Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
Nyelviskolák Kamarája Március 21-én, szombaton 9.30 órakor tartja alakuló közgyűlését a Nyelviskolák Kamarája. A közgyűlés helyszíne: Villányi úti Konferenciaközpont, Budapest XI., Villányi út 11—13., földszint 3Ő0-as terem. A kamara létrehozásának gondolata már több ízben felmerült a nyelvoktatás területén dolgozó szakemberek részéről. Legutóbb az Angoltanárok Nemzetközi Szervezete (IATEFL Hungary) és a British Council közösen karolta fel a kezdeményezést, amely ezúttal minden valószínűség szerint meg is valósul. Az e témában 1991. október 5-én tartott első összejövetelen a megjelent 38 érdekelt előkészítő bizottságot, választott, amelynek tagjai 7 ülésükön kidolgozták a szervezet fő célkitűzéseit, a szervezet alapító okiratát és működési szabályzatát, valamint a felállítandó szakmai minősítő és felügyeleti rendszer alapelveit. A Nyelviskolák Kamarájának legfőbb céljai: — a tagok nyelviskoláiban folyó oktatás színvonalának védelme, ellenőrzése és az ehhez szükséges felügyeleti • rendszer felállítása és megszervezése, — a tagok érdekvédelme, — a tagok érdekeit szolgáló információs szolgálat felállítása. Könyvajánlat 1,1/ OS KORMÁNY/. A T ÖSSZEFOGÁSÁVAL Krónika Erdélyből Közel fél évszázadot ölel fel Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének, a Kolozsvárt élő kritikusnak, irodalomtörténésznek a Héttorony Könyvkiadónál Itt valami más van címen megjelent új könyve. Ez az a csaknem ötven esztendő, amely az ASTRA — az erdélyi románok irodalmi és kulturális egyesülete — fél évszázados jubileuma évétől tart addig, amíg megszűnt az önálló kolozsvári magyar egyetem, és amikör Szabédi László, a költő és tudós öngyilkosságba menekült, A furcsa műfajú könyv szorgos hírlap- és folyóirattallózásból,, publicistaként is jelentős írók életpályájának elemzéséből született, izgalmas, a mának szóló kortörténet, mely — mint Szabédi Lászlóról írja a szerző — az uralkodó eszméktől igyekszik mélyebbre hatolni, a kor társadalmi, gazdasági és politikai valóságának sűrűjébe. Híd-emberek, az erdélyi elszegényedett, fáradt és reményvesztett magyar társadalom érdekében szót emelők, józanul mérlegelők magatartását, útkereséseit, túlélési ás önmegismerési kísérleteit vizsgálja Kántor Lajos, szemben a nosztalgikus és tendenciózus beállításokkal, mert: „Történelmi vakság ellen csakis nyílt kérdésekkel védekezhetünk'’. Megszívlelendő, amit bevezetőjében ír: „A józanság megőrzésének nagy •korfordulókon, de utánuk is, történelmi apály idején, annál nagyobb szerepe van, minél veszélyesebb divatok j önnek-mennek”. — d — Múlt idézés a szccsöi tárlókban Bankók és medálok Tápiószecsűn jó néhánvan hódolnak az érem- és papírpénzgyűjtésnek. A Magyar Numizmatikai Társulat közreműködésével rendeztek kiállítást a Helyőrségi Művelődési Központ termében. Nagy kollekcióval képviseltette magát ■ Heti filmiegyzetb Édes Emma, drága Böbe Másmilyen filmet készített most az O-scar-díjas Szabó István, mint amilyeneket az utóbbi időbeli megszoktunk tőle. Az előző film, a Találkozás Vénusz- szal, valamit ugyan jelzett már egy — talán nem ez a legjobb szó — tematikai váltásból, hiszen abban is, a főtéma, a művész és az alkotás viszonyának boncolgatása mellett ott volt a talán nem is annyira melléktéma : a magánélet konfliktusainak bemutatása. Szabó ott arra figyelt: ez a két motívum hogyan kapcsolódik, hogyan hatnak ki kölcsönösen egymásra, mi kell az alkotás létrejöttekor inkább: a hűvös és szigorú, precíz profizmus, vagy a megszenvedett átéltség, a mű (az előadandó mű) a fontosabb-e, vagy azok, akik az előadást létrehozzák. Is — mondta a film. Az új mű, az Édes Emma, drága Böbe (a legutóbbi berlini fesztivál díjnyertese), csillogó operaházakba, drága szállodákba, elegáns éttermekbe, nem kápráztat el a „grand vie” fényeivel. - Budapesten vagyunk, ha akarjuk, pontosan ma, most. És azon a Budapesten, amelynek több ' az árnyoldala, több a mély tónusú gondja-baja, mint a világvárosi, mutatós, látványos arculata. A film — melyet Szabó írt is, nemcsak rendezett — két fiatal tanárnőről szól. Emma (Johanna Tér Steege) és Böbe (Börcsök Enikő) orosz tanít egy általános iskolában. Nem elitiskola, olyan, mint száz meg száz más társa. Ugyanúgy forr is benne az élet, ugyanúgy előbukkannak éles, kíméletlen összecsapások a tantestületben, alig megoldható pedagógiai problémák az osztályokban, mint bárhol máshol. Csakhogy az időpont mindezt még súlyosabbá teszi, még jobban elmélyíti. Rendszer- változás lzöz-pette vagyunk. Az orosztanítás éppen megszűnik, és Emma meg Böbe alól kifut a talaj. Amúgy sem túl szilárd az egzisztenciájuk, pedogógusszáliá- son élnek, a fizetésükből nem hogy lakásra, de önálló albérletre sem futja. Át kell állniuk egy gyorstalpaló tanfolyamon az angol nyelvre, ki kell bírniuk a magánéletük reménytelen, megoldhatatlannak tűnő problémáit (Emma a gyáva, puhány, mindenkinek megfelelni akaró igazgató szeretőié, Böbe külföldi férfiakra, valutára, kábítószerre hajt). És egy napon éléinek a tűréshatárhoz. Emma ösz- szeomlik, Böbe a rendőrségre kerül. Ami addig még elviselhetőnek mutatta az életet, most egyszerre mind elmúlik. Böbét kiengedik, de már-nem lát semmi kiutat. A szálló sokadik emeletéről leveti magát. Emma ott térdel mellette és zokogja: — Ez nem megoldás, nem ez a megoldás! Hát akkor mi? Szabó István itt és most nem tud, nem akar receptet adni. Csak megmutatja: egy fiatal, munkaképes, jól használható értelmiségi réteg nem tud mit kezdeni magával a változások közepette. A két lány semmi különöset nem szeretne: csak családot, gyerekeket, rendes férjet, normális lakást, viszonylag tűrhető fizetést. Reményük se mutatkozik rá. És ez igen nagy baj. Mert hiúba változik a rendszer, ha az egyén, az egyes ember nem tud változni benne. Ott fönt, a politika színpadán folynak a nagy játszmák — de lent, a nézőtéren is zajlanak a drámák. Az Édes Emma, drága Böbe erre figyelmeztet bennünket. Takács István Kádas Péter magángyűjtő. Egyebek között 40 kormánykitüntetést — köztük 1948-as Kossuth-díjat — láthattunk az egyik tárlóban. Az 1348-as Kossuth-pa- pírpénzek mellett — 100 forintos volt a legnagyobb — fémkrajcárokat is bemutattak. A millpengős időszak sem hiányzott Kovács József anyagából. Az ugyancsak szecsői Pap József Monarchia korabeli bankókat mutatott be, mai pénzek társaságában. A vatikáni gyűjteményben az elmúlt évi pápalátogatás emlékérmei is ott voltak. Böll Márta arcképe szerepelt az 1936-ban kibocsátott 10 pengős bankjegyen. Egy újságcikk mutatja be őt, rövid életrajz keretében, akárcsak Bogár- di Ferencnét, akinek arcmása az 5 pengősön volt. Kuriózumszámba megy a felülbélyegzett bankó. Nos, a gombai gróf Teleki Elek öt-, tíz-, húsz-, ötven- és százforintosain egyaránt ott látható a família neve. Nemcsak eszmei, hanem valóságos értéke is igen magas volt a most zárult kiállításon a nyolc gyűjtő kilenc tárlóban elhelyezett anyagának. i K. L. Fúvóshetek a kistelepüléseken is Ma este a Bartók rádió műsorán kivételes zenei eseménynek ígérkezik az I. országos fúvóshetek nyitóhangversenyének élő adásban való közvetítése a rádió 6-os stúdiójából. A hangversenyt az Amerikából érkezett Ronald Johnson vezényli, aki a Northern Iowa Egyetem zeneigazgatója. Az I. országos fúvóshetek rendezvénysorozat azért is érdemel különös figyelmet, mert Pest megyében a fúvósmuzsika iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik: számos településen a zeneiskolákban sorra alakulnak a fúvós tanszakok, és igen sok együttes szerepeltet műsorán fúvószenekari műveket is. A megyénkben több honvédségi alakulat bázisán is eredményesen működnek fúvószenekarok. Most a fúvóshetek rendezvénysorozat életrehí vasának körülményeiről, hazai és nemzetközi rangjáról szól Balázs Árpád zeneszerző, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke: — Szövetségünk éppen a fúvóshetek alatt ünnepli életre hívásának második évfordulóját. Ma már több, mint 700 hazai fúvószenekar — közel 53 ezer amatőr és hivatásos szólista, zenekari hangszerjátékos, karmester, zeneszerző, fúvószenei szakíró tevékenységét támogatja, vállalva azok szakmai képviseletét itthon és külföldön. Szervezetünk — a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Kóta megszűnte, illetve átalakulása idején — a muzsikáló tömegek kezdeményezésére, közakaratból jött létre, s ez a közakarat élte-, ti, gyarapítja ma is, mint független művészeti szövetséget. — Mit tart az elmúlt időszak eredményei közül külön is említésre méltónak? — Tagságunk saját erejéből hozta létre az ország legnagyobb fúvós szakirányú kottabankját, 7000 partitúrával, teljes szólamanyaggal, azt több száz órányi video- és lemezfelvétellel kiegészítve. Évente négy alkalommal jelenik meg a tiszteletdíj nélkül készülő Fanfár Újság, a szövetség tájékoztató kiadványa. Díjmentesen kapja minden zenekar, egyéni tag, az or-. szág valamennyi zeneiskolája,- zenei szakkönyvtára. Természetesen, a kotta- bank szolgáltatásai is min-, denki számára ingyenesek! Az együttesek kérésére, neves szakemberek közreműködésével, szervezi a szövetség az országos minősítés-sort, amolyan színvonal-megméretést, közvetlenül, saját lakhelyén nyújtva segítséget a zenekaroknak a- repertoár gazdagításához, az együtlhang- zás, az előadásmód tökéletesítéséhez. Ez utóbbi jelentős fóruma évről évre, augusztusban, a nyári karnagytábor. Egyre népszerűbb és rangosabb — a nemzetközivé tágult — siklósi, a sárvári, a gyulai, vagy a kőszegi fesztivál, s hivatásos katonazenészek számára a kétévente ismétlődő debreceni találkozó. — Elismerik a magyar fúvószenekarok teljesítményét külföldön is? — Zenekaraink műsora, a muzsikálás minősége mind igényesebb, jelentős tényezője — szabadtéri hangversenyek, térzenék, rádió- és televíziófelvéte- lek. előadások formájában — a nemzeti művelődésnek. A magyar fúvósok nemzetközi elismerését jelzi — a szépszámú külföldi versenydíjon túl — a hazai Újságíró szak az ELTE n Elképzelhető, hogy már szeptemberben megindul az újságíróképzés az ELTE Bölcsészettudományi Karán — tájékoztatta az MTI-t Papp Lajos, a kar főtitkára. A média szak — amely a tervek szerint az esztétikai tanszék részeként működne — a tervek szerint hároméves lesz, az ott kapott képesítés csak felsőfokú tanintézet diplomájával együtt lesz érvényes, így a média szakra a jelenlegi egyetemisták, illetve diplomások jelentkezhetnek. . A képzés első éve általános jellegű lesz, ezután lehet szakosodni televíziós, rádiós, illetve a hírlapírói újságírásra. Az új szak megindításának tervezete már az egyetemi tanács előtt van. Amennyiben a testület elfogadja az elképzelést, úgy a kultuszminisztériumi engedélyeztetés következik. „Repülés-szárnyalás” címmel nemzetközi kortárs képzőművészeti kiállítást nyitott meg március 16-án este Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Közlekedési Múzeumban. 16 országbeli, több mini száz képzőművész alkotását mutatja be a múzeum és az ART—MA Alapítvány. A kiállított festmények, grafikák, szobrok — amelyek a hónap végéig láthatók a Városligetben — a repülést, a szárnyalást, közlekedést ábrázolják. A megnyitó alkalmából adták át a művészeti díjakat, melyeket nemzetközi zsűri ítélt oda a művészeknek. (Rózsahegyi Tibor felvétele) Népballadák falikárpiton Bugyiban, a Bessenyei György Művelődési Házban Szabó Ilona naiv alkotó Népballadák szövött falikárpitban című kiállításának ad otthont március 29-ig. Egy esztendeje települt ót Erdélyből Szabó Ilona. Székelykői községben született, a tanítóképző elvégzése után Szászrégenben, majd Maros vásárhelyen tanított. Már nyugdíjas, Kunszentmiklóson él családjával együtt, megőrizve alkotókedvét, a népművészet iránti fogékonyságát, érzékenységét. A március végéig tartó kiállítást naponta, 13 és 19 óra között tekinthetik meg az érdeklődői!. szövetség felvétele a C. I. S. M., a világszervezet tagjainak sorába, s az a hangszerajándék, amelyet az osztrák testvérszer- vezettöl kaptunk. — Milyen a kapcsolatuk a kistelepüléseken élő zeneértő közönséggel és szakemberekkel? — 1902. március közepétől június végéig — számos település önkormányzatával összefogva — első ízben lépünk nemzetközivé szélesedett rendezvénysorral utcára, térre, muzsikahellyé változó sportstadionok gyepére, hangversenydobogóra. Évről évre szeretnénk, egyre jobban megismételni mindezt. Nem titkolt célunk: a világkiállítás idején világfesztivál, kompozí- ciós- és zenekari verseny rendezésével idecsalogatni minden földrész legjobbjait ... A mostani rendezvényeken kiemelkedők elnyerik a szövetség díját, R. Törley Mária szobrászművész erre az alkalomra készült gyönyörű bronzérmét. D. A. •k Nagy sikert aratott Nagy- kátán a nemzeti ünnep előestéjén az abonyi fúvószenekar. Az MTA Soros Alapítványa támogatásával működő együttes műsorában szerepelt polka, induló, dixie, charleston és még sok tánc. A Nádor László karmester által vezényelt fúvósok mellett felié pelt a majo- rettesoport is. A rendezvény szervezője és házigazdája a nagykátai körzeti állami zeneiskola volt: a két intézmény együttműködését jól jellemzi, hogv a nemzetközileg is elismert abonyi zenész gyerekek és felnőttek között nagyká- taiak is szerepeltek. A zenekar és a majoreft- csoport Varga György művészeti vezetővel az élen a nyáron Izraelben turnézik majd. ZSÁMBÉK Nyelvtanfolyamok óvodásoknak Zsámbékon azt tervezik, hogy az óvodákban bevezetik a német nyelv oktatását, természetesen a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítottan. Ehhez, természetesen az óvónőknek is fel kell készülniük. A helybéli művelődési ház számukra is kínál nyelv- tanulási lehetőséget. Német kezdő, középfokú és intenzív nyelvtanfolyamon vehetnek részt az érdeklődök. Ezek a tanfolyamok az orosztanárok átképzésére is alkalmat adnak. Eíelyreigazítás Lapunk március 9-i számában fényképes tudósítás jelent meg a tinnyfei Kos- suth-házról. A tudósításban tévesen szerepelt, hogy a Kossuth-házat az önkormányzat értékesítette. Tinnye község polgármesterének kérésére közöljük, hogy a cikkünkben foglaltakkal ellentétben, a Kos- suth-ház soha nem volt községi tulajdon, magán- személyek birtokában állt. és ők értékesítették, a jelenlegi tulajdonos, Szöcs Géza, az RMDSZ alelnö- ke részére. \
