Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

Viharos, drámai ülés Döntésképtelenség NAGYKŐRÖSI XXXVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1992. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ A vízzé! mindig csak baj van? Kölcsönből fúrattak A nagykőrösi városvczs- tést 1921 óta foglalkoztatta egy új artézi kút fúrása, melyhez strandfürdő is épült volna. ]>e nem volt rá pénz, így ennek a gondola­ta is abbamaradt egy idő­re. Akkor merült fel újra a terv, amikor a város az olcsó Speier-kölcsönt kapta. A kapott hitelt a város oko­san használta föl. Elsőként a városháza mö­götti gazdasági udvart szá­molta föl. A tűzoltóságot, a rendőrséget, a város istál­lóját, melyben a rendőrség, e vár *s lovai voltak, melyek a város fogatait, a tűzoltó­ság szerkocsijait, az utcát öntöző kocsit vontató lova­kat tartották, a Tömöri ut­cában épült városmajor épülete melletti istállóba helyezték. OLAJ IS A város a Speier-kölcsön- böl a Szolnoki út és az En­csi utca összeszögelésénél az akkori Horváth-kocsma előtt fúratta meg az új ár- tézi kutat. A kutat 600 mé­ter mélyre tervezték, a fú­rási munkát Lapp Henrik budapesti kútfúró cég vál­lalta, és 1926. szeptember 16-án a munkálatokat meg is kezdte. Az említett helyen magas íatomyot építtetett, mely­nek a tetején faházszerű építmény volt. Ebben he­lyezték el a csigarendszert, mely a vascsöveket emelte, eresztette a mélybe, miután a már lenti csőhöz csava­rozták a következőt. A cső­ben maradt földet fúrással és mosással távolították el. Egy nagyméretű cséplőgép- meghajtó kazán hozta a csi­Csülörlökön: Fórum lapunkról Március 12-én, csü­törtökön, délután 5 óra­kor, lapunk, a Pest Megyei Hírlap fórumot rendez, amelyen részt vesz dr. Tallós Emil fő- szerkesztő s Győri András főszerkesztő-he­lyettes is. A színhely az Arany János Művelődési Köz­pont emeleti tanácster­me. Várjuk érdeklődő olvasóinkat! álifit gazda Tavaszra várva kisker­tekben — ez a címe dr. Bálint György előadásá­nak, amelyet a Szabó Ká­roly Városi Könyvtár már­cius 9-én, hétfőn, 17 óra 30-kor rendez meg, a me­zőgazdasági könyvhónap nyitányaként. Érdemes fi­gyelni a helyszínre: az elő­adást a várható érdeklő­désre tekintettel az Arany János Művelődési Központ 26. számű termében tart­ják. garendszert működésbe. A kútfúró torony 50 méter le­hetett, mert messze a város fölé emelkedett. A munká­latnak sok nézője volt, fő­leg gyerekek. Egy alkalommal én is el­mentem megnézni. Csodál­kozva láttam, hogy a bő és hosszú vascsöveket milyen könnyedén emeli a gép a helyére. A kútmélység 660 méter mélyre vonatkozott, vizet 535-556 méter mélyen találtak, azt is keveset, mert csak percenként 100 litert és 30 fokosat. A város a továbbfúrás mellett döntött. Amikor elérték a 600 méter mély­séget, már nem találtak vizet, csak homokot. Ez­után szaktanácsot kértek, hogy érdemes-e továbbfú- ratni. Felmerült a titko3 gondolat, hogy hátha olaj­ra akadnak, mert a geoló­gusok megállapították, hogy az Alföldünk egykori bel­tenger feltöltődése fofytán keletkezett. A fúrócsőben csigahéjak törmelékéből származó homok volt. A vá­ros polgármestere megkér­dezte Pálffy Móric főgeoló­gust és Szentpéicri Zsig- mond geológust, hogy le­hetséges-e ilyen mélység­ben olaj. Az volt a véle­ményük, hogy igen. Pávai Vájná Ferenc főbányata- nácsnokkal 1927-ben Kecs­kemétről kiindulva a mű- út mellett Nagykőrös irá­nyában kutatásokat vé­geztettek. Megállapítottá, hogy Kecskeméttől északra 8-10 kilométerre vannak olyan helyek, ahol földgáz és meleg víz található. AMERIKÁBA? Pávai Vájná mérései jók voltak, mert az 1950-es évek­ben végeztetett mélyfúrá­sok, melyeket a várostól délre végeztek, forró vizet, földgázt és olajat is ered­ményeztek, de nem 600 mé­terre, hanem 2000 méterre vagy annál is mélyebben. Ha már kutat fúrtak, hát abból vizet is kellett nyer­ni, így felszedték a csöve­ket 540 méterig, és innen percenként 100 liter 30 fo­kos nem felszökő vizet kap­tak, melyet rángatós szi­vattyús berendezéssel lehe­tett felszínre hozni. A fúrótornyot 1927 októ­berében bontották le. és a kútfúró vállalat elment Nagykőrösről. Azóta 65 esz­tendő telt el, de nemrégen hallgattam egy öreg mun­kásember visszaemlékezését a kútfúrásról. Ott dolgozott, és az volt jó benne, hogy ők dolgoztak is, meg a kocs­mába ki-be jártak, itták a pálinkát, a bort és a sört, attól függően, hogy meleg volt-e vagy hideg. várakozás VOlT Mivel esztendőt elért a kútfúrás, már azt gondol­ták, hogy a fúrás nem egye­nesen megy lefelé, hanem a cső vége ferdén ment, sőt azt várták, hogy vissza ki­jön a földből. A helyi új­ságban olyan cikk is meg­jelent, hogy azért fúratta Dezső Kázmér polgármester ilyen mélyre ezt a kutat, mert ezen keresztül akart Amerikába menni, és nem hajón, mert a New York-i Kossuth-szobrot ebben az évben leplezték le, és a vá­ros a szoborleleplezésen ve­le képviseltette magát. A kút sem olajat, sem föld­gázt nem eredményezett, vi­zet csak keveset, jelentősé­ge nem volt, és gyorsan fe­ledésbe ment. A jelentős átmérőjű cső végét egy kő­lap fedte a kocsma előtt, de 1944 végén egy szovjet tank rátaposott, és darabok­ra törte, így a kútcső vége szabadon volt, míg egy' vá­sott kölyök egy bazaitkoc- kát nem dobott bele, mely elzárta a víz útját. Evekig várni kellett, míg az olajfúró vállalat össze nem törte a csőbe szorult követ, és a kút ismét vizet adott. A központi vízveze­ték kiépülése után már fe­leslegessé vált, így lassan már senki sem tudja, hogy milyen nagy várakozás fű­ződött hozza.... Dr. Balanyi Béla Egy város költségvetésének meghatározása, különösen akkor, amikor lassan egy negyedév is eltelt már az év­ből, rendkívül nagy jelentőségű feladat. Megalko­tásának hiányában ugyanis kényszer-finanszírozási rend­szer lép életbe, amelynek egyik követkeménye lehet az, hogy akár csődbe is juthatnak a város intézményei. Éppen ezért volt igen fontos az önkormányzat legutóbbi ülése, ahol immár sokadik alkalommal gyűr- kőztek neki a települési képviselők a költségvetés­ről szóló rendelettervezet megalkotásának. Ez a ren­delet sok törvényi-formai követelménynek meg kell hogy feleljen. Nyilvánvaló, hogy a számviteli törvény előírásai érvényesek rá. Amellett azt sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a benne szereplő számok­nak a követendő stratégiát is alá kell támasztaniuk. Konszenzust keresve Így a testület több fordu­lós tárgyalássorozatot ha­gyott jóvá. Az előzetes el­képzeléseket még az ősszel tárgyalták, a mostanit meg­előző ülésen a főbb vonala­kat újra áttekintették, a legutóbbi ülésen pedig is­mét a teljes testület foglal­kozott az anyaggal. Közben az említett időszakban az önkormányzati képviselők által megválasztott gazda­sági bizottság is rengeteg- szer, ki tudja hány óra rá­fordításával, vizsgálta, tár­gyalta a számokat, s próbált konszenzusra jutni. V. Szűcs Judit, a bizott­ság vezetője ismertette ál­láspontjukat, ebből az a legfontosabb, hogy a város kötelessége meglévő intéz­ményhálózatát működtetni. A legtöbb esetben a rendkí­vül takarékos gazdálkodás sem teheti lehetővé még a szintentartást sem, ugyanis a parlament által megsza­vazott automatizmus ta­valyhoz viszonyítva mind­össze öt százalékos többle­tet ad. (Csak emlékeztetünk rá, például az energiahor­dozók az elmúlt évben 90 százalékkal drágultak.) A bizottság elnöke a pol­gármesteri hivatalhoz cím­zett költségekkel kapcsolat­ban elmondta, hogy a hiva­tal szakembermegtartó-ké- pessége rendkívül lecsök­kent, ugyanakkor ennek okát. a működési szabályzat és átszervezés nélkül nehéz megítélni. A fejlesz­tési kiadások kapcsán külső erőforrások igénybevételét, illetve hitelfelvétel meg­vizsgálását javasolják a testületnek. Bajczár Imre azt javasol­ta, a testvérvárosi kapcso­latokban részt vevő diákok számára az önkormányzat különítsen el pénzalapot. Dr. Törös László azt kíván­ta beépíttetni, hogy a város értékesítendő ingatlanainak bevételei (elsősorban a volt szovjet laktanyákról, van szó) fejlesztési célra fordí­tódjanak. Gulyás Lajos a megfontolt eladás. mellett szólt. Azt mondta, nem kell gyorsan elkótyavetyélni a város vagyonát. Czira Sán­dor arra emlékeztetett, kö­zel sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy az időnként nyilatkozatok szintjén megjelenik. Pél­dákat is mondott: nem szükséges 1200 forintos fát ültetni, mikor van 400 fo­rintos is. Arra ugyancsak emlékeztetett, hogy a sze­mélyi jövedelemadóból visszaszármazó bevétele a városnak a városok kategó­riájában a megyében az utolsó. Bűnös semmittevés Dr. Bozlék Mihály ismer­tette, hogy kardiológiai szakrendelés indul a ren­delőintézetben, így 6-800 ember utaztatása (Ceglédre, Kecskemétre, Budapestre; Szegedre) válik fölösleges­sé. Most rendkívül kedvező lehetőség van egy 12 csa­tornás úgynevezett terhelé­ses EKG berendezés vásár­lására, ugyanis 70 ezer schillinges kedvezményt kap rá a vevő ebben a hó­napban. A műszer beszer­zését a szakmai fórumok támogatják, ezért külön ja­vasolta az erről való sza­vazást (1,5 milliós költség). Azt is elmondta: a fejlesz­tési célok között prioritás­ként kell kiemelni az inf­rastruktúrát, a gáz- és szennyvízcsatorna-háló­zat és kórház építését. Az összes többi fejlesztést csak ezt követően lehet megkez­deni. Karsay Istvánná a múlt ülésen már leszavazott he­lyi televízió kiépítésére kért közel 2 millió forintot. Hu­szár Kálmán azt fogalmaz­ta meg: a legnagyobb bűn nem tenni semmit. Ugyan­akkor a délibábkergetés sem megoldás. A kórházzal kapcsolatban érthetetlennek tartotta, hogy szennyvízcsa­torna megépítése miért ha­lasztódik már évek óta. Deák György hozzászólá­sában a dr. Bozlé,k Mihály által már említett prioritá­sokat újra megfogalmazta, de ő a források ügyét is a fejlesztésekhez rendelte. Dr. Czira Szabolcs el­mondta, ő maga szeretné a kórházat, támogatja is, de kéri, hogy az egyik követ­kező ülésre újra nyújtsák be írásban az összes pénz­ügyi dokumentumot . Ezt követően azért, hogy meg­épülhessen az évenkénti tíz kilométeres út, illetve, hogy a város tanyáit villamosít­sák, a íöldutakat kátyútla- nítsák, a költségvetés meg­határozott arányát javasol­ta erre fordítani. (Tanyák­ra fél százalékot, kátyútla- nításra egy százalékot, út­építésre 16 milliót.) Ezt követően szünetet tartottak, majd Huszár Kál­mán egy teljesen új elkép­zeléssel állt elő. Mindegyik önállóan működő intéz­mény költségvetését csök­kentsék két százalékkal, a polgármesteri hivatalét vi­szont négy százalékkal. Ez számítása szerint 14,7 mil­liós megtakarítást hoz, amely összeget fejlesztésre kellene fordítani. Aláhúzta: nem tudja elfogadni, hogy a város adót vezessen be, ugyanakkor az intézmé­nyek költségvetési támoga­tottsága változátlan ma­radjon. Czira Sándor ehhez hozzátette, a polgármesteri hivatal költségvetési igénye a beterjesztett változatok között 130-140 millió között mozgott, ami szerinte azt jelenti, hogy maguk sem tudják pontosan, mennyi pénzre van ' szükségük. Deák György viszont azt vetette föl, - hogy a külön­böző javaslatok teljesítésé­hez szükséges 17 millió fo­rintot a céltartalékból fi­nanszírozzák. yáratlan lemondás Majd drámai fordulat kö­vetkezett. ugyanis Huszár Kálmán fent említett ja­vaslatára reagálva V. Szűcs Judit lemondott gaz­dasági bizottságban viselt elnöki tisztségéről. El­mondta, nem tudja elfogad­ni, hogy a konszenzust, amelyben számtalan ülésen megállapodtak, egy pillanat­nyi ötlettől vezérelve fel­rúgják. Rámutatott: az in­tézményeknél a két száza­lékos megvonás a gyakor­latban (miután a bérekhez nem lehet nyúlni) a dologi kiadások olyan mértékű csökkentését hozná, hogy a költségvetési juttatás keve­sebb volna, mint tavaly. Ezt nem vállalhatja és elfogad­hatatlannak tartja. Ráadá­sul vezényelhetetlen és át­láthatatlan az elképzelés. A képviselő-testület V. Szűcs Judit lemondását nem fo­gadta el, ám később, a név szerinti szavazási eljárás­ban a költségvetést sem. B. O. M ár azt hittem, hogy megúsztam. Mármint a lefutóban levő influen­zát. Sajnos, nem így tör­tént. Egy este sorozatos tüsszögéssel kezdődött a betegség. Egyre dagadó fej­jel, -nehéznek érzett végta­gokkal, kaparó torokkal él­tem együtt jó pár napig. Ráadásul az orrom kör­nyékén csúnya herpeszek jelenték meg. Aki ismeri az igen kellemetlenül égő, fájdalmas sebeket, annak nem kell magyarázni a sű­rű orrfúvások kínzó tor­túráját. így kidekorálva jöttem-mentem a munka­helyemre, a megszokott boltomba, a forgalmas pos­tára és a fodrászhoz. Jel­zett állapotomban az volt a furcsán zavaró, hogy lénye­gesen többen néztek meg, mint általában. Azon kap­tam magam egy idő után, hogy a kíváncsiskodó, oly­kor meglepett tekintetek elől a papírzsebkendő mü­Előbb átélni, aztán bölcseikedni A másság nem könnyű gé rejtem megváltozott kül­sőmet. Az orvos írta gyógyszer és a hatékony Herpes-gél használata sem tudott gyors csodát tenni. Az igy lassan gyógyuló sebekkel kellett együtt lennem, elfogadva megjelenésem zavaró té­nyét. Hiúság lenne ez csu­pán a részemről?, nem hi­szem, a sebek okozta más­ság elviselése volt a nehéz. Az, hogy egy időre kirít­tam a környezetemből. Két­ségtelen, hogy az eset kap­csán sérülékenyebb lettem és érzékenyebb — azt érez­tem, hogy szánakozó, meg­lepett, sőt utálkozó pillan­tások vesznek körül. Kicsi­ben átéreztem, mit jelent a pattanásos arc, a műtéti heg, a hiányzó vagy defor­mált testrész, a tolókocsi­hoz kötött élet, a barnább bőrszín —vagyis a másság nehéz lelki terhe. Esetemben bizakodhat­tam a gyógyulásban, mégis nehezen telt az idő, hogy a megszokott arcom nézzen vissza a tükörből reg­gelente. E betegség kapcsán ■— ha csak átmeneti időre is, de — kirekesztődtem az átlagos megjelenésűéit nagy tömegéből. Ezt az érzést pedig most már tapaszta­latból tudom, hogy milyen keservesen nehéz megél­ni. Akadnak a környeze­” tünkben olyanok, akiknek nem adatik meg a gyógyulás, és fogyatékos­ságuk tényével kell az éle­tüket élni. Rácsodálkozó, elutasító, szánakozó pil­lantások kereszttüzében ne­héz az önbizalmat sértet­lenül megőrizni. Mindenki vágyik előnyös megjelenés­re, akiknek ez csak rész­ben adatik meg, feltehe­tően nagyfokú önuralom­mal élik a mindennapokat, s ez már önmagában is ne­héz teher. „Előbb átélni, aztán bölcseikedni” — írta egykor Seneca. Saját meg­élt helyzetemmel tanúsít­hatom a gondolat igazsá­gát, hiszen rövid ideig tar­tó, talán felnagyított más­ságom annak tudatában is megviselt, hogy nem így kell az életemet végigélni. Sajátosan megélt lelki ta­pasztalásom empatikusab- bá, emberségesebbé érlelt azáltal, hogy szenvedő alanya voltam egy beteg­ség külső'jeleinek is. Sz. J. Mozi Március 9-én, a nagyte­remben: Börtöncsapda. Szí­nes amerikai akciófilm. Előadás 6 és 8 órakor. NAGYKÖRÖS! HÍRLAP Nagykőrös, Széchenyi tér 17. 0 A szerkesztőség ve­zetője: Ballai Ottó. Mun­katárs: Miki ay Jenő. ($ Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20)-51-338. O Hirdetésfel­vétel: kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra között. 6 Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk.

Next

/
Thumbnails
Contents