Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-09 / 58. szám
Viharos, drámai ülés Döntésképtelenség NAGYKŐRÖSI XXXVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1992. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ A vízzé! mindig csak baj van? Kölcsönből fúrattak A nagykőrösi városvczs- tést 1921 óta foglalkoztatta egy új artézi kút fúrása, melyhez strandfürdő is épült volna. ]>e nem volt rá pénz, így ennek a gondolata is abbamaradt egy időre. Akkor merült fel újra a terv, amikor a város az olcsó Speier-kölcsönt kapta. A kapott hitelt a város okosan használta föl. Elsőként a városháza mögötti gazdasági udvart számolta föl. A tűzoltóságot, a rendőrséget, a város istállóját, melyben a rendőrség, e vár *s lovai voltak, melyek a város fogatait, a tűzoltóság szerkocsijait, az utcát öntöző kocsit vontató lovakat tartották, a Tömöri utcában épült városmajor épülete melletti istállóba helyezték. OLAJ IS A város a Speier-kölcsön- böl a Szolnoki út és az Encsi utca összeszögelésénél az akkori Horváth-kocsma előtt fúratta meg az új ár- tézi kutat. A kutat 600 méter mélyre tervezték, a fúrási munkát Lapp Henrik budapesti kútfúró cég vállalta, és 1926. szeptember 16-án a munkálatokat meg is kezdte. Az említett helyen magas íatomyot építtetett, melynek a tetején faházszerű építmény volt. Ebben helyezték el a csigarendszert, mely a vascsöveket emelte, eresztette a mélybe, miután a már lenti csőhöz csavarozták a következőt. A csőben maradt földet fúrással és mosással távolították el. Egy nagyméretű cséplőgép- meghajtó kazán hozta a csiCsülörlökön: Fórum lapunkról Március 12-én, csütörtökön, délután 5 órakor, lapunk, a Pest Megyei Hírlap fórumot rendez, amelyen részt vesz dr. Tallós Emil fő- szerkesztő s Győri András főszerkesztő-helyettes is. A színhely az Arany János Művelődési Központ emeleti tanácsterme. Várjuk érdeklődő olvasóinkat! álifit gazda Tavaszra várva kiskertekben — ez a címe dr. Bálint György előadásának, amelyet a Szabó Károly Városi Könyvtár március 9-én, hétfőn, 17 óra 30-kor rendez meg, a mezőgazdasági könyvhónap nyitányaként. Érdemes figyelni a helyszínre: az előadást a várható érdeklődésre tekintettel az Arany János Művelődési Központ 26. számű termében tartják. garendszert működésbe. A kútfúró torony 50 méter lehetett, mert messze a város fölé emelkedett. A munkálatnak sok nézője volt, főleg gyerekek. Egy alkalommal én is elmentem megnézni. Csodálkozva láttam, hogy a bő és hosszú vascsöveket milyen könnyedén emeli a gép a helyére. A kútmélység 660 méter mélyre vonatkozott, vizet 535-556 méter mélyen találtak, azt is keveset, mert csak percenként 100 litert és 30 fokosat. A város a továbbfúrás mellett döntött. Amikor elérték a 600 méter mélységet, már nem találtak vizet, csak homokot. Ezután szaktanácsot kértek, hogy érdemes-e továbbfú- ratni. Felmerült a titko3 gondolat, hogy hátha olajra akadnak, mert a geológusok megállapították, hogy az Alföldünk egykori beltenger feltöltődése fofytán keletkezett. A fúrócsőben csigahéjak törmelékéből származó homok volt. A város polgármestere megkérdezte Pálffy Móric főgeológust és Szentpéicri Zsig- mond geológust, hogy lehetséges-e ilyen mélységben olaj. Az volt a véleményük, hogy igen. Pávai Vájná Ferenc főbányata- nácsnokkal 1927-ben Kecskemétről kiindulva a mű- út mellett Nagykőrös irányában kutatásokat végeztettek. Megállapítottá, hogy Kecskeméttől északra 8-10 kilométerre vannak olyan helyek, ahol földgáz és meleg víz található. AMERIKÁBA? Pávai Vájná mérései jók voltak, mert az 1950-es években végeztetett mélyfúrások, melyeket a várostól délre végeztek, forró vizet, földgázt és olajat is eredményeztek, de nem 600 méterre, hanem 2000 méterre vagy annál is mélyebben. Ha már kutat fúrtak, hát abból vizet is kellett nyerni, így felszedték a csöveket 540 méterig, és innen percenként 100 liter 30 fokos nem felszökő vizet kaptak, melyet rángatós szivattyús berendezéssel lehetett felszínre hozni. A fúrótornyot 1927 októberében bontották le. és a kútfúró vállalat elment Nagykőrösről. Azóta 65 esztendő telt el, de nemrégen hallgattam egy öreg munkásember visszaemlékezését a kútfúrásról. Ott dolgozott, és az volt jó benne, hogy ők dolgoztak is, meg a kocsmába ki-be jártak, itták a pálinkát, a bort és a sört, attól függően, hogy meleg volt-e vagy hideg. várakozás VOlT Mivel esztendőt elért a kútfúrás, már azt gondolták, hogy a fúrás nem egyenesen megy lefelé, hanem a cső vége ferdén ment, sőt azt várták, hogy vissza kijön a földből. A helyi újságban olyan cikk is megjelent, hogy azért fúratta Dezső Kázmér polgármester ilyen mélyre ezt a kutat, mert ezen keresztül akart Amerikába menni, és nem hajón, mert a New York-i Kossuth-szobrot ebben az évben leplezték le, és a város a szoborleleplezésen vele képviseltette magát. A kút sem olajat, sem földgázt nem eredményezett, vizet csak keveset, jelentősége nem volt, és gyorsan feledésbe ment. A jelentős átmérőjű cső végét egy kőlap fedte a kocsma előtt, de 1944 végén egy szovjet tank rátaposott, és darabokra törte, így a kútcső vége szabadon volt, míg egy' vásott kölyök egy bazaitkoc- kát nem dobott bele, mely elzárta a víz útját. Evekig várni kellett, míg az olajfúró vállalat össze nem törte a csőbe szorult követ, és a kút ismét vizet adott. A központi vízvezeték kiépülése után már feleslegessé vált, így lassan már senki sem tudja, hogy milyen nagy várakozás fűződött hozza.... Dr. Balanyi Béla Egy város költségvetésének meghatározása, különösen akkor, amikor lassan egy negyedév is eltelt már az évből, rendkívül nagy jelentőségű feladat. Megalkotásának hiányában ugyanis kényszer-finanszírozási rendszer lép életbe, amelynek egyik követkeménye lehet az, hogy akár csődbe is juthatnak a város intézményei. Éppen ezért volt igen fontos az önkormányzat legutóbbi ülése, ahol immár sokadik alkalommal gyűr- kőztek neki a települési képviselők a költségvetésről szóló rendelettervezet megalkotásának. Ez a rendelet sok törvényi-formai követelménynek meg kell hogy feleljen. Nyilvánvaló, hogy a számviteli törvény előírásai érvényesek rá. Amellett azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a benne szereplő számoknak a követendő stratégiát is alá kell támasztaniuk. Konszenzust keresve Így a testület több fordulós tárgyalássorozatot hagyott jóvá. Az előzetes elképzeléseket még az ősszel tárgyalták, a mostanit megelőző ülésen a főbb vonalakat újra áttekintették, a legutóbbi ülésen pedig ismét a teljes testület foglalkozott az anyaggal. Közben az említett időszakban az önkormányzati képviselők által megválasztott gazdasági bizottság is rengeteg- szer, ki tudja hány óra ráfordításával, vizsgálta, tárgyalta a számokat, s próbált konszenzusra jutni. V. Szűcs Judit, a bizottság vezetője ismertette álláspontjukat, ebből az a legfontosabb, hogy a város kötelessége meglévő intézményhálózatát működtetni. A legtöbb esetben a rendkívül takarékos gazdálkodás sem teheti lehetővé még a szintentartást sem, ugyanis a parlament által megszavazott automatizmus tavalyhoz viszonyítva mindössze öt százalékos többletet ad. (Csak emlékeztetünk rá, például az energiahordozók az elmúlt évben 90 százalékkal drágultak.) A bizottság elnöke a polgármesteri hivatalhoz címzett költségekkel kapcsolatban elmondta, hogy a hivatal szakembermegtartó-ké- pessége rendkívül lecsökkent, ugyanakkor ennek okát. a működési szabályzat és átszervezés nélkül nehéz megítélni. A fejlesztési kiadások kapcsán külső erőforrások igénybevételét, illetve hitelfelvétel megvizsgálását javasolják a testületnek. Bajczár Imre azt javasolta, a testvérvárosi kapcsolatokban részt vevő diákok számára az önkormányzat különítsen el pénzalapot. Dr. Törös László azt kívánta beépíttetni, hogy a város értékesítendő ingatlanainak bevételei (elsősorban a volt szovjet laktanyákról, van szó) fejlesztési célra fordítódjanak. Gulyás Lajos a megfontolt eladás. mellett szólt. Azt mondta, nem kell gyorsan elkótyavetyélni a város vagyonát. Czira Sándor arra emlékeztetett, közel sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy az időnként nyilatkozatok szintjén megjelenik. Példákat is mondott: nem szükséges 1200 forintos fát ültetni, mikor van 400 forintos is. Arra ugyancsak emlékeztetett, hogy a személyi jövedelemadóból visszaszármazó bevétele a városnak a városok kategóriájában a megyében az utolsó. Bűnös semmittevés Dr. Bozlék Mihály ismertette, hogy kardiológiai szakrendelés indul a rendelőintézetben, így 6-800 ember utaztatása (Ceglédre, Kecskemétre, Budapestre; Szegedre) válik fölöslegessé. Most rendkívül kedvező lehetőség van egy 12 csatornás úgynevezett terheléses EKG berendezés vásárlására, ugyanis 70 ezer schillinges kedvezményt kap rá a vevő ebben a hónapban. A műszer beszerzését a szakmai fórumok támogatják, ezért külön javasolta az erről való szavazást (1,5 milliós költség). Azt is elmondta: a fejlesztési célok között prioritásként kell kiemelni az infrastruktúrát, a gáz- és szennyvízcsatorna-hálózat és kórház építését. Az összes többi fejlesztést csak ezt követően lehet megkezdeni. Karsay Istvánná a múlt ülésen már leszavazott helyi televízió kiépítésére kért közel 2 millió forintot. Huszár Kálmán azt fogalmazta meg: a legnagyobb bűn nem tenni semmit. Ugyanakkor a délibábkergetés sem megoldás. A kórházzal kapcsolatban érthetetlennek tartotta, hogy szennyvízcsatorna megépítése miért halasztódik már évek óta. Deák György hozzászólásában a dr. Bozlé,k Mihály által már említett prioritásokat újra megfogalmazta, de ő a források ügyét is a fejlesztésekhez rendelte. Dr. Czira Szabolcs elmondta, ő maga szeretné a kórházat, támogatja is, de kéri, hogy az egyik következő ülésre újra nyújtsák be írásban az összes pénzügyi dokumentumot . Ezt követően azért, hogy megépülhessen az évenkénti tíz kilométeres út, illetve, hogy a város tanyáit villamosítsák, a íöldutakat kátyútla- nítsák, a költségvetés meghatározott arányát javasolta erre fordítani. (Tanyákra fél százalékot, kátyútla- nításra egy százalékot, útépítésre 16 milliót.) Ezt követően szünetet tartottak, majd Huszár Kálmán egy teljesen új elképzeléssel állt elő. Mindegyik önállóan működő intézmény költségvetését csökkentsék két százalékkal, a polgármesteri hivatalét viszont négy százalékkal. Ez számítása szerint 14,7 milliós megtakarítást hoz, amely összeget fejlesztésre kellene fordítani. Aláhúzta: nem tudja elfogadni, hogy a város adót vezessen be, ugyanakkor az intézmények költségvetési támogatottsága változátlan maradjon. Czira Sándor ehhez hozzátette, a polgármesteri hivatal költségvetési igénye a beterjesztett változatok között 130-140 millió között mozgott, ami szerinte azt jelenti, hogy maguk sem tudják pontosan, mennyi pénzre van ' szükségük. Deák György viszont azt vetette föl, - hogy a különböző javaslatok teljesítéséhez szükséges 17 millió forintot a céltartalékból finanszírozzák. yáratlan lemondás Majd drámai fordulat következett. ugyanis Huszár Kálmán fent említett javaslatára reagálva V. Szűcs Judit lemondott gazdasági bizottságban viselt elnöki tisztségéről. Elmondta, nem tudja elfogadni, hogy a konszenzust, amelyben számtalan ülésen megállapodtak, egy pillanatnyi ötlettől vezérelve felrúgják. Rámutatott: az intézményeknél a két százalékos megvonás a gyakorlatban (miután a bérekhez nem lehet nyúlni) a dologi kiadások olyan mértékű csökkentését hozná, hogy a költségvetési juttatás kevesebb volna, mint tavaly. Ezt nem vállalhatja és elfogadhatatlannak tartja. Ráadásul vezényelhetetlen és átláthatatlan az elképzelés. A képviselő-testület V. Szűcs Judit lemondását nem fogadta el, ám később, a név szerinti szavazási eljárásban a költségvetést sem. B. O. M ár azt hittem, hogy megúsztam. Mármint a lefutóban levő influenzát. Sajnos, nem így történt. Egy este sorozatos tüsszögéssel kezdődött a betegség. Egyre dagadó fejjel, -nehéznek érzett végtagokkal, kaparó torokkal éltem együtt jó pár napig. Ráadásul az orrom környékén csúnya herpeszek jelenték meg. Aki ismeri az igen kellemetlenül égő, fájdalmas sebeket, annak nem kell magyarázni a sűrű orrfúvások kínzó tortúráját. így kidekorálva jöttem-mentem a munkahelyemre, a megszokott boltomba, a forgalmas postára és a fodrászhoz. Jelzett állapotomban az volt a furcsán zavaró, hogy lényegesen többen néztek meg, mint általában. Azon kaptam magam egy idő után, hogy a kíváncsiskodó, olykor meglepett tekintetek elől a papírzsebkendő müElőbb átélni, aztán bölcseikedni A másság nem könnyű gé rejtem megváltozott külsőmet. Az orvos írta gyógyszer és a hatékony Herpes-gél használata sem tudott gyors csodát tenni. Az igy lassan gyógyuló sebekkel kellett együtt lennem, elfogadva megjelenésem zavaró tényét. Hiúság lenne ez csupán a részemről?, nem hiszem, a sebek okozta másság elviselése volt a nehéz. Az, hogy egy időre kiríttam a környezetemből. Kétségtelen, hogy az eset kapcsán sérülékenyebb lettem és érzékenyebb — azt éreztem, hogy szánakozó, meglepett, sőt utálkozó pillantások vesznek körül. Kicsiben átéreztem, mit jelent a pattanásos arc, a műtéti heg, a hiányzó vagy deformált testrész, a tolókocsihoz kötött élet, a barnább bőrszín —vagyis a másság nehéz lelki terhe. Esetemben bizakodhattam a gyógyulásban, mégis nehezen telt az idő, hogy a megszokott arcom nézzen vissza a tükörből reggelente. E betegség kapcsán ■— ha csak átmeneti időre is, de — kirekesztődtem az átlagos megjelenésűéit nagy tömegéből. Ezt az érzést pedig most már tapasztalatból tudom, hogy milyen keservesen nehéz megélni. Akadnak a környeze” tünkben olyanok, akiknek nem adatik meg a gyógyulás, és fogyatékosságuk tényével kell az életüket élni. Rácsodálkozó, elutasító, szánakozó pillantások kereszttüzében nehéz az önbizalmat sértetlenül megőrizni. Mindenki vágyik előnyös megjelenésre, akiknek ez csak részben adatik meg, feltehetően nagyfokú önuralommal élik a mindennapokat, s ez már önmagában is nehéz teher. „Előbb átélni, aztán bölcseikedni” — írta egykor Seneca. Saját megélt helyzetemmel tanúsíthatom a gondolat igazságát, hiszen rövid ideig tartó, talán felnagyított másságom annak tudatában is megviselt, hogy nem így kell az életemet végigélni. Sajátosan megélt lelki tapasztalásom empatikusab- bá, emberségesebbé érlelt azáltal, hogy szenvedő alanya voltam egy betegség külső'jeleinek is. Sz. J. Mozi Március 9-én, a nagyteremben: Börtöncsapda. Színes amerikai akciófilm. Előadás 6 és 8 órakor. NAGYKÖRÖS! HÍRLAP Nagykőrös, Széchenyi tér 17. 0 A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. Munkatárs: Miki ay Jenő. ($ Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20)-51-338. O Hirdetésfelvétel: kedden 10—13, csütörtökön 14—16 óra között. 6 Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk.
