Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

Mosolyuk táplálja a reményt CEG1ÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1992. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Abonyi közmeghallgatás Fizess többet a rosszért? Közmeghallgatást tartott a minap az abonyi önkor­mányzat képviselő-testiile- te. A polgármesteri hivatal dísztermére ezúttal sem kellett a „minden hely el­kelt”-táblát kifüggeszteni, még annyian sem voltak, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére a fórum minden bizonnyal elérte célját. Hogy voltaképp miről beszéltek az emberek? A szigorúan vett sorrendiség­től eltekintve egy „nagy” témakör volt a település ivóvízhelyzete. Az észre­vételek ezzel kapcsolatban leginkább arra irányultak, hogy a község ivóvize — finoman fogalmazva — rossz, és ennek ellenére igényt tartanak a megemelt vízdíjra. Az erre "adott vá­laszokból kiderült: e téren április 30-a után várható javulás. Addig — az ígére­tek szerint — elkészül égy medence átemelő szivattyú­val és megtörténik az úgy­nevezett II/4-es kút rend­szerbe állítása. Ez a lelő­hely — amelynek hozama naponta 1800 köbméter — biztosítaná a víztorony el­látását. Folyamatban van és az év további részében is folytatják a meglévő cső­hálózat úgynevezett göré­nyes tisztítását. Ettől füg­getlenül a képviselő-testület tiltakozni fog a PVCSV-nél, a megyei önkormányzatnál és a Népjóléti Miniszté­riumnál a vízdíjak emelése miatt. Amíg nincs elfogad­ható ivóvize a nagyközség­nek, addig a lakosság költ­ségei se emelkedjenek. Saj­nos az önkormányzatnak mindaddig nincs és nem le­het beleszólása a helyi vi­zes ügyek megoldásába, amíg a helyi üzemegység nem kerül az államigazga­tás helyi szervének tulaj­donába. Ugyancsak többen szóvá tették azoknak az immár portalanított utaknak a mi­nőségét, amelyek az elmúlt esztendőben készültek. Egyesek .szerint elspórolták belőle az anyagot, mások szerint nem kellő szakérte­lemmel csinálták. Az erre adott válaszból egyebek kö­zött kiderült, hogy amikor a munkálatok kivitelezését tervezték, választani kel­lett : egy kilométer hosszú utat tegyenek rendbe kivá­ló minőségben vagy hu­szonnyolc kilométernyit nem a legtökéletesebb kivi­telezés mellett. Mivel min­den érintett utcában és úton közlekedni kellett és kell, az utóbbit választot­Képviselői fogadóórák Február 10-én, hétfőn délután 4 órától 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában a 7-es vá­lasztókörzetnek dr. Kónya Mihály, a 8-as választókör­zet polgárai részére Fara­gó Gyula képviselő tart fo­gadóórát. Február 11-én. kedden ALBER TIRSAIS Liberális­vendég Február 12-én, szerdán este hat órakor Albertirsán a művelődési házban dr. Hack Péter országgyűlési képviselő lesz a Liberális Klub vendége. Sportműsor Ä hét végén városunk­ban egy sporteseményre kerül sor. A férfi asztalite­nisz NB I-ben a Ceglédi VSE — a CVSE Damja­nich utcai csarnokában — szombaton 11 órakor a Győr együttesét fogadja. Ősszel a győriek nyertek, s most itt a lehetőség a visszavágásra. A CVSE je­lenleg a hatodik helyen áll, de még esélye van akár a negyedik hely megszerzésé­re is. Ehhez persze most az egyik vetélytárs ellen fel­tétlenül nyerni kell(ene). A találkozó érdekessége, hogy a vendégek csapatában játszik a Ceglédről fél éve átigazolt Szappanos Csaba is. U. I,. délután 4 órától 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában a 6-os vá­lasztókörzetnek Ecseri Ká­roly képviselő tart fogadó­órát. tá'k. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeknek az utaknak egy év alatt hasz­nálhatatlanná kell válni. Felülvizsgálják, és ahol a kivitelező mulasztást köve­tett el, felszólítják a hibák kijavítására. Immár hosz- szabb ideje nincs abonyi fórum a közrend és köz- biztonság taglalása nélkül. Az észrevételekre adott vá­laszból kiderült, az abonyi rendőrállomásnak új irá­nyítója . van, aki szimpati­kus tervekkel látott munká­hoz. A testület úgy látja, a gondok oka még mindig abban van, hogy a Jászka- rajenőtöl Újszilvásig terje­dő területre — ahol 35 ezer ember él — még most is csak tizenhárom rendőr jut, s ez nagyon kevés. A fórumon egyebek mel­lett kérték: a jövőben ne változtassanak utcanevet az ottani lakosság megkérde­zése nélkül. A portalanított utak, utcák bejáratánál he­lyezzenek el olyan táblá­kat, amelyek tiltják a sú­lyos, nagy teherrel közle­kedő gépjárművek behajtá­sát. Megfogalmazódott olyan igény, legyen a Mál­tai Szeretetszolgálatnak he­lyi képviselete. Kifogásol­ták: sok a kocsma Abony- ban. Az autóbusz-állomáson piszkos a WC és a piacté­ren sincs mindig rend. Ke­vés a helyi munkalehető­ség. Panaszkodtak, a ser­téstenyésztők késve kapják meg a leadott hízó után já­ró pénzt. Észrevételezték: most nincs Tiszta udvar, rendes ház mozgalom; so­kan nem takarítják a jár­dákat, és szemetelőket miért nem büntetik meg. (gyuráki) A Toldy nővérkéi Nővérkék. Becéző megszólításuk simogató, bizalomteli. Ok vannak a beteg mellett, páciens és hozzátartozó jó­részt tőlük vár ápolást, gyámolítást, együttérzést, báto­rító szót. Felelősségteljes jeladatuk közben komolyak, de ha a betegre néznek, hozzá szólnak, majd’ mindig moso­lyognak. Talán tudják, gyógyító a mosolyuk, Táplálja a reményt, más mint a medicina. hét éves voltam, és igen anyás. Kezdetben volt szo­batársam, de ha ellentétes munkabeosztásunk volt, moccanni sem lehetett, mert nyomban felébredt, amelyikünk éppen pihent volna. A holmit nehéz volt összezsúfolni. Most köny- nyebb a helyzetem, tanulni is tudok, felnőtt-szakápolói tanfolyamra járok, utána érettségizni szeretnék. — Két emlékezetes élmé­nyem volt. Egyszer műszak után álmosan zuhanyozok, és mit látnak szemeim, két fiú feje jelenik meg az ab­lakban. Akkor sem ijedtem meg kevésbé, amikor az aj­tó alatt egy kisegér besur­rant a szobámba. Szegény­kének nem volt életbiztosí­tása, az egyik lány „men­tett” meg szorult helyze­temből. HA SZOMORÚAK, ÉNEKELNEK' Szegedi Ágnes őslakó. 1985 óta ez a hajléka. Érettségi után a kórház lett az első munkahelye, és ki­tart mellette hűségesen. Ap­ja katonatiszt, akit folyton máshová helyeztek. A szü­lei elmentek, ő ittmaradt. A II-.es pszichiátrián dolgo­zik. Valaha orvos szeretett volna lenni. Szeptember­ben pszichiátriai szakosító indul, azt elvégzi. Utána szakápoló lesz, s akkor va­lamivel töhb fizetést kap. A látogatási tilaloihról beszél. A szobájába a saját anyját sem hívhatná meg. Egyébként megszabott láto­gatási időben, lenn, -a hall­ban bárkit fogadhatnak.' Ott jár keresztül mindenki, tehát mindent hall. — A magánéletünk sem­milyen. Felnőtt emberek vagyunk, csak éppen min­den körülmények híján. A Nővérkék. Fehér köpeny nélkül, „civilben”. Mond­hatnánk, otthon. A sors szeszélye folytán azonban csak szállás ez az otthon. Némelyiknek menedékhely. Jobb a semminél, de nem az igazi. Vannak, akik már megtanultak tizenhét éve­sen a szalmaszálba kapasz­kodni. FÖNN FIÚK, LENN EGÉR A Toldy Ferenc Kórház nővérkéi közül húszán a szállás lakói. A ceglédi kórház alig két évtizede épült. Vele együtt emelték az emeletes pavilont. Szo­bái semmivel sem nagyob­bak, mint a kórtermek. Mindegyikben két fekvő­hely áll. Akinek ez a laká­sa, bizony szűkösen fér el a holmija. Közös konyha, étkező, éléskamra, mosdó csatlakozik a szobákhoz. Összesen negyvenhat sze­mély befogadására alkal­mas. Mivel használói most kevesen vannak, kinek-ki- nek külön szoba jut. Né­hány lakójával sorsukról beszélgettünk. Szavaikból kitűnt, hogy e leányszobák- bán nem szövődnek színes, nagyratörő álmok. Szekeres Ágnes az I-es belgyógyászaton dolgozik. Másfél éve költözött be. A közeli Tápióbicskéröl jött, s aztán egy szép napon azt vette észre, hogy nem tud hazamenni. Iskoláskorában volt még este fél nyolckor egy buszjárat, ami meg­szűnt. Két műszakban dol­gozik — tizenkét órát egy .szuszra, így nem tudna ha­zajárni. — Először nagyon nehéz volt, sokat sírtam, mentem volna a szüléimhez, aztán megbarátkoztam a lányok­kal, ők segítettek át az első megpróbáltatásokon. Tizen­F.cce homo! Íme az ember! E bibliai eredetű, majd latinosított szállóige ma is magasba röppen torkunk­ból, ha új ember jön kö­zénk. Mint most is, amikor megszülettél te — Tabajdi Éva Enikő. Hogyan vártak? Mint hajnal a napfényt az éj után. Mint májusvirág a meleg záport. Mint ébredő erdő a ma­dárdalt. Mint sebes folyó a ten­gerbe torkoll ást. • Mint ünnepi oltár a gyertyalángot. Mi sors vár reád? — kér­dezik friss életszomjű sejt­jeid, bár tudatod még a magzatmültról álmodik. Mivé lehetnek a ma szüle­tettek? A választ most nem a saját írás, hanem ismét az írás, a minden tudást tudó Könyv példabeszéde adja: „Kiment a magvető, hogy elvesse a magot. Ve­tés közben néhány szem az út szélére esett. Eltaposták, és az ég madarai felcsipe­gették. Más szemek köves talajra hullottak. Kikeltek, de aztán elszáradtak, mert nem kaptak elég nedvessé­get. Ismét más szemek szú­rós bogáncs közé hulltak. A szúrós bogáncsok velük együtt nőttek, és elfojtották őket. A többi mag jó földbe hullott, kikelt, és százszo­ros termést hozott.” (Újszö­vetség, Lukács evangéliu­ma.) Te jó földbe — jó családba, városba, hazába — hullottál, kikeltél: — százszoros termést hozzál hát! (Milyen jó lenne — egy pillanatra is — kisza­badulni az idő karjaiból, s látni most kezdődő jövőd jelenné válását. „Egyezsé­(korán kezded, te egyhetes Lány), beszámolok neked szülővárosod eseményeiről. Az aprókról. Ezeket úgy­sem olvashatod majd az akkori tankönyvekben, partra sodorja e kis papír- hajókat a történelemfo- lyam nagy hullámverése. (^ec^íécli LJ günk” szerint te majd ti­zennyolc éves korodban, 2010-ben olvasod el a Cég-- lédi leveleket, s akkor már — bízvást — gazdag életfa­termésekkel dúsul élted.) Ám anyaölnyi Lányka, apasóhajrlyi Emberke, fel­növekedve meg kell tud­nod: bármily óvó is a földi és az égi gondoskodás, sor­sodat magad alakítod, uta­dat csak te járhatod. Kál­várián keresztet cipelve olykor. Mert „ ... az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga.” (Ma­dách Imre). Ugye elég már a felnőttes bölcselkedésből? (Ti, har­madik évezredesek, úgyis bölcsebbek lesztek nálunk. Főleg, ha megteszitek azt, amit a népek — vagy in­kább irányítóik — ritkán szoktak: okulni, tanulni a múlt hibáiból is.) Mint „levelezőpartnered” Bár a jelenben élő kisem­ber soha nem érzi, hogy naponta mekkorát fordul vele a világ. Most azt is állíthatnánk, hogy körhin­tában ülünk, amely egyre gyorsabban, magasabban repít minket. Néha bizony már beleszédülünk a válto­zó képek iramába. A tanácsháza ismét vá­rosháza lett. De én nem csak politikai okot akarok ebben látni. (Hiszen ta­nácsházát mond például a német is: Rathaus, az angol is: council house.) Legyen ez inkább történelmi jel­kép: a ránk dobott idegen minta helyett a nemzeti hagyományokat kell követ­nünk — a szóhasználatban is. ((így született újjá a polgárrhester a tanácselnök, az úr megszólítás a szinte kötelezően általános elv­társ, a Mikulás a Télapó, a Szent István napja az al­kotmány napja helyett, vagy éppen a ceglédi Nép­kör utca a Puskin nyomá­ban.) Te majdan napjainkra visszatekintve már látod: a szavak és szobrok sietős cseréje (munkája és pén­ze!) volt tényleg a leg­sürgősebb feladat? S a fel­színi talajbolygatás helyett nem inkább azonnal meg kellett volna kezdeni a le- hatolást a kidőlt fák gyö­keréig? Bár a hivatalos _ papír száraz sercegését idézi föl (bennem) a reprivatizáció szó, mégis mély emberi gondolatok és érzelmek törnek felszínre történelmi földhasadékaiból. A lefoj­tott ősparaszti életösztönök felszabadítása, visszaenge- dése drámaian sorsfordító. Van, aki — miként tavász- szal a föld —, megújulva táplál friss vetésű remény­magot. De van, ki — ahogy a száradó ág aszály után a felhőszakadásban — nem bírja a hirtelen válto­zás zúduló terhét. Hallot­tam — e tragédia külön újságcikkért kiált —, hogy az idős, Cegléd környéki parasztember visszavárt sok holdjának föltoluló örömizgalmában agyvérzést kapott.. Látod, Űjszülöttké, moz­galmas világba születtél. Légy te is „mozgalmas”, Izegj-mozogj, rúgkapálj, fejlődj egészségesen! Költői Ádám magunkfajta csak olyan fiúval barátkozhat, akinek, ha lakása nincs is, leg­alább egy kocsija van ... Férjhezmenésre nincs lehe­tőség, az ápolónőknek ma már jobb a hírük, oldódott az egykori ostoba megítélés, de még így sem kapósak. A férjes kolléganőim mond­ják, hogy az uruk egy idő után megunja a váltott műszakot, Benn, a kórház­ban viszont úgy vannak vele, az dolgozzon éjjel­nappali beosztásban, aki­nek nincs férje, gyereke, így aztán nem is lesz. Sipos Ritának százszor átgondolt, kiérlelt vélemé­nye van a témáról. Ö a kardiológiai őrzőben telje­sít szolgálatot. Tápiószelet, és neki sincs autóbusza a napi hazautazáshoz. Három és fél éve lakik a szálláson. — Vannak percek, ame­lyek megkeserítik az ember életét, de a munkám szere- tele visszatart. Mi szeret­jük a reggel 7-től este 7-ig, illetve estétől reggelig tartó nyújtott műszakot. Szabad­idő szempontjából jobb, mint a háromfelé bontott beosztás. Igaz, harcolni kell érte, hogy elfogadják, pe­dig a beteg szempontjából is kedvezőbb, ha ugyanaz a személy hosszabb ideig figyeli az állapotát. — Csak a többieknek kö­szönhetem, hogy itt tudtam maradni. Nem szeretek egyedül lenni. Munka után összegyűlünk, tévét nézünk, vacsorát főzünk. Ha- vala­kinek bánata van, szomorú nótákat énekelünk, máskor vidámakat. Magnóm üze­nünk egymásnak. Hiányzik a szórakozás. PÁRTÁBAN A VÁRTÁN? Szegedi Mónika 1988 nyarán került a baleseti se­bészetre. Lassan másfél éve lakik itt. Szeretné, ha többet lehetne sportolni. (A lányok a konyhát ne­vezték ki konditeremnek. Jön a tavasz, karbantartják a formáikat.) — Jó időben röplabdázni lehet, a teniszezés drága, ezer forint a pályabelépő, a felszerelés sem olcsó. Marad a pingpong. A szó­rakozások köre ezzel szinte be is zárul, pedig kellene valami változatosság, ki- kapcsolódás. Papp Ferenc, a gondnok jóvágású, vidám fiatalem­ber. Az a típus, aki ami­ben tud, segít, de nem minden rajta múlik. Igyek­szik figyelembe venni a lá­nyok kéréseit. A fegyelem­mel nincs gond. Jó csapat jött össze, és zsúfoltság sincs mostanában. Nővérkék, akik nem mindig mosolyognak. Fiatal életüket mintha egy látha­tatlan fal választaná el a többiekétől. Életsoruk for­málásában aligha lehetnek kezdeményezők. Vajon pár­tában állnak majd a vár­tán? Tamasi Tamás ceglédi hírlap Cegléd. Kossuth tér i. ® A szerkesztőség vezetője : Fehér Ferenc, ft Munkatárs: Tamasi Tamás, 6 Fosta1 cím Cegléd, Pí is. 2701 Te­lefax és telefon: (20) 11 400. 0 Telex: 22-6353 ® Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó vál­lalat Közönségszolgálata, Cegléd. Teleki n. 20. • kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 Aráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
Thumbnails
Contents