Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
jggyi «jgffri*,'**-'?*- wn -> v»r?w>iwt I***-“1? •' Mit ígérnek a csillagok erre a hétre? ríti mostanában, tulajdonképpen hiányérzet, az elégedetlenség jele. Kezdeményezzen. Egészség: jobb mint gondolja. Szerencsés napja: vasárnap. Levél a pénzügyminiszterhez Kos márc. 21. - ápr. 20. -j Személyes ügyek: látszólagos nyugalma szorongást takar, amely nehezíti, hogy a mostani, nem könnyű időszakban a legjobb megoldásra összpontosítson. Higgadtságot! Érzelmek: ne higgyen a látszatnak. Valószínűleg változtatnia kell, de hogy miképpen, ez bizonytalan. Egészség: fáradtság, levertség. Szerencsés napja: vasárnap. nős, és ne is erőszakolja az újdonságot. Egészség: közlekedésből eredő problémák. Szerencsés napja: kedd. Bak © Bika szept. 23. - okt. 22, Személyes ügyek: a kereskedelmi, az üzleti szférában tevékenykedőknek szerencsés időszaka következik. Ennek tudatában irányítsák pénzügyeiket is. Érzelmek: ha ideges a partner, ezen gondolkodjon el, de ne mutassa ki a nyugtalanságát. Egészség: nagyon jó. Szerencsés napja: csütörtök. dec, 23. - jón. 20. J Személyes ügyek: jó és rossz egyaránt megtalálja a héten. De kár lenne az utóbbit eltúlozni. A jövő egyértelműen kedvezőbb nek ígérkezik. Érzelmek szívének választottját be kellene avatnia néhány tervébe, és aztán figyelje a hatást. Hasznos lehet a jövőre nézve. Egészség: változatlan állapot. Szerencsés napja: péntek. Vízöntő ópr. 21. - ihój. 22. Személyes ügyek: az elkövetkező átmeneti időben nagy türelemről kell bizonyságot tennie, ha eredményt akar. Ha képes fegyelmezetten várni, nyert ügye van. Érzelmek: bonyodalom nélküli időszak, a partner is megértőbb, mint korábban. Egészség: jó. Szerencsés napja: péntek. Skorpió Ikrek máj. 23. t jún, 21. Személyes ügyek: újra napirendre kerül egy korábbi ügy, amitől oly sokat várt. Valószínű, hogy kedvezően le is zárul. Siettetnie azonban nem kell. Érzelmek: érezni fogja, hogy a kapcsolatok is elfáradhatnak. A fordulathoz azonban ne a fantáziáját, hanem a szivét működtesse. Egészség: változatlan. Szerencsés napja: hétfő. okt. 23. - Bov. 21. Személyes ügyek: a hét elején néhány akadállyal kell szembenéznie. Ám ezeket csak figyelmeztető jelnek tekintse. A jövő miatt minden megnyilatkozását az óvatosság jegyében tegye. Érzelmek: váratlan hívás, és ha örül is neki, ne adja ki magát. Egészség: tavaszi fáradtság. Szerencsés napja: kedd. jan. 21. - febr. 19. Személyes ügyek: foglalkozási problémáit a szokásosnál nagyobb figyelemmel kellene kezelnie. A hirtelenség, a kirobbanó reakció mindenképpen kerülendő: Érzelmek: lényegtelen dologból feszültség, amit csak ön vezethet le. Ne halassza, amíg nem késő. Egészség: idénybetegség tüneti alapon. Szerencsés napja: hétfő. © Nyilas © Rák nov, 22. - dec. 22. Személyes ügyek: jó sorsa összehozza olyan személlyel, aki a későbbiekben igen sokat jelenthet önnek. Törekedjék szívélyes kapcsolatok alakítására. Érzelmek: a más, az újdonság iránti vágy, ami valószínűleg hatalmába kefebr. 20. - márc. 20, Személyes ügyek: soron lévő, fontosnak látszó dolga nagyon nehezen indul. A kezdeti eredménytelenség azonban nem kudarc. Erőfeszítések kellenének a remélt sikerhez. Érzelmek: átlagos hét, a megszokott módon a szokásos eseményekkel. A dolgok menetét azonban ön diktálja! Egészség: problémamentes. Szerencsés napja: szombat. Kedves Miniszter Űri Elnézését kérem, hogy egy újság hasábjain jelentkezem, de a postai áremelések következtében egy szabályos levelet már nem tudnék megfizetni. Mélységes tisztelettel figyelem áldozatos törekvéseit, melyekkel meg akarja szüntetni az adózás alól való kibúvás minden formáját, lezárja az egérutakat — egéradó és útadó formájában. Tevékenységéért ön nap mint nap megkapja az elismerést. tanúsíthatom, hogy számtalan ember emlegeti a nevét. Bocsásson meg, ha én mégis arra a kijelentésre vetemedek, hogy ön nem szolgált rá a hírnévre. Pénzügyminiszter és törvényhozó létére olyan alapvető hibát követett el, melyért még egy állami iskolába járó kisdiák is szegj- eilhetné magát, nem is szólva a jóval színvonalasabb egyházi tanintézetek növendékeiről. Merem remélni, hogy sikerült felkeltenem az érdeklődését, rá is fogok térni a lényegre, de az ügy jobb megértése érdekében haladjunk csaik sorjában. Vegyük például Kovács János átlagos és becsületes magyar adóalanyt. Tételezzük fel, hogy 1991-ben jó éve volt, kerek egymillió forintot keresett. Tételekre lebontva: sikerült jutányosán eladnia nagybátyja hulláját, és hivatalában is eredményesen ténykedett; számos magyar üzemet és vállalatot passzolt át külföldi érdekeltségeknek, tevékenysége elismeréséül jelentős összegű hazaárulási pótlékot kapott. Elképzelhető, hogy ön a felsorolt jövedelmi forrásokat nem tartja tipikusnak, nem vitatom fenntartásainak jogos voltát. Ennél csak az lett volna valószínűtlenebb, ha azt írom, hogy valaki becsületes munkával keresett egymillió forintot. De térjünk vissza a példánkhoz. Az idevonatkozó adó kulcsok szerint Kovács Já nos ötszázezer forintos adó befizetésére van kötelezve — valamivel jobban járt volna, ha az anyja hulláját adja el, mert közvetlen hozzátartozóról lévén szó, a törvény jelentős könnyítéseket tesz. Elérkezik március közepe, Kovács úr kitölti a c&ekket, és egy postás- kisasszonyt két órára feltartva, befizeti a félmilliót. Ezzel állampolgári kötelezettségének eleget is tett — de csak az Önök végzetesen rövidlátó felfogása szerint! Mert miről is van szó? Az egymilliós jövedelem, ugye, 1991-ben keletkezett, az adót viszont 1992-ben fizették be. Na már most: évi 40 százalékos inflációt számítva — nem bánom: legyen 35 százalékos —, a befizetett 500 ezer forint reálértékben már csak 325 ezer forintot tesz ki! Kovács János adóalany 1991- ben vígan eldorbézolhatta jövedelmének rá eső, az inflációtól csak részben sújtott hányadát, az államkincstár viszont 1992-re igencsak megrövidült! Mit lehet tenni, hogy ezt a nyilvánvaló anomáliát megszüntessük? Éjszakákat tűnődtem végig ezen, mért én belátom, hogy az adó nem lehet csupán néhány túlterhelt vagy legalábbis terhelt kormánytisztviselő gondja, hanem az egész társadalomra kell hogy vonatkozzék. Először arra gondoltam, hogy az infláció arányában pótadót kellene kivetni, ennek megvolna az az előnye, hogy a kormány így talán bevalianá végre a pénzromlás valódi mértékét, hátránya viszont, hogy tovább duzzasztaná az amúgy is el- burjánzó bürokráciát. Végül sikerült megtalálnom az egyedül üdvözítő megoldást, melyet most szíves tudomására hozok. A lényeg: az adót nem utólag kellene kivetni, hanem előre! Vegyük példának a már említett Kovács Jánost az elkövetkező 1993- as évben. Legkésőbb január elsején nulla óráig be kellene vallania, hogy az adott év december 31-ig mennyit Jog keresni — és ezzel egyidejűleg be is fizetné az ennek megfelelő adót. A várható jövedelem szándékos alábecsülését kemény szi-mral kellene sújtani, a bírság összege elérhetné az elhallgatott bevétel négyszeresét. Vagy az ötszörösét, miért ne? Így és csakis így lehetn : kivédeni az infláció okozta károkat. önnek nem kell magyaráznom. hogy ez az intézkedés mélyen humanista tartalmú volna; nem csak az államkincstárra gyakorolna kedvező hatást, hanem az adóalanyokat is fokozottabb tevékenységre serkentené, mert most már nekik kellene futniuk a pénzük után. Kovács János is jobban igyekezne, mint annak előtte, nagyobb szorgalommal próbálná hazai értékeinket átpasszolni- külföldi ügyfeleknek, hogy minél több ha- zaárulási pótlékhoz jusson, és nem csak a nagybátyja hulláját adná el, hanem jó néhány felmenő ági rokonáét is, kedvező esetben siettetné is a halálukat, sokat javítva így az ország kedvezőnek nem mondható lakás- és nyugdíjhelyzetén. Persze a magyar törvények szelleme nem csak igazságos, de méltányos is. Számolnunk kell azzal a lehetőséggel. hogy valaki önhibáján kívül nem tudja megkeresni azt az összeget, melyet előzetesen bevallott, és amely után leadózott. Ezek a személyek az év végén kérhetnék túlfizetésük visszatérítését, és kérésük az előírt feltételek fennforgása esetén teljesíthető is volna. Az ajánlott törvény hatékonysága ebben az esetben is megmutatkozna, mert az ügyfelek kapnák az inflációval csökkentett reálértékű pénzt, melyet az állam egy évig ingyen használhatna. Köszönöm, hogy volt türelme végigolvasni laikus soraimat, kívánok munkájukra áldást, mert egyelőre nincsen rajta. Tisztelettel: M. Gy. adóalany jún, 22. - jűl, 22. Személyes ügyek: egyhangúnak, eseménytelennek ígérkező hét. Ami történik, nem jelentős. Lazítson. Érzelmek: egy ismeretségből szerelem bontakozik ki. De ne ragadtassa el magát, korai lenne. Egészség: változtasson az étrendjén. Szerencsés napja: szerda. Oroszlán jűl, 23, - aug. 22. | Személyes ügyek: ahhoz, hogy sikeresen zárhassa folyamatban lévő dolgát, lépnie kell. De ha ezt most tenné, hazárdjáték lenne. Érzelmek: a hét közepén szép új barátság. De ne tekintse többnek kellemes szórakozásnál. Egészség: kielégítő. Szerencsés napja: szombat. Szűz aug. 23. - szept. 22. j Személyes ügyek: nagyon bizalmas információk birtokába jut, ezekből érzékelheti pillanatnyi helyzetét. Vonja le a következtetéseket, egyébre azonban ne vállalkozzék. Érzelmek: nem várható semmi külöKILENC ÉVTIZED Marian Anderson, a fekete énekesnő Á mozi hőskorában bevett dolog volt, hogy a nem fehér bőrű — kínai, indián, néger — szerepeket is megfelelően sminkelt fehér színészek alakították. így volt ez az Othellóvai, vagy a westernfilmek rézbőrű hőseivel is. Aztán változtak az idők: a mozivásznon és a képernyőkön feltűntek a színes bőrű művészek, akikből híres és jól fizetett csillagok lettek. A dzsesszmuzsikában már a kezdetektől vezető szerepet vittek a fekete bőrű zenészek. Nem így a klasszikus zenében: a „magas kultúra” fehérektől származott, és fehérek is jelenítették meg a színpadon. Hogy végül a nem fehér művészek ezen a területen is megcsillogtathatták képességeiket, az nem utolsósorban egy nagyszerű fekete bőrű alténekesnőnek, a napokban 90. születésnapját ünneplő Marian Andersonnak köszönhető. Ez a békés forradalom azonban nem kis küzdelemmel járt. 1939-ben Marian Anderson dalestet akart tartani a washingtoni Constitution Hallban. Egy ultrakonzervatív, hazafias nőegylet, a Daughters of the American Revolution (az Amerikai Forradalom Leányai) megakadályozta a fellépést. Mire az akkori First Lady, Eleanor Roosevelt nemcsak kilépett a tiszteletre méltó társaságból, hanem elintézte, hogy az énekesnő szabadtéri koncertet tarthasson a Lincoln Memorial- ban hetvenötezer néző előtt. Marian Anderson pályájának másik nagy fordulópontja 1955. január 7. Ezen a napon — mint az első nem fehér énekesnő — a Metropolitan ben Ulrika, a jósnő szerepét énekelte Verdi Álarcosbáljában. Fiatalon jórészt templomokban érvényesítette tehetségét, amelyről Toscanini az 1935-ös Salzburgi Ünnepi Játékokon azt mondta, hogy ilyen hangot egy évszázadban egyszer lehet hallani. Az 1925-ös New York-i énekverseny első díjának elnyerése után Európában aratott sikereket, és csak 1935-ben tért vissza szülőhazájába. Egy másik nagy fekete énekestől, Paul Robesontál eltérően azonban (aki kommunistának vallotta magát és rokonszenvezett a Szovjetunióval) ő távol tartotta magát a militáns politikai irányzatoktól. Dwight Eisenhower elnök 1958-ban még ENSZ- képviselővé is kinevezte. Az operabarátok milliói sohasem fogják megtudni, válhatott volna-e belőle kiváló színpadi énekesnő, olyan későn debütált a nagyopera világában. Egy olyan énekhangot képviselt, amelyet sokan már eltemettek; az úgynevezett contra- altot, ezt a mély, nehéz, sötét tónusú hangszínt. Nem véletlen, hogy egy olyan nagy művész, mint Szta- nyiszlavszkij próbálta őt megnyerni 1936-ban Moszkvában a Carmen szerepére. Az elnökgyerekek nehéz sorsa Csapdába estek Nem könnyű dolog egy amerikai elnök gyerekének lenni. E következtetésre George Bush legidősebb fia jutott. Ugyanis édesapja megválasztása után az ifjabb Bush diszkréten kutatómunkába kezdett. Arra volt kíváncsi, hogyan alakult sorsuk az amerikai elnökök gyerekeinek. A végeredmény nem adott éppen túlzott optimizmusra okot. Ügy tűnik, sok sztereotip kellemetlenség mutatható ki a volt elnökök fiai-lányai sorsában. Az említett tanulmány persze, nemcsak a negatívumokkal foglalkozott. Megemlíti például, hogy voltak „minta elnökgyerekek” is. Theodore Roosevelt négy fia kiemelkedő érdemeket szerzett a világháborúban. Eleinte úgy látszott, hogy a Bush gyerekek kikerülik a csapdákat. Ám úgy tűnik, a körülmények órájuk is hatással voltak, hiszen a tömegkommunikáció mesz- szemenően többet foglalkozik most velük, mint apjuk alelnök korában. A visz- szavonulás szinte teljesen reménytelen vállalkozás. Az eredmény: a harmincéves Dorothy, aki egy utazási irodában dolgozik, kétévi házasság után beadta a válókeresetet. Neil pedig, aki a denveri Silverado Bank egyik igazgatója, pénzügyi botrányba keveredett. A Bush gyerekek rendkívül büszkék apjukra és nagyon tisztelik. Harmóniában élnek, kiegyensúlyozottan, családi viszályokról még a rossz nyelvek sem tudnak pletykálni. Marvin, Bush harminc- három éves fia szerint „soha nem szabad elfelejteni, hogy Bushnak hívják”. Bár a reklámot ő is visz- szautasítja, semmiféle iel- kiismeret-furdalás nem gyötri, amikor a gyomorbetegek gyógyítására szolgáló alapnak gyűjt adományokat. (A Bush fiút 1986-ban műtötték, vastagbelének egy részét ekkor eltávolították). „Ha azért használom fel a nevem, hogy másokon segítsek, akkor helyesen cselekszem” — vélekedik Marvin. Á három fiú terveket szőtt arra vonatkozólag, hogy politikai pályára lép. Ifjabb George Bush például Texas kormányzói székét szerette volna megpályázni. Édesanyja azonban lebeszélte. Barbara, úgy vélte, hogy a kormányzat minden bűnét a fiú szemére vetnék, míg apja sikerei nem feltétlenül hoznának pluszpontokat a választáson. Az elnök-gyerekek töb- bé-kevésbé igyekszenek távol maradni a Fehér Háztól. Saját maguk akarják a eílroef IzíKnrnnl nt
