Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

Megemlékezések Európa-szerte Vasárnap délután koszo­rúzás! ünnepség volt Po- zsony-Ligetíalun, az otta­ni parkban álló Petőfi-szo- bornál. A csehszlovákiai magyar szervezetek mel­lett Gergely András, a ma­gyar Külügyminisztérium főtitkára is lerótta kegye­letét a forradalmár költő emlékművénél. Ezt meg­előzően — Prágából útban hazafelé — Demszky Gá­bor budapesti főpolgármes­ter is megállt a szlovák fő­városban, és Peter Kresá- nek pozsonyi főpolgármes­terrel együtt koszorúzta meg a Petőfi-szobrot. Több száz, Franciaország­ban élő magyar vett részt Párizsban, a magyar nagy- követség március 15-i meg­emlékezésén. Az ünnepsé­gen Szávai János nagykö­vet méltatta az évforduló jelentőségét. A nagykövet az ünnepséget megelőzően adta át az 1950-os emlék­érmet a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség fran­ciaországi tagozata két ve­zetőjének, Sujánszky Jenő­nek és Németh Istvánnak. Zágrábban az Ady Endre Magyar Kultúrkör emléke­zett meg az 1848-as forra­dalom kitörésének évfor­dulójáról. Az eseményen az ünnepi köszöntőt dr. Ru- bovszky András, a magyar- országi Széchenyi Társaság főtitkára tartotta. A Burgenlandi Magya­rok Kulturális Egyesülete DOLGOZIK AZ EJHA Az Etna kráteréből öm­lő lávafolyam vasárnap el­érte a 950 méter magasság­ban kiképzett földgátat, amely Zafferana hegyi községet védi. A tűzhányó három hónappal ezelőtt kezdett ismét működni. Az izzó lávafolyam lassan nyomul előre, több ágban. A gátat a főág érte el, és a vulkánt megfigyelő kuta­tók szerint várhatóan foly­tatódik a lávaömlés a 2400 méter magasságban nyílt új kráterből. Számítások szerint eddig mintegy 65 millió köbméter láva öm­lött ki az Etna gyomrá­ból. A leginkább veszélyez­tetett községek lakosait ki­lakoltatták. szombat este és vasárnap délelőtt közgyűléssel egy­bekötött március 15-i meg­emlékezést tartott Örszige- ten (Siget in der Wart). Mivel egy korábbi rendel­kezés szerint Burgenland­iban a magyarság rendez­vényein nem csendülhet fel a Himnusz, az ünnepség résztvevői a Szózat elhang­zása után hallgatták meg az ünnepi beszédet. Erre­felé a házakat sem díszítik az ünnepen magyar zászló­val, s a magyarok kokárdát sem viselnek: ha nincs is már érvényben a nevezetes soproni népszavazás utáni időkben hozott s az ilyes­mit irredentizmusnak mi­nősítő rendelet, az évtize­dek alatt a szokások így alakultak. A rendezvényeken el­hangzott, hogy a burgen­landi magyarok vezetői nem elégedettek a helyze­tükkel. Gondjaik vannak az anyanyelvi oktatással, s úgy érzik, mind a magyar, mind aZ osztrák kormány elhanyagolja , őket. Az egyesület a magyar hagyo­mányok ápolásához kért segítséget, amit elengedhe­tetlennek tart a burgenlan­di magyarság fennmaradá­sa érdekében. Ungváron a Petőfi-szo- bornál ünnepséget tartot­tak, amelyen Balia P. Ká­roly költő mondott a ma­gyar szabadságharc évfor­dulóját méltató beszédet, nemcsak magyarok, hanem az ukránok, ruszinok, szlo­vákok, valamint az ukraj­nai demokrata szervezetek képviselői is ott voltak. Je­lenlétükkel és üdvözlő sza­vaikkal is hangsúlyozva az 1848-as magyar szabadság- harc iránti tiszteletüket. Nemzetiszínű kokárdával kabátjaik hajtókáján vettek részt az ünnepségen, és üd­vözölték a jelenlévőket az ungvári tanács vezetői. Be­regszászon az ünnepség ke­retében avatták újra Pe­tőfi Sándor tavaly megron­gált, és most helyreállított szobrát. Munkács mellett a szabadságharc egyik ütkö­zete, a podheringi csata tiszteletére emelt emlék­műnél tartottak koszorúzá- si ünnepséget. Walesa bírál Jaruzelski jó! döntött A lengyel belpolitika amúgy is hullámos vizét még jobban felkavarta Viktor Dubinyin tábornok interjúja, amely a szombati Gazeta Wyborczában jelent meg. A Lengyelországban állomásozó volt . szovjet csapatok főparancsnoka ugyanis kimondta azt, amit mindenki sejtett, de nem mindenki vett tudomásul: 1981-ben a szovjet hadse­reg bevonulását Lengyelor­szágba az akadályozta meg, hogy Wojciech Jaruzelski bevezette a szükségállapo­tot. Mint a szovjet tábornok elmondta, akkor hadosz­tályparancsnok volt Be- larussziában, s mintegy másfél hónapja készültek Lengyelország elözönlésére, amelynek időpontját de­cember 14-ére tűzték ki. Egyetlen nappal előbb hir­dette ki Jaruzelski a szük­ségállapotot. „Úgy vélem, Jaruzelski tábornok helyesen cseleke­dett. Ha ezt nem teszi meg, csapataink december 14-én behatoltak volna Lengyel- ország területére. Minden készen állt. Semlegesítet­tük volna a lengyel hadse­reget, az aktív ellenállásra semmi esélye sem lett vol­na. Egyetlen, legfeljebb két nap alatt mindenütt ott lettek volna a szovjet csa­patok. Azt hiszem, köszö­nettel tartoznak Jaruzels- kinek. Ö mentette meg a helyzetet. Ami azután tör­tént, nem volt olyan drasz­tikus, ráadásul belügy volt, nem idegenek diktálták a feltételeket” — mondotta Dubinyin. Politikai bomba robbant Gdanskban Viharosra sikerült a len­gyel Szolidaritás gdanski szervezetének harmadik kongresszusa, amelyen részt vett és beszédet mondott Lech Walesa államfő is. A megbeszélést több órára meg kellett szakítani egy bombariadó miatt. A köz- társasági elnök beszéde alatt telefonált egy isme­retlen, aki közölte, hogy a hajógyári irodaház tanács­termében, a kongresszus színhelyén bombát rejtettek el. A termet kiürítették és gondosan átvizsgálták, de nem találtak pokolgépet. Lech Walesa azonban valódi politikai bombát robbantott, amikor két órán át válaszolva a résztvevők kérdéseire, minden koráb­binál élesebben támadta a Szolidaritásból kinőtt ér­telmiség magatartását. Az elitek, mint mondotta, nem mondanak igazat a nemzet­nek, nem segítenek a mun­kanélkülieken. Ezek az em­berek a mi hátunkon jutot­tak fel a csúcsra, s most otthagytak minket félúton, pedig nekik kellett volna végigvinni a reformokat. Kazimierz Frydel, a gdanski műszaki egyetem kongresszusi küldötte e ki­jelentések elleni tiltakozá­sul lemondott mandátumá­ról és elhagyta a termet. Walesa e kirohanása va­lószínűleg nagyon is tuda­tos politikai célt szolgált — az általa óhajtott nagykoa­líciós kormány létrehozását, aminek éppen most csillant fel a lehetősége. Jan Ol­szewski miniszterelnök és a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Tadeusz Mazo­wiecki megbeszéléseit kö­vetően vasárnap dönt a de­mokratikus unió, hogy haj­landó-e szövetségre lépni a jelenlegi kormánykoalíció­val, az államfő szavai való­színűleg ezért próbálták az értelmiséget emlékeztetni hazája iránti felelősségére. — Hamarosan katonai erő alkalmazására lesz szükség, ha Irak nem tesz eleget az ENSZ határoza­tainak, s nem semmisíti meg tömegpusztító fegyve­reit — idézett vasárnap ve­zető amerikai kormánytiszt­viselőket a The New York Times. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa múlt heti ülésein is­mét felszólította az iraki kormányt: számolja fel tö­megpusztító fegyvereit és hadiüzemeit. Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyet­tes azonban a vitákon java­részt kitért a követelések elől. A lapértesülés szerint a CIA, az amerikai hírszer­zés már dolgozik azon, hogy Szaddám Húszéin iraki el­nököt elválassza katonai támogatóitól és bázisától a Baath-pártban, így sietett- ve bukását. (Hasonló törek­vések az öbölháború alatt és után sikertelenek voltak — a tud. megj.) Az Irak el­leni katonai lépésekre ezúttal is csak ENSZ-tá- mogatással kerülne sor. FÁK-segélyröl tárgyalnak Az ígéret szép szé... Az egykori Szovjetunió­nak megígért, 1,5 milliárd dollár értékű közös piaci élelmiszerhitel sorsáról lesz elsősorban szó az EK- pénzügyminiszterek hétfői ülésén. A hitelekről fél éve született megállapo­dás, de folyósításuk a szovjet állam szétesése óta húzódik, főképp a vissza­fizetés körüli esetleges ne­hézségekről folyó vita miatt. A terv értelmében Orosz­ország 610 millió dollárt kapna, Ukrajna, Fehér­oroszország és Üzbegisztán egyenként 180 milliót, a többi volt szovjet tagállam a fennmaradó kisebb há­nyadon osztozna. Diplomáciai források sze­rint a miniszterek megvi­tatják a rubel stabilizálá­sához Oroszország által kért ötmilliárd dolláros alap kérdését is. A Közös Piac brüsszeli bizottsága korábban úgy foglalt állást, hogy Moszkva „megérde­melné ezt a segítséget”. üülf&ldü esemém'feü esiy memcSaVlittflr ~ ■ AZ ÄZSIAI ORSZÁGOK, köztük Japán sem célpontja többé az orosz atomfegyvereknek — jelentette ki And- rej Kozirev orosz külügyminiszter a Jomiuri Simbun című japán lapnak adott nyilatkozatában. EDUARD SEVARDNADZE felhívással fordult a Nyu­gathoz, kérve, hogy a fejlett országok vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot, segítsenek megóvni a Kauká­zust a libanonizálódástól. MOSZKVÁBAN MEGKEZDŐDÖTT a március 17-re ki­tűzött szovjet népképviselő-kongresszus résztvevőinek bejegyzése. UKRAJNA olyan közös ellenőrzési mechanizmus fel­állítását követeli, amely Kijev számára is kötelezővé teszi a területéről kivont atomfegyverek megsemmisí­tését. A VOLT KGB sok ügynökkel dolgozott Olaszországban és a Vatikánban, sok értesülést tudott szerezni, első­sorban az OKP révén — hangoztatta a KGB volt ró­mai főnöke a Panoráma című hetilapnak adott inter­I 'úban. TZRAELBEN, változatlanul cáfolva a rakétatechnológia •ladásáról szóló amerikai sajtójelentéseket, kormányil- ietékesek kimondottan politikai szándékú kampánynak minősítik a washingtoni hírözönt. Szerbiában Drágább a benzin Szerbiában szombaton 80 százalékkal drágult a benzin. Egy liter szuper- benzin az emelkedést kö­vetően 119 dinárba, azaz mintegy 1,40 márkába ke­rül, A DPA német hű-ügy­nökség beszámolója sze­rint a magyar határvidé­ken a benzintöltő állomá­sokon a külföldiektől csak valutát fogadnak el, és a benzin literje számukra 1,10 márka. A Belgrádból keltezett jelentés szerint egyéb­ként Szerbiában szomba­ton átlagosan 50 százalék­kal emelkedtek a cigaretta- árak. Zlotyért is drágább Vasárnaptól jelentősen emelkedik az üzemanyagok ára Lengyelországban. A 86 oktános normál benzin li­terje 6100, a szuper- és az ólommentes benziné 6500, az extrabenziné 6300 zloty- ra emelkedik, a dízelolaj 4600 zlotyba kerül. Petíció Antall Józsefhez A Miniszterelnöki Sajtó­iroda tájékoztatása sze­rint vasárnap délután Bo- ross Péter belügvminsz- teir a kormány nevében fo­gadta az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség kül­döttségét, akik petíciót in­téztek Antall József mi­niszterelnökhöz. Boross Péter, a petíció átvételekor hangsúlyozta, hogy a kormány a szüksé­ges intézkedéseket meg fogja tenni és a továbbiak­ban is. úgy mint eddig, mindenben 1956 szellemé­ben kíván eljárni. A petíció a tv és a rá­dió elnökeinek azonnali le­váltása mellett egyebek között azt is követeli, hogy induljon büntetőeljárás a két intézménynél feltárt ügyviteli és gazdálkodási szabálytalanságok felelősei ellen. Eszék számit ránk! Horvátországban még folynak a harcok, a háború által okozott károk nagysá­gát még nem lehet felbe­csülni, és azt sem lehet pontosan tudni, milyen se­gítséget várnak a helyreál­lításhoz az érintett terüle­tek lakói Magyarországtól. Emiatt a magyar segítség koordinálására létrejött „Eszékért” mozgalom cse­lekvési lehetőségei is beha­tároltak — hangzott el a mozgalom szombati összejö­vetelén Budapesten, a Ke­reszténydemokrata Néppárt székházában. A január 24-én életre hí­vott mozgalomhoz az alaku­lás óta befutottak az első jelentkezések, így például a Vinkovci járás 26 települé­sén számítanak magyar se­gítségre. Az ülés vendége volt Tihomir Zovak, Vin­kovci járás polgármestere és Kell József, a járásban fekvő, elpusztított magyar­lakta falu, Kórógy polgár­mestere is. A járási polgár- mester azt kérte az „Eszé­kért” mozgalom jelen lévő képviselőitől, hogy gondos­kodjanak a Magyarországon tartózkodó horvát menekül­tekről, és segítsenek nekik a harcok elmúltával vissza­térni. Szükség lenne a Vin­kovci járásban élelmiszerre is. A környéken megsemmi­sült 1000 lakóhely újjáépíté­séhez, az infrastruktúra helyreállításához szerintük 5-7 évre lesz szükség, a ma­gyar vállalatok, vállalkozók akár hosszú távra is talál­hatnak gazdasági partnere­ket déli szomszédunknál. A 8000 tagot számláló „Eszé­kért” mozgalom kész e munkát összehangolni — mondta az elnök, Horváth Zoltán. Segítséget ígérnek ahhoz is, hogy a felajánlá­sok eljussanak oda, ahová szánják őket. Az MSZP ellentmond A közelgő, májusra ter­vezett kongresszus jegyé­ben tartotta ülését szom­baton a Magyar Szocialis­ta Párt Országos Választ­mánya. A testület megvi­tatta a fórumra készülő dokumentumokat, s aktuá­lis társadalmi és gazdasá­gi kérdésekről is véle­ményt alkotott. A választ­mány március 15-ére emlé­kezve megállapította: 1848 eszméi és céljai máig is élnek a magyar társada­lomban. A nemzet végre független, de a demokrati­kus alapelvek érvényesíté­se és a társadalmi moder­nizáció ma is nagy felada­tokat ró mindazokra, akik a ’48-as hagyományok to­vábbvitelére törekednek. Ma is élnek olyan politi­kai erők és érvényesülnek olyan folyamatok, amelyek ezekkel ellentétes irány­ban hatnak. Bárd András, az MSZP szóvivője az MTI-nek el­mondta: az országos vá­lasztmány megítélése sze­rint főként a kormányzó­köröket terheli a felelősség azért, hogy még mindig távol vagyunk ’48-as elő­deink céljától, miszerint le­gyen béke, szabadság és egyetértés. A szocialista párt határozottan nemet mond a magyar társada­lom érdekeitől és a piac- gazdaságtól idegen tekin­télyuralmi törekvésekre, a hatalom újbóli koncentrá­lására, az egzisztenciális elnyomásra és félelemkel­tésre, a munkavállalói ér­dekek semmibevételére, va­lamint a különböző társa­dalmi csoportok erősödő politikai függésére. PETRASOVITS - IGEN, BARANYAI - NEM MSZDP-sfrafégia A Független Kisgazda- párttal közösen állít jelöltet Békéscsabán a szociálde­mokrata párt, mégpedig Bottyánszky György szemé­lyében, aki a békéscsabai szociáldemokraták elnöke. A hírek szerint a jelölt az Ugrin Emese vezette frak­ciót kívánja erősíteni. Az MSZDP szombati vá­lasztmányának üléséről Or- mándlaky Ernő főtitkár az MTI-nek elmondotta: kilenc határozatot hozott a testü­let. Megerősítették elnöksé­gi minőségében Petrasovits Annát, ugyanakkor nem is­merik el az MSZDP képvi­selőjének Baranyai Tibort. Az MSZDP választmánya határozatban rögzítette azt is, hogy felemeli szavát az antiszemitizmus és a ci­gányellenesség minden megnyilvánulása ellen. El­ítélik a nőkkel szembeni gazdasági, társadalmi és a családi élet bármely terüle­tén alkalmazott negatív diszkriminációt, az emberi jogok megsértését.. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt választmá­nya megtárgyalta és elfo­gadta a párt elnökének elő­terjesztésében az MSZDP politikai stratégiáját. Ezek alapján kötelezi az országos párt vezetőségét, hogy so­ron következő ülésén politi­kai cselekvési programot dolgozzon ki, különös tekin­tettel az MSZDP soron kö­vetkező 38. kongresszusára, valamint az 1994. évi parla­menti választásokra. Kényszerítik,ha Szaddám Huszemt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents