Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

Hiányzik a gazdák haszna Mélyponton lévő állattenyésztés Sorsfordító változások idején mindenki a jövőt kémleli, amit embernek nem adatott meg előre lát­ni. Itt van most a kárpót­lás nagy vihart kavart ügye. Sok-sok család tanakodik, mitévő legyen, hagyó« ala­pozza meg a holnapját. Akiknek földre van jussuk, mit kezdhetnek vele leg­eredményesebben? Ma még nehéz eldönteni a nyitott kérdéseket. NEC YSONKAS HÍZOK Az állattenyésztés jelen­legi helyzete nem ígéri a magángazdálkodás gyors si­kerét. Erről győződtünk meg Csemőben ár. Tóth Sándor állatorvossal, egy­ben a község alpolgármes­terével folytatott beszélgeté­sünk során. A nagy tapasz­talata szakember elmondta, hogy az állatállomány jelen­tős csökkenése nem állt meg az idén sem, bár vala­melyest emelkedik a jószá­gok piaci ára. A csekély kí­nálathoz képest nő a keres- ■ let. A faluban az egyéni te- héfttartók körében 1989-ig ; volt stabil állomány, azóta vagy húsz százalékkal csök­kent. A sertések száma negyven-negyvenöt száza­lékkal kevesebb. Az anya­kocák felét levágták. Azok az állattartók sorra leálltak, akik évente negyven-ötven vagy akár pár száz darab sertést hizlaltak. A magas tápárak mellett ma sem nyereséges. a sertéstartás. Ezért az ólak, etetők ki­használatlanok. Lévén Csemő polgármes­tere mezőgazdasági szakem­ber, Molnár János már ta­valy kezdeményezte a fajta­váltást, hogy a nyugati igé­nyeknek jobban megfelelő állatokat vegyenek tenyész­tésbe. Pietrain fajtájú, úgy­nevezett négysonkás hússer­tés tenyészkanjait szerezték be. Ha az állattartók meg­A Városgazda Rt Cegléd pályázatot hirdet munkakör betöltésér A munkakör április 1 -jétöl betölthető. Feltételek: minimum ötévi szakmai szakirányú képesítés és gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint A pályázatokat március 20-áig lehet benyújtani az rt.-hez, cim: Cegléd, Alszegi út 7. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. O A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc, (ft Munkatárs: Tamasi Tamás. # posta­cím : Cegléd. Pf 19. 27(U. Te­lefax és telefon: (20) U-400. O Telex: 22-ßSS». # Hirde­tő, s fel vet el • Hírlapkiadó Vál­lalat Közömségszolgálata, Cegléd. Teleld u. .10.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon. (20) 10-763. kedvelik, akkor szükség sze­rint többet is vásárolhat­nak. A tőlük származó el­ső hízók már vágásra éret­tek, a gazdák kíváncsian várják az eredményt. A tejelő tehénállomány körül sincs minden rend­ben. Sok a gyenge minősé­gű tej, alacsony a felvásár­lási ár. A kisember köny- nyen belebukhat, mert ke­vés a haszna. Másfajta tar­tástechnológia kellene, kel­lő felszereltség, nagyobb hi­giénia. A szarvasmarhánál viszont 2,5—3 év a fajtavál­tás ideje, addig a gazdának csak költsége van rá. A juhállomány magántu­lajdonban van. Működik néhány juhász. A gyapjúát­vétel rendkívül alacsony árakkal, nehézkesen megy. Most főleg a pecsenyebá­rányban bíznak, mert arra van vevő. Évenkénti bá- rányoztatással megtalálják a számításukat. A baromfi- tenyésztés mélyponton van. Van, ahol gombát telepítet­tek a tyúkházba. INKÁBB HOBBI, MINT ÜZLET Lajosmizsén nemrég fel­épült egy korszerű nyúlfel- dolgozó üzem. Közelsége a csemőiekben is némi érdek­lődést keltett. Sok háznál tartanak néhány anyanyu- lat. de ez a szaporulat még nem komoly mennyiség. Ez inkább hobbi, mint üzlet, jövedelemkiegészítés. He­tenként általában kétszáz darabot adnak le. Megfelelő erőgépek híján a kisebb földterületek mű­veléséhez igaerő is kellene. A lóállomány Csemőben még ma is kedvezőbb, mint a környező térségben. Talán hetven-hetvenöt darab po- roszkál a dülőutakon. A ta- nyavilágban tápot, alom- szalmát, egyebet szállítanak vele. A homokos vidéken a gumis kocsik alkalmas jár­művek. Sajnos az a legna­gyobb baj, hogy jellegtelen, vegyes a lóállomány. Hiá­nyoznak a megfelelő fedező­mének. A lótenyésztés eset­leges. Az állomány gyarapo­dása így nem az elvárható minőségi követelmények fi­gyelembevételével történik. BÉNÍTÓ' KÖRÜLMÉNYEK Ezek a tények tehetők a mérleg egyik serpenyőjébe, a másikba viszont a mér­hetetlen állatszeretet. Ez tartja a lelket a csemöi pa­rasztemberekben. A haszon­szempontok már nem ját­szanak szerepet, csak hogy legyen állat a tanya körül. Ebben az évben a jószág­állomány létszámában és minőségében nem várható figyelemre méltó fellendü­lés — vélekedett az állator­vos. Ezen a helyzeten vi­szont minél előbb hatékony intézkedésekkel változtatni kell. Aggodalomra adhat okot a belső piac kiegyensú­lyozott és egyenletes ellátá­sa. Az új gazdák még nem, a termelőszövetkezetek már nem képesek erre. Nem az ambíció hiányzik az embe­rekből, hanem a kedvezőt­len körülmények hatnak bénítóan — hallottuk dr. Tóth Sándortól. (tamasi) Művelődési központ Gálaműsor Március 14-én, szombaton 17 órakor a Kossuth Műve­lődési Központ színházter­mében az általános és kö­zépiskolásak március 15-i gálaműsorát rendezik meg. A kamarateremben 20.30- kor az Art Éria együttes ad koncertet. Mozi A Szabadság ^filmszínház­ban március 10-én, kedden: Meghalsz újra (amerikai film). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. CÉGŰD! xJtírla XXXVI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1992. MÁRCIUS 10., KEDD SOK KOLLÉGA ALÓL KICSÚSZOTT A TALAJ Minket nem sajnálni, irigyelni kell Pénteken és szombaton a Magyar Szellemi Védegylet és a ceglédi önkormányzat közös rendezésében a Hortobá­gyi Akadémia második tanácskozását tartotta a város­háza dísztermében. A magyar közoktatás helyzete és a törvénytervezet vitája volt a téma. A rangos eseményt — amelyen a házigazda, Mácz István polgármester mellett részt vett dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő — dr. Kálmán Attila művelődési államtitkár csaknem kétórás előadása zárta. Kálmán Attila először egyebek mellett szólt arról, hogy az elmúlt negyvenöt év összmérlege egyértel­műen negatív. De el kell ismerni néhány pozitívumot is: kiépült a nyolcosztályos általános iskola, sok — de nem elég — iskola készült; a tizennégy éves gyerekek — az 1980-as évek elején végzett felmérések szerint — a japánókkal felváltva fizikából, biológiából világ­elsők, míg matematikából, kémiából, ének-zenéből át­lag felettiek voltak. KÉPESÍTÉS NÉLKÜL A negatívumok: minde­nekelőtt a sokféle „oktatási reform” — ezek inkább fe­lülről végrehajtott tan terv­változtatási rendeletek, gyö­nyörű célokkal, szerény megvalósításokkal —; hát­térbe szorult az egyház és a család segítő szerepe; so­kat romlott a pedagóguspá­lya presztízse (elég sok ké­pesítés nélküli állt munká­ba) ; a tudás és az erkölcsi értékek nem kaptak meg­felelő hangsúlyt, ezzel a ta­nulás motivációja csökkent; ezer iskolának nincs torna­terme; az idegen nyelvek oktatása szinte katasztrofá­lis volt, a tankönyvek jó­részt elavultak; a tankötele­zettség ellenére a diákok huszonnyolc százaléka nem Olvadáskor y-'ríi Bubelényi Zsanett kerámiáit és Bubelényi László festményeit mutatta be a ceglédi helyőrségi klub. A Cegléden élő házaspár munkáiból most Bubelényi László Olvadás­kor című munkáját közöljük (Apáti-Tóth Sándor reprodukciója) tanult tizenhat éves koráig; a honi ifjúság több mint egyharmada minden képe­sítés nélkül került ki az életbe. Az államtitkár a továb­biakban rámutatott arra, tudomásul kell venni, hogy a szándékaik és a lehető­ségeik elváltak egymástól. A lényeg: a gazdaságtól nem lehet függetleníteni az oktatást. Nincs honnan el­venni pénzt. Mert forrás­hiánya van az országnak. Jelenleg mégis a lehetősé­gekhez képest a legtöbbet — a költségvetés 13,4 száza­lékát — a közoktatás kapja. Ez valamivel több, mint az elmúlt években, ám nem elég a tényleges feladatok­ra. Egyéb anyagi helyzet kapcsán Kálmán Attila el­mondotta, minisztériuma komoly munkát végez, s ennek van is eredménye. A legégetőbb probléma meg­oldására — a túl kis fizeté­sek kiegyenlítésére — öt­százhetven-, az orosztanárok átképzésének növelésére öt­ven-. az intenzív továbbkép­zésiben eredményesen sze­replők fizetéskiegészítésére harmincnégymilliót kap­tak. Az államtitkár előadásá­ban legtöbb időt szentelt a közoktatási törvénytervezet­nek. Nem titkolta, két évvel ezelőtt még nem gondolt volna ennek a megalkotá­sára. Ugyanis az 1985-ös törvény néhány paragrafu­sának megváltoztatásával el lehetett volna boldogul­ni két-három évig, miköz­ben felkészülnek a követke­zőre. Most már az új tör­vényt semmiképpen sémi le­het halogatni. Az kell. A Gazsó-féle koncepció ismer­tetése után a politikus az­zal folytatta, a minisztérium megbízott négy, nem közis­mert személyt — alkalman­ként tizenöt-húsz szakértő is közreműködött — az el­képzelések kidolgozásával. ÍRTÁK A LEVELEKET Figyelembe vették az európai modelleket és a magyar hagyományokat, s persze a Gazsó-tervezetet sem dobták ki. Ezek alapján született meg a novemberi változat. Sok volt a hiba. Siettek, úgy látszott, hogy a kormány decemberi ülé­sén tárgyalni kívánja a ter­vezetet. Másrészt azért, mert a törvény pár részle­tét kicsempészték a minisz­tériumból. Hiába, az intéz­ménybe — ahol négyszázöt­venen dolgoznak —, a tár­ca' vezetése csupán ötven személyt vitt, a többi mun­katársat örökölték (persze, közöttük is vannak kiváló, értelmes, tisztességes embe­rek). Végül is, mielőtt a kollégák kézbe vehették a tervezetet, megindult ellene — a tévében már előbb — egy óriási sajtókampány. Ez a pedagógusokat megzavar­ta. Nem olvasták a leendő törvényt, csak a szitkozódá- sokat. írták a leveleket, til­takozásokat. Nem a tör­vénnyel, egy fantomképpel hadakoztak. Az államtitkár rátért a tervezet lényeges új voná­saira. Mindenekelőtt a tan­kötelezettség kiterjesztésé­re: öttől tizenhat éves ko­rig. Eszerint ötéves kortól kötelező óvodába járni — helyesebb, ha már ekkor is­merkedik meg a gyerek az önállósággal, az egymáshoz való alkalmazkodással, a csoportos munkával —, csak óvónő vezetheti a foglalko­zásokat. Az ipari tanulók ti­zennegyedik évüktől fizikai munkát végeznek — ezzel megszegjük az ENSZ hatá­rozatát —, s nem helyes, hogy már ilyen idős fejjel kell pályát választaniuk. Szeretnék növelni az érett­ségiző fiatalok számát. ÁTMENETI ÉVEK A gimnázium és a szafc- középiskola mellett egy „operettesített” középiskolát hoznának még létre. Ami nem adna érettségit, a ké­pességekhez igazodna. Min­den tantárgy könnyített változatát tanulnák. Ezt követően Kálmán At­tila beszélt arról, hogy sze­retnék a pedagóguspálya rangját emelni. Ezért úgy tervezik, hogy a középfokú végzettségűek külön mi­niszteri rendelettel dolgoz­hatnának majd. A tanköny­vek kapcsán kifejtette: a Tankönyvkiadó Vállalat kö­vetelései szinte teljesíthe­tetlenek. Tervezik, hagy bármely kiadó adhasson ki tankönyvet. Az államtitkár szólt a vizsgarendszerről, a pedagó­gusok továbbképzéséről, terheléséről — órák számá­nak újragondolása —, a TOK (Területi Oktatási Központ) leendő feladatai­ról. a nemzeti alaptanterv­ről, nemzetiségi oktatásról, egyházi iskolákról, hitokta­tásról, bérekről, szakszerve­zetekről, egyetemekről. Kálmán Attila — miután a jelenlevők néhány kérdé­sére válaszolt — ekként zár­ta előadását: — Az átmene­ti években sok kolléga alól kicsúszott a talaj. ' Anyagi gondjaink, munkahelyi fe­szültségeink vannak, nem vagyunk megbecsülve. Egyet ne felejtsenek el: a világ legértékesebbjével, az emberi lélekkel és értelem­mel foglalkozunk — a leg­fogékonyabb korban. Éppen ezért minket nem sajnálni, irigyelni kell. F. F.

Next

/
Thumbnails
Contents