Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

FELOID OTTÁK M SSRTÁRZÁRRT Tompa, Röszke felkészült (Folytatás az 1. oldalról.) gyarországi úthálózat rossz minősége, a telítettség, va­lamint a tranzitforgalom környezetet károsító hatása és egyéb — fuvarozói — szempontok indokolják a magyar parlament döntését. A tárgyalásokon a Köz­lekedési Minisztérium ré­széről részt vesz Gyurko- vics Sándor, közgazdasági államtitkár, valamint Kál- no/ci Kis Sándor helyettes államtitkár. Az EK-delegá- ciót Jürgen Erdmenger, a Brüsszeli Bizottság közle­kedési főigazgatóságának igazgatója vezeti, és jelen van Hans Beck, az Európai Közösség Bizottságának bu­dapesti nagykövete. A tárgyalófelek keresik a kompromisszum lehetősé­ÉLÉNKÜLÉS UTÁN FELLENDÜLÉS Kádár Béla sajtótájékoztatója Exportunk az elmúlt évben előzetes becslések szerint meghaladta a 10 milliárd dollárt, ehhez jön némi ru­belben, illetve forintban elszámolt kivitel — mon­dotta szerdai sajtótájékoz­tatóján Kádár Béla külgaz­dasági miniszter. Hozzátette: miután a sta­tisztikai feldolgozás körül­belül egy hetet késik a ter­vezetthez képest, ezért a múlt évi importadatokról és a kereskedelmi mérleg­ről nem tud beszámolni. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az export ta­valy 41 százalékkal növeke­dett az előző évihez képest. Kivitelünk 27 százaléka Németországba irányult, ezt követi Ausztria és a Szov­jetunió. Olaszországi expor­tunk az összkivitelünk 9 százalékát tette ki, a fejlő­dő országokba szállítottuk a termékek 8,5 százalékát. A tájékoztatón Kádár Béla beszámolt a múlt heti davosi világgazdasági fó rum tapasztalatairól. \ csúcstalálkozón Magyaror­szágról úgy vélekedtek, hogy az átalakulás sikeres volt, amit az is mutat, hogy a Kelet-Közép-Európába áramlott 5 milliárd dollár külföldi tőkéből több mint 3 milliárdot Magyarorszá­gon fektettek be. A befektetők tőkéjük 60 százalékát a termelésbe, s a második legnagyobb hánya­dot — mintegy 20 százalé­kot — az idegenforgalom­ba invesztáltak. Ebből az is kitűnik — mutatott rá a miniszter —, hogy a kül­földi. a multinacionális cé­gek hídfőállásnak tekintik Magyarországot a keleti piacok felé. Kádár Béla végezetül le­szögezte: 1992-ben minden remény megvan arra, hogy az export eléri a 11 mil­liárd dollárt. Ügy véli, hogy az élénkülést 1994-ben fel­lendülés követi. Adóellentmondás Növekvő A jelenlegi adórendszer az egyéni vállalkozóknak sok­kal rosszabb, mint koráb­ban. Számos olyan részlet- szabály született, amely ellentmondásos,.. cs betart­hatatlan. Éppen ezért a Vállalko­zók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöksége néhány napon belül összegyűjti a visszásságokat, és megol­dást kár a Pénzügyminisz­tériumtól. Egyebek között erről foglalt állást a VOSZ vezető testületé szerdán. Az elnökség megállapí­totta: bár csökkentek az adókulcsok, mégis nőtt az adóteher, mert az adóalap lényegesen megemelkedett. Nem számolható el az idén ugyanis számos olyan költ­ség, amely korábban levon­ható volt. A legnagyobb problémát a vállalkozók az amortizá­ciós költségek elszámolásá­val kapcsolatban érzékelik. Az adóelőleg levonása, amely egyéni vállalkozás esetén háromszázaléknyi technikailag lebonyolítha- tatlan, és 350 ezer magyar vállalkozót diszkriminatív módon érint, nem vonatko­zik ugyanis a gazdaság más szereplőire. Hiánypótló kárrendezési munkák (Folytatás az 1. oldalról) hogy végül is mekkora és milyen aranykorona-értékű földterület-elkülönítésekre lesz szükség. A hónap vé­géig, azaz február 29-ig meg kell alakítani a helyi érdekegyeztető fórumokat. Dr. Fogd szerint az említett érdekegyeztető fórumok­nak nagy szerepük és fele­lősségük lesz az egészséges közhangulat kialakításában a licitálások, árverések, földkijelölések időszakában. Vannak települések, ahol több szövetkezet működik, mint például Abonyban. Az ilyen községekben a he­lyi önkormányzatoknál kez­deményezni lehet, azt, hogy egy vagy több érdekegyez­tető fórum ténykedjen. A földek aranykorona-ér­téke erős szóródást mutat, hiszen lesznek három-négy aranykoronás szántók épp­úgy, mint 25 AK-értékflek. A nagyobb gondot minden bizonnyal az agglomeráció­ban lévő földek kijelölése jelenti, annál is inkább, mivel számos fővárosi la­kosnak voltak egykoron eb­ben a térségben birtokai. Egy biztos, a megyei kár- rendezési hivatal dolgozói valóban teljes erőbedobás­sal végzik munkájukat, hogy a lehető legapróbb részletek is világossá válja­nak a kárpótlás során. Érthetően a megyei kár- rendezési hivatal stábja is nagyon várja már az emlí­tett helyi fórumok megala­kítását, mivel működésük megkezdésével már való­ban látványos és gyakorla­tias szakaszába érkezik a kárrendezés ügye. (gyócsi) gét, és a magyar fél bízik abban, hogy a vélemény- különbségek ellenére sike­rül megállapodást elérni — mondta Horváth Árpád. A BM Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködve, megnöveli a röszkei, a tompái és a nagylaki határállomáson szolgálatot teljesítő szak­emberek számát, azt köve­tően, hogy megszűnt a ka- mionblokád a görög—jugo­szláv határon. Varga Béla alezredes, ha­tárforgalmi osztályvezető­helyettes elmondta, hogy az első kamionokat szerda ké­ső estére várták, a csúcs- forgalom azonban várha­tóan csütörtök reggel lesz. A határőrség felvette délszláv kollégáival is a kapcsolatot. A rendőrség pedig készen áll arra: szük­ség esetén eltereli a sze­mélyforgalmat, hogy a ka­mionok minél könnyebben átjussanak a határállomá­sokon. Ülésezett a gazdasági kabinet TAVASZI-ŐSZI NYUGDÍJEMELÉS A gazdasági kabinet szer­dai ülésén előterjesztést fogadott el a nyugdíjak emelésének ütemezéséről. Eszerint a saját jogú nyug­díjak emelésére március­ban és szeptemberben ke­rülne sor. Az első emelés aránya 13 százalékos, "mini­mális összege 800 forint, maximális összege pedig 2 ezer forint. Az őszi emelés 6,5 százalékos, minimálisan 600, maximálisan 1000 fo­rint összegű. Ezt az előter­jesztést fogja beterjeszteni a kormány parlamenti jó­váhagyásra. A kabinet ál­láspontja szerint az emelés időpontjának megváltozta­tására nincs mód, ha azon­ban az Országgyűlés mégis emellett döntene, akkor sem lehetséges az előirány­zott keretek növelése — tájékoztatta az MTI-t szer­dán a PM sajtóosztálya. ELEVEN BIZOTTSÁGI MUNKA Hadirokkantok — meghallgatáson Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága szerdai ülésén úgy döntött, hogy addig elhalasztja a honvé­delmi alapelvekről szóló országgyűlési határozatter­vezet megvitatását, amíg a Külügyminisztérium fel nem frissíti a Magyar Köz­társaság biztonságpolitikai koncepcióját — mondta Póda Jenő, a honvédelmi bizottság titkára az ülést követően. Emlékeztetett arra, hogy a Külügymi­nisztérium nemrég azért vonta vissza a tervezetet, mert az utóbbi időben je­lentős változások történtek a közép- és kelet-európai térségben. A képviselők foglalkoztak az országmozgósítás, védel­mi felkészítés új rendsze­rének koncepciójával is. Az ellenzéki képviselők azt az álláspontot képviselték, hogy olyan szabályozást kell kidolgozni, amely nem teszi szükségessé az alkot­mány módosítását. A bizottság meghallgatta a hadirokkantak néhány képviselőjét, akik ahhoz kértek támogatást, hogy kárpótlást kapjanak, mi­után 1946. és 1991. között rendezetlen volt 'a sorsuk. Az alkotmányügyi bizott­ság a magyar—bolgár, va­lamint a magjai'—román kettős állampolgárságot érintő törvényjavaslatokat vitatta meg a törvény-elő­készítő és igazságügyi, illet­ve külügyi bizottsággal együtt tartott ülésén. Az egyik javaslat egy 1958-as magyar—bolgár egyezmény felmondása és az azt ki­hirdető rendelet hatályon kívül helyezésére vonatko­zik. A másik javaslat a magyar fél által már 1990 februárjában felmondott, a kettős állampolgárság ese­teinek megoldásáról és megelőzéséről szóló 1979-es magyar—román egyezmény kihirdetésére vonatkozó rendeletet kívánja hatályon kívül helyezni. A törvény­javaslatokat a két bizottság tagjai egyhangúlag támo­gatták. A gazdasági bizottság nem támogatta a koalíciós pártok a szövetkezeti tör­Na ne! KÖRHINTA Sok-sok esztendeje forog ez a szerkezet a közporon­don. A helyi igazgatásban. Beülök, kiszállók: egy menet, két menet... az sem ritkaság, hogy valaki csupán egyet­len fbrdulatra hajlandó a hörhintán. és máris távozik. Van a megyében olyan város, ahol az adott szakterület vezetője (a tanácsi, majd a polgármesteri hivatalban) egy évtized alatt tizenhét(l) alkalommal cserélődött ki. Rá­mondhatnám erre is, na ne. Holott korántsem rekord, ismerek faramucibb helyzeteket. Magyarországon nem volt rang és ma sem az köz­tisztviselőnek lenni. Az erkölcsi presztízs, az anyagi el­ismertség minden esetben versenyképtelennek bizonyult más területekkel szemben, azaz valóban a megszállott­nak tartott szakemberek vállalták a hátrányokat, vagy azok, akiknek nem jutott más .. Mert ez az utóbbi is igaz. Ahogy az előbbi szintén. Éles szakmai különségek lelhetők tehát fel egy-egy polgármesteri hivatal munká­jában, éppen ilyen okok alapján. Érthető az igyekezet, melyet a képviselő-testületek tanúsítanak az igazgatási munka javítására. Aminek seregnyi jelét tapasztalhatni. Erkölcsiekben, anyagiakban egyaránt. Ennek ellenére, ezzel együtt is, sok az üres hely, a betöltetlen állás, fő­ként olyan szakterületeken, amelyek a vállalkozá­soknál is léteznek, azaz a tudás, az ismeretanyag ott is kamatoztatható. Sokkal több pénzért... Ennek ismeretében hökkent meg az „érv”, amikor azt hallom, majd most a munkanélküliség megoldja az ilyen gondokat. Erre kell rá vágni azonnal, na ne! Ha ugyanis így óhajtják némely (esetleg nemcsak némely) helyen „megoldani” a jegyzők, a szakapparátusi vezetők helyé­nek. "de akár a szakelőadók státusainak a betöltését is, abból sok jó nem várható. A munkanélküli bármit el­vállal, de vállalhatja-e ezt a bármit (következményeit) a testület? (m) vényhez benyújtott módo­sító indítványait. A képviselők hosszasan tanácskoztak a benyúj­tott módosító indítványok­ról, melynek célja az volt: a törvény pontosan rögzí­tett sávokban határozza meg, hogy a szövetkezeti tulajdon felosztásakor mekkora vagyonrészt osz- szanak szét a bevitt va­gyon, illetve a vagyon gya­rapításához való személyes hozzájárulás alapján. A bizottság előző ülésén a képviselők általános viták­ra alkalmasnak nyilvání­tották a javaslatot, most viszont számtalan kritikai megjegyzés hangzott el. A bizottság végül is egyedül Glattfelder Béla (Fidesz) javaslatát támogatta. En­nek lényege: a gazdasági bizottság felkéri az előter­jesztőket, hogy vonják vissza törvénymódosító in­dítványukat. A környezetvédelmi bi­zottságban ezt mondotta Rótt Nándor (KDNP), a parlament környezetvé­delmi bizottságának elnö­ke: — A jelenleg érvényes környezetvédelmi törvény­ben elvileg minden benne van, a gyakorlatban vi­szony semmire sem jó. Itt az új környezetvédelmi törvény tervezetét vitatták meg. A dokumentumot egy felkért jogászmunkacso­port készítette a környe­zetvédelmi mozgalomnak, illetőleg kormányzati szak­emberek bevonásával. Papp Sándor (MDF), a bizottság alelnöke a követ­kező kérdést tette fel: o törvényi szabályozás egy elképzelt jót célozzon-e meg, vagy inkább az adott rossz megváltoztatását. Va­lahol a kettő között kelle­ne megszabni az irányt — mondotta. Többen, így pél­dául Tarján Lászlóné, n Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium államtitkára túl bonyolult­nak nevezte a tervezetet, » nem értett egyet azzal, hogy a környezetvédelmi mozgalmakra bízzanak alapvetően közigazgatási, hatósági jogköröket. Bándi Gyula jogi szakértő rámu­tatott: eleve összeférhetet­len, hogy ugyanazok as emberek hol hatóságként, hói társadalmi aktivista­ként lépjenek fel. A terved zet ugyanis a környezet- védelmi mozgalmak tagjai­nak környezetvédelmi őr szerepet is szán. E szerve­zetek igazi feladata azoiW ban a lakossági vélemé-: nyék összegyűjtése és an­nak képviselete — mondott ta a jogi szakértő. Privatizáció, kisebbségi törvény Mai kormányülés Az MTI információja szerint a kormány csü­törtöki ülésén előterjesztést hallgat meg az állam vál­lalkozói vagyonára vonat­kozó törvénytervezetekről. Az egyik a tartósan, a má­sik pedig az időlegesen ál­lami tulajdonban maradó vagyon sorsát szabályozza. Az eddigi felmérések alap­ján az ágazati minisztériu­mok az állami tulajdon 35 százalékát kívánják beso­roltatni a tartós állami tu­laj dón'körébe. Ezen gazda­sági társaságoknak azonban csak kis része marad meg 100 százalékos állami tulaj­donban. Nagy többségüknél 51 százalékos, vagy ennél is kisebb arányú lesz az állam részesedése. A testület ülésén megvi­tatja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szól» törvénytervezet normaszö­vegét. Ez többek között aas önálló kezdeményezést, as önszerveződést kívánja elő­segíteni. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebb­ségek között tapasztalhat* jelentős különbségek elle­nére a tervezet egységei szabályozásra törekszik. A kormány ezenkívül foglalkozik az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény­tervezettel is. A szabályo­zásra azért is nagy szükséjf van, mert a mezőgazdaság­nak alkalmazkodnia kell Jt közös piaci társulás köve­telményeihez. Minta a IX. kerületben Településfejlesztő társaság Hazánkban mind ez idáig példa nélkül álló kerület­fejlesztő vállalkozás alapí­tására határozta el magát a főváros IX. kerületi ön- kormányzata. Mint azt Ge- gesy Ferenc polgármester az MTI-nek elmondta, a képviselő-testület egyetér­tett azzal, hogy a 70 millió forintos alaptőkéjű társa­ságban 51 százalékos több­ségi tulajdonnal rendelkez­zen az önkormányzat. A fennmaradó 49 százalékon pedig a hónapok óta tartó tárgyalások eredményeként, egyenlő arányban osztozik a francia CDC pénzintézet és az OTP. A több száz milliárd fran­kos vagyonnal rendelkező francia „önkormányzati bank”, a CDC, Csehszlo­vákia után hazánkban is minta értékű együttműkS- déssel kíván bekapcsolódni a településfejlesztésekbe. A társaság elképzelései között szerepel, hogy — a Francia- országban már évtizedek óta működő gyakorlat hasz­nosításával — nagyarányú háztömbrehabilitációt hajt­son végre a IX. kerületben, amelynek első állomása várhatóan az úgynevezett középső Ferencváros lesz. A társaság emellett bonyo­lítóként közreműködik majd a különböző rendezési tervek elkészítésében, il­letve a területek adásvéte­lében is. ViMírfno 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents