Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

Az államfő találkozója külföldi diákokkal ' Szégyenletesek és elíté­lendőéi: azok az attrocitá- sok, amelyeket egyes szél­sőséges csoportok követnek el a Magyarországon tanu­ló külföldi diákok ellen — hangoztatta Göncz Árpád. A köztársasági elnök a Martin Luther King Egye­sület kezdeményezésére hétfőn a Parlamentben ta­lálkozott a honi oktatási intézmények külföldi hall­gatóinak képviselőivel. A külföldi diákok szószó­lói elpanaszolták a magyar államfőnek, hogy megkese­rítik életüket a bőrfejű ban­dák mind gyakoribb táma­dásai. A köztársasági elnök támogatását kérték ahhoz, hogy biztosítsák számukra a sikeres tanulmányokhoz elengedhetetlen nyugodt Jeltételeket. Az államfő az egész ma­gyar nép nevében bocsá­natot kért a zömében arab és afrikai diákokat ért, mint fogalmazott: mélysé­gesen sérelmes inzultusok miatt. Az erőszakos megnyilvá­nulások történeti hátterét boncolgatva Göncz Árpád a fejlődő országok polgárai szamara ismerősen csengő párhuzamot vont. Emlé­keztetett arra, hogy Ma­gyarországon éppen most ért véget a gyarmatosítás hosszú korszaka, s a múlt feldolgozása egyfajta sok­kal jár együtt. Az idegengyűlölet bármi­féle megnyilvánulását visz- szautasítva Göncz Árpád kölcsönös toleranciára szó­lított fel, hangoztatva: csak akkor válhatunk nagykorú­vá, ha közfelfogásunkban természetes lesz a türelem. Ehhez viszont már az óvo­dai neveléssel meg kell kezdeni az egymás iránti megértés oktatását. Hasonló gondolatokat fo­galmazott meg a. találkozó egyik kezdeményezője, Né­meth. Géza is. A református lelkész a zsidó, keresztény, muzulmán három nagy vi­lágvallás képviselőinek párbeszédét, béketeremtő misszióját szorgalmazta. Támogatást, védelmet ígértek a külhoni diákok­nak a rendőrség jelenlévő magas rangú vezetői is. Kin cs tár jegyek Mától változó kamattal Ma, március 10-én for­galomba kerül az új vál­tozó kamatozású kincstár- jegy. A hírt Bősze Zoltán, Bős—Nagymaros Két út járható (Folytatás az 1. oldalról.) Katona Tamás, a Külügy­minisztérium politikai ál­lamtitkára Bős—Nagymaros külpolitikai és biztonságpo­litikai vonatkozásaira hív­ta fel a figyelmet, és hang­súlyozta: e kérdésben a végső döntést a parlament hozza majd meg. A továb­biakban rámutatott: az egyoldalú szerződésbontás nem biztos, hogy célra ve­zető lenne, a magyar kor­mány nem akarja elmérge­síteni a magyar—szlovák viszonyt. Elvtelen kompro­misszumokhoz ez a szándék nem vezethet, de a közös megegyezés útját keresni kell. Ugyanakkor kijelen­tette: a C-variáns teljes ki­építése a tárgyalásokat le­hetetlenné teszi. Egy kér­désre válaszolva kifejtette: a dunacsunyi munkálatok­ban való külföldi részvételt a magyar kormány elítéli, de nincsenek illúziói a te­kintetben, hogy ennek nyomán az olasz és osztrák kivitelezők levonulnak-e a területről. Keresztes K. Sándor egy kérdésre válaszolva el­mondta: tudomása van ar­ról, hogy a Duna Kör levál­tását követeli. Hozzátette: egy politikus mindig szá­míthat. arra, hogy különbö­ző oldalról lemondásra szó­lítják fel. Ez azt bizonyítja, hogy Bős—Nagymaros el­sősorban még mindig poli­tikai kérdés. a PM osztályvezetője erő­sítette meg hétfőn, és el­mondta, hogy a Pénzügy­minisztérium megbízottja­ként a Budapest Értékpa­pír és Befektetési Rt. hoz­za forgalomba a változó kamatozású. kincstárjegyet a forgalmazásban részt ve­vő értékpapírcégeken ke­resztül. Keddtől a Magyar Nemzeti Bank, a Budapest Bank, a Magyar Hitel •Bank-'és a Magyar Külke­reskedelmi Bank teljes há- jlőzata, valamint a Talen­tum bróker cég kezdi meg a forgalmazást. Az OTP két-három napon . belül kapcsolódik be az értéke­sítésbe. Az új kibocsátású értékpapírok konstrukciója változatlan, míg kamatfel­tételei a következők sze­rint módosulnak: a 31. naptól a 90. napig évi 23 százalék; a 91. naptól a 180. napig évi 30 százalék: a 181. naptól a 270. napig évi 31 százalék; a 271. naptól a 364. napig évi 32 százalék; a 3G5. napon 33 százalék. BEKET MZ ANYAMÉHBEN Egyszer fel kell vállalni (Folytatás az 1. oldalról.) abortusz egyaránt káros az anyára és a magzatra. És nemcsak az elpusztított magzatra, hanem arra is, amelyik később fogamzik. Egyesületünk létrejöttét az a sajnálatos felismerés hívta éleire, hogy 35 éven keresztül a népességhez Vi­szonyítva Magyarox-szágon történt a legtöbb abortusz a világon. Közel ötmillióról tudunk, ami napi 350 esetét feltételez. Iszonyúan sok ez egy 10 milliós nemzetnél. . Az egyesület viszonylag kis létszámú, összetétele homogén, csak orvosok és jogászók alkotják. Fennál­lásunk óta ért bennünket néhány vád is, egyesek azt hangoztatták, hogy a kor­mány népességi politikájá­nak egyik szócsöve va­gyunk, s mint olyan, anya­gi támogatást is élvezünk. Ez nem igaz. Semmilyen hi­vatalos kapcsolatunk nincs a kormánnyal, sem onnan, sem más magyarországi szervezettől nem kaptunk pénzt. Külföldről viszont igen, film, könyv és egyéb szemléltetőeszköz formá­jában. ® Tapasztalatból tudom, nem túl hálás misszió ma­napság a népességnövelés mellett kiállni. — Mi elsősorban nem de­mográfiai elveket hirde­tünk és nem az abortusz teljes felszámolását sürget­jük. A terhességmegszakí­tás és a terhességmegelőzés két külön fogalom. Sajnos ez az utóbbi négy évtized­ben összemosódott. Mi sem áll tőlünk messzibb, mint egy munkanélküli-segélyből élő házaspárt arra ösztönöz­ni, hogy létbizonytalansá­gukat egy újabb gyérekkel növeljék. Mi árrá kívánjuk a figyelmet ráterelni, ho­gyant lehet megelőzni a nemkívánatos terhességet, s az ezzel járó abortuszt. Túl ezen, szerintünk is van­nak határesetek, amikor a terhességmegszakítás indo­kolt. Ha a terhesség ve­szélyt jelent az anya életé­re és egészségére, ha a ter­hesség bűncselekmény, kö­vetkezménye, vagy ha a magzatnál olyan káros ge­netikai elváltozások észlel­hetők, melyek alkalmatlan­ná teszik az életre. Ezek a kritériumok megfelelnek az általános nyugat-európai normáknak, ezeket szeret­nénk általánosítani nálunk is. Szeretném leszögezni, egyesületünk a terhességet komplex kérdésként kezeli, tevékenységünk nem csu­pán az abort uszellenesség- ben merül ki. Foglalkozunk a terhességmegelőzési pro­pagandával-, valamint ku­tatjuk, keressük azokat a lehetőségeket, amivel jobbí­tani- lehet a gyermeknevelés szociális körülményeit. Q A Pacem in Utero el­sőként fordult az Alkot­mánybírósághoz, kérve, hogy állapítsák meg a hatá­lyos abortuszrendeletek al­kotmányellenességét. E ké­résnek az Alkotmánybíró­ság eleget is tett, és 1991.1 december 17-én kimondta a rendeletek alkotmányelle­nességét, valamint kérte a parlamentet, hogy 1992 vé­géig alkosson új abortusz­törvényt. A jelen gazdasági A T. HÁZ HÉTFŐI NAPJA Történeti tényfeltáró bizottság lát munkához Az Országgyűlés hozzon létre történelmi tényfeltáró bizottságot az 1944. decem­ber 21. és 1989. október 23. közötti időszak folyamatai­nak, történéseinek és té- nyeinek feltárására, vala­mint feldolgozására — ja­vasolta Göncz Árpád köz- társasági elnök hétfőn dél­után az Országgyűlés ple­náris ülésén, a napirend szerinti munka megkezdése előtt. Az indítványt azért tette, mert az Alkotmány- bíróság alkotmányellenes­nek minősítette az úgyneve­zett Zétényi—Takács-féle törvényt, a büntetőjogi fe- lelösségrevonás hiánya azonban nem akadályoz­hatja meg az igazság alkot­mányos keretek közötti fel­tárását, A bizottság össze­foglaló jelentést készítene az elmúlt négy és fél évti­zedről, konkrétan megne­vezve az alkotmányosságot és a törvényeket sértő dön­téseket, az ezekért felelős személyeket. Az MDF frakcióvezetője, Kónya Imre üdvözölte Göncz Árpád kezdeménye­zését. egyidejűleg emlékez­tetett arra, hogy a kormány 1990-ben indítványozta ha­sonló bizottság felállítását. Az immár államfői javas­latra létrehozandó testület feltárhatja az elmúlt évti­zedek politikái eseményeit, és megállapíthatja a dön­téshozók felelősségét. Az elkövetésükkor is bűncse­lekménynek minősülő tet­tekről bíráság előtt kell az elkövetőknek számot adni — mondta Kónya Tmrc. Az Alkotmánybíróságtól félti az Országgyűlés tekin­télyét a szintén napirend előtt szót kapott Dénes Já­nos független képviselő. Dénes Jánossal és a felszó­lalást tapssal üdvözlő kor­mánypárti képviselőkkel szállt vitába a Fidesz frakcióvezetője, Orbán Vik­tor, hangsúlyozva, hogy az Alkotmánybíróság a törvé­nyesség talaján áll. Az Országgyűlés hétfői munkanapján Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előter­helyzetben, egy választási ciklus közepén, nem túl há­lás feladat egy ilyen ügy felvállalása. Sem a kor­mánynak, sem a parlament- nelt. , — Negyven éven keresz­tül halogattuk ennek a kér­désnek a rendezését. Vala­hányszor terítékre került, mindig azt mondták, most nem alkalmas az idő. A kormánynak és a parla­mentnek az a dolga, hogy teljesítsen olyan nem hálás feladatokat is, melyek nem mindenki tetszését nyerik el. Viszont a megoldásuk elkerülhetetlen. Mert tűrhe­tetlen állapot, hogy egyedül Magyarországon három szü­letésre két abortusz esik. Valakinek végre vállalni kell ennek a kérdésnek is a rendezését. Az Alkotmány- bíróság most kész helyzetet teremtett. Ugyanis bármi­lyen hihetetlen, a büntető törvénykönyv alapján ná­lunk mindvégig teljes abor­tusztilalom volt, csak az alkotmányellenes igazgatá­si rendeletek tették lehető­vé az ötmilliós „kivételt". Mivel ezek a jogszabályok hatályukat vesztették, ha a parlament nem alkot új tör­vényt, akkor a büntető- törvénykönyv alapján auto­matikusan életbe lép a tel­jes tilalom. Maiula Gy. Oszkár jesztette a kormány útalap­ról szóló törvényjavaslatát. A miniszter indoklásában kifejtette: a magyarországi közúthálózat fejlesztése sajnálatos módon nem tar­tott lépést a motorizáció fejlődésével. Az elmaradott úthálózat mára jelentős gátjává vált a gazdaság és a turizmus fellendülésének, ami miatt évente több mil­liárd forintos bevételtől esik el az állam. A miniszter elmondta to­vábbá: az útalap jelenlegi feltételrendszerének meg­változtatása mellett szól az is, hogy működéséhez ga­ranciák kellenek. A ma ér­vényben lévő, többször módosított minisztertanácsi rendelet helyett a jogi és pénzügyi feltételek törvé­nyi megfogalmazása szük­séges. A törvényjavaslat az útalap legfontosabb forrá­saként az üzemanyag-érté- kesitést, a gépjárműadók s kisebb részben a különféle bírságokat és pótdíjakat je­löli meg. Az eddigi gyakor­lattal ellentétben viszont újdonság, hogy az útalap bevételeinek egy részét az önkormányzati utak fej­lesztésére fordítják. A T. Ház hétfőn délután megkezdte a foglalkoztatá­si törvény módosításáról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. A törvény- javaslat célja, hogy mind­azok számára lehetővé vál­jon a végkielégítés és a munkanélküli-járadék pár­huzamos fizetése, akiknek 1991. december 29-e előtt mondtak fel. A tervezetet az illetékes bizottságok tá­mogatták. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége szerdai ülésén foglalkozik azokkal a nyilatkozatokkal, amelye­ket a párt parlamenti kép­viselője, Balogh Gábor az elmúlt napokban' a sajtó­ban tett — mondta el az MTI kérdésére Füzessy Ti­bor, a párt parlamenti cso­Mintegy 13 milliárd fo­rintos veszteség várható a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben az előzetes mérlegadatok szerint — mondta Horváth Gábor, a MOSZ megbízott főtitkára a tsz-ek tavalyi teljesítmé­nyét értékelve. összesen 750-800 termelő- szövetkezet lesz vesztesé­ges, míg a MOSZ előzetes felmérése alapján „csak" 500-ra — a tsz-ek felére — számítottak. A megbízott főtitkár szerint a helyzet katasztrofálisnak minősít­hető: az ágazat vagyonará- nyos jövedelmezősége csu­pán 5 százalékos. A legnagyobb gondot azonban az okozza, hogy az elhatározott intézkedések máris elavultak, hiszen a A törvényjavaslatot a T. Ház határozatképtelensége miatt nem tudták részletes vitára bocsátani. Ezt követően az üzem­anyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló tör­vényjavaslat részletes vitá­jára került sor. A büntető jogszabályok módosítását célzó törvény­javaslat megtárgyalásával folytatta munkáját az Or­szággyűlés. Felszólaló ugyan a részletes vitában nem akadt, ám Szigethy István (SZDSZ) időközben benyújtott módosító indít­ványára való tekintettel a vitát csak kedden .zárja le S: határozatot is várhatóan akkor hoz a Ház. A fegyverkereskedelmi törvény megalkotásáról szóló országgyűlési határo­zati javaslat vitájára tért rá ezután a plénum. Mécs Imre és Nagy András sza­bad demokrata képviselők — mindössze egymondatos — indítványukban azt kez­deményezték, hogy a kor­mány belátható időn beiül terjessze az Országgyűlés elé a fegyverkereskedelmet szabályozó magas szintű jogszabályt. A javaslat, úgy tűnik, egyetértésre ta­lált: ahhoz ugyanis egyet­len módosító indítvány sem érkezett. Baross Péter belügyminiszter a kor­mány nevében nyilatkozva szintén helyeselte a hatá­rozattervezet célját. Mi­után több hozzászóló nem volt, az elnöklő Szűrös Mátyás a vitát lezárta. Szavazni azonban — ha­tározatképtelenség miatt — csak a keddi ülésnapon portjának vezetője. Balogh Gábornak a párt irányza­tait, múltját és a kormány­koalíció létrejöttét elemző kijelentései a KDNP hétfői frakcióülésén is heves vitát váltottak ki, azokat több kereszténydemokrata kép­viselő sértőnek tartotta. tényleges helyzet sokkal rosszabb a vártnál. A föld termőképessége potenciálisan lecsökkent az elmúlt évekhez képest, az állatállomány száma pedig minden fajnál jelentősen visszaesett. A szakember szerint a tsz-ek helyzeté­nél nem jobb sem az állami szektor, sem a gazdasági társaságok, sem a mezőgaz­dasági kistermelők helyzete. Súlyosbítja e tényeket, hogy az alapvető törvények ké­sőn születtek meg, illetve — például a földtörvényen — még mindig vajúdnak a törvényalkotók. fog a Ház. KDNP Bnlogh-iígy lesz? A MOSZ véleménye KATASZTROFÁLIS HELYZETBEN VAN A MEZŐGAZDASÁG

Next

/
Thumbnails
Contents