolitikai éle­te és gazdasága kiegyensú­lyozottabbá válna. Fontos, hogy Magyarország lakos­A hangulatok énekesé­nek, a „néma lázadónak” nevezték, akinek alapvéle­ménye a természet volt. Elégikus hangulatú költé­szete pedig nem volt más, mint múltat és jelent egy­beolvasztó, szelíd számve­tés. Aprily Lajosról van szó, akiről mintha a kelleténél kevesebbet tudnánk. De aki ismeri verseit, az em­lékezés, a magány líriku­sát, az talán Németh Lász­lóval együtt az egyik leg­nagyobb magyar költőnek tartja. Nevét felvette két isko­la: egyik az erdélyi Farai­don, a másik Visegrádon. S a közös név közel hoz­ta egymáshoz, legyőzve ha­tárt, távolságot, az iskolá­kat, a bennük tanulókat és tanítókat. Mezei Anna, a visegrádi intézmény igazgatója el­mondta, azért vették föl a paraj di iskolával a kap­csolatot, mert Áprily La­jost a gyermekkori élmé­nyek ehhez a tájhoz fűz­ték. Ez a vidék volt a kez­det, s ők, visegrádiak, ha nem is a vég, de a folyta­tárgyak, s üzennek egy le­tűnt korból. Egy közösség képviselői hirdetik általuk a mai, szépséget szomjúho- zó embereknek a harmó­niát, a dolgos kezek mun­káját. A népi művesség, a hagyományos világ egy ré­sze elevenedik meg az ér­deklődők előtt. Valamennyi tárgy tanú: az elődök al­kotó erejéről, szelleméről, munkájáról, törekvéseiről szól. Létrehozója Győry Endrévé és családja, Pá­páról. sága megbecsülje a hazánk­ban élő kisebbségeket, és azokat a jogokat adja meg nekik, amelyeket a határon túli magyaroknak is kíván. Elhangzott: minden nem­zetközi fórumot fel kell használnunk, hogy Európá­ban korszerű kisebbségi törvény jöjjön létre. Németh Géza lelkipásztor az MTI-nek elmondotta: a résztvevők felhívással for­dultak az európai protes­táns nagygyűléshez, amely­ben szolidaritást kérnek a határon túli magyar iskola­üggyel, egészségüggyel és a templomépítési tervekkel. A konferencia május má- sodikán az erdélyi Zilahon folytatódik. tás. Miután a költő 1944- ben a faji rendelkezések elleni tiltakozásul nyugdíj­ba vonul, a Visegrád mel­letti Szentgyörgypusztán te­lepedik le. Hosszú éveken át csak fordításaival van jelen az irodalmi életben. A két Iskola diákjai ta­valy közös táborozáson vettek részt, a nyár folya­mán, Magyarországon, ősszel Erdélyben, Paraj- don találkoztak, jó han­gulatban. Idén nem valószínű, hogy a visegrádi gyerekek ismét Parajára utaznak. Nyelvművelő tábor várja őket Németországban, Ausztriában, cserkészeik Angliába készülődnek. Szü­lői, önkormányzati segít­séggel, s egy képviselői felajánlással — tisztéletdí- ját ajánlotta föl e célra — valósulhat meg ez a sok nyári program. Több anya­gi terhet nem vállalhatnak, de ez nem jelenti azt, hogy az erdélyi kapcsola­tok ne lennének továbbra is fontosak. Ápolni kíván­ják azt, a jövőben is, mind­össze az idei nyár alakul Könyvtár — e szó egyet jelent a meghitt csenddel, a kötetekkel zsúfolt pol­cokkal, az asztalok mel­lett a könyvek fölé hajló emberekkel, a halkan vál­tott szavakkal, mely újabb és újabb szerzőre, olvasni­valóra hívja föl a látoga­tó figyelmét. Ez a kép napjainkban sok egyébbel egészül ki. Előadások hallgathatóak a könyvtárakban, de jógatan- fotyiM éppúgy helyet kap­hat itt, mint a diavetítés, zenehallgatás. A százhalombattai váro­si könyvtár is egyike azoknak, mely az irodalmi művek mellett mást is kí­nál olvasóinak. Ahogy Szalai Gáborné könyvtáros­tól megtudtuk, népdalver­senyt hirdettek a város is­koláinak, diákjainak. Az elődöntő időpontja ápri­lis 27. és 28., a döntőre májusban kerül majd sor. A helyszín természetesen a könyvtár lesz, a szervezés­be pedig bekapcsolódnak az ének-zene tanárok is. Akik egyébként nagyon örültek a könyvtárosok kezdeményezésének. Kö­zülük kerülnek ki a maj­szeti Főiskola egyetemi ta­nácsa a nyilvános pályáza­ton részt vett Konok Ta­más, Mauer Dóra és Svá- by Lajos festőművészek kö­zül — többségi szavazással — Sváby Lajos egyetemi tanárt választotta és java­másként a diákok számi-] ra. A Lakitelek Alapítvány támogatása tette eddig is lehetővé, hogy a mindössze 184 diákot számláló álta­lános iskola élő kapcsola­tot alakítson ki a parajdi intézménnyel. Az alapít­vány segítségét, ez évben is elnyerték, erre a célra. A Magyar írószövetség meghívta az iskola taná­rait, diákjait, a március 19-i emléktábla-avatásra, melyre a fővárosi Frankel Leó úti házban került sor. Ott, ahol élt, s dolgozott egykoron Aprily Lajos. Olyan intézményeket hív­tak meg — a többi között — erre az eseményre, me­lyek a költő nevét vise­lik. Mezei Anna igazgató szerint iskolájuknak sze­rencséje van abban, hogy olyan névadót választottak, akinek szellemiségével azo­nosulni tudnak, aki fölöt­te áll a megbánthatóságon. S ez olyan érték, amit sokáig szeretnének meg­őrizni, s továbbadni a ná­luk tanuló gyerekeknek. >4 — jisz — , danl zsűri tagjai, a tech­nikai részleteket a már­cius 16-ával induló hét folyamán megbeszélték. Annyi már eldőlt, hogy az éneken kívül népi hang­szerekkel is lehet majd je­lentkezni a versenyre. Kör­vonalazódott, hogy a hang­súlyt ne az iskolák közöt­ti vetélkedés kapja, ha­nem a találkozási lehető­ség. Az, hogy jó alkalom kínálkozik e megmérette­tésen arra, hogy a tanulók összemérjék zenei tudásu­kat, felkészültségüket, hangszerkezelésüket. A döntőt szeretnék ün­nepélyes keretek között le­bonyolítani, az áprilisi két­napos rendezvényen an­nak kell majd eldőlnie, ki juthat tovább. Az elődöntő délután, két órakor kezdődik, április 27-én. A tanárok, s diákok addig is eldönthetik, in­duljanak-e a versenyen, s ha igen, milyen dalokat válasszanak népdalkin­csünkből. A felkészülésre van még egy hónap, s ez­alatt gyakorlással egyre szebben szólalhat meg a dal... solta rektornak. A rektor kinevezése 3 évre szól. Az egyetemi tanács cím­zetes egyetemi tanárrá ne­vezte ki Bartha László íes- tőműmószt, Lossonczy Ta­más festőművészt és Pohár­nok Mihály iparművészt­Ántall plusz öten a mikrofon előtt! A BBC telefonján kérdezhetik őket Aíatrica Múzeum Bölcsőtől a koporsóig (HancsSVszki János felvétel*) Százhalombattán Népdalverseny diákoknak Kisebbségi diákkonferencia Zilahon folytatják J. SZ. I. Képzőm ű j észeti Főiskola Sváby Lajos a rektor Címzetes egyetemi tanárok A Magyar Képzőművé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents