Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

A VÁLLALKOZÓK FÉLNEK A BARTERTŐL Nagyobb aktivitást vártak Még tart a nyomozás az „aranyműves” ügyében Ötvenmilíiós deviza-bűncselekmény (Folytatás az 1. oldalról.) Mint Maxim Koskin jo­gász, volt minisztertaná­csos, az Orosz Kereskede­lem-fejlesztési Részvény- társaság elnök-vezérigazga­tója elmondta, magyar— orosz vegyes vállalatok alapításánál nincs különö­sebb probléma, ugyanakkor egy korábbi rendeletben biztosított „kiváltságos” adózási kedvezmény meg­szűnt. Csak azoknak a cé­geknek adnak külön adó­zási engedményeket, ame­lyeket erre a központi szervek jónak ítélnek. ELŐNYBEN A MEZŐGAZDASÁG Viszont, ha mezőgazdasá­gi termékek feldolgozására szállít berendezéseket a magyar fél, akkor három évig adómentes a vállalko­zás. Ugyanakkor az orosz vállalatokra ECU-ban ki­vetett exportadó miatt 60 százalékkal csökkent az im­port, kevesebb magyar gépipari terméket vásárol­tak az Orosz Föderációban az első negyedévben. Vladimir Kuzmenko, az Orosz Külkereskedelmi Kapcsolatok Minisztériu­mának minisztertanácsosa szerint ma még nem ta­gadhatjuk le az évtizedek alatt kiépített történelmi kapcsolatokat a gazdasági életben sem! A magyar vállalkozók, ha tőkebefek­tetőként jelennek meg az orosz piacon, sajnos való­ban számíthatnak nehézsé­gekre, amely a volt Szov­jetunió átalakulása miatt alakul így. Ez a probléma a FÁK-köztársaságokban is hasonló módon jelentke­zik. Vajon a már meglévő orosz és ukrán banki kép­viseletek segítik-e a keres­kedelmi forgalmat? A két szakembertől azt a választ kaptuk, hogy sze­rény méi'tékben, mivel ezek a pénzintézetek elsősorban á saját cégük forgalmának fellendítésére koncentrál­nak. Az viszont kétségtelen, hogy ők is hasznos taná­csokkal szolgálhatnak a tá­jékozódni akaró magyar befektetőknek, milyen he­Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint fr font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dolIár ECU (Közös Piac) lyi adottságok vannak, és mibe érdemes a pénzt be­fektetni. MEGÉRI TÁJÉKOZÓDNI Megkérdeztük Tóth Alizt, a Magyar Hitel Bank Rt. vállalati nemzetközi kapcsolatok főosztálya bar- terosztályának vezetőjét, mit tanácsolna a magán- vállalkozóknak, illetve az ezen régiókban érdekelt magyar kereskedőknek, mire ügyeljenek a legjob­ban? Az Orosz Föderáció­val jelenleg sok kereske­delmi gondunk akad. Je­lenleg is ez a legnagyobb utódköztársaság. Földraj­zilag meglehetősen kiter­jedt, így a forgalom is na­gyobb. Az MHB szakembe­rei azt tapasztalják, hogy a kinti export-import sza­bályozás miatt rendkívül nehéz megkötni a magán­jogi szerződéseket, mivel vagy indikativ listás árucse­re-forgalomra, vagy barter típusú üzletekre lehet magánjogi szerződést köt­ni. Tekintve, hogy a pénz­ügyi fizetési helyzet és a kinti, kétszintűvé váló bankrendszernek csak a csírája van meg Oroszor­szágban és a FÁK-tagor- szágokban, nagyon prakti­kus, ha a gazdasági társasá­gok, vagy külkereskedők még a magánjogi szerződé­sek aláírása előtt konzul­tálnak a fizetési módról és más feltételekről valame­lyik magyar kereskedelmi bankkal. Annál is inkább fontos ez, mivel üzleti és pénzügytechnikai informá­ciókkal ezek a bankok rendelkeznek igazán. Te­hát annak érdekében, hogy később ne kelljen a kintlévőségeket utólag ban­ki segítséggel átváltoztatni más pénzügyi konstruk­ciókká, ezért fontos az óvatosság. Ugyanis az ese­tek túlnyomó részében a művelet lehetetlen. A Budapest—Moszkva Vállalkozás ’92 elnevezésű konferencia fővédnökét, Újhelyi Sándort, a Vállal­kozók Klubja Egyesület el­nökét arról faggattuk, mi­lyen tanulságokkal szolgált ez a találkozó. Mint kide­134,33 137,13 59,11 60,35 227,98 232,58 12,08 12,34 17,15 17,55 13,81 14,09 40,56 41,40 41,68 42,54 125,58 128,18 58,27 59,47 65,38 66,78 264,94 270,44 48,91 47,87 11,96 12,20 62,56 63,84 666,40 680,00 54,47 55,57 74,31 75,83 51,66 52,74 12,94 13,20 78,19 79,75 95,39 97,85 rült, az orosz cégek na­gyobb aktivitást vártak a magyaroktól. Sajnos ez al­kalommal nem kaptak konkrét és kézzelfogható üzleti ajánlatokat. Az elnök úgy véli, hogy a hazai cé­gek nagy része belefáradt abba, hogy a gazdasági rendszerváltozás óta kevés üzlet realizálódott az oro­szokkal. BELEFÁRADTAK A magyar cégek és vál­lalkozók bizonytalanok. Ez egyaránt tapasztalható mind a fővárosi, mind a Pest megyei alapítású ve­gyes vállalatoknál. Termé­szetesen vannak olyan orosz cégek, amelyek még min­dig szívesen vásárolnának Ikarus buszokat, élelmi­szereket dollárért, de a dol­lár-rubel rossz árfolyama miatt nem éri meg nekik importálni a magyar termé­keket. Marad a barter, ami viszont borzasztóan hosz- szú üzletmenetet igényel, de nem biztos, hogy menet közben teljesíteni tudják. Ettől minden vállalkozó „.fázik1. Ilonka Mária Az ígéret A hazai gazdaságról — a hazainak — nehéz az ob­jektív ítélet. Olykor túl szi­gorúan, máskor túl szeré­nyen mérjük az eredmé­nyeket; hiszünk ellenben az idegennek, akiről nem­csak feltételezzük, de akitől el is várjuk az objektív szemléletet. Javier Santos Rodriguez közgazdász azonban — aki munkája révén gyakori vendége a Pest Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamará­nak — mégsem vállalkozott az általa tapasztaltak mi­nősítésére, ahogy mondta, neki most csupán az ismer­kedés a dolga. A Madridi Kereskedelmi Kamara munkatársaként mint ösz­töndíjas tartózkodik ha­zánkban, feladata a majda­ni üzleti kapcsolatok meg­alapozása. — Ürülök, hogy tehetek valamit az együttműködé­sért — mondja a fiatal­ember —, hiszen tudomá­som szerint nincs hagyomá­nya a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai­nak; most történt meg a nyitás, most kezdődik a kö­zeledés. Túlságosan messze voltunk egymástól, s nem­csak földrajzi értelemben, de a társadalmi-gazdasági rendszer mássága miatt is. Miután Magyarországon megtörtént a változás, meg­szűnt egy sor akadály, új lehetőségek teremtődtek — s ezeket szeretnénk kihasz­nálni. A közeledést a madridi kamara kezdeményezte, fo­gadókészséget remélve ma­gyar társszervezetétől. S mivel nyitott ajtón kopog­tatott, minden akadály el­hárult a szakemberek cse­réje elől. Míg jelenleg Bu­dapest fogad, addig a ter­vek szerint öt magyar szak­ember utazhat a jövőben Madridba — s ott-tarlózko- dásuk teljes költségeit fe­dezik a vendéglátók. S nincs kikötve, hogy cégve­zető, kereskedő vagy vál­lalkozó menjen, csupán egy a feltétel: jól beszéljenek spanyolul. Valószínű, A pénz, illetve a szex, mint árucikk, gyakran ösz- szefonódik — különösen akkor, amikor az utóbbi az eszköz a pén2 megszerzé­séhez. A dabasi R. Miklós esetében e két kategória volt az áruló nyom a lebu­káshoz. Pedig valójában egy sajátosan értelmezett „tőkekoncentrációt” haj­tott végre — amelyről (ál­talános műveltséggel ren­delkező ember létére) ő tudhatta a legjobban, hogy a hatóság büntetni fogja. ARANY A KUKÁBAN Még 1989-ben jelzés ér­kezett a Pest Megyei Rend­őr-főkapitánysághoz, hogy nagy értékű devizával való visszaélést tapasztalnak R. Miklós ismeretségi köré­ben. Az ügyet — további nyomozásra — az Orszá­gos Vám- és Pénzügyőrség Buda környéki nyomozó- csoportjához továbbították, amely többek között a me­gyei deviza-, adó- és vám­ellenes bűncselekmények felderítésére specializáló­dott. nem elég ugyanaz lesz a feladatuk, mint itt tartózkodó spanyol kollégájuknak: ismerkedni a helyi viszonyokkal. — Talán úgy tűnik, kö­rülményesen s lassan ala­kul az együttműködés — folytatja a vendég —, de ez csak több lépcsőben tör­ténhet. Most az információ- szerzésen a sor; nekem az a dolgom, hogy felmérjem az itteni valóságot. Meg kell ismerkednem a gaz­daság szereplőivel, a kis és nagy cégekkel, a vállalko­zásokkal, a tulajdonfor­mákkal. Egyáltalán a gaz­daság képességeivel, s nem utolsósorban a problémák­kal. A reális kép kialakítá­sához jó és rossz gazdálko­dót egyként látnom kell, hiszen informáltság nélkül nem jöhet létre üzlet. Ma­gyarország nagyon szép, az emberek kedvesek és őszin­ték, de ez a tőkének kevés. Befektető akkor jön ide, ha kellő feltételeket lát a biztonságos és stabil műkö­désre; az ígéret ma már nem elég. A fiatalembert a Magyar Gazdasági Kamara „közve­títette" a megyei szervezet­hez, amelynek tagszerveze­teit járja. A nagyvállalattól a kisebb cégekig mindenho­vá eljut: s látott is már jó és kevésbé jó üzemet egy­aránt. Egyelőre benyomásai -alapján ítél, hiszen számo­kat, mérlegeket nem ismer­tetnek előtte. Meggyőződése például, hogy a Forte jó ke­zekben van, viszont talál­kozott olyan átalakult cég­gel, ahol ugyan megválto­zott a tulajdonforma, mégis minden maradt a régiben. Viszont megismert olyan vezetőt, aki maximálisan megfelel a nyugati mércé­nek, akiről messziről lát­szik, hogy igazi menedzsere a cégnek. Igen, egyelőre sokszínű a kép. De a szelekció majd elvégzi a dolgát, s megtör­ténik, ami törvényszerű, nevezetesen: fennmarad a jó, és kihull a selejt. Va. E. Megállapították a törté­net igaz voltát, sőt még az­zal is kiegészítették: a de­vizán kívül (mint egy iga­zi ékszerész) nemesfémek­kel, főként aranyból ké­szült tárgyakkal üzletel a történet főhőse. A többszöri házkutatás során majdnem öt kilo­gramm aranyat (láncokat, gyűrűket, medálokat) fog­laltak le a pénzügyőrök. A sors iróniáját, vagy a bű­nöző találékonyságát jelzi, hogy nem a szokott helyen (vagyis az ágy alatt és a szalmazsákban) rejtette el az értékes portékát, hanem egy szemeteskukában, ame­lyet természetesen sohasem engedtek kiüríteni a köz- tisztasági hivatal alkalma­zottainak. Vagy engedte, vagy nem, a vámhivatal nyomozói mégis megtalál­ták a tüzetes, mindenre ki­terjedő házkutatáskor. Itt említjük meg a tízezer márkát, és az ezer dollárt, amelyeket R. szintén en­gedély nélkül tartott ottho­nában. A tárgyak és a de­viza értéke megközelíti az 50 millió forintot. Főként illegális úton, elsősorban Lengyelországból és Olasz­országból szerezte be a „termékeket”, aztán itthon, különféle megbízottjai út­ján próbálta értékesíteni a Fővárosi Öra- és Ékszer­ipari Vállalat boltjaiban. Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden is próbálkozott. A nyomozóknak majdnem egyhónapi munkájába ke­rült, mígnem összegyűjtőt- ték a terhelő adatokat. A szemtanúk HALLGATNAK Nehéz volt beszélni, szemtanút találni, ugyanis a társadalom perifériájára kiszorult személyek — ért­hető módon — nem szí­vesen nyilatkoznak arról, honnan szerzik be a meg­élhetéshez való pénzüket. A főhőssel együttműködő személyek számát megkö­zelítően 40-re becsülik a nyomozók, huszonöt em­bert hallgattak ki tanúként, gyanúsítottként hatan ma­radtak fenn a rostán. El­lenük eljárást indítanak majd a vádhatóságok. Eddig tíz hónapot töltött előzetes letartóztatottként a Kárpátaljáról érkezett agrár szakemberek tanul­mányozzák Tápiószentmár- tonban az úgynevezett cse- pegtetős uborkalermesztési technológiát. Kezdetben a Nagyszőllősi járás három szövetkezetében kívánják kipróbálni a Tápiószent- mártonban évek óta bevált és nagy hozamokat ered­ményező termesztési módot. Amint azt Jercsák János, a Csépén található mező- gazdasági nagyüzem elnöke Tápiószenlmártonba érke­zésüket követően elmond­ta, náluk 25-30 hektáron kívánják elterjeszteni a csepegtetős módszert. Az első évben mindössze négy hektáron próbálkoznak majd. Elsősorban a Nagy­dabasi R. Miklós. Az ügyész szabadlábra helyezte, de még a nyomozás nem feje­ződött be. A nyomozócso­port vezetője, Czink György százados és Bárján István pénzügyőr főtörzsőrmester úgy gondolják, nem elő­ször, és nem utoljára ta­lálkoznak hasonló bűncse­lekménnyel. Sajnos egyre gyakoribb, hogy a polgá­rok ily módon akarnak könnyen pénzhez jutni. Viszont a pénz tisztára mo­sása közben mindig fenn­akad a bűnös egy ellenőrzé­sen, mint ahogy R. Miklós is horogra került a Rá­kóczi téri rutinellenőrzés során a nyolcadik kerületi rendőrök hálóján. Egyes számítások szerint nettó 16 millió forint volt a konkrét haszna az arany­üzletben. Sorsát mégsem kell irigyelnünk. Az éksze­reket mindig maga szerez­te be, így könnyebb és megbízhatóbb forrásokból jutott hozzá. A bűnszövet­kezet nemzetközivé válását a lebukás akadályozta meg, voltaképpen azt is, hogy a tőkét tovább forgassa. SAJÁTOS TŐKE­KONCENTRÁCIÓ Cikkünk elején a tőke­koncentráció szót említet­tük. Ezzel a kifejezéssel élt a bűncselekményt elköve­tett férfi is, amikor rövi­den összefoglalta Bárján úrnak, az ügy előadójának az elkövetett tevékenysé­gét. R. a fogdában is igen aktív volt, a levelezéseiből kitűnt, hogy E-hitel felvé­telét fontolgatja — leg­alábbis az élettársának adott tanácsai szerint. Már­pedig a mai helyzetben az önkormányzatok igencsak kényesek arra, hogy a le­endő vállalkozó erkölcsi bi­zonyítványt mutasson be. E nélkül vállalkozói iga­zolványt sem kapnak az érintettek, Egzisztencia-hi­telt meg pláne nem, hiszen azt úgyis csak állami vál­lalatok privatizációjakor lehet igénybe venni. Arról még nincs szó, hogy az ékszerüzleteket „privatizál­ja” a bűncselekményt el­követett „vállalkozó”, hi­szen jelenleg is élettársa segítő családtagja — ezút­tal legálisan. szőllősi járásban élőknek szándékoznak friss zöld­árut biztosítani, s ha biz­tatóan alakul az említett módszer nyomán a terme­lés, akkor Ungvárra is szál­lítanak majd az uborkából. A Kárpátalja magyarok lakta területeiről érkezett agrár szakemberek három napig tartózkodnak a me­gyében. Programjukban szerepel a Cegléden talál­ható tejüzem megtekintése és a tejfeldolgozási techno­lógiák tanulmányozása. Gy. Érvényben: 1992. március 12-én VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban Sokszínű a kép I. M. Kárpátaljáról érkeztek Uborkái termesztenének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents