Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

Diósdon az utóbbi idő­ben sokféle szóbeszéd ke­ring arról, miért jutott csődbe a Detacoop Műsza­ki Fejlesztő és Számítás- technikai Rt. A helyszínen ezt már nem lehet meg­tudni, hiszen a telepen csak vagyonőrök tartóz­kodnak, akik természete­sen a cég helyzetéről nem Piliscsaba Nagyközség önkormányzata pályázatot hirdet keresztény szellemi irányítás alá kerülő általános iskola igazgatói munkakörének betöltésére Pályázati feltételek: egyetemi vagy főiskolai végzettség, ötévi szakmai gyakorlat. A vezetői megbízás augusztus 1-jétől szót Bér: megegyezés szerint. A pályázatot május 1-jéig lehet benyújtani Kasza Péter polgármesterhez. Cím: Piliscsaba, Templom tér 14. 2081. A Senior is tartozik a tb-nek Adós, fizess! Hazánkban tizenhárom konzervgyár található, s közülük az egyik legered­ményesebb a. nagykőrösi. Ez a nagy múltú cég ta­valy termékeinek jelenté­keny részét tőkés piacon értékesítette. Nyugat-Euró- pa országain kívül az USA-ban, valamint Auszt­ráliában is. A nagykőrö­siek partnereiket megelőz­ve, no és gondolva a tar­tós külpiaci jelenlétre, ide­jekorán megkötötték a szerződéseket a termelők­kel. A termékskála rend­kívül széles, mintegy jelzi a fogyasztói igényekhez va. ló gyors alkalmazkodást. A csipkebogyótól a cseme­gekukoricáig, a gyümölcs­ös zöldségfélék gazdag vá­lasztéka kerül feldolgozás­ra. A cég termeltetési fő­osztályán elmondták, hogy szeretnének minél több, a gyárhoz közeli gazdaság­gal. termelővel szerződést kötni, s ezáltal kiküszöböl­ni a tetemes fuvarköltsé­geket. Űjfalusi László, a Nagy­kőrösi Konzervgyár ter­Konzervgyári kilátások Köze! meltetési főosztályának vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy az eredmé­nyek ellenére a szokásos­nál mintegy 30 százalék­kal nagyobb készletük gyűlt fel. Ez értékben meg­közelíti az 1,7 milliárd fo­rintot. A raktáron maradt áru zömét a zöldség- és főzelékfélék teszik ki. Idén. semmit sem szabad koc­káztatni ! Ezzel elsősorban az orosz piacra gondolt. Halvány remény sincs ar­ra, hogy ebben a térségben megbízható és fizetőképes piacra találjanak. Az idei árbevételt 4,5 milliárd fo­rintra tervezték, s ez 200 millióval kevesebb, mint amit tavaly teljesítettek. Kitért arra. hogy hosszú Vadászok, vadásztársaságok, erdészek, erdőjáróki A csizmabéléstől a sapkáig, téli—nyári ruhákat a legolcsóbban, termelő áron j/.-'- 'vs s-t I vásárolhat! Vargyai Józsefné Gödöllő, Rét u. 19/A. Nyitva: hétfőn, kedden és szerdán 8-tól 16 óráig. iJiMan 5 MUNKÁBAN A LEVÉLTÁROSOK A második kárpótlás előtt A rendőrség is vizsgálja Nem minden hitelező jut majd a pénzéhez utáni okmányokat vizsgál­ták át, ezt a jelenséget még nem lehet az „idő vasfogá­nak” számlájára írni.) Bo­nyolultabb eljárást igényelt az az eset, amikor egyetlen földtulajdon miatt három helyről is kellett informá­ciót szerezni. Március Í6-a után kezdődik meg a II. kárpótlási törvény ügyei­nek tanulmányozása, erra is felkészültek a levéltáro­sok. Remélik, hogy az ügy­felek hasonlóan türelem­mel és megértéssel viseltet­nek irántuk. I. M. igazgatóhelyettesétől, dr. Héjjas Páltól megtudtuk: a megye 130 községében már­ciusig 3500 ügyben folytat­tak feltárást, és ezer eset­ben adtak szóbeli felvilágo­sítást. Az ügyek hetven százalékában tudtak meg­nyugtató választ adni az ér­deklődőknek. Gyakran tapasztalták az évtizedek alatti gondatlan iratkezelés következmé­nyeit. Előfordult, hogy az ügyirat nyomát megtalál­ták ugyan az iktatókönyv­ben, de magát az okmányt nem. (Mivel főként az 1951 Ma már egyre többen mondogatják: a kárpótlás elégedetlenséget szül, hiszen nem adják vissza a földtu­lajdont, az épületet. Az utóbbi hetekben, pontosab­ban a kárpótlási ügyek kap­csán előtérbe került a levél­tárosok munkája. A pontos adatok sok mindent igazol­hatnak a volt tulajdonosok­nál. Vajon Pest megyében hogyan tudták összeegyez­tetni a levéltárosok a sajá­tos, mindennapi elfoglaltsá­gukkal a kárpótlás kapcsán megnövekedett munkát? A Pest Megyei Levéltár ben átengedte egy kül­földi vegyes vállalatnak, s ők őriztetik a telepet. Ha a tulajdonjog tiszázódik, a telep értéke akkor sem több 150 millió forintnál. Ezenkívül három értékes külföldi gépkocsit lehet majd eladni, a többi alkat­rész értéktelen, amelyre nem lesz vevő. A felszámo­lás itt egyértelműen azt cé­lozza, hogy a vagyontár­gyakat értékesítsük, s ab­ból a ’hitelezőket kifizes­sük. — Mindenesetre az 550 és a 180 millió forint kö­zött nagy a differencia. — Igen, így elképzelhe­tő, hogy lesznek hitelezők, akik nem jutnak a pén­zükhöz. Az ügyet a BRFK is vizsgálja, s majd a nyo­mozás után kiderül, tör­tént-e visszaélés. — Bár a dolgozók, négy kivételével, már elhagyták a céget, olyan hangokat is lehetett hallani, hogy új­raindítják a termelést. — Annak az úrnak, aki a részvények többségét megszerezte, volt egy el­képzelése, hogy hoz eg y amerikai céget, amellyel újból életképessé teszik a céget. Ez hiú ábrándnak bizonyult, hiszen a Data- coop Rt. tetemes adósságát ki kellene fizetni, s nem valószínű, hogy akad olyan külföldi vevő, aki több mint 500 milliót áldozna érre az üzletre. H. É. tudnak felvilágosítást ad­ni. Egyikőjük megjegyzi; manapság sokan érdeklőd­nek az rt. iránt, így már fejből tudja, hol található a pesti központ, s hogy hívják azt a hölgyet, aki a gazdasági ügyekkel foglal­kozik. A Derkovits utcában gyorsan kiderül, a köz­pontban már csak négyen vannak, akik a felszámo­lás alatt levő cég mérle­gét készítik. Kampel Éva udvariasan, de határozot­tanelhárítja a cégükről va­ló információadást, mond­ván, forduljunk a legille­tékesebbhez, a Reorg Rt. felszámolóbiztosához. Sár­közi Pálhoz. — Tudják már, hogy mi juttatta csődbe a Data- coop Rt.-t? Az egyik ver­zió szerint, a keletnémet p'iacaik elvesztését nem tudták kiheverni. — Ezt nem tudom, any- nyi azonban biztos, hogy nagyon rosszul gazdálkod­tak, hiszen 550 millió fo­rint tartozásuk van —, úgy tűnik, ebből 500 millió kö­vetelése teljesen jogos —, s a vagyonunk csak 180 mil­lióra tehető. Az rt.-nél most készítik a mérleget, amelyet várhatóan a jövő héten nyújtanak be ne­künk, abból talán kiderül, hova lett a vagyon. Egyéb­ként még a diósdi telep tulajdonjoga is vitatott, a Datacoop ugyans azt adósságelengedés fejé­az export teljesítéséhez hi­telt kellett felvennünk, s tetemes összegeket fizetünk ki bankkamatként. A tb felé egyébként igyekszünk minél előbb rendezni a tartozásunkat. Adóslistát persze mi is közzétehet- nénk, nekünk is tartoznak, s nemcsak hazai, hanem külföldi cég is. — Egy ilyen listán való szereplés nem rontja a vál­lalat hírnevét? — Nem hiszem, s ezt bi­zonyítja az is, hogy a kül­földiek változatlanul érdek­lődnek a cégünk iránt. Most dolgozunk a privatizá­ció előkészületein, három üzletemberrel már konkrét tárgyalásokat is folytattunk, s remélem, hogy jövő héten már a szándéknyilatkozatot is aláírjuk. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság időről időre közzéteszi adóslistáját, hiszen ismert, hogy az állami vállalatok, magáncégek tartozása már 55 milliárd forintra rúg. A megyei cégek közül az 59. helyet foglalja el a Senior Váci Kötöttárugyár. — Több mint 35 milliós adósságukat az utolsó hat hónapban szedték össze. Ez azt jelenti, hogy a vállalat helyzete válságosra for­dult? — kérdeztük Csernák Károlyné igazgatótól. — Válságról nem beszél­hetünk, hiszen a múlt évi­hez képest a rendelésállo­mányunk két-háromszoro- sára nőtt, s aláírt szerződé­seink vannak. Az azonban tagadhatatlan, hogy súlyos problémákkal küszködünk, Minden kihívás előrébb visz ELŐTÉRBEN A KISVÁLLALATOK mert megítélése szerint hazánkban adott a fejlődés lehetősége, s nem rosszak az expanzív gazdaságpoli­tika megvalósítási esélyei. Ugyanakkor pedig a kül­földi tőke megengedheti azt a luxust, hogy hosszú távon gondolkodjon, s ki­várja a később gyümölcsö­ző eredményeket. # Egy olyan alkalom, mint az Expo, adhat-e len­dítőerőt az egyébként hosszú távon érvényesülő innovációnak? — Minden kihívás elő­relendít, az innováció né­zőpontjából pedig kifeje­zetten üdvözlendő egy ilyen esemény. A kreatív ember, az új gondolat kap­hat teret, s mindez az or­szág előrehaladását segíti. Mindig is hibásnak tartot­tam, hogy pusztán gazda­sági nézőpontból ítéltessen meg az Expo; az áldozatot és a tehertételt éppen a jövő megalapozásáért kell vállalni. Megítélésünk ép­pen ezért jó — jobb. mint hisszük — a világban, mert gazdaságunk még a re­ménytelen helyzetekben is képes volt az ésszerű koc­káztatásra. Amely elől nem térhetett ki, s amelyet el­bírt. Vasvári Éva egy hosszú távú gazdaság- politika alapja legyen. Hogy ennek talaján az elő­retekintés képessége is ki­fejlődhessen. Ha mi egy európai kapcsolatrendszer­ben gondolkodunk — s ta­gadhatatlanul ezt tesszük —, akkor el kell érni, hogy termékeink olcsók, korsze­rűek, s magas szellemi tar­talommal bírók legyenek, vagyis megfeleljenek a piacgazdaság lényegi kö­vetelményének: a ver­senynek. ® Manapság inkább a kisebb szervezetek erősítik piaci pozícióikat. Törvény­szerű, hogy a nagyvállala­tok kerültek perifériára? — Sajnos igen. A koráb­bi, felülről szervezett irá­nyítási modellben nem volt helye az autonóm — önállóságot és felelősséget feltételező — működési formának, ez csak a szűk körű magánszférában léte­zett : amelynek nagyságrend­je azonban elenyésző volt az egészhez képest. Azt a nagymérvű gazdasági át­rendeződést, amely ma van, ezek a merev struktú­rák képtelenek elviselni. Most, amikor az irányítás koncepciója, az állam ma­gatartása megváltozik — például megszűnnek a tá­mogatások! —, s az export iránya megfordul, mind­ezekre a kisebb szerveze­tek jobban tudnak reagál­ni. Hosszú távon azonban valamennyinek — a na­gyoknak is — helyük van a gazdaságban. @ Miközben gyors lépé­sekkel szeretnénk bepótol­ni lemaradásainkat, egyre fogy a pénzünk. Egyálta­lán, miként lehet az inno­vációt finanszírozni? — Két forrása van, a költségvetés és a közpon­tosított műszaki fejlesztési alap, de valóban szűkülnek anyagi lehetőségeink. Csakhogy ez mindenütt a világon így van, s az is, hogy rangsorolni, szelek­tálni kell a feladatokat. Nálunk ezt az OMFB (Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság) végzi, a pályá­zatok sorsáról zsűrizés után döntenek. Nyilván többre lenne szükség, mint amit a források engednek, ezért kell tehát olyan mű­ködési közeget teremteni, amely az innovációt fel- gyorsftó külföldi tőkét ide- vonzza. Ezzel ugyanis be­jön egy fejlett technológia is, amely segítheti, hogy versenyképessé váljon gaz­daságunk. A külföldi tőke pontosan azért jön be, Miközben nyugtalan elé­gedetlenséggel sürgetjük a piacgazdaság kiteljesedé­sét, nehezen viseljük az át­alakulás terheit, a vele járó visszásságokat. Egyet­len lépéssel szeretnénk be­érni a fejlett Nyugatot, mintha nem tudnánk, hogy a megújulást szolgáló esz­közöket nemcsak új mó­don, de új közegben kell pályára állítani. Hol tart e folyamat, érvényesül-e nemzetgazdasági szinten az innovációs politika? — Erről kérdeztük Rakusz Lajost, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium he­lyettes főosztályvezetőjét. — Én úgy látom — hangzik a válasz —, inno­vációs politikánk jelenleg formálódik; a kormány és a parlament a közeljövő­ben tűzi napirendre az alapvető kérdéseket. Most történik a kutatási, fejlesz­tési stratégia kidolgozása, hamarosan a kormány elé kerül az innovációs tör­vénytervezet javaslata, il­letve már a parlament előtt van az Akadémiával kapcsolatos törvényterve­zet, s széles körű vitában formálódik a felsőoktatást körvonalazó koncepció. Gyorsabb tempóra váltott e munka, hiszen teljesen új kategóriák kerültek elő, amelyek a korábbi társa­dalmi-gazdasági formáció­ban nem jellemezték az innovációt: ilyen az ala­pítvány, a nonprofit-tevé- kenység, avagy — a finan­szírozásban megjelenő — kockázati tőketársaság in­tézménye. Mindennek ki kell alakítani a szabályo­zását, működési feltételeit és garanciáit. Természete­sen a rendszerváltást kö­vetően nem az innovációs ügyek voltak a legelsők, de a piacgazdaság kiala­kulásával együtt és annak részeként az innovációs politika is körvonalazódik. O Nincs itt lépéshát­rány? Hiszen a vállalatok ■— köztük Pest megye va­lamikor virágzó cégei, a Csepel Autó, az 1SG, a Pestvidéki Gépgyár — képtelenek a megújulásra, csupán vegetálnak... — Valóban, a vállalati szféra egyelőre nem a jö­vővel, hanem a túléléssel foglalkozik, egyik napról a másikra él. A kormányzat azonban éppen arra dolgoz ki koncepciót, hogy a pil­lanatnyi válságkezelés — amelybe éppúgy beletar­tozik a munkahelyterem­tés, mint a regionális problémák megoldása —, éveken át Pest megyéből szerezték be a feldolgozás­ra kerülő zöldségféléik, köztük a zöldborsó 60 szá­zalékát. Idén ez utóbbi ter­mék nagyságrendje jó eset­ben 20 százalék körül ala­kulhat. A piac beszűkülése, s az ágazat számaira bizonyta­lan értékesítési kilátások, a tetemes feldolgozási és egyéb költségek sajnálatos módon odavezethetnek, hogy a Nagykőrösi Kon- zervgyár is kénytelen lesz majd megválni dolgozói egy részétől. A várható lét­számleépítések nagyságá­ról érthetően n.eim tudott még nyilatkozni a megszó­laltatott főosztályvezető. (gyócsi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents