Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

\ VÁC XXXVI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1992. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Március 2., hétfő: 14.30- kor és 18 órakor Szo- plioklész Antigoné című drámáját bemutatja a Füg­getlen Színpad az Ipari Szakközépiskola dísztermé­ben. — 17 órakor a Duna­kanyar Fotóklubban Gesz- tesi Albert színesdia-soro- zata a barokk Vácról. — 18 órakor a művelődési köz­pont nagytermében a Har­lekin Gyermekszínpad be­mutatja Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című színdarab­ját. Március 3., kedd: A Ka­tona Lajos Városi Könyv­tárban megtekinthető az 1920-as évek számolócédu- láiból rendezett kiállítás. — 18 órakor a Váci Zenemű­vészeti Szakközépiskola klarinét tagozatának köny- nyűzenei hangversenye a zeneiskola dísztermében. Március 4., szerda: 10 órakor ankét a MTESZ szervezésében a forgalmi, jövedelem- stb. adókról, a technika házában. — 16 órakor a pedagógusklub­ban dr. Barcs Ottó előadá­sa: Barangolások Bombay és Delhi között. — 17 óra­kor a Váci Városvédő és Városépítő Egyesület már­cius havi találkozója. Március 5., csütörtök: 15 órától tűzzománc-tanfo­lyam a művelődési központ 37/40-es termében. — 17 órakor, a gyermekprogram keretében, Waldorf-szülők iskolája. — 18 órakor a Bartók Béla Állami Zene­iskola nagytermében Nóg­rádi Péter váci zeneszerző­tanár önálló szerzői estje. — Ugyanekkor a MTESZ- ben, a liberális klub rende­zésében, a sajtószabadság­ról beszél Lovass Zoltán újságíró. Március 6., péntek: 16 órakor képzőművészeti szakkör, Dániel Kornél ve­zetésével, a művelődési VÁCI HIBLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 15. 0 A szerkesztőség ve­zetője : Borgo János. Munkatársak: Dudás Zol­tán és -Halász Erzsébet. Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. © Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. © Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt 9-töl 11-ig, vala­mint a váci hirdetoirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. központ 24-es termében. — 17.30-kor a Dunakanyar Fotóklub Alkotó és Ifjúsá­gi Csoportjának találkozó­ja a 4-es teremben. Március 7., szombat: 14 órától kerámia-fazekas­kor a 24-es teremben. Sza­lag Gabriella vezetésével. — 16 órakor a nők klubjá­ban a márciusi program megbeszélése. Március 8., vasárnap: A VRE Börzsöny Természet­járókor tagjai nyolc óra­kor találkoznak a MÁV ál­lomáson. A mai, 12 kilomé­teres túra útvonala: Nóg- rád—Királyrét—Kóspollag. — Délelőtt fél 10-kor tart­ja alakuló ülését a Magyar Piarista Diákszövetség váci csoportja. A másik oldalról nézve Az oktatási törvény hosszú távra szól Nem baj, mondhatjuk, hi­szen ha vitában forr ki egy törvény, annak jónak kell lennie. Persze csak akkor, ha a gyakorló szakemberek észrevételeit megfontolják, s beépítik a törvény sorai közé, avagy kihúzzák a nem oda illőt. Az oktatási törvény hosszú távra ké­szül. Milyen változást hoz az új közoktatási törvény, ha elfogadja a parlament? Mennyire kap szabad kezet a pedagógus, az iskola ve­zetése? Beke Kata ország- gyűlési képviselő — aki a közelmúltban a Vác Kör­nyéki Iskola Szövetség vendége volt —, nem fo­gadja el a törvényterveze­tet. A Magyar Demokrata Fórum egykori alapító tag­ja és sokáig képviselője — volt művelődésügyi állam­titkár —, úgy látja, nézetei nem változtak, ma ellenzé­kiként ugyanazt vallja az oktatás reformjáról, mint MDF-tagként, és a Demok­rata Fórum oktatási prog­ramjának készítőjeként. Szerinte az ország jövője a tantermekben készül, nem a politikai gyűlése­ken. Az oktatási törvény- tervezet pedig nem azonos az MDF által meghirdetett programmal, ezért került ő most a másik óidéira. Nem titok, az országban pedagógusok tízezrei adják aláírásukat ahhoz, hogy a parlament hozzon döntést, az oktatási törvényt csak kétharmados többséggel le­hessen elfogadni. Beke Ka­ta szerint, ha a jelenlegi törvénytervezetet szavazza meg a T. Ház, akkor a pe­dagógus ugyanolyan ki- szolgálatott marad, mint eddig volt. Példaként említette a képviselőnő azt az önkor­mányzatot, amely olyan döntést hozott, hogy ötve­nes létszámú osztályókat alakítsanak ki összevonás­sal azért, hogy két tanári fizetést megtakaríthassa­nak. Öva intett attól Beke Kata, hogy olyan testületek jöjjenek létre, amelyék formálisan működnek, ám azt sem tartja helyesnek, ha a szakmai irányító munkába, például a lent említett módon, az iskola- fenntartó beleszól. Kifogá­solta a képviselőnő a ter­vezetben lévő, az iskola­székre vonatkozó szabályo­kat. Nem értett egyet a terü­leti oktatásügyi központok létrehozásával, s a vizsga­kötelezettséggel, amely 16, illetve 18 éves korra vonat­kozik, mert ezekben a ko­rokban már nincs lehető­ség változtatásra. Ehhez a témához kapcsolódóan fe­jezte ki nemtetszését az országos vizsgáztatási névjegyzékbe való beke­rülés feltételeiről. Oldott hangulatban folyt a párbeszéd Beke Kata és BARÁTOKAT KERES Alexander hív! Parányi levélke, olyan egyszerű angolsággal fo­galmazva, hogy az is meg­értse, aki a konyhanyelvet is csak ugatja. A négypen- nys bélyeggel feladott levél címzése heveny fordítás­ban is érdekes: A leg­népszerűbb váci újság ré­szére. Kedves postás, ké­rem, pontosítsa a címzést. Ennyi szerepelt a boríté­kon, amit szerkesztősé­günkbe kézbesítettek. A levél szövege is rövid: Rokkant vagyok, és nagyon magányos. Barátok után kutatok. Azt mondják, önök felé barátságosak az emberek. Arra kérem, se­gítsenek barátokat találni. Bízom a segítségükben. Nekem nincs sok pénzem, ezért, kérem, tegyék közzé kérésemet díjmentesen: Barátokat keresek, kérem, írjanak nekem bármilyen nyelven. Címem: Alexan­der, 86 RIDGEFIELD ROAD OXFORD OX4— 3DA ENGLAND. Talán akad magányos ember mifelénk is, itt, ahol — az angliai hallomások szerint — barátságos em­berek élnek. Talán éppen a mi, barátságos magá­nyosaink címeznek levelet Alexandernak, akit Ox- fordban, az egyetemi vá­rosban már így, keresztne­véről is bizonyára ismer a postás. A magyar postások­nak pedig köszönet, hogy a különös címzés ellenére tudták, hol keressenek. — dudás — Emlék Rómából Diploma és aranyérem iNífe V0" Egy kép a kiállításról: Róma, Isola Tiberina „A művészet területén elért magas színvonalért” aranyéremmel jutalmazták meg Fejér Ferencet, a Ró­mai Művészeti Központ­ban rendezett kiállítása után. Az II Centro del Ariéban egy hónapig nyitva tartó kiállításról — amelyen itthon és Olaszor­szágban készült képeket is bemutatott a művész — az aranyérem mellett elis­merő diplomával és elis­merő újságcikkekkel tér­hetett haza. Váci-e a Váci Hírlap? Válasz egy levélre 30 éve vagyok olvasója a Pest Megyei Hírlapnak, ezen belül a Váci Hírlap­nak. Szeretem ezt a lapot, mert, szinte kimeríti azo­kat a témákat, amelyek ér­dekelnek. Egy dolog azon­ban nagyon zavar, és túl­zás nélkül állíthatom: nem vagyok vele egyedül. A Váci Hírlapról van szó. Váci, de mit olvashat benne az ember? Szokolyá- ról, Nagymarosról, Sződ- ről. Pencről és az összes Vác környéki településről. Nem tudom, mitől váci a hírlap? Régóta fontolga­tom ez ügyben a levélírást. Az 1992. február 18-i (ked­di) szám elolvasása után azonban tollat ragadtam: ünnepi nagymise Nagyma­roson, farsangi mulatság Leikésen, Szokolya meg­birkózott a feladatokkal, és mindez olyan terjede­lemben, mely lefoglalja a melléklet kétharmad ré­szét. Szerény véleményem sze­rint, ebben a városban sok­kal több közérdeklődésre számot tartó esemény tör­ténik nap mint nap, mint ami a Váci Hírlapban he­lyet kaphat. Nem akarok a tények ismerete nélkül kri­tizálni, annyit azonban megjegyeznék: érzésem szerint a Tisztelt Szerkesz­tőség kényelemszeretete a dolgok magyarázata. Javaslatként talán any- nyit: szorítsanak helyet a lapban Vác Környéki Hí­rek címmel a fent említett írásoknak de ne a Váci Hír­lap rovására. Végezetül kíváncsi va­gyok, leközlik-e lapjukban ezt a kritikus hangvételű levelet. Szívesen olvasnék választ levelemre a lap ha­sábjain a szerkesztő úrtól vagy a szerkesztőség vala­melyik munkatársától. Maradok tisztelettel lap­juk egy kitartó olvasója: Bonifert János ★ Kedves — kitartó és kí­váncsi — olvasónknak, ha egyáltalán hajlanélc a ci­nizmusra, azt is válaszol­hatnám, hogy lám-lám, mi­lyen sokszínű a mi újsá­gunk. Hiszen Szokolyától Pencig mindenhonnan kö­zöl híreket, foglalkozik je­lentősebb eseményekkel. De tulajdonképpen ez is a feladatunk: informálni a város és vonzáskörzete la­kosságát. — És ezzel együtt olvasónknak tökéletesen igaza van! Jobban kellene ügyelnünk arra, hogy az arányok egy lapszámbn be­lül se boruljanak fel, kel­lő teret kapjanak a váci események. Persze a vita nagyon ré­gi: a váciak kevésnek ta­lálják a városi híreket, a vonzáskörzetben élők sze­rint viszont ők a mostoha- gyerekek. A mérleg nyelve azonban nem a mi kénye­lemszeretetünk miatt bil­len erre vagy arra (bár kétségtelen, hogy ha az em-* bér elér egy bizonyos kort, akkor nem szívesen tölti az éjszaka első felét kép­viselő-testületi ülésen vagy autóban, hazafelé igyekez­ve egy vidéki programr))). Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a vonzáskör­zetben többen élnek, mint a városban. Nem könnyű a közép­utat megtalálni — nehe­zíti ezt az újság előállítá^- sának nem éppen korszerű sok áttételt magában fog­laló módja —, de van egy iránytűnk. Mégpedig az, hogy jobban szeretjük a szakmánkat, mint a ké­nyelmünket, s reméljük, hogy a szakma szeretete előbb-utóbb abba az irány­ba vezérel bennünket, amellyel olvasóink is elé­gedettek lesznek. De azért ugye kedves olvasónk is tudja, hogy mindenki igényének eleget tenni reménytelen vállal­kozás lenne. És ugye azért továbbra is kitartó olva­sónk marad? Tisztelettel: Borgó János a jelen lévő tanárok, óvó­nők között, a fogadtatás, a taps elárulta, a képviselőnő népszerűségét. Segítséget várt tőle egy nyugdíjas ta­nár, aki mélységesen felhá­borodott azon a televízió­ban elhangzott kijelenté­sen: „a hülye tanárok”. A nyugdíjas pedagógus nem­csak a maga, hanem a kol­légái nevében is tiltakozott az ellen, hogy ilyen kije­lentések a képernyőn el­hangozzanak. Levelét, me­lyet a Magyar Televízió el­nökének címzett, átvette Beke Kata képviselőnő, s azóta már, minden való­színűség szerint, el is jutott a televízió vezetőihez. (halász) karitatív szolgáltatás, az árak is jóval alacsonyab­bak, kedvezőbbek lesznek. Támogatójuk a Mozgásikor­látozottak Országos Szö­vetsége és annak helyi szervezete. Vényre és vény nélkül, a segédeszközök azonnal megvásárolhatók, nincs várakozási idő. A mozgáskorlátozottak részére ott helyben vállal­ják és elvégzik az elrom­lott mechanikus szerkeze­tek javítását. Az időseken való segítő szándékkal, a már nem használt faman­kókat visszavásárolják, és az, aki a térítését sem tudja kifizetni, megkapja ingyen. Az üzletben lesz próbafülke, mellékhelyi­ség, és a bejárat a járda szintjére lesüllyesztve, hogy tolókocsival is köny- nyen lehessen bejutni. Az üzlet vezetését szak­irányú képesítéssel látja el Lukátsovics Lászlóné, hi­szen 15 éve gyógyszerész­ként dolgozik. Szárad Ágnes Idős, kedves ismerősöm kért meg a napokban ar­ra, érdeklődném meg, hogy majdnem tehetetlen édes­anyjának hogyan lehetne gyorsan és a megfelelő mé­retű tolókocsit beszerezni. A gyógyszertárban készsé­gesen adtak felvilágosítást, és elmondták, hogyan kell . eljárni az ügyben, ami a legkedvezőbb esetben is néhány hónap, és a tolóko­csit Budapestről kell ki­szállítani. Lukátsovics Lászlóné gyógyszerész hallva beszél­getésünket, és látva ta­nácstalanságomat, felaján­lotta segítségét. Elmondta, hogy néhány nap múlva, megnyitja a „Támasz” gyó­gyászati segédeszközök szaküzletét a Zichy utcá­ban. Profilja kimondottan a gyógyászati segédeszkö­zök árusítása lesz. (Ebben eltér az egészségügyi alap­ellátás épületében működő üzlettől, ahol gyógyhatású szerek, teák stb. is kapha­tó, igaz, az vállalkozásként működik.) Mivel a Támasz Karitatív szolgáltatásként Gyógyászati szaküzlet városunkban Mit, hol, mikor? Szerzői est

Next

/
Thumbnails
Contents