Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
A törvény írott betűje szerint jártam el INTERJÚ BALSAI ISTVÁNNAL ÚJ PÁSZTOR AZ EGYHÁZMEGYE ÉLÉN Püspökszentelés Vásott Súlyos politikai és szakmai vádak érték Balsai István igazságügy-minisztert az elmúlt héten a Fidesz, az SZDSZ és a különböző bírói, valamint jogászszervezetek részéről. Lényegében egybehangzóan állítják: a miniszter törvénysértő módon járt el a fővárosi, illetve megyei bíróságok elnökeinek kinevezésekor, mert a 18 kinevezésből 9 esetben nem az összbírói értekezletek többsége által támogatott személyt iktatta hivatalba március 1-jével. Az ügyben állást foglalt ellenzéki pártok felszólították a miniszterelnököt: vonja meg bizalmát igazságügy-miniszterétől. Balsai István — röviddel az Egyesült Államokból történt hazaérkezése után —.vasárnap interjút adott Baranyó Györgynek, az MTI munkatársának e vádakról és állásfoglalásokról. ® Miniszter tír! Hívei és ellenfelei meddig használhatják személyével kapcsolatban ezt a megszólítást? — Arról, hogy meddig vagyok miniszter, a miniszterelnök határoz. Miniszteri beosztásom lehetséges megszűnésének természetesen vannak különleges — elhalálozás stb. — esetei is. Ezeken túl elképzelhető olyan politikai szituáció, amikor valamilyen oknái fogva szükségessé válik a kormány átalakítása. Jelenleg — helyzetértékelésem szerint — erről szó sincs, bár még a miniszter- elnök úrral nem találkoztam, és nem konzultáltam vele az ellonem indult nyilatkozatháborúról. 0 Mi a véleménye a megjelent nyilatkozatokról és állásfoglalásokról? — A számomra kigyűjtött sajtóban megjelent anya- gokat tanulmányozva az az álláspontom, hogy azok a politikai és közjogi infanti- lizmusnak, analfabétizmusnak a keverékei, amelyek a szakmai minimumot is nélkülöző jogi véleményekkel ötvöződnek. © Mire alapozza értékelését? — Elítélő véleményem tényszerű alapja az, hogy — mint a parlamenti tudó- sísításokból ismert .— az Országgyűlés hónapokkal ezelőtt közel százszázalékos képviselői támogatással fogadta el a bíróságokról szóló törvény módosítását, amelynek rendelkezései szabályozzák a bíróságok új vezetőinek kinevezését. Határozottan állítom: a kinevezések során a törvény írott betűje és indokolása (értelmezése) szerint jártam el, s a közeljövőben is így fogok eljárni. Ez az elvárásom az általam kinevezett összes bírósági vezetővel szemben is. © A vádak szerint ismételten fel kell tenni a kérdést: történt-e törvénysér- sét a bírósági elnökök kinevezésekor? — Határozottan visszautasítom eljárásom törvénysértőnek minősítését. A kinevezések alapját képező törvénnyel kapcsolatban fontosnak tartom hangsúlyozni: ahol a törvény külön rendelkezést, az indoklás pedig más értelmezést nem tartalmaz, ott nem lehet az írott szabálytól eltérni vagy valamilyen megszorító értelmezést alkalmazni. Politikai és közjogi nonszensznek tartom a miniszteri döntésem elleni vádat. Aki a bírósági elnökök kinevezésével kapcsolatos eljárásomat törvénysértőnek tartja, az a magyar politikai demokrácia alapját, az Országgyűlés törvényalkotó és -értelmező szerepét vonja kétségbe. Csak az Országgyűlésnek van joga törvényt értelmezni. Ez nem bírói, illetve jogászfórum! vagy pártvá- íasztmányi kompetencia. (Folytatás az 1. oldalról.) Szabad György repülőtéri sajtótájékoztatóján elmondta: kanadai tárgyaló- partnerei igen fontosnak tartották azt a két konferenciát, melynek házigazdája Magyarország: az Európa Tanács nyári ülésszakát, valamint az EBEÉ júliusi budapesti közgyűlését. Az utóbbi tartalmát illetően Kanada és Magyar- ország álláspontja minden lényeges kérdésben azonos — hangsúlyozta az Ország- gyűlés elnöke. Bejelentette: már májusban útnak indul Kanadába egy magyar parlamenti küldöttség, amely a kanadai parlamenti gyaVéleményem szeriint, aki ezzel nem ért egyet, az politikailag és jogilag műveletlen, illetve szakszerűtlen. Tudatlanul jár el az is, aki megkérdőjelezi az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ez ügyben kimondott értékelését, amely szerint: az igazságügy-miniszter eljárása törvényes volt. ■— Vannak, akik azt mondják, hogy a bizottság a kormánypárti képviselők többsége miatt döntött így. Akiknek ez az álláspontja, azok — szerintem — jobb, ha veszik a kalapjukat és a következő választásig nem nyilatkoznak. A magyar parlamentarizmusnak ' is, mint a világon mindenütt, az a lényege, hogy a törvényhozásban a választáson többséget kapott politikai erőik akarata érvényesül. Politikai közéletünkben minősíthetetlennek és ártalmasnak tartom, hogy a kormány legitim működési intézkedését bárki is megkérdőjelezze. Az egész ügygyei kapcsolatban fontosnak tartom kijelenteni, hogy a megyei elnökhelyetteseknek és a bírósági kollégiumvezetőknek közeljövőben várható kinevezésekor is a törvényes rend szerint járok majd el. A bírói függetlenség sérelme nélkül biztosítom a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket. korlatot tanulmányozza. Az ilyen' jellegű tanulmányutak a jövőben rendszeresek lesznek — mondta. Kónya Imre a külföldi magyarság mielőbbi bevonását szorgalmazta a magyarországi változásokba. A tv-híradó kérdésére válaszolva, miszerint milyen volt- a Zétényi—Takács-féle törvényre vonatkozó alkotmánybírósági döntés visszhangja Kónya Imre elmondta: a kanadai magyarság értetlenül állt a határozat előtt. A magyar parlamenti küldöttséget Ferihegyen fogadta Derek Fraser, Kanada budapesti nagykövete. SZABAD GYÖRGY HAZAÉRKEZETT KANADÁBÓL &s$sevosaf íastátskozás Sxofaokon A régiá, az ország védelme .7 ász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye honvédelmi bizottságai alakuló ülésüket tartották pénteken, a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolán. Dt. Skultéty Sándor államtitkár, köztársasági megbízott, a régió bizottságainak elnöke elmondta, célszerűségi szempontok miatt rendeztek összevont tanácskozást, ugyanis a találkozókra külön-külön is sor került volna. Az ülés elején a megyék belügyi, honvédelmi szervezeteinek vezetői adtak tájékoztatót az általuk képviselt szakterület helyzetéről. Kitértek többek között az úgynevezett rendőri területi állom jny növelésének szükségességére. Kiemelték, hogy a személyi és technikai feltételek javításával erőiket az első vonalra kell koncentrálni. A sorkatonák szolgálati helyének kijelölésével kapcsolatban megjegyezték, a lakóhely és a laktanya közötti távolság a kiképzés jellegétől is függ. Szóltak polgári védelmi szervezet átalakulásának sajátosságairól, társadalmasításról, a katasztrófaelhárítás jelenlegi szabályozatlanságáról. A meghívottak ezt követően a tűzoltóság, a határrendészet és a Nemzetbiztonsági Hivatal képviselőinek tájékoztatóját hállgat- ták meg. Dr. Cserepes Tibor ezredes, a Honvédelmi Minisztérium védelmi, koordinációs iroda vezetője a védelmi felkészítés, az országmozgósítás új koncepciójáról és a területi feladatokról beszélt. Elmondta, a rendszerváltás előtt is működtek honvédelmi bizottságok, de ezek szemlélete — a korábbi katonai szerződési rendszer részeként. annak követelményeihez igazodva — egyoldalú volt; csak a háborús veszélyre készültek fel. „Jelentősen változott azonban az ország helyzete, hiszen nem tagja egyetlen katonai szövetségnek sem. Ez a tény kihat a honvédelmi bizottságok működésére is. Egyéb fenyegetettségi helyzetekkel bővült a védelmi felkészítés feladatköre. A háborús veszély a rendkívüli állapot mellett az alkotmányban megjelent a szükségállapot, a veszély- helyzet kategóriája” — jegyezte meg. A honvédelmi, illetve a védelmi igazgatásnak a jelenlegi közigazgatási szerve(Folytatás az 1. oldalról.) a tanítást tartotta feladatának. A hosszú szertartás talán legfelemelőbb pillanataként a bíboros fennhangon: Urunk, Jézus Krisztus itt van most közöttünk! A püspökök által ő szentel feL Majd az „Akarod-e kezdetű kérdések megválaszolása után az előtte térdeplő pap fejére tette kezét és áldást kért rá. Ezt sorra megtették a püspöki kar tagjai is. Az ősi és szigorú rendben zajló szertartás részeként a Szentírást feje fölé tartva közösen elmondták a megfelelő szöveget, s ez után kenhették fel, s kapta meg a lila püspöki fejfedőt, majd a pásztorbotot: Ügyelj az egész nyájra! — felszólítással. A püspöki süveget is fejére téve foglalta el a püspöki trónt, amely a mindenkori váci püspököt illeti, lévén ebben a városban van az egyházmegye székhelye. Keszthelyi Ferenc immár teljes jogú váci püspökként arcán boldog mosollyal ült e helyen, mindaddig. amíg a szertartás hátralevő mozzanatai engedték. A szentmise menetének megfelelően: Legyen békesség köztünk mindenkori — fogadta a hozzá járuló papokat, majd elvégezte az átváltoztatást és áldozta- tott. Végül a székesegyház Cecília kórusának gyönyörű hangjai kíséretében a hívek sorfala közt haladva mindenki felé áldást küldött. Dudás Zoltán Jelentős támogatást kapnak K®mmyiát&gatás Békésben (Folytatás az 1. oldalról.) Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a tárgyalás eredményeként beszámolhatott arról, hogy egy sor kérdésben a döntésig jutottak. így valószínűleg megnyílhat Békéscsabán a Szlovák Kulturális Központ, a méhkeréki román iskola 'tanteremfejlesztésre számíthat, a szarvasi szlovák kollégium és a békéscsabai szlovák iskola fejlesztésére is sort kerítenek, illetve a szlovák tévéadás békési vételi lehetőségét is biztosítani • szeretnék. A közlekedésben is számíthat központi támogatásokra a megye; így a kilencvenes évek második felében várhatóan megépül a Békéscsabát és Gyulát elkerülő út, s a Szeghalmot elkerülő úttal együtt a' Foki-híd kiképzése szerepel a tervben. Folytatódik az ivóvíz arzénmentesítése, s az ivóvízbázisokat védő szennyvíz- tisztító beruházásokra is számíthat a megye. A kormány két új határátkelő megnyitását támogatja, az igény öt, így a békésieknek kell eldönteniük, melyek valósuljanak meg. Egy kérdés kapcsán Kádár Béla azt javasolta a békésieknek, hogy felejtsék el a „viharsarok” elnevezést, mert a tőke szívesebben jön egy „békés" megyébe. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nap során Antall József ts «zőlt ugyanerről; a miniszterelnök elmondotta, hogy a portugálok a „Vihar-fok"- ot „J óreménység-fok”-nák. keresztelték át, nehogy elijessze a név a hajósokat Antall József a kormánymegbeszélést követőm egyébként ellátogatott Gyulára. ahol találkozott a város vezetőivel, s koszorúzta Apor Vilmos mártír püspök emléktábláját. A Gyulán megtartott rögtönzött sajtó- tájékoztatón Antall József egyebek közt elutasította azt a szabaddemokrata vádat, miszerint a kormánymegbeszélés politikai demonstráció lett volna a békéscsabai képviselőjelölt — Kádár Béla — mellett Szellemi környezetszennyezés SIORONGASKELTEST SZOLGÁLÓ ERŐK Nem mindennapi tanácskozásra hívott a hét végén a Magyar Szellemi Védegylet és az Ifjúsági Demokrata Fórum. A sokat sejtető, vitára ingerlő cím a Megrongált szellemi ég alatt — Küzdelem a szellemi környezetszennyezés ellen időszerű, felettébb sürgető és zetekre kell épülnie — nyilatkozta. Ennek praktikus okai vannak. Ha fenyege- tettségi helyzet alakul ki, nem lehet a teljesen új intézményekre támaszkodni. Addig, amíg a közigazgatás megyei szinten szervezett, addig működniük kail megyei honvédelmi bizottságoknak is. A védelmi felkészítés, országmozgósítás — mint a rendőrség, a polgári védelem, a hadkiegészítés, a tűzoltóság — megyei szinten szerveződik, de ez a gazdasági egységekre is jellemző. A bizottságok összetétele is jelzi, hogy tagjaik külön- külön nem, csak együttesen képesek eredményesen ellátni szerepüket. „Így valósíthatók csak meg fenyegetettség! helyzetben a fő célok: az ország, a fegyveres erők és testületek irányíthatósága; az állampolgárok életének és vagyonának védelme; a nemzetgazdaság működésének biztosítása.” Békeidőben a felkészülés a fő feladatuk, a honvédelmi bizottságok kiadásait a költségvetés biztosítja. Sz. Z. kínzó gondolatok vitáját ígérte, amellyel a fórum végül is nem maradt adós. Az óbudai Selyemgombolyító görögösen egyszerű, egyúttal nemesen kiképzett modem kultúrháza méltó helyszínnek bizonyult az ott szóba kerülő gondolatébresztő témák számára. A fő kérdés az volt, mit tehetünk az algépiesedett, emberi arculatát vesztett, értéktelen konzumkultúra ellen, a valódi szellemi értékeket hordozó igazi kultúra megmentéséért. A fórumra a mai magyar szellemi élet neves személyiségeit hívták meg. A magas elméleti és tudományos szintű előadói megközelítések mind ugyanarra kerestek .választ, természetesen a saját szakterületükről nézvést: hogyan lehet a kétségtelenül tapasztalható hazai szellemi értékvesztés és elbizonytalanodás, valamint a nyomában — vagy egyesek szerint előtte — járó szellemi, fizikai környezetszennyezést felszámolni, pozitív értékeket teremteni, a jelenlegi helyzetben kulturális, tudományos, egyéni és közösségi túlélési stratégiákat kidolgozni, működőképes állapotba hozni. Ma Magyarországon nemcsak a geo- és bioszféra van veszélyben, hanem az emberi közeg is, ebben valamennyi előadó egyetértett. Közös volt pesszimizmusuk is, amely a kivezető lehetőségek esélyeit latolgatta. Ez azonban mintha Vörösmarty nemzetmentő szellemiségét idézte volna, a mélypontról mégis- mégis felemelkedni kívánás optimista szándékát, akaratát. Mindez számomra ékesszólóan bizonyította, nemzeti hagyományainkho» hűen a még oly kilátástalannak tűnő nemzeti, egyéni, közösségi, szellemi életünket évszázadokon át időről időre veszélyeztető nemzethalállal is „kecsegtető” jövőkép derűsebbre színezhető, mintsem látjuk. A tét azonban még a nemzethalálnál is nagyobb, húzták alá többen az előadók közül. Timkó Iván filozófus egyenesen a platóul gyökerekig visszavezethető tízezer éves európai kultúra utóvédharcát vélte felfedezni a mai magyar helyzetben. Ki képes olyan filozófiai rendszert, olyan pozitív jövőképet kidolgozni, kérdezte cseppet sem szó- nokiasan, amelyben a másik embernek is van helye. Olyan társadalmi közegben élünk, amelyben — miként Kopp Mária szociológus mondta — „óriási erők állnak a szorongáskeltés szolgálatában”. „Ideje lenne már a más nyelven beszélőkkel egy nyelven hallgatnunk”, vélte Benedek István professzor — mintegy summázataként a selyemgombolyítóbeli fórumon, amely ha teljes értékű megoldásokat nem is adott, de legalább néhány kivezető alagutat bizonytalankodva megmutatott. Hogy ezek közül melyik alagutat választjuk és a végén felcsillan-e a fény, rajtunk is múlik. K. K.
