Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

A Pest Megyei Bíróság új elnöke Jogsértés vagy nem dolgozik Napjainkban nem egye­dülálló, de meglehetősen Viharos körülmények között történt dr. Gatter László■> nak, a Pest Megyei Bíróság Új elnökének hivatalba ál­lása. Mint arról korábban lapunkban is beszámol­tunk: a bírák jogsértőnek tartották a kinevezést, mi­vel az alkalmasságra vonat­kozóan jóval kevesebb sza­vazatot kapott, mint dr. Knolmár Mihály, aki 1983- tól töltötte be ezt a tiszt-s »éget-. A Pest megyei bí­rák állásfoglalásukban új pályázat kiírását tartották szükségesnek. • Mindezek után ho­gyan látott munkához? — ‘kérdeztem dr. Gatter Lász­lót. — Tulajdonképpen örül­nöm kellene annak, hogy kineveztek, de kellemet­len szituációba kerültem. A történtek ellenére sem vonultam vissza, nem zár­kóztam be a hivatali szo­bámba. Egy hét leforgása alatt bejártam a megyét, megismerkedtem a városi bíróságokkal. Egyébként meggyőződésem, mint ahogy azt a megyei bírói értekezleten is mondták, hogy elvekről folyik a vi­ta, és nem a személyem­nek szól a tiltakozás, hi­szen nem is ismertek itt eddig. Q Kérem, beszéljen ed­digi pályafutásáról. — Gyermekkoromtól bün­tetőbírónak készültem, bár személyes példákra nem hivatkozhatom, mert jogász nem volt a csalá­domban. Az édesapám há­romdiplomás műszaki em­ber. Visszamenőleg sem tudnám megmondani, hogy miért ragadott meg na­gyon korán a bírói hivatás, de hű maradtam az elkép­zelésemhez. Harminchat éves vagyok. Mint a pályá­zatomban is megírtam: az egyetem elvégzése után, 1982-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon mint fogalmazó kezdtem dolgoz­ni, és öt évvel később ugyanott csoportvezető-he­lyettes, majd 1989-től cso­portvezető lettem. Mindkét beosztást pályázat útján nyertem el. Múlt évben megbízással büntető-el­nökhelyettesként dolgoz­tam, úgy. hogy közben cso­portvezető bíró is voltam. Közben azonban tárgyal­tam is hetenként legalább egyszer-kétszer büntető­ügyeket. 0 Felidézne néhányat a legemlékezetesebbek közül? — Igyekeztem a legmun­kaigényesebb, legnagyobb felelősséggel járó ügyeket megtartani magamnak. Én kezdtem például az eszter­gomi maffiapert, mely az első ilyen típusú büntető­ügy volt Magyarországon. 1990 elején felmentettem a vád alól azokat, akik le- döntötték Münnich Ferenc Költözködések Zeneiskola és tanműhely További felújítás várható A zenei oktatást lénye­gesen érintő régi óhaj tel­jesült a napokban Nagyká- tán. A Körzeti Állami Ze­neiskola hétfőtől a volt nagyközségi tanács — utóbb az önkormányzat — Sza­badság téri. épületébe köl­tözött. Az oktatás feltételei itt sokkal jobbak lettek az eddigiekhez képest. A korábbi két épületben gond volt a fűtéssel, szűknek bi­zonyult a hely, de az elren­dezés sem felelt már meg az igényeknek. A költözést természete­sen nagyarányú belső át­alakítás, rekonstrukció előzte meg. Olyan nagyter­met alakítottak ki, amely színvonalas koncertek meg­rendezését is lehetővé te­szi. A munkálatok költsége mintegy 2 millió forinttal terheli meg az önkormány­zat kasszáját. A városnak az' új ze­neiskolai épület melletti területe egyre inkább ösz- szefüggő oktatási centrum­má növi ki magát. A szom­szédságban a 223. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet Gép- és Gyorsíró Is­kola ugyanis szintén to­vább bővül. A városi ön- kormányzat az iskola ren­delkezésére bocsátotta ugyanis az eddig a gazda­sági ellátó szervezet által használt faházat és garázs- épületet. Ezek rendbeho­zatala nyomón 20 tanuló gyakorlati képzésére szol­gáló tanműhelyt rendezhet be itt a szakmunkásképző iskola. A megüresedett Dózsa György úti zeneiskolai épü­letek további sorsáról ed­dig nem döntött a képvise­lő-testület. Óvodára, egész­ségügyi. létesítményre egy­aránt szükség lenne Nagy- kátán, de a Kálót Népfő­iskola is benyújtott elhe­lyezésére vonatkozó igényt. Egy biztos: bármelyik ve­szi birtokba, az megint felújítást jelent a város központjában. . szobrát. Foglalkoztam a Szent Korona folyóirat el­leni üggyel, amit átadtam az Alkotmánybíróságnak. • Tehát ezekre a sike­rekre alapozva pályázta meg a jelenlegi beosztását? — Azért pályáztam, mert szeretem a nagy kihívá­sokat. Az általános gyakor­lat szerint nem feltétlenül a legnagyobb szakmai tu­dásúként elfogadott bíró­nak kell lenni az igazgatá­si vezetőnek. Ez a munka­kör rengeteg adminisztra­tív feladattal is jár, és ilyen jellegű leterhelést a bírók közül sokan nem vállalná­nak. Ezért nem éreztem tiszteletlenségnek, hogy vi­szonylag fiatalon megpá­lyáztam a kinevezést. C Mik lesznek itt a leg­fontosabb feladatok? — A bírósági szervezeti törvénynek megfelelően folytatódik a pályázás a különböző posztok betöl­tésére, és ezt kell végigvin­ni itt, házon belül, valamint a városi bíróságokon is. Folytatjuk a fogalmazó­képzés eddigi jó gyakorla­tát. Megfelelő embereket szeretnénk találni az üres álláshelyekre, de ez szoro­san összefügg 9 bér- és előmeneteli rendszerrel is. Tovább fejlesztjük jól in­duló kapcsolatunlcat a fran­. cia igazságügyi dolgozók­kal. A közeljövőben tízen tanulják majd a nyelvet a Francia Intézetben. Koráb­ban megindult a fejlesztés néhány városi bíróságon: így Nagykátán, Ráckevén, s ez folytatódik. Dunake­szin március 16-álól dol­gozik a Váci Bíróság ki- rendeltsége, és a parlament döntését várjuk ahhoz, hogy önálló városi bíróságként tevékenykedjenek. Várha­tóan 1993-tól Budaörsön is lesz már bíróság. O Milyen személyes ter­vei vannak? — Az új munkakör kez­detben nagyon sok feladat­tal jár, és mellette külső előadóként a jogtudomá­nyi egyetemen is taní­tok. De ha túl leszek a ne­hezén, akkor újra tárgya­lok is, hiszen a kinevezés üt esztendőre szól, és nincs garancia a továbbiakra. Nem akarok elmaradni a szakmai munkában. 0 S ha mégis új pályá­zatot írnak ki az elnöki tisztségre? — Ezzel most nem fog­lalkozom. Gál Judit Színesedő közélet Tápiógyörgyén N Baráti körök, egyesületek Űjabb, az adott település gondjait, bajait felkarol­ni, megoldani szándékozó baráti körök, egyesületek születéséről hallani a Tá- pió vidékén. Párttagok, pártonkívüliek, hívők és ateisták, helyben lakók és elszármazottak egyaránt találhatók ezekben az „ala­kulatokban”. Lehet, hogy a pártok helyett e polgári körök veszik át a helyi közélet jövőbeni alakítá­sát? Helyi lap Tápióságon március kö­zepére tervezik az első ösz- szejövetel időpontját. Az ötlet még tavaly novem­berben, a falu nagy szü­löttének, a magyar geoló­gia nagy alakjának, dr. Papp Károlynálc a szobor- avatóján pattant ki a fe­jekből. Azóta felmérések, tájékozódás alapján kide­rült, igen nagy az érdek­lődés. Tápiógyörgyéről pe­dig a napokban olyan hírt hallottunk, hogy két hóna­pos tevékenység után már az addig is működő helyi lapot a baráti kör adja ki. Szuhay Adéltól, a könyv­tár vezetőjétől, a képvise­lő-testület tagjától, a Györ­gyei Hírmondó főszerkesz­tőjétől megtudtuk: az ala­pító okiratot még január­ban 25 fő írta alá. Taglét­számuk azóta folyamato­san nő. A baráti kör tag­ja lehet bárki, aki a falu kulturális életének fellen­dítéséért tenni szerelne va­lamit, aki az alapszabály­ival, a feladatokkal egyet­ért. A kultúra mellett a sportélet fellendítésééi't, Tápiógyörgye természeti kincseinek megóvásáért, környezetük szépítéséért, barátságosabbá tételéért akarnak dolgozni. A tagok vállalják a falu központi helyein lévő rendezetlen területek parkosítását,, fá­sítását, a játszótér rend- bentartását, , gondozását. Szeretnék, ha a forgalma­sabb helyekre ízléses pa­dok, szeméttárolók kerül­nének. Ez ügyben már lé­péseket is tettek. A kör vállalja, hogy szabadidős programokat — sportver­senyeket, színházlátogatá­sokat, közönségtalálkozó­kat — szervez. Támogat­ják az általános iskola ren­dezvényeit, ott voltak a farsangi ünnepségeken is. önállóan május elsejei programot állítanak össze. Újabb szervezet Az alakuláskor Szuhay Adél ismertette a kör meg­alakulásának lehetőségét. Feltette a kérdést: szükség van-e egyáltalán Tápió­györgyén a többi mellett — nagycsaládosok egyesülete, Római Katolikus Gazdakör állt össze a közelmúltban, s persze működik Kisgaz­dapárt, MDF, SZDSZ — egy újabb szervezetre? A je­len levő polgármester, Jó- zsa László szerint előbb széles körű közvélemény­kutatásra, propagandára van ilyenkor szükség. Ettől eltérően vélekedtek a töb­biek, mondván, hogy már szinte így is elkéstek, olyan sok a tennivaló. Amely az idő múlásával nem csök­ken, sokkal inkább növe­kedik. A kör tagjai úgy határoztak, hogy mind­emellett még alapítványt is tesznek, amelynek célja a rendezvények finanszíro­zása, a közösséget formá­ló alkotókedv fellendítése. Az összejövetelen egyúttal megválasztották a tiszt­ségviselőket. Az elnök Nagy Péter Qyörgy lett. Néhány napig tartotta magát Tápiógyörgyén az a hír, hogy a kör megalaku­lásával lényegében az el­lenzék szerveződött meg. Mivelhogy nem az önkor­mányzat jóváhagyásával teszi meg kezdeményezé­seit. Amiből persze ez utóbbi igaz. 'De mit érne az egész, ha megint vissza- állna az „egyközpontúság”, egyszínűség a faluban, amikor •— ha egyre keve­sebben is vannak —, de olyan sokfélék az idevaló­siak. Külön híradó A baráti kör a helyi saj­tó „színesítésére” a Györ­gyei Hírmondó rendszeres kiadását is magára vállal­ta, mert az utóbbi idők­ben sok probléma mutat­kozott a megjelentetés kö­rül. Az önkormányzat egyébként is külön híradót ad ki a lakosság tájékoz­tatására. (tóth) Tiszteletdíjas polgármester Kis község, nagy gondok Tavaly október végén mondott le a közel ezer lel­ket számláló kis település, Majosháza polgármestere, Kucsera Benő. A választá­sok lezajlódtak, a hivatali esküt ez év január 22-én tette le utódja, László Jó­zsef. A község ugyan kicsi, gondjai annál nagyobbak. az itt élők ez idáig munkát, megélhetést találtak a kör­nyező vállalatoknál, vagy a termelőszövetkezetnél. Mast, a Pest Vidéki Gép­gyár, a Csepeli Autógyár és a Dunavarsányi Mgtsz anyagi nehézségei, tulaj­donváltása és egyéb okok miatt sokan állás nélkül maradtak. A foglalkoztatási problémákat az önkor­Tápióság megyénk dél­keleti részén, Nagykáta és Monor között van, s be kell vallani, hogy az északi ré­szen élők az apró faluról alig tudnak valamit. A ma­ga 2300 lakosával csende­sen élő településen azon­ban kemény munka folyik. A polgármestertől, dr. Sa­mu Jánostól értesültünk ar­ról, hogy a közelgő nemzeti ünnepen klubházat avat­nak. Klubházat, mégpedig olyat, amelynek kialakítá­sában a falucska apraja- nagyja, if ja és örege egy­aránt részt vett. 9 Ennyi pénze van egy ilyen kis településnek, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére beruháznak? — tettem fel a kérdést. — Nem, itt nem nagy pénzekről, hanem összefo­gásról van, szó. Az épület maga adott volt, korábban orvosi rendelőként és orvosi szolgálati lakásként funk­cionált, de a közelmúltban elkészült egy új, korszerű Klubház a régi rendelőben Az összefogás csodákat produkál rendelő, és lakás így meg­üresedett. Mivel a falunak nem volt kulturális köz­pontja, úgy gondoltuk, az átalakítás a legjobb és leg­olcsóbb megoldás, hát be­levágtunk. H Mekkora épületről van szó? — Nem nagy, százötven négyzetméteres, de kialakí­tottunk egy nagyobb ter­met és több kicsit a kis­csoportos klubfoglalkozások számára. ■ Mibe került a felújítás, illetve átalakítás az önkor­mányzatnak? — Négyszázezer forint, és kétszázezer a berendezés. De az összeg azért ilyen alacsony, mert a helyi kis­iparosok és vállalkozók tár­sadalmi munkájukkal* segí­tettek, és a számláik is igen méltányosak voltak. Űj vi­zesblokkot alakítottunk ki, s úgy vélem, most lesz he­lye a már működő klubok­nak, csoportoknak, sőt újak is elférnek. Elmondta még dr. Samu János, hogy korábban a községházát használták a település polgárai összejö­veteleikre. Az új, március 14-én átadásra kerülő ház­ban azonban kulturáltan működhetnek, dolgozhat­nak. Az idősek klubja a nyugdíjasokkal. már túl van a honfoglaláson, s ter­mészetesen az ifjúság is ott tartja majd összejöveteleit. A néptánccsoport, amely eddig az általános iskolá­ban tudott csak próbálni, ha elpakolta a padokat, szintén a klubházba költö­zik. Terveik között szerepel gépkocsi-vezetői tanfolyam beindítása, s alakulóban van a községi baráti kör is. Tápióságon a ház iránt nagy az érdeklődés, bérelni lehet majd a nagytermet osztálytalálkozók, esküvők és eljegyzések megrendezé­sére is. Nem lesz tehát ki­használatlan, jó ötlet volt, s bizonyára úgy szolgálja a falucskát, hogy mindenki érezni fogja, megérte össze­fogni, dolgozni társadalmi munkában, és takarítani, parkosítani, hiszen vala­mennyiüké, a falué. A. m. László József, Majosháza tiszteletdíjas polgármestere (Hancsovszki János felvétele) mányzat nem tudja orvo­solni. Az apró dolgok is ad­nak azonban némi reményt. Üzletsor nyílt, s bizonyos tervek megvalósítása során a helybéli iparosok is szá­míthatnak munkára. Meg­kezdődött a vízhálózat ki­építése, mivel iható víz csak pár helyen van a faluban. A beruházás döntő részét az állam finanszírozza. Bő­vítették a telefonállomást, ha minden jól alakul, talán megkezdődhetnek a gázve­zeték építési munkálatai. S az, hogy fejlődik az infra­struktúra, elképzelhető, hogy idevonzana néhány vállalkozót. Végül is a fő­város nincs messze. Felme­rülhetne néhány helybéli­ben az. hogy ha épül a víz­gázvezeték, talán csatornát is kellene. László József polgármester szerint ennyi terhet már nem bírna el a falu. A mai időszakban az sem kevés, amit eddig vál­laltak. — jisz —*

Next

/
Thumbnails
Contents