Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

A pedagógus szerepe A váci pedagógusklub március ll-én ismét talál­kát ad tagjainak, szokásos helyükön, a Madách Im­re Művelődési Központ­ban. A lö órakor kezdődő klubnapra, mint rende­sen, most is hívtak előadó vendéget. Bánkúti Ferenc szakmérnök, aki már nem először ion ide. a környe­zetvédelemről beszél majd. De persze nem csak így általánosságban, a klub tagjai ugyanis arra kí­váncsiak, mit tehetnek ők, a nyugdíjas pedagógusok és mit tehetnek az iskolák - a környezetvédelem érde­kében. A beszélgetésre . várják a hasonlóan lett- erős társakat. Fodor — teával Egyszerű beszélgetésre hívta meg a Zöld Narancs Klub a fideszes Fodor Gá­bort Vácra, a Kék-ló-fény kulturális kávézóba. Már­cius 12-én, csütörtökön, 19 órakor érkezik a vendég. A Zöld Narancs Klub tag­jai úgy gondolták, hogy Fo­dor Gábor azon túl, hogy politikus, még lehet ugyan­olyan egyszerű fiatal, mint ők. Ez az alapállásuk, s .ezért nem adtak konkrét témát, nem kértek előadást. Egy tea és valami rágcsál­nivaló mellett akarják ma­gukat kibeszélgetni, s min­denkit várnak, aki hason­lóan gondolja. Választott a TIT Üj városi titkára van a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Vác Városi Egyesületének. A dr. Bóth- né Wagner Aranka lemon­dásával megüresedő titkári posztra pályázatot írtak ki, s az elnökség a három pá­lyázó közül Hurik István- nénak szavazott bizalmat. Az új titkár eredeti foglal­kozása óvónő. Az cnkoranányzat tervei alapján Lámpa kerülhet az Árpád-iskolához Nemrégen ismét megje­lent egy írás — olvasói le­vél —, amely az Árpád-is­kola megközelítésével, a 2-es úton való átkelés ve­szélyességével foglalkozott. Ismét, mert korábban több­ször is foglalkoztunk a té­mával. Legutóbb talán ak­kor, amikor a Földváry tér új forgalomirányító rend­szere elkészült,; többen is tettek javaslatot arra, hogy az ott lev'ő nyomógombos lámpát helyezzék át az Ár­pád-iskolához. A javaslatot senki sem utasította el — csak éppen nem történt semmi. Ennek köszönhető a közelmúltban érkezett és közreadott írás, majd az ehhez csatlakozó másik. Kollár György leve. le, amelyet alább közlünk. A Váci Hírlapban 1992. II. 25-én Bereznai László „Veszélyes hely” című cik­kével teljesen egyetértek. Ami mostanában ott törté­nik, azt már nehezen lehet elviselni. Az Árpád út 85 A számú házban lakom, a 2-es utat és az Árpád fejedelem iskolát a kb. 35 méteres Diák utca köti össze. A gye­rekek és az itt lakók szin­tén a „veszélyes hely” ál­datlan állapotában élünk. Hiába van kitéve a teher­kocsival behajtani tilos tábla, egyes vezetők (pl. tej- szállító, kenyérszállító, ce­mentes) behajtanak, sőt ki­felé levágva a Híradó út felől a kerülőt. Hozzáte­szem, hogy ez az utca, a Diák, egyirányú. Többször kértük közösen is, hogy zár­ják le az utcát, a váci pol­gármester úr a veszélyhely­zetre való tekintettel meg­tagadta. Most ismét kérem, kérjük, hogy a kis Diák ut­cát zárassa le, ha máshogy nem lehet, akkor beton vi­rágtartókkal, ami veszély esetén mozgatható. Kérjük a rendőrséget, amennyiben lehet, járjanak többet ezen a környéken. Olvasónk, levele nyomán megkérdeztük az illetékese­ket az utca lezárásának le­hetőségéről. Erre az út ke­zelőjének, vagyis a város önkormányzatának van jo­ga, ám az elhatározást mindenképpen egy forgalmi vizsgálatnak kell megelőz­nie (hogy az út lezárása mennyiben befolyásolja a környék közlekedését). A 2-es út forgalmi rend­jének felülvizsgálaia viszont már ősszel megtörtént, és a bizottság véleménye egyér­telmű volt: a forgalomirá­nyító lámpát az Árpád-isko­la védelmére itt kell el­helyezni. — A közúti igaz­gatóság a Földvárv téri ke­reszteződésnél levő régi ve­zérlőberendezést „tartalé­kolja” az Árpád úthoz, az önkormányzattal történt megállapodás alapján vi­szont a lámpák telepítési, illetve kivitelezési terveit a városnak kell elkészíttetnie, és beszereznie a berende­zést. Az önkormányzattal tör­tént egyeztetés alapján, en­nek az átkelőhelynek a ki­építése már bekerült a köz­úti igazgatóság terveibe, amely a kivitelezésben is hajlandó részt vállalni (amellett, hogy a legna­gyobb értéket jelentő vezér­lőberendezést felajánlja). (B.) GOBELINEK A MTESZ-BEN Egy másik Ferenczi A MTESZ-székház föld­szinti folyosóján Ferenczi Zsuzsa hat gobelinje látható. Nem igazi kiállítás, nem volt megnyitója, sőt pro­pagandája sem. De reklám­nak talán elég ennyi is: aki nem látja, sokat veszít... Persze korántsem állít­hatom, hogy Ferenczi Zsu­zsa munkái mérföldkövet jelenthetnek a gobelinmű­vészetben, hiszen a szak­emberek még abban sem értenek talán egyet, hogy a képző- vagy az iparművé­szethez sorolható-e a gobc- linkészítés. A bizonytalan­ság oka — ennél az ősi, már a régi egyiptomiak ál­tal is alkalmazott techniká­nál — lehet az is, hogy Ázsia nyugati és Európa ke­leti részén a népművészet­ben élt. Lehet az is, hogy stílusa, a XIII—XVII. szá­zad között, az egyes korok művészeti irányaihoz si­mult, vagy az, hogy a rene­szánsz, a barokk korában versenyre kelt a festészet­tel, ezért szőnyegstílusa csorbát szenvedett. Nálunk a modern gobelin úttörői, a gödöllői szőnyeg- szövő telep alkotói. Kőrös­fői Kriesch Aladár és Nagy Sándor voltak, egyéni stílu­sával pedig Ferenczy Noé­mi. Valószínűleg nekik is köszönhető, hogy a fali- kárpitok, bútorbevonatok után a gobelin helyet kér a képzőművészetben. F erenczi Zsuzsa, a MTESZ-székházban látható hat gobelin szűkszavú al­kotója, természetesen nem az iparművészet körébe so­rolja a gobelint. Vallja, hogy meg kell találni azt a stílust, formát, tartalmat, amely megfelel az anyag által diktáltaknak. Az itt kiállított gobelinek között is vannak figuratívak, non­figuratívak, expresszioniz- mushoz közel állók, s majdnem szecesszióssá sti­lizáltak. Amit az alkotóról tudha­tunk, igen kevés. Talán le­származottja, talán nem a hírneves Ferenczy mű­vészcsaládnak, maga sem tudja. Mindenesetre először rajzolni tanult, festett, érettségi után elvégezte a Képző- és Iparművészeti Gimnázium textilszakát. Néhány hete vagy hónapja még takarítónő volt, ma munkanélküli. Ha valami­ből pénzt tudott csinálni, az a selyemfestmény vagy a nemezékszer volt. A gobelin ugyanis, mint mondta, ma Magyarországon szinte el­adhatatlan ... ^ Persze nem azért, mert nem akadna, aki szívesen birtokolná, ám négyzetmé­terenkénti ára valahol a 60-80 ezer forint körül jár (és vélhetőleg ez nem a művészi alkotásnak, hanem a manuális munkának az ellenértéke). Ferenczi Zsu­zsa szerint is kezd „felfut­ni” a textil, s maga a gobe­lin is népszerű lenne — ha akadna fizetőképes keres­let. Ahogy mesélte, egy-egy faliképéhez negyven-ötven­féle fonalat használ, s hó­napokig dolgozik rajta. Ha pedig maga festené a fona­lakat — ahogy az „illik”, hiszen maga Jean Gobelin is fonalfestő volt valamikor a XV. században —, akkor még több időt és energiát kellene ráfordítania. És persze az lenne az igazi... Tavasszal, mint mondta, el is kezdi gyűjteni a növé­nyeket, hogy festékeket ké­szítsen belőlük. De mindaz, amit fentebb olvashatott az érdeklődő, mellékes. A lényeg a lát­vány. A hat gobelin és egy selyemfestmény a MTESZ- székház folyosóján ... Hörgő János VÁCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1992. MÁRCIUS 10., KEDD Mire elég a kétmilliárd? Felújítás és fejlesztés Az 1992. évi költségvetésről februárban alkotott rendele­tét az önkormányzat. Annak idején beszámoltunk a tes­tületi ülésről, majd — a múlt héten — foglalkoztunk az­zal, hogy a különböző bevételekből származó csaknem kétmilliárd forintból mennyit költ a város fenntartásra, működtetésre. Ami marad, abból lehet felújítani, fej­leszteni. Felújításra a költségveté­si összegnek mintegy két százaléka jut, vagyis nem éri el a negyvenmillió fo­rintot. Ha ebből levonjuk a kórház felújítási előirány­zatát, akkor még jobban „be kell osztani” a maradék pénzt. A feladatok között szere­pel egy bölcsőde és négy óvoda felújítása, amelyek­ben — egy kivételével — elsősorban a fűtési rend­szert kell korszerűsíteni. Öt iskola és egy kollégium is szerepe] a listán, háromnál tetőfelújítás a fő tétel, ket­tőnél szintén a fűtési gon­dokat kell megoldani. (A három legnagyobb tétel: a Sirály utcai óvoda fűtés- és konyhakorszerűsítése, a Ba­ba utcai bölcsőde fűtési rendszerének teljes felújí­tása, á konyha korszerűsíté­se és a Föídváry-iskola -te­tőszigetelésének teljes fel­újítása.) Az egészségügyi alapellá­tás felújítási szükséglete mintegy 4-és fél millió fo­rint. Á tervek között szere­pel a központi piac felújí­tási munkáinak előkészítése és a vásártér felújítása má­sodik ütemének megvalósí­tása. Felújításra szorul ma­A Göncöl Alapítvány programja Örökbe fogadják-e a Gombás patakot? A Gombás patak jövőjé­ről, állapotának javításáról, egészséges életének helyre- állításáról tart fórumot a Göncöl. Alapítvány Gaia munkacsoportja március 12- én, délután fél hatkor, a váci városházán. Fogadd örökbe a Gombás patakot! — szól felhívásuk, s ennek jegyében várnak mindenkit, aki valamit te­het a patak jövőjéért. Fel­hívásuk egyben program­juk is: figyelemmel kísér­ni, védeni a patak vízminő­ségét, megőrizni a vízgyűj­tőterület életközösségét, mi­nimálisra csökkenteni az emberi hatásokat (vagyis a patak szennyezését). Egy ökológiailag elfogad­ható élőhely megteremtése érdekében kérnek minden érintettet, hogy „fogadja örökbe” a patakot, s az örökbefogadók között sze­retnék ott látni a diákokat, tanárokat, a helyi hivatalok dolgozóit, a víz felhasz­nálóit. Szeretnék helyreállítani a patak • mentén kiszárított nádast, rétgazdálkodással egy „puffersávot” alakítani ki a patak partján, helyen­ként ligettel, létrehozni egy ülepítőtavat, s tulajdonba venni a torkolatnál levő ár­téri erdőt, kutatási, okta­tási célra. ga a városháza is: a beázá­sok miatt rendbe kell hoz­ni a tetőt, bizonyos belső felújításokat is el kell vé­gezni. Az önkormányzat adóssá­ga ez év elején több, mint 61 millió forint volt, ebből idén mintegy 12 milliót kell törleszteni, s ezt pedig a fejlesztésre szánt összeg­ből, kell fedezni. Ami a tényleges fejleszté­seket illeti : az alapellátás számára gép és műszerek beszerzése, a kórház kar­diológiai központjának ki­alakítása, egy új orvosi rendelő létrehozása mint­egy nyolcmillió forintot jelent. Emellett két nagy tétel is szerepelt a terve­zetben: az Árpád fejede­lem-iskola bővítése és a volt MHSZ-székház átala­kítása iskola céljára. Mint ismeretes, a testület — a módosító javaslatokat meg­vitatva — úgy döntött, hogy az iskola bővítésére szánt 30 millió forintot egyelőre tartalékolja, vi­szont megszavazta az MHSZ-épület átalakítására előirányzott 12 millió forin­tot. A fejlesztési kiadások kö­zött viszonylag kisebb ösz- szeget tesz ki az elektromos hálózat építése, korszerűsí­tése, lényegesen nagyobb összeg az útépítés és a kap­csolódó közművek építése. Több, mint 10 millió forint­ba kerül majd a Tabán, Mátyás, Csángó és Fényes utcák burkolása és a szennyvízelvezetés megol­dása, jelentős összeget visz el a Berkes utcai útépítés és a Damjanich utcai út- és csatornaépítés. —ó. —s. Verőce belterületén eladó 560 560 négs'szügöl ingatlan vagy nyugati autóra cserélhető, ér- télregye7,teté£sel. Telefonszám: 06-26-27-0-17. (100 134/1K) ________ Gy ermektelen Házaspár kétszo­bás, bútorozott, telefonos la­kást bérelne hosszabb távra, Vácott, a városközpontban, le­hetőleg a vasútállomás közelé­ben. Információt a sződligeti LIGET panzióba kérjük. Sződli- get, 2133. Telefonszám: 06-27-13­335. (99 794/2K)_______________ Ké t szoba, összkomfortban egy szoba, albérletbe kiadó: Vác, Radnóti utca 17, (Vezsenyl). — (99 752/2K)_______________________ Ha téves Opel Kadett Caraván 1,6 dízel, megiklmélt állapotban, 490 ezerért eladó. Vác. Szivár­vány utca 51 itto—n. 99 786/ 2K1 Bádogos-tetőfedő szakmunkást keresünk, évek óta jól működő vállalkozásunkba, budapesti munkahelyekre. Bejárás bizto­sított ! Bérezés: megegyezés szerint. Telefon: 06-27-52-113. — 17 óra után. hétköznapokon. — «99 781/2K)_______________________ El adó: Vác, Árpád út 21. szám alatti, főútvonalra néző. kor­szerűsített házrész, berendezett üzlethelyiséggel, telefonnál, te- íőtéii-akással. Garázs kialakit- ható. Ára: 1,8 millió forint. Te­lefonszám: 06-27-13-484. este: Vác. Rákóczi út 16. (100 119/1K) Terményakció! Kukorica, árpa, zab. napraforgó 750 fortnt/má- zsa. Borsó 1250 forint/mázsa. Korpa 450 forlnt/mázKá, kis té­telben kapható: Vác. Jázmin tér 3., telefonszám: 12-436. — (99 791/2K» Lapozgató A váci iparosok doyenje volt Ezzel a címmel emléke­zett meg az Iparos Újság, az IPOSZ lapja, Szelényi Pálról, a kilencvenhét éves korában elhunyt váci kötél­gyártó mesterről. Életútját méltatva olvas­hattuk, hogy a váci iparo­sok családjának megbecsült tagja a múlt század végén született, és nagyon szeret­te volna megélni a XX. század végét is. A Szenthá­romság térén’ élt' és dolgo­zott fél évszázadon át, majd a strandfürdő építése miatt .átköltözött a Kápta­lan utcába. Még nyolcvanéves kora után. is folytatta a „hátra­felé haladók” ősi mestersé­gét. Az első világháború­ban katonáskodott, sokat és szívesen beszélt élményei­ről. Ha munka közben megpihent,elővette kézihar­monikáját és katonadalo­kat, magyar nótákat játszott vendégeinek. Az Iparos Újság azzal fe­jezte be megemlékezését, hogy Szelényi Pált mély részvéttel kísérték utolsó útjára a vác-alsóvárosi te­metőben. (Papp) VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányí László krt. IS. O A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. 6 Munkatársak: Duóás Zol­tán és Halász Krzsébet. 6 Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. 0 Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 0 Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt 9-töl 11-ig» vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-tő! 17 óráig. ^Ma 11

Next

/
Thumbnails
Contents