Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
CEGLÉDI Részletesen kimunkált, megalapozott költségvetést hagyott jóvá a közelmúltban az albertirsai önkormányzat képviselő-testülete. Az idei bevételek várható összege megközelíti a 230 millió forintot, s ebből 117 millióra állami támogatásból számítanak. Céltámogatásként szerepel egy szerény összeg, amelyet a gyógyításban használatos gépek, műszerek beszerzésére hagytak jóvá. Az önkormányzat saját működési bevételei jóval meghaladják az 1991. évit, mivel emelkedtek az étkezési díjak. A balaton- szárszói ifjúsági tábor átvétele után a bevétel is Albertirsán jelentkezik. KÖZPONTI KERETBŐL A magánszemélyek jövedelemadójából helyben maradó pénz 46 millió forint, ám ez nem éri el az egy lakosra számított értéket, ezért központi kiegészítésre szorul. Számba vették azokat a forintokat is, amelyek a lakásépítésre és -vásárlásra folyósított kölcsönök visszafizetéséből, a közterület-használati díjból származnak. Ez utóbbi bevétel emelkedni fog, mivel a polgármesteri hivatal két közterület-felügyelőt állított munkába. A társadalombiztosítás 13,6 millió forinttal finanszírozza az egészségügyi alapellátást. A működési kiadások teszik ki a költségvetés 65,2 százalékát. A kommunális ágazatban a tavalyihoz hasonló összeget vettek számításba útkarbantartásra. Az illegális szemétlerakó helyek felszámolására is áldozni kell. A település áramszámlája az eddiginél nagyobb lesz, mivel a köz- világítás céljára felszerelt KIÁLLÍTÁS Diákalkotók ’92 Március 14-én, szombaton 16 órakor a ceglédi galériában Diákalkotók ’92 címmel pályázati kiállítás nyílik. Bemutató és vásárlás Március 21-én, szombaton délelőtt 10-től 14 óráig Albertirsán a művelődési házban (Pesti út) gyógyászati segédeszközök bemutatója lesz vásárlással és orvosi rendelvény felírásával egybekötve. Mozi A Szabadság filmszínházban március 11-én, szerdán: Csendes napok Clyhyben (dán erotikus film). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • /\ szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. • Postacím Cegléd. Pf UL 2701. Telefax és telefon: (20) tl-400. • Telex: 22-6353. # Hirdetésfelvétel ■ Hírlapkiadó Vállalat Közőinségszolgálata. Cegléd. Teleki u. :WL: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Telefon : (20) 10-763. lámpák többet fogyasztanak. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK Az egészségügyi alapellátást a társadalombiztosítástól és a ceglédi kórháztól kapott pénzen kívül saját forrásból oldják meg. A bölcsőde céljaira 5,3 millió forintot költenek. Az intézmény iránti igény növekvőben, kihasználtsága egyre magasabb. Az idősekről való gondoskodás mind többe kerül, mivel megélhetésük az áremelkedések miatt nehezül. Emiatt a rendszeres szociális segélyre szorulók is többen lesznek. A rendkívüli segélyezésre is tartalékolnak pénzt a rendelkezésre álló 8,1 millióból. Az óvodák fenntartása majdnem 13 millió forintba kerül. Vannak felújítási teendők, amelyeket nem lehet halogatni. Az általános iskolák reparálására nagyobb összeget kell fordítani. A központi épület fűtésén javítani fognak, a Kolozsvári úti épületben a világítás nem felel meg az előírásnak. Az iskola és az óvodák közösen alkalmaznak pszichológust, aki sok segítséget nyújthat a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. A zeneiskola — örvendetes módon — egyre nagyobb létszámmal működik. A pedagógusok körét kívánjuk bővíteni, továbbá hangszervásárlást terveznek. A könyvtár a meglevő számítógéphez programot vásárolhat és beszerez egy nyomtatót, amelyet jól kihasználhatnak a községben. A könyvállomány gyarapítására száznyolcvanezer forintot költhetnek. A művelődési ház új berendezési tárgyai háromszázezer forintból szerezhetők be. Támogatják a diák- és a községi sportéletet, a Kinizsi önvédelmi egyesületet. A fejlesztés forintjaival nagyon csínján kell bánni. Javul a Pesti út közvilágítása az Alkotmány utca és a Thököly utca közötti szakaszon. A Táncsics utca egy részén új lámpatesteket helyeznek el. Tavalyról áthúzódó feladat a vasútállomás melletti autóbuszforduló megvilágítása. A részletes rendezési terv felfrissítésére és a település egyesített közmútérké- pének elkészítésére 700 ezer forint jut. A vasútállomás közelében rendezik a Somogyi Béla út melletti területet, ahol a gépkocsik parkolhatnak ezentúl. A Vasút utca 1,3 millió forint felhasználásával új aszfaltburkolatú járdát kap. A parkosításról, a zöld területek fenntartásáról sem feledkeznek meg. BAPTISTA TEMPLOM Húszmillió forintból öt kilométernyi szilárd burkolatú útra futja. Az idén hozzálátnak a felszíni csapadékvizek elvezetéséhez a Táncsics utcánál. A földgázprogram keretében az önkormányzati intézmények bekötéséért összesen tizenkétmillió forintot kell letenni az asztalra, ennek egyharmadát az idén. A strandfürdőnél vízvisszaforgató berendezésre van szükség. Szeretné az önkormányzat megoldani a szemészeti szakrendelést az ehhez szükséges felszereléssel. Ehhez céltámogatási pályázatot adtak be. A csatornatársulat támogatása tízmillió forint. Az evangélikus egyházak száz-százezer forintot kapnak. A római katolikus egyház a Síapáry-kápolna felújításához százezer, a baptista felekezet a templomépítéshez kétszázezer forint községi támogatásban részesül. A református gyülekezet ötvenezer forintra számíthat. Albertir- sa mindezek mellett hárommilliót tartalékol az esetleges költségnövekedések ellensúlyozására. T. T. XXXVI. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1993. MÁRCIUS 11., SZERDA Élni vagy meghalni? Jó lenne hinni, az életet választották A napokban a városi könyvtárban izgalmas élmény volt a háromkötetes Mácz István találkozása olvasóival. Az Élni vagy meghalni című — öngyilkosokhoz szóló — első könyvének bemutatója telt házat vonzott. Az író először művének magzati állapotáról mesélt. Megrajzolta egy korszak irodalmi politikáját; hogy egy szakmai zsűri mércéjének megfelelő, irodalmi- lag elfogadható könyv, miért élt harminchárom hónapig „embrionális” életet. Az ihletet — mivel eleddig soha nem találkozott öngyilkossal — egy 1985. augusztus 28-i újságcikk adta. DÖBBENET A Pest megyei fiatalkorúak ügyésze egyebek mellett ezt írta: „Emelkedik a különféle mentális, idegi, lelki zavarokkal küszködök száma. A kiskorúak körében egyre többen követnek el öngyilkossági kísérletet. Budapesti vizsgálatok szerint — a tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalok közül — a fiúk másfél, a lányok több mint két százaléka. Az ok; a beilleszkedési zavar, a szorongás és a depresszió. Fáziskésésben vagyunk. Valamit tenni kell.” A szerző döbbenetes tényeket osztott meg a hallgatósággal, mielőtt könyvéről szólt. Köztudott, hogy az öngyilkossági világranglistát vezetjük. De ez nem akármilyen elsőség. Amíg nálunk százezer lakosból negyvenegy öngyilkos, addig az utánunk következő Dániában „csak” huszonhét. Cegléd tizenhárom év Városunk sem kivétel Egzotikus gyümölcsök Évtizedekig makacsul tartotta magát az nézet, hogy a különleges növények, az egzóták termesztése úri passzió, és így felesleges. Holott nincs így, mert a régi uradalmi kertészetek körzetében megfigyelhető volt mindig, hogy a köznép általános kertészeti szakismeretei is meghaladták az országos átlagot. Ezért hagyni kell a furcsa passziókat, ha valaki abban leli örömét, hogy törpefákat, mini cserepes gyümölcsfákat neveljen, ám tegye. Az ilyen emberek előbb fognak valami szellemes újítást csinálni a klasszikus művelésű kertekben, mint akik csak a jelenlegi legjobbhoz igazodnak — szolgalelkúen. Öröm ezért, hogy az Élet és Tudomány épp az egzotikus gyümölcsök termesztési tudnivalóira adott nekem nagyobb feladatot, s ennek kapósán indokoltnak látszik a ceglédi mérleget is elkészíteni. A fügével kezdhetem, mint amelyet nem szoktunk zárt helyen teleltetni, de ajánlatos a tőágakat körbekötni kukoricaszárral, náddal, hogy a téli fagyok a háncsot el ne pusztítsák. A gránátalmabokrok is hasonló kíméletes teleltetést kívánnak. Nem lehet azonban kinn teleltetni a citrusfajokat és más növényeket sem. A termő és üde citrom-, narancs- és mandarinfák száma sem haladja meg a két- három tucatot, de a picinyke kávé-, a termetes banántő, a könyvtárbeli termő filodendron arra utalnak, hogy van városi egzóta- kultúra is Cegléden. Egyik barátom kertjében pedig kiwi akad, amely az elmúlt években már termést is hozott, semmivel sem kisebbet, mint amekkorát az olasz, a görög és az új-zélandi importgyümölcsből megcsodálhattunk korábban. Némelyik faj termése viszont csak árucikk formájában van errefelé, így a banán, az ananász és a kókusz, de az avokádo vagy litcsi már ritkább. Érdekes fajok azért szép számmal akadnának, mint a szamócafa, a jujuba, a lótusz vagy az azorelo, a mirtuszgyümölcs, sőt még az eperfa, a rég elfelejtett súlyom is szinte egzótának tekinthető napjainkban. Korábban a zöldségfajok számának, majd a termesztett és régi gyümölcsfajták számának emelkedése látszott kedvezőnek, az egzotikus gyümölcsök termesztése esetleg a mesteri fokon dolgozó középkor végi pálos kertészeti hagyományoknak a felélesztői lehetnek. A „gyümölcsös”- bogaras embereket azért szeretem Cegléden is, országszerte is: valamit tesznek, amit a szakember vég- eiedményében és távlataiban igencsak pozitívnak tarthat. s. a adatai alapján öngyilkosságtól veszélyeztetett város. Míg 1987-ben huszonegyen, 1991-ben huszonötén mondtak le az életről. Mivel országosan minden elkövetett gyilkosságra nyolctíz kísérlet esik, az utóbbiak száma településünkön átlagosan kétszáz-kétszázötven. Cegléden és a környező községekben az elmúlt esztendőben kétszázhét helyre hívták a mentősöket. Abban a családban, ahol nem fordult elő öngyilkossági szándék vagy „sikeres” önpusztítás, a veszélyeztetettség egy, ahol pedig volt efféle tragédia, ott huszonhat százalék. Az elgondolkodtató feltárás után Mácz István visszatért az őt inspiráló cikkhez, amely megdöbbentette. Ekkor már tudta: valamit tenni fog. Elkezdett búvárkodni a könyvtárban. Kiderült, hogy rengeteg tanulmány, könyv jelent már meg az öngyilkosokról és az önpusztításról, de a nemzetközi szakirodalomban még olyan mű nem született — ezt egy New York-i szociológus megerősítette neki —, amely direkt azoknak szól, akik kétségbe vonják az élet értelmét. HELYTÁLLÓ Az író hosszas töprengés után megtalálta a formát; úgy gondolta, levelet ír, teljesen ismeretlen személyeknek. Eldöntötte, az embert szeretné egy-egy írásban megszólaltam. Az önkétely első akadályain családja és barátai biztatása segítette át. Mondván: ha egy ember élete megmenekül a haláltól, nem fáradt hiába. Megszületett huszonöt levél — a második kiadásban már huszonhat szerepel —, s nem sejtette, hogy elkezdődik egy pokoljárás. Ahogy a kéziratával a kiadónál kilincselt, az bizony a kálvária paródiája. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó (1986 február): „Kiadói okok miatt nem tudjuk megjelentetni. Javasoljuk, próbálkozzon máshol.” Országos Egészségnevelési Intézet (1986. május): „Az igazgató úr Szegedre utazott. Talán menjen el a Népművelési Intézethez.’’ Népművelési Intézet (1986 július): „Csak tudnám, hogy miért ide küldték?! Stencilezett formában sokszorosíthatnánk. Levélben megírom a véleményem.” (Utóbbit a hölgy nem lerázási trükknek szánta.) Részlet a szövegből: „A levelek hangvétele és tartalma valószínűleg jól szolgálja azt a célt, hogy a bajba került ember kézbe vegye és hatással legyen rá. A kezdeményezés mindenképpen dicséretes, a forma újszerű, a tartalma kellően általános és hatásos.” Aláírás: Fodor Katalin. Vöröskereszt (1986 szeptember): „Odaadtuk lektoroknak.” Sárkány profesz- szor; „A témavilágviszonylatban is nagy jelentőségű. A szerzőt a kétségbeesett emberek iránti szeretet, a róluk való gondoskodás vágya és mély együttérzés vezérelte, amikor a többgyökerú problémakör tanulmányozásába fogott. Minden eszköz felhasználásával, sokoldalú erőfeszítéssel Igyekszik meggátolni az öngyilkosság elkövetését. A mű írója aligha a materiális világnézet síkjáról közelíti meg a kérdést. Több idézet és más jel tanúskodik erről. Egyes istenhívő felfogásra utaló jel nem lehet akadálya a munka megjelentetésének.” Vöröskereszt: „Sajnos, nincs pénz erre a kiadványra.” Medicina Könyvkiadó. Dr. Csehák Judit • miniszterelnök-helyettes, egészségügyi miniszter. Öt hónap után (1987 szeptember) egy osztályvezetői válasz: „Kéziratát kiküldtük szakembereknek, hogy véleményüket fejtsék ki.’* Közben az ELTE szociál- pedagógiai műhelyébe egy barát, Lizik Zoltán juttatja el a kéziratot. Vélemény: „Szuggesztív hatású, az intim hangvétellel bizalmi mezőket megmozdító, életkedvet visszaadó írás .. Magvető Kiadó ... Gondolat Kiadó ... Aztán 1987 novemberében megtört a jég. A Szent István Kiadó szerződést köt a szerzővel. Majd decemberben megér, kezik a Csehák Judit nevében írott levél: „Az ön műve tiszteletreméltó megközelítésben tárgyalja ezt az igen kényes témát. A leírt gondolatok pszichológiailag helytállóak. A könyv terjesztését egyházi kereteken belül kellene megoldani. A közelgő ünnepek alkalmával fogadja őszinte jókívánságomat..Végre 1988 májusában megjelent az Élni vagy meghalni? LEVELEK Ettől kezdve a szerzőt számos Magyarországon megrendezett hazai és nemzetközi tanácskozásra hívták meg. S kivívta ismert szakemberek elismerését. Mácz István az eltelt idő alatt mintegy háromszáz levelet kapott az életüket tékozlóktól. Személyhez szólóan válaszolt nekik. Ezekből az egymásnak írott levelekből — amelyek közül néhányat a szerző, valamint lányai, Melinda és Beáta olvasták fel — újabb könyv kerekedik. S vajon mi lehet azokkal, akik kétségbeesésükben, végső elkeseredettségükben a szerzőhöz kiáltottak? Jó lenne hinni, hogy a szavak erőt adtak nekik, és az életet választották. Fehér Ferenc Aibertirsa pénzügyi tervei Nincs veszélyben a működőképesség
