Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

CEGLÉDI Részletesen kimunkált, megalapozott költségvetést ha­gyott jóvá a közelmúltban az albertirsai önkormányzat képviselő-testülete. Az idei bevételek várható összege megközelíti a 230 millió forintot, s ebből 117 millióra állami támogatásból számítanak. Céltámogatásként szere­pel egy szerény összeg, amelyet a gyógyításban használatos gépek, műsze­rek beszerzésére hagytak jóvá. Az önkormányzat saját működési bevételei jóval meghaladják az 1991. évit, mivel emelkedtek az étkezési díjak. A balaton- szárszói ifjúsági tábor át­vétele után a bevétel is Albertirsán jelentkezik. KÖZPONTI KERETBŐL A magánszemélyek jöve­delemadójából helyben maradó pénz 46 millió fo­rint, ám ez nem éri el az egy lakosra számított érté­ket, ezért központi kiegé­szítésre szorul. Számba vették azokat a forintokat is, amelyek a lakásépítésre és -vásárlásra folyósított kölcsönök visszafizetésé­ből, a közterület-használati díjból származnak. Ez utóbbi bevétel emelkedni fog, mivel a polgármesteri hivatal két közterület-fel­ügyelőt állított munkába. A társadalombiztosítás 13,6 millió forinttal finanszí­rozza az egészségügyi alap­ellátást. A működési kiadások te­szik ki a költségvetés 65,2 százalékát. A kommunális ágazatban a tavalyihoz ha­sonló összeget vettek szá­mításba útkarbantartásra. Az illegális szemétlerakó helyek felszámolására is áldozni kell. A település áramszámlája az eddiginél nagyobb lesz, mivel a köz- világítás céljára felszerelt KIÁLLÍTÁS Diákalkotók ’92 Március 14-én, szomba­ton 16 órakor a ceglédi galériában Diákalkotók ’92 címmel pályázati kiál­lítás nyílik. Bemutató és vásárlás Március 21-én, szomba­ton délelőtt 10-től 14 óráig Albertirsán a művelődési házban (Pesti út) gyógyá­szati segédeszközök bemu­tatója lesz vásárlással és or­vosi rendelvény felírásával egybekötve. Mozi A Szabadság filmszín­házban március 11-én, szerdán: Csendes napok Clyhyben (dán erotikus film). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • /\ szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. • Posta­cím Cegléd. Pf UL 2701. Te­lefax és telefon: (20) tl-400. • Telex: 22-6353. # Hirde­tésfelvétel ■ Hírlapkiadó Vál­lalat Közőinségszolgálata. Cegléd. Teleki u. :WL: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (20) 10-763. lámpák többet fogyaszta­nak. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK Az egészségügyi alapel­látást a társadalombiztosí­tástól és a ceglédi kórház­tól kapott pénzen kívül sa­ját forrásból oldják meg. A bölcsőde céljaira 5,3 millió forintot költenek. Az intézmény iránti igény növekvőben, kihasználtsá­ga egyre magasabb. Az idősekről való gondoskodás mind többe kerül, mivel megélhetésük az áremelke­dések miatt nehezül. Emiatt a rendszeres szo­ciális segélyre szorulók is többen lesznek. A rendkí­vüli segélyezésre is tarta­lékolnak pénzt a rendel­kezésre álló 8,1 millióból. Az óvodák fenntartása majdnem 13 millió forint­ba kerül. Vannak felújítási teendők, amelyeket nem lehet halogatni. Az általá­nos iskolák reparálására nagyobb összeget kell for­dítani. A központi épület fűtésén javítani fognak, a Kolozsvári úti épületben a világítás nem felel meg az előírásnak. Az iskola és az óvodák közösen alkalmaz­nak pszichológust, aki sok segítséget nyújthat a szü­lőknek és a gyerekeknek egyaránt. A zeneiskola — örvende­tes módon — egyre na­gyobb létszámmal műkö­dik. A pedagógusok körét kívánjuk bővíteni, továbbá hangszervásárlást tervez­nek. A könyvtár a meglevő számítógéphez programot vásárolhat és beszerez egy nyomtatót, amelyet jól ki­használhatnak a község­ben. A könyvállomány gyarapítására száznyolc­vanezer forintot költhet­nek. A művelődési ház új berendezési tárgyai há­romszázezer forintból sze­rezhetők be. Támogatják a diák- és a községi sport­életet, a Kinizsi önvédelmi egyesületet. A fejlesztés forintjaival nagyon csínján kell bánni. Javul a Pesti út közvilágí­tása az Alkotmány utca és a Thököly utca közötti sza­kaszon. A Táncsics utca egy részén új lámpateste­ket helyeznek el. Tavalyról áthúzódó feladat a vasút­állomás melletti autóbusz­forduló megvilágítása. A részletes rendezési terv felfrissítésére és a telepü­lés egyesített közmútérké- pének elkészítésére 700 ezer forint jut. A vasútál­lomás közelében rendezik a Somogyi Béla út melletti területet, ahol a gépkocsik parkolhatnak ezentúl. A Vasút utca 1,3 millió fo­rint felhasználásával új aszfaltburkolatú járdát kap. A parkosításról, a zöld területek fenntartásá­ról sem feledkeznek meg. BAPTISTA TEMPLOM Húszmillió forintból öt kilométernyi szilárd bur­kolatú útra futja. Az idén hozzálátnak a felszíni csa­padékvizek elvezetéséhez a Táncsics utcánál. A föld­gázprogram keretében az önkormányzati intézmé­nyek bekötéséért összesen tizenkétmillió forintot kell letenni az asztalra, ennek egyharmadát az idén. A strandfürdőnél víz­visszaforgató berendezésre van szükség. Szeretné az önkormányzat megoldani a szemészeti szakrendelést az ehhez szükséges felsze­reléssel. Ehhez céltámoga­tási pályázatot adtak be. A csatornatársulat támogatá­sa tízmillió forint. Az evangélikus egyhá­zak száz-százezer forintot kapnak. A római katolikus egyház a Síapáry-kápolna felújításához százezer, a baptista felekezet a temp­lomépítéshez kétszázezer forint községi támogatás­ban részesül. A református gyülekezet ötvenezer fo­rintra számíthat. Albertir- sa mindezek mellett há­rommilliót tartalékol az esetleges költségnövekedé­sek ellensúlyozására. T. T. XXXVI. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1993. MÁRCIUS 11., SZERDA Élni vagy meghalni? Jó lenne hinni, az életet választották A napokban a városi könyvtárban izgalmas élmény volt a háromkötetes Mácz István találkozása olvasóival. Az Élni vagy meghalni című — öngyilkosokhoz szóló — el­ső könyvének bemutatója telt házat vonzott. Az író először művének magzati állapotáról mesélt. Megrajzolta egy korszak irodalmi politikáját; hogy egy szakmai zsűri mércé­jének megfelelő, irodalmi- lag elfogadható könyv, miért élt harminchárom hónapig „embrionális” éle­tet. Az ihletet — mivel eleddig soha nem találko­zott öngyilkossal — egy 1985. augusztus 28-i újság­cikk adta. DÖBBENET A Pest megyei fiatalko­rúak ügyésze egyebek mel­lett ezt írta: „Emelkedik a különféle mentális, idegi, lelki zavarokkal küszködök száma. A kiskorúak köré­ben egyre többen követnek el öngyilkossági kísérletet. Budapesti vizsgálatok sze­rint — a tizennégy és ti­zennyolc év közötti fiata­lok közül — a fiúk másfél, a lányok több mint két százaléka. Az ok; a beil­leszkedési zavar, a szoron­gás és a depresszió. Fázis­késésben vagyunk. Vala­mit tenni kell.” A szerző döbbenetes té­nyeket osztott meg a hall­gatósággal, mielőtt köny­véről szólt. Köztudott, hogy az öngyilkossági világrang­listát vezetjük. De ez nem akármilyen elsőség. Amíg nálunk százezer lakosból negyvenegy öngyilkos, ad­dig az utánunk következő Dániában „csak” huszon­hét. Cegléd tizenhárom év Városunk sem kivétel Egzotikus gyümölcsök Évtizedekig makacsul tartotta magát az nézet, hogy a különleges növé­nyek, az egzóták termesz­tése úri passzió, és így fe­lesleges. Holott nincs így, mert a régi uradalmi ker­tészetek körzetében megfi­gyelhető volt mindig, hogy a köznép általános kerté­szeti szakismeretei is meg­haladták az országos átla­got. Ezért hagyni kell a fur­csa passziókat, ha valaki abban leli örömét, hogy törpefákat, mini cserepes gyümölcsfákat neveljen, ám tegye. Az ilyen embe­rek előbb fognak valami szellemes újítást csinálni a klasszikus művelésű ker­tekben, mint akik csak a jelenlegi legjobbhoz iga­zodnak — szolgalelkúen. Öröm ezért, hogy az Élet és Tudomány épp az egzo­tikus gyümölcsök termesz­tési tudnivalóira adott ne­kem nagyobb feladatot, s ennek kapósán indokoltnak látszik a ceglédi mérleget is elkészíteni. A fügével kezdhetem, mint amelyet nem szoktunk zárt helyen teleltetni, de ajánlatos a tőágakat körbekötni kuko­ricaszárral, náddal, hogy a téli fagyok a háncsot el ne pusztítsák. A gránátalma­bokrok is hasonló kíméle­tes teleltetést kívánnak. Nem lehet azonban kinn teleltetni a citrusfajokat és más növényeket sem. A termő és üde citrom-, na­rancs- és mandarinfák szá­ma sem haladja meg a két- három tucatot, de a piciny­ke kávé-, a termetes banán­tő, a könyvtárbeli termő filodendron arra utalnak, hogy van városi egzóta- kultúra is Cegléden. Egyik barátom kertjében pedig kiwi akad, amely az elmúlt években már ter­mést is hozott, semmivel sem kisebbet, mint amek­korát az olasz, a görög és az új-zélandi importgyü­mölcsből megcsodálhattunk korábban. Némelyik faj termése viszont csak áru­cikk formájában van erre­felé, így a banán, az ana­nász és a kókusz, de az avokádo vagy litcsi már ritkább. Érdekes fajok azért szép számmal akad­nának, mint a szamócafa, a jujuba, a lótusz vagy az azorelo, a mirtuszgyümölcs, sőt még az eperfa, a rég el­felejtett súlyom is szinte egzótának tekinthető nap­jainkban. Korábban a zöldségfajok számának, majd a termesz­tett és régi gyümölcsfajták számának emelkedése lát­szott kedvezőnek, az egzo­tikus gyümölcsök termesz­tése esetleg a mesteri fokon dolgozó középkor végi pá­los kertészeti hagyomá­nyoknak a felélesztői le­hetnek. A „gyümölcsös”- bogaras embereket azért szeretem Cegléden is, or­szágszerte is: valamit tesz­nek, amit a szakember vég- eiedményében és távlatai­ban igencsak pozitívnak tarthat. s. a adatai alapján öngyilkos­ságtól veszélyeztetett vá­ros. Míg 1987-ben huszon­egyen, 1991-ben huszonötén mondtak le az életről. Mi­vel országosan minden el­követett gyilkosságra nyolc­tíz kísérlet esik, az utób­biak száma településünkön átlagosan kétszáz-kétszáz­ötven. Cegléden és a kör­nyező községekben az el­múlt esztendőben kétszáz­hét helyre hívták a mentő­söket. Abban a családban, ahol nem fordult elő ön­gyilkossági szándék vagy „sikeres” önpusztítás, a ve­szélyeztetettség egy, ahol pedig volt efféle tragédia, ott huszonhat százalék. Az elgondolkodtató fel­tárás után Mácz István visszatért az őt inspiráló cikkhez, amely megdöb­bentette. Ekkor már tud­ta: valamit tenni fog. El­kezdett búvárkodni a könyvtárban. Kiderült, hogy rengeteg tanulmány, könyv jelent már meg az öngyilkosokról és az ön­pusztításról, de a nemzet­közi szakirodalomban még olyan mű nem született — ezt egy New York-i szocio­lógus megerősítette neki —, amely direkt azoknak szól, akik kétségbe vonják az élet értelmét. HELYTÁLLÓ Az író hosszas töprengés után megtalálta a formát; úgy gondolta, levelet ír, teljesen ismeretlen szemé­lyeknek. Eldöntötte, az em­bert szeretné egy-egy írás­ban megszólaltam. Az ön­kétely első akadályain csa­ládja és barátai biztatása segítette át. Mondván: ha egy ember élete megme­nekül a haláltól, nem fá­radt hiába. Megszületett huszonöt levél — a máso­dik kiadásban már huszon­hat szerepel —, s nem sej­tette, hogy elkezdődik egy pokoljárás. Ahogy a kéz­iratával a kiadónál kilin­cselt, az bizony a kálvária paródiája. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó (1986 február): „Kiadói okok miatt nem tudjuk megjelentetni. Ja­vasoljuk, próbálkozzon máshol.” Országos Egész­ségnevelési Intézet (1986. május): „Az igazgató úr Szegedre utazott. Talán menjen el a Népművelési Intézethez.’’ Népművelési Intézet (1986 július): „Csak tudnám, hogy miért ide küldték?! Stencilezett for­mában sokszorosíthatnánk. Levélben megírom a vé­leményem.” (Utóbbit a hölgy nem lerázási trükknek szánta.) Részlet a szöveg­ből: „A levelek hangvéte­le és tartalma valószínűleg jól szolgálja azt a célt, hogy a bajba került ember kéz­be vegye és hatással le­gyen rá. A kezdeménye­zés mindenképpen dicsére­tes, a forma újszerű, a tar­talma kellően általános és hatásos.” Aláírás: Fodor Katalin. Vöröskereszt (1986 szep­tember): „Odaadtuk lekto­roknak.” Sárkány profesz- szor; „A témavilágviszony­latban is nagy jelentősé­gű. A szerzőt a kétségbe­esett emberek iránti szere­tet, a róluk való gondos­kodás vágya és mély együtt­érzés vezérelte, amikor a többgyökerú problémakör tanulmányozásába fogott. Minden eszköz felhaszná­lásával, sokoldalú erőfeszí­téssel Igyekszik meggátol­ni az öngyilkosság elköve­tését. A mű írója aligha a materiális világnézet sík­járól közelíti meg a kér­dést. Több idézet és más jel tanúskodik erről. Egyes istenhívő felfogásra utaló jel nem lehet akadálya a munka megjelentetésé­nek.” Vöröskereszt: „Saj­nos, nincs pénz erre a ki­adványra.” Medicina Könyvkiadó. Dr. Csehák Judit • minisz­terelnök-helyettes, egész­ségügyi miniszter. Öt hó­nap után (1987 szeptem­ber) egy osztályvezetői vá­lasz: „Kéziratát kiküldtük szakembereknek, hogy vé­leményüket fejtsék ki.’* Közben az ELTE szociál- pedagógiai műhelyébe egy barát, Lizik Zoltán juttat­ja el a kéziratot. Vélemény: „Szuggesztív hatású, az in­tim hangvétellel bizalmi mezőket megmozdító, élet­kedvet visszaadó írás .. Magvető Kiadó ... Gondo­lat Kiadó ... Aztán 1987 novemberében megtört a jég. A Szent István Kiadó szerződést köt a szerzővel. Majd decemberben megér, kezik a Csehák Judit ne­vében írott levél: „Az ön műve tiszteletreméltó meg­közelítésben tárgyalja ezt az igen kényes témát. A le­írt gondolatok pszichológiai­lag helytállóak. A könyv terjesztését egyházi kerete­ken belül kellene megol­dani. A közelgő ünnepek alkalmával fogadja őszinte jókívánságomat..Végre 1988 májusában megjelent az Élni vagy meghalni? LEVELEK Ettől kezdve a szerzőt számos Magyarországon megrendezett hazai és nem­zetközi tanácskozásra hív­ták meg. S kivívta ismert szakemberek elismerését. Mácz István az eltelt idő alatt mintegy háromszáz levelet kapott az életüket tékozlóktól. Személyhez szólóan válaszolt nekik. Ezekből az egymásnak írott levelekből — amelyek kö­zül néhányat a szerző, va­lamint lányai, Melinda és Beáta olvasták fel — újabb könyv kerekedik. S vajon mi lehet azokkal, akik kétségbeesésükben, végső elkeseredettségükben a szerzőhöz kiáltottak? Jó lenne hinni, hogy a sza­vak erőt adtak nekik, és az életet választották. Fehér Ferenc Aibertirsa pénzügyi tervei Nincs veszélyben a működőképesség

Next

/
Thumbnails
Contents