Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

c égj.Id I XXXVI. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1992. MÁRCIUS 18., SZERDA ELFOGADTAK A KÖLTSÉGVETÉST Az igények nagyobb összegre rúgnának Az önkormányzati testület legutóbbi ülésen megtár» gyalta a város 1992. évi költségvetési tervjavaslatát. Utóbbit — amelyet a képviselők már megismerhettek két héttel korábban — Mácz István polgármester sze­rint a tavalyihoz képest jobban előkészítették. Annál is inkább, mert a bizottságok előzetesen megvitatták és egyeztették a hivatal szakügyintézőivel és Fésűs Fe­renc alpolgármesterrel. Kaszaláné Paszterkó Éva pénzügyi vezető rövid szó­beli kiegészítésbein elmon­dotta. hogy a költségvetés összeállításakor nem szá­moltak hiánnyal. Megpró­bálták a bevételekkel össz­hangban megtervezni a kiadásokat, s figyelembe vették a lehetséges tartalé­kokat. Az igények persze lényegesen nagyobb ösz- szegre rúgnának, mintami­ket a várható bevételek megengednének. Év köz­ben még mindkét oldalon módosulhatnak a számok, amennyiben egy-egy pá­lyázattal támogatásit nyer­ne el a város. Folyamatosan fe l ü l vizsgá l va Ezt követően a pénz­ügyi vezető segítségével a testület tagjai minden té­telt megvitattak — ez kö­rülbelül négy órán át tar­tott. A türelmesen, fegyel­mezetten végzett monstre munka néhány részletét a teljesség igénye nélkül vil­lantjuk fel. Áz írásbeli előterjesztés szerint ebben az esztendő­ben a település 1 milliárd 737 ezer forinttal gazdál­kodhat. Ebből a normatív állami támogatás 646 mil­lió 676 ezer, a személyi jö­vedelemadó-kiegészítés 25. míg az elfogadott céltá­mogatás 7 millió 600 ezer forint. Az nem lehetett vita tár­gya. hogy az előbbiek mér­téke nem változtatható. A saját bevételek — a lakos­sági adók és a telekhaszná­lati díj híjám — a múlt évi­nél szerényebbek lesznek. Az önkormányzat intézmé­nyeinek a bevételeként ideiglenes összeget — 597 millió 253 ezer forintot — állapítottak meg. Ezt a tervszámot az első félév­ben — a működések és fel­adatok alapján folyamato­san szeretnék felülvizsgál- mi. Ezért gazdálkodási cél­tartalékokat is beütemez­tek. A rendelkezésre álló pénzalapból 1 milliárd 371 millió 495 ezer forintot működési kiadásokra — ebben benne van a társa­dalombiztosítási támogatá­sok felhasználása is —, a felújításokra 22 millió 824 ezret, a beruházásokra 223 millió 462 ezret, míg a tar­talékokra mintegy 52 mil­liót fordíthatnak. Egyéb­ként a polgármesteri hiva­tal működésére 205 mil­lió, az önkormányzat vala­mennyi intézményének ki­adásaira 1 milliárd 125 millió 225 ezer forintot irányoztak elő. Dr. Sebők Miklós akként vélekedett, nagy távolságo­kat kellene bejárni ahhoz, hogy találjanak egy olyan települést, amely nem ké­pes a költségvetésének leg­alább egy százalékát a sportra fordítani. Ez külö­nösen elgondolkoztató an­nak az ismeretében, hogy országosan a fiatalok jelen­tős része alkalmatlan a katonai szolgálatra. Követ­kezésképp a képviselő — a környezetvédelmi és vá­rosfejlesztési bizottság ne­vében — minimálisan nyolcmilliót javasolt támo­gatásként. Ebből kétmil­liót a diáksport se­gítésére szánjanak. Az el­képzeléssel Lizik Zoltán is egyetértett. Rámutatott, hogy az összeget a sport­eszközök jelenlegi lehan­goló színvonallá igencsak indokolja. Arany Béla kérte, bízzák meg a műve­lődési és sportbizottságot, hogy dolgozza ki, miként gondolja a felhasználást. Borítékot bontottak Akadtak, akik a múlt esiztendei hóeltakarításra felhasznált pénzt találták indokolatlanul soknak. S vitatták azt is, hogy a köz- tisztasági feladatok ellátá­sára kiírt pályázatok kö­zül valóban a legideáli- sabbra esett-e a választás. Mácz István leszögezte, az öt pályázat borítékban ér­kezett be, amelyeket többek között Fésűs Ferenc jelen­létében bontottak fel. Ket­ten csupán lakótelepi jár­da takarítására vállalkoz­tak volna. A polgármester megjegyezte, a korábbiak­ban egyesek általában azt nehezményezték, egy-egy efféle esetben miért nem a legolcsóbb ajánlatot mér­legelték. Most ezt a szem­pontot is figyelembe vet­ték, amikor a legideáli- sabbnak vélt pályázatot elfogadták. A Érvek, ellenérvek Lizik Zoltán sokallotta a szociálpolitika tervezett — 38 millió 270 ezer fo­rint — kiadásait. Mondván: lehet, hogy annyi a sze­gény, ám az összeget csök­kenteni kellene. A műve­lődési bizottság elnöke azt is felvetette, meddig lehet akasztás nélkül tűrni, hogy akad kerítés — a Köztár­saság úti óvodáé —, amely kidőlhet, mert nincs alap­ja; s van aládúcolt iskola- épület is. Károly Tamás nem talál­ta túlzásnak a szociálpoli­tikai támogatásra szánt szép summát. Viszont úgy gondolta, a segélyezési bi­zottság kísérje figyelem­mel, hogy a pénzt a kívánt célra fordítják-e majd. Az írásbeli előterjesztés­ben a Pesti út egy szeleté­nek — a város szívében — a felújításra tíz-, a la­kossági útépítésire hétmil­lió forintot terveztek. Egye­sek az előbbi megvalósítá­sát egyelőre nem érezték égetően fontosnak. Érvek hangzottak el pro és kont­ra. Erről — ahogy néhány más témáról is — egy ké­sőbbi ülésen születik dön­tés. Mindenesetre a testü­let a javasolt módosítá­sokkal elfogadta a költség- vetést. F. F. HA LEHANGOLT, FELSTIMMELI A tanár úr inasévei A tanár úr jóképű fiatalember, hát még amikor néhány éve szombatonként csokornyakkendőt kötött, és álballa­gott a gitárjával a tanácsházára. A házasságkötő terem­ben muzsikájának dallamára járultak az anyakönyvve­zető elé a jegyespárok. Fellépett zenés irodalmi műso­rokban is, és titkon talán azt számolgatta, a gázsiból mennyivel gyarapíthatja a kevés konyhapénzt. Egy szép napon összeült otthon a családi tanács, és azon tanakodtak, meg kéne próbálkoznia valami más­sal is az Ifjú férjnek, ami közel áll zenepedagógusi képzettségéhez. Jó hallása, kézügyessége lévén szinte magától kínálkozott az öt­let: a zongorajavításra,-hangolásra kellene szako- sodnia. A pesti mester, aki rendszeres karbantartója a ceglédi zeneiskola sokat pü- fölt hangszereinek, elvállal­ta, hogy műhelyébe fogad­ja a szerencsét próbáló ta­nárt. Igazgatója heti egy szabadnappal pártolta az ötletet, és ezzel elhárult minden akadály. Polgár Szabó Zpltán négy esztendeje télen-nyáron minden szerdán felszállt Cegléden a fekete vonatra. Kötelességtudóan ment mesteréhez. Szaporán ma­gára öltötte a munkakö­penyt, és az aznapra ren­delt feladathoz látott. Kispándlizzuk a rezonánst Lassan belekóstolt mindén tennivalóba, és elleshette a szakma csínját-bínját. Már­kás hangszerek, Steinwayk, Bösendorferek kerültek a keze alá, koncertező művé­szek féltett instrumentu­mai. Szeretettel, szorgalom­mal babusgatta őket. Feje­ket csiszolt, borozott, húro­zott, megtanulta a húrfo- "nást. Észrevétlenül átvette a szakma tolvajnyelvét, és amikor a munkáról beszél, ilyen kifejezéseket használ: „kispándlizzuk a rezo­nánst’’, ami azt jelenti, hogy eltünteti a zongorafe­nékben lévő repedést. összetett munka a zongo­rareparálás. Az egyik em­ber a műhelyben csak a mechanikát javítja, a má­sik a hangszertestet' teszi rendbe, a harmadik politú­rozza. Neki sorra fel kellett csipegetnie mindegyikük tudományát. Közben elrpé- leti tudnivalókkal is gyara­podott. Fizikát, mechanikát, hangszertörténetet tanult a kétkezi ismeretek mellé. Mivel ma már nincsenek általános hangszerészek, hanem például réz- és fafú­vósokra, orgonákra, vonós és pengetős hangszerekre Látni a pályát specializálódnak a szak­mák, neki a zongora pro­fesszorává kellatt válnia. Ahogy szép lassan teltek az évek, eljött a szakmun­kásvizsga ideje. Kemény te­let tud a háta mögött a zongorakészítő műhely ina­sa. Mély lélegzetet vett, amikor megküldték neki a vizsgaanyagot. írásbeli és szóbeli vizsgát tett, szakraj­zot készített, faipari anyag- és gyártásismeretéről adott számot, és ismernie kellett még annyi mást. Pedagógus és segéd Polgár Szabó Zoltán éle­te harmincnegyedik kará­csonyán a fenyőfa alá te­hette zongorakészítő és -javító szakmunkás-bizo­nyítványát. Segéd úr lett a tanonc- ból, aki továbbra is rend­szeresen jár nagyrabecsült mesteréhez. Érzi, hogy a bi­zonyítvány megszerzésével még nem teljes a tudomá­nya. A papír csak a belé­pő a szakmába, de nem tud mindent, amit szeretne. Februárban vállalkozói iga­zolványt váltott, és másod­állásban teszi rendbe a kör­nyék iskoláinak, művelődé­si házainak megrokkant, le­hangolódott zongoráit. „A pedagógusfizetésből nagyon szerényen élhetünk. A feleségem is zenetanár, két kisgyermekünk van. A különmunkától csupán azt remélem, hogy egy picivel több jut az asztalra, s ak­kor talán elérjük a létmini­mumot.” Csak drukkolni lehet Innen máir a napi megél­hetés gondjaü-a siklott a beszélgetés. Az igyekvő szorgalommal berendezett társasházi lakás legutóbbi gázszámlája ötezer forintot tett ki, a havi közös költ­ség ezerkétszázat, s akkor még az öreg Lada cascójá- ról, kötelező biztosításáról, súlyadójáról, az óvodában fizetendő forintokról, a megélhetésről egy szó sem esett Mielőtt cnescendóba csap­na panasza, az ötéves Vik­tória oldja fel a helyzetet Odacipel egy sámlit a pia­nínóhoz, felül a zongora­székre, lábacskáit a sátnlin nyugtatja, és a sose látott bácsinak gyönyörűen el­játssza azt a zenedarabot, melynek tudásáért névre szóló oklevelet kapott. A szülőkből átörökített tehetség már ebből a csöpp­ségből is sugárzik. Őszinte szívvel drukkolok hát a se­géd úr-tanár úrnak, hogy sikerrel kamatoztassa min­den tudományát. Hosszú távra kell megalapoznia családja boldogulását. Tamast Tamás A városi sportcsarnok­ban március 22-én — va­sárnap — 9 órától az ÖKM- magazin, a Yogo Bt., a Pe- nomah Export Gyára. a Cement Kft., a Cölöp Kft., a Mozaik Kft. és Dani György támogatásával újabb labdarúgó-teremtor­nára kerül sor. melynek a két induló ceglédi együtte­sen kívül a Színészváloga­tott lesz a harmadik részt­vevője. A belépőjegyeket elővé­telben a Kossuth-téren le­vő autósboltban, valamint a sportcsarnokban, a totó- irodában lehet megvásá­rolni. A rendezvényt a nyugdíjasok és a 10 éven aluliak ingyen nézhetik meg. A rendezők a bevé­telt a városi kábeltévé ja­vára, a felszereltség javítá­sára ajánlják fel. A részt vevő csapatök és játékosok: Színészválogatott: Mak­rait Pál, Nemcsák Károly, Lippai László. Vikidül Gyula, Kiss László, Patkó Béla '(Kiki), Eperjes Ká­roly, Cseke Péter. Rudolf Péter, Miklós Tibor, Szőke Pál. Felhőfi Kis László. Fortuna ÖKM: Szabó Gy., Szabó Cs., Ágai, Kó­bor, Tóth, Cseh, Horváth, Búzás. Viktória: Dely S., Dely K.. Bede, Polónyi, Füle. Nagy Gy., Fodor, Ecser, Nagy L. U. L. Itt a tavasz. Nemcsak a háziasszonyok takarítanak otthon, a munkahelyeken is le­mossák a téli port. Képünk a ceglédi pályaudvaron készült, ahol nem árt, ha a ve­zető élesen látja a pályát (Erdősi Ágnes felvétele) Önkormányzati iilés Március 19-én, csütörtö­kön 15 órakor a városháza kistermében tartja soron következő ülését az önkor­mányzati testület. Egyebek mellett javaslat hangzik el a Budai úti lakóterület víz­ellátására; az Észak-nyu­gati városrészen csatorna- társulat létrehozására; a bölcsődék nyitva tartásának rendjére. A képviselők tá­jékoztatót hallhatnak a re­vizori csoport által végzett múlt évi ellenőrzésekről, valamint a város általános iskoláinak helyzetéről. Az ülést időszerű kérdések zárják. ob Mozim A Szabadság filmszín­házban március 18-án, szerdán: Addams Family (A gálád család) amerikai horror-paródia. Az előadá­sok este 6 és 8 órakor kez­dődnek. SZOMBATOK Vöröskeresztes vetélkedő Március 21-én, szomba­ton, 9.30-tól, a Losontzi- iskolában, a Vöröskereszt helybéli vezetősége a vá­ros általános iskolás ta­nulóinak elsősegélynyújtás és háiZtartási ismeretek ve­télkedőt szervez. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. # A szerkesztőség vezetője! Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasl Tamás. • Posta­cím : Cegléd. Pl ift. 2701. Te­lefax és telefon; (20) 11-400. • Telex: 22-ÍJ3S3. • Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat ' Közien ség szolgálata, Cegléd. Teleld u. :M).: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-lg. szerda L0—17 óráig. Tele­lőn: (20) 10-763.

Next

/
Thumbnails
Contents