Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
KINEVEZÉSEK Giincz Árpád köztársasági elnök — a miniszterelnök javaslatára — dr. Csúcs Lászlót, a Magyar Rádió, dr. Nahlik Gábort a Magyar Televízió alelnökivé kinevezte. Az alelnökök hétfőn a Parlament Nándorfehérvár termében átvették a kinevezési okmányokat és letették a hivatali esküt. Göncz Árpád a kinevezettekhez szólva — mintegy útravalóul szánva mondatait — reményét fejezte ki, hogy a kiélezett politikai helyzetben feladatot vállaló két vezető tevékenysége a nemzeti médiumokban a színvonal-emelkedést fogja elősegíteni. Abbéli bizodalmának is hangot adott, hogy a két intézmény az új tisztségviselők segítségével a magyar népet szolgálja, s működésük hozzájárul majd az alkotóműhelyekben tapasztalható nyugtalanság megszűnéséhez. Utalt arra is, hogy a most kinevezettek elősegítik intézményeik működési és szervezeti szabályzatának konszenzusos megalkotását. A köztársasági elnök kifejezte, hogy a médiavezetők új feladata nem csupán á szakmai rátermettség, hanem az emberi minőség próbája is lesz. A köztársasági elnök annak a reményének adott hangot, hogy az alelnökök kinevezése — sajátos szaktudásuk következtében — a médiatörvény hatályba lépéséig is hasznára válik a két tájékoztatási eszköznek, tevékenységükkel hozzájárulnak a közszolgálati médium problémáinak megoldásához, a médiatörvény létrehozásához. Megfogalmazva azt a bizodalmát is, hogy a két új alelnök tevékenysége eredményesen szolgálja a közszolgálati tájékoztatási eszközök pártatlanságát. BEIKTATÁSOK — A mai ügyészi munkában leginkább méltánylandó, hogy történelmünk átmeneti szakaszában kell szilárd jogrendet biztosítani, amikor valami már elmúlt, és az új még nem alakult ki . — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn a két új legfőbb ügyész helyettese, dr. Fábián János és dr. Sátori János beiktatásán. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész leszögezte: a Magyar Köztársaság ügyészi szervezete törvényes feladatának pontos végrehajtásával törekszik arra, hogy Magyarország egyre inkább kiérdemelje: mind idehaza, mind külföldön jogállamnak tekintsék. A jogállamért azonban mindennap meg kell küzdeni. A két legfőbb ügyész helyettese letette a hivatali esküt. Új hitel kisebb kamattal A privatizációból származó bevételek januárban meghaladták a 19 milliárd forintot, igaz, ezek egy része áthúzódó ügyből származik — mondotta Szabó Tamás, a privatizációs ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter tegnap az Állami Vagyonügynökségnél tartott sajtótájékoztatón. Szabó Tamás bejelentette: elkészült a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) törvényi szintű szabályozása. A törvényjavaslatot a parlament a napokban tárgyalja. Az MRP körül természetesen még vannak viták, ám jó esély van az ésszerű kompromisszum kialakítására. A vita a szakemberek között abban van, hogy minden vagyonrész megvásárlására, vagy csak egy bizonyos körre terjedjen ki a program. Többen azt szeretnék, ha a programban való részvétel alapján a dolgozók kisebb csoportja is beleszólhatna a cég sorsát érintő kérdésekbe. Célszerű lenne a jövőben növelni az MRP-ben részt vevők adó- kedvezményét. Az MRP a világ számos országában már bevált, az USA-ban például jelentősen javította a dolgozók hozzáállását — mondotta Szabó Tamás, aki a kérdésre válaszolva közölte azt is: attól nem kell tartani, hogy a program révén eluralkodik a magyar gazdaságban a dolgozói tulajdonlás. Ennek ugyanis piaci korlátja van. Maga a törvényjavaslat is rögzíti, hogy kedvezménynyel mekkora vagyonhányadot lehet megvásárolni. A megvásárolható vagyonhányadra a dolgozók 50 százalékos kedvezményt kaphatnak a javaslat szerint, vagyis a részvény értékének csak a felét kellene kifizetniük. Közölte azt is, hogy elkészültek a privatizációs törvénytervezetek, ezek parlamenti vitája remélhetően április végén befejeződik. E törvények életbelépésével záros határidőn belül minden szervezet társasággá válik, az új határidő ez év vége. Világossá válik az is, hogy mely cégek nem értékesíthetők. A tartós állami tulajdon kezelésére pedig létrehozzák az Állami Tulajdonosi Részvény- társaságot. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a hazai tulajdonlás esélyeit bővíti a legújabb hitelkonstrukció is, amelyet Egzisztencia-hitel néven, a korábbi egzisztencia- és a privatizációs hitel összevonásával alakított ki az MNB és a kormányzat. Az új konstrukció hi- telkamatai kedvezőbbek a jelenleginél, a régebben felvett-hiteleket is az új, alacsonyabb kamatokkal kell visszafizetni. • • •• • • KQLTOZKODQ HQNATYAIf Biztosítjuk az ENSZ-katonák útját jogosultak az emelésre. Szerintük az idén januárban és februárban nyugdíjazott mintegy 30 ezer emberre is ki kell terjeszteni a rendelkezést. — Nem szabad rájuk terhelni az Országgyűlés késlekedéséből fakadó hátrányt — hangoztatták. Az MDF nevében felszólaló Székelyhídi László a kormány előterjesztése mellett érvelt, ám két módosítást fontosnak látott. Az előtte szólókhoz hasonlóan a nyugdíjemelés január elsejei bevezetését szorgalmazta, továbbá kérte: a 10 évnél régebben nyugdíjba vonulók korrekciós járadékemelését is támogassa a Ház. Tisztességes kamattal Hétfőn délután, a szokott időben megkezdte munkáját az Országgyűlés. A plenáris ülésen az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az SZDSZ-frakció két tagja új képviselőcsoportot választott magának: Horváth László a Fidesz, Mózs József pedig a KDNP frakciójába ült át. Mózs József röviden indokolva átülését, úgy fogalmazott: reméli, hogy lépésével elősegíti a szabad demokrata frakció egységesebbé válását. Miniszteri cáfolat Napirend előtt kért szót Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter, aki cáfolta azokat az állításokat, miszerint a magyarországi zsidóság kárpótlásához kapcsolódó iratanyag kutatása adminisztratív nehézségekbe ütközne. Hangsúlyozta, hogy ez idáig valamennyi kérelmező megkapta a központi levéltárban fellelhető anyag kutatására a szükséges engedélyt. A napirend előtti kérdéseket követően újabb törvényjavaslatok tárgysorozatba vételéről döntött a Ház. Egyhangúlag szavazta meg az Országgyűlés az ENSZ békefenntartó erők magyarországi átvonulásáról szóló határozattervezet sürgős tárgyalását. Ugyancsak megkapta a sürgős tárgyaláshoz szükséges többséget a Monopoly-cso- port indítványa, amely — az állam vállalkozói vagyonának védelme érdekében — kiterjesztené a kötelező vagyonértékelést minden olyan esetre, amikor állami vagyontárgyat privatizálnak, vagy apportként használnak fel. Az Országgyűlés megadja előzetes hozzájárulását ahhoz, hogy az ENSZ béke- fenntartó erőinek egységei mindenoldalú biztosítás mellett átvonulhassanak Magyarországon. Ezt a határozat-tervezetet szöve- gezte meg a parlament külügyi és honvédelmi bizottsága hétfőn délután megtartott együttes ülésén. A tervezet értelmében az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy az átvonuló békefenntartókat a nemzetközi jog által szokásosan nyújtott mentességekben részesítse. A vitában a Külügyminisztérium képviselője elmondta: eddig egyedül Franciaország jelezte, hogy Magyarországon keresztül kívánja átvonultatni a Jugoszláviába induló béke- fenntartó egységét, egy 900 főből álló gyalogos , zászlóaljat. Megkezdték a nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások 1992. évi emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló ország- gyűlési határozati javaslat részletes vitáját. Kátay Zoltán (MDF), a szociális bizottság előadója, arról tájékoztatta a Tisztelt Házat, hogy a módosító indítványok közül a bizottság kettőt támogatott. Amellett, hogy helyesnek tartják az évi kétszeri nyugdíjemelést márciusban és szeptemberben, az idei évben szükségesnek látták, hogy a márciusi nyugdíjemelés január 1-jei visszamenő hatállyal lépjen életbe. Ez azt jelentené, hogy a nyugdíj- emelések éves átlaga meghaladná a 15 százalékot. A szociális bizottság szintén támogatásra ajánlotta azt az ellenzéki javaslatot, hogy a kétszeri emelésen túl történjen egy korrekciós intézkedés is. Ennek értelmében a rendelkezésre álló 51 milliárd forint 20 százalékát fordítanák 1992. június 15-i hatállyal olyan nyugdíjemelésre, amely figyelembe venné a letöltött szolgálati időt. és a nyugdíjba menetel időpontját. Korrekciós emelést A kisebbségi véleményt megfogalmazó Solt Ottilia (SZDSZ) két, a bizottság által nem támogatott javaslatot ajánlott a képviselők figyelmébe. Az egyik azt célozza, hogy a rendszeres emeléskor is vegyék figyelembe a letöltött szolgálati éveket. A másik javaslat egy olyan algoritmust tartalmaz, amely, megszüntetné azt az ellentmondást, hogy akik közvetlenül az emelés időpontja után mennek nyugdíjba, azoknak egyáltalán nem emelkedik a nyugdíjuk, s így előfordulhat, hogy néhány napos eltérés több száz forintos különbségeket is okoz. Fekete Gyula (MDF) a költségvetési bizottság állásfoglalását ismertette. Eszerint egyetlen módosító indítványt sem javasoltak elfogadásra. Kovács Pál és Csehák Judit, az MSZP véleményét megfogalmazva, kiemelkedően fontosnak ítélték, hogy az emelés január 1-jei hatállyal s a jövőben is az év elején lépjen életbe, mondván: épp ezekben a hónapokban növekednek ugrásszerűen a nyugdíjasok terhei. Másfelől a szocialisták igazságtalannak . tartják, hogy csak a tavaly nyugdíjba vonultak legyenek On az, akinek ott kell lennie Security Safety SECURITY + SAFETY Nemzetközi Biztonságtechnikai és Vagyonvédelmi Szakkiállítás és Konferencia Budapest Kongresszusi Központ November 4-6. Az 1991. évi nagy sikerű Security + Safety Kiállítás után ebben az évben is megrendezzük a hazai és külföldi szakemberek és üzletemberek, a mechanikus és elektronikus biztonságtecnhnikaí, ellenőrző és őrzőberendezések, betörés, rablás, lopás elleni berendezések, tűzmegelőzési, tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, szállításvédelmi, munkavédelmi és balesetelhárítási eszközök legjelentősebb hazai seregszemléjét. A rendezvény kiváló alkalmat nyújt az e területeken működő szervezetek, gazdasági társaságok bemutatkozására, tapasztalatcseréjére, és igen kedvező piaci lehetőségeket kínál számukra. Kérjük, hogy kiállítói igényét a szervezőnél jelentse be. ELITEXPO Kft. Budapest, Pozsonyi út 30. 1137 Tel./fax: 129-5098 Több felszólaló nem lévén, az elnöklő Dörnbach Alajos a törvényjavaslat részletes vitáját e ponton lezárta. Határozathozatal kedden várható. Megkezdték a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját is. Az elő- : terjesztést nagy megosztottsággal fogadták a képviselők, miután az Országgyűlés szociális, családvédelmi és egészségügyi, valamint gazdasági bizottsága is előzetesen egyhangúan elutasította a tervezet általános vitára bocsátását. A kormány elképzelése szerint — miként Kupa Mihály pénzügyminiszter ismertette — azok a 65 év feletti személyek, akik nem tudnak vagy nem akarnak élni a kárpótlási jegy adta különböző vásárlási és hitelfelvételi lehetőségeikkel, kérhetik jegyük életjáradékra való átváltását. A jelenlegi becslések szerint a kárpótoltak csaknem 40 százaléka kaphatna ilyen megkötések mellett rendszeres havi kiegészítő jövedelmet. A járadék összegét a kárpótlási jegy névértéke. a jogosult kora és neme, illetve az előző évi nyugdíj- emelés mértéke határozná meg. A miniszteri expozé után a képviselőcsoportok vezérszónokai- egyenként ismertették frakciójuk véleményét. Az MDF nevében Horváth Béla támogatásáról biztosította a javaslatot. Egyúttal felhívta a figyelmet arra: miután a kárpótlási jegyek csak részleges kárpótlást nyújtanak, az életjáradék havi összegének megállapításánál sem lehet „egy az egyben” való átváltásban gondolkodni. Mindazonáltal a Magyar Demokrata Fórum indítványozza, hogy számítsanak fel tisztességes évi kamatot a péna forgatásáért a költségvetésnek, s ezt a többletet is kapják meg a jogosultak. — A szabaddemokrata frakció egyetért a javaslat céljával, de magával a tervezettel nem, sőt azt is megkérdőjelezi, hogy egyáltalán szükség van-e rá •— így foglalta össze az SZDSZ véleményét Soós Károly Attila. Szerinte a kormánynak e „csapnivaló javaslat” helyett azzal kellene foglalkoznia, hogy megfelelő piaci kínálatot teremtsen a kárpótlási jegyek mögött. Szabó Lajos, az FKGP 35 tagú frakciójának vezérszónoka kifogásolta, hogy az életjáradék összegét a törvényjavaslat évente mindössze az átlagos nyugdíjemelés 30 százalékával növelné meg. A képviselő ennél többet tartana szükségesnek. Élesen bírálta a törvény- javaslatot az MSZP nevében szóló Csehák Judit. Mint mondotta, a javaslat nincs összhangban az érvényes törvényekkel. Mivel a költségvetés nem vállal garanciát, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával túlságosan nagy kockázat hárulna a társadalombiztosításra. A képviselő asszony a törvény végrehajtását kockázatosnak ítélte. Hasonlóan kritikus hangon szólt a törvényjavaslatról Mádi László fiatal demokrata képviselő. Elfogadhatatlannak, az érintettek becsapásának nevezte a tervezetet, főként azt kifogásolta,, hogy a kárpótlási jegyek elértéktelenednek. i Minimum 30 százalék Gáspár Miklós (KDNP) kiállt a javaslatban szereplő jogosultsági korhatárok megtartása mellett. A korhatár leszállítását a kereszténydemokraták csak a rokkantak esetében tartanák elfogadhatónak. A KDNP is kevésnek tartja azt az életjáradék-emelést, amivel a kárpótlási jegyek értékállóságát tervezik biztosítani. A 30 százalékot ők minimumnak tekintik, és javasolják, hogy ezt minden évben a gazdaság teljesítményének függvényében emeljék. A tízfős kisgazda-képviJ selőcsoport nevében Faddi József azt indítványozta, hogy a jogosultság korhatárát nők esetében — tekintettel az „életerő gyorsabb csökkenésére” — 60 évben állapítsák meg. A KDS8 és a világkiállítás Munkacsoport alakul (Folytatás az 1. oldalról.) hetséges megvalósításáról terjesztett elő írásos anyagot. A hozzászólók ennek kapcsán mondtak véleményt, tettek javaslatot a helyi és térségi projektekre vonatkozóan. Dr. Sághy Vilmos elnök szerint feltehetőleg a jövőben is nagy szükség lesz a regionális tervezésre, a megváltozott helyzetben, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva. Az államnak képviselnie kell a központi fejlesztési szándékokat. A testület tagjai szerint sok egyéb vonatkozásban sem kerülhető el a fejlesztést segítő állami szerepvállalás. Sürgették azoknak a konkrétan felhasználható terveknek a készítését, melyek már kapcsolódnak a világkiállítás programjához, a hozzá kapcsolódó idegenforgalom feltételei-, nek megteremtéséhez is. A propaganda-szakbizottság tevékenységének bővítéséről Cseke László munkabizottság-vezető, az Idegenforgalmi és Fejlesztési Alap felhasználásáról Szánthó Péter, a műszaki és környezetvédelmi szakbizottság társelnöke készített írásos javaslatot. K. T. I. Dl iO#«y«ap 3
