Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
Egy ház metamorfózisa 1Jégre jó kezekben MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI FELMÉRÉS A professzor elégedett Göd, Pesti út 49/C. Ez a ház többszörösen átélte a megváltozott történelmi időket. Először egy jó nevű, országos hírű atléta tulajdonát képezte a tornácos ház, majd hamarosan a kommunista párt vette birtokba, s itt kapott helyet a gödi pártiroda. Az új pártház megépítésével a gondnok megvette a házat, majd örököseitől egv régi vágású, szorgalmas géplakatosmester vásárolta meg, s rövid, idő alatt külső csínt is adott az épületnek és környékének. ★ Nem könnyű megtalálni Cselényi Józsefet, mert gyakran van távol a fiatal üzletember. — Ki a Gépszerviz tulajdonosa? — kérdezem. — A Kft. 50 százalékban a miénk, a másik 50 százalék pedig az osztrák AKE Kft. tulajdona. — Mikor kezdett ébredezni önben az üzleti szellem? — A nagyapám jó nevű Adótörvény után Egyetértésben azIPOSZésaVOSZ A Vállalkozók Országos Szövetségétől kapott információ szerint a VOSZ is egyetért az Iposz elnökének azon megállapításával, amely a kormány gazdaságpolitikáját bírálta. Az a rendelkezés, amely szerint az egyéni vállalkozóktól vásárló gazdálkodó szervezeteknek 3 százalék adóelőleget kell levonniuk és befizetniük, diszkriminatív intézkedés, és a vállalkozók ezreit hozza lehetetlen helyzetbe. E réteget sújtja a társadalombiztosítási járulék emelése, az iparűzési adó és a betegszabadság szabályozása is, s tovább nőttek az adminisztrációs terhek is. A VOSZ az adótörvény előkészítésének szakaszában számos törvénymódosító indítványt tett — eredménytelenül. A vállalkozók legutóbbi jelzései alapján a VOSZ ismét a Pénzügyminisztériumhoz fordult. Amennyiben ez is eredménytelen lesz, képviselőik írtján újra lépéseket tesznek a parlamentben. H. ■ ■ r A SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA Nad rágszí j pa reel Iák életképtelenek Az új szövetkezeti és a hozzá kapcsolódó átmeneti törvénynek nem a kárpótlási, hanem a gazdasági jellege a döntő. Célja pedig az, hogy az agrárszektorban mihamarabb életképes vállalkozások születhessenek. Ezért e két jogszabályt a lehető leggyorsabban végre kell hajtani — hangsúlyozta Raskó György földművelésügyi államtitkár Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által szervezett regionális fórumon részt vevő tsz-vezetők előtt. Raskó György, a szaktárca államtitkára kitért arra is, hogy a törvény végrehajtása során fontos azon üzemek sorsának rendezése, melyeknél az adósság meghaladja vagyonukat. E kérdéskör megnyugtató tisztázását csak az állam közreműködésével lehet megoldani — mondta az államtitkár. A további gondokról szólva kifejtette: a szövetkezetek gazdasági társaságokká, vagy új típusú szövetkezetekké való átalakítása során mintegy 150 ezer munkanélkülivel lehet számolni. Aláhúzta azonban, hogy a szociális problémák megoldása nem lehet az üzemek feladata, ez a kormány hatáskörébe tartozik. A szövetkezetek átalakulásának csakis a gazdasági társasággá, vagy az új típusú szövetkezetté váló alakulás lehet a reális alternatívája. A nadrágszíjpar- cellák ugyanis a fejlett országok tapasztalatai alapján vélhetően nem bizonyulnak majd életképesnek. Az államtitkár utalt arra is: a vagyon nevesítése során ellentétek keletkezhetnek az aktív és a nyugdíjas tagok között, ám mindkét csoport érdeke, hogy a meglevő va- gypnt gazdaságosan működtessék, és így jussanak megfelelő jövedelemhez. Érvényben: 1992. február 4-tő/ VALUTAÁRFOLYAMOK Angol font 137,63 140,43 Ausztrál dollár 57,64 58,88 Belga frank (100) 232,58 237,24 Dán korona 12,35 12,61 Finn márka 17,57 17,97 Francia frank 11,05 14,33 Görög drachma (100) 41,46 42.30 Holland forint 42,55 43,41 Ír font 127,64 130,24 Japán yen (100) 60,74 61,94 Kanadai dollár 65,14 66,54 Kuvaiti dinár 263,20 268,70 Német márka 47,89 48,85 Norvég korona 12,22 12,46 Olasz líra (1000) 63,76 65,04 Osztrák schilling (100) 680,51 694,11 Portugál escudo (100) 55,63 56,73 Spanyol peseta (100) 76.13 77,65 Svájci frank 53,71 54,79 Svéd korona 13,19 13,45 USA-dollár 76,69 78,25 ECU (Közös Piac) 97,81 99,77 géplakatos volt, gyermekkoromban nála tanultam a szakmát. Egyetemistaként már iparengedélyem volt, de sajnos idő hiányában abba kellett hagynom tanulmányaimat. Négy éve az elsők között kaptam im- pórtjogot, majd 1990-ben léptünk üzleti kapcsolatba az osztrák céggel, s hoztuk létre a Gépszerviz Kft.-t. Jó órában mondjam: a napi 12-14 órás munkánknak van eredménye. De osztalékot nem veszünk ki, csak a fizetésünket, s így sikerült az alaptőkénket két év alatt háromszorosára növelni. — A nagy forgalom valóban lemérhető az udvart gyakran megtöltő márkás gépkocsikon is, és a Kis Vakond feliratot viselő kocsi is sűrűn megfordul itt. — Igen. A Kis Vakond is családi vállalkozásunkat szolgálja. Pesten az Üllői úton szintén van üzletünk, öt utazó üzletkötőnk áll szolgálatban. — Hány személyt foglalkoztat a kft. és a Kis Vakond? — összesen 45 dolgozónk van. — Van-e bővítési szándékuk? — Igen. Elsősorban Zalaegerszegen van erre igény, kisgépeket kívánunk ott is szervizelni. — Mit vár az 1992-es évtől? — Nagyon akarom hinni, hogy ebben az évben már lesz Magyarországon működőképes bankrendszer, különben — finanszírozás hiányában — sok cég összeomolhat. A forgalom növekedésével — mint például a mi esetünkben ez más- félszerese a korábbi évinek — a banknak is rugalmasan szolgálni kell az üzletvitel érdekeit. Balassa Tibor Hosszú évtizedekig Magyarországon a környezet- védelemre nem sok figyelmet és pénzt fordítottak az illetékesek, s csak manapság derül ki, hogy az ebből fakadó ártalmak milyen sok problémát okoznak. Nem titok az sem, hogy Pest megye is az ország legveszélyeztetettebb térségei közé tartozik, ahol a légszennyezés, a csatornázás helyenkénti hiánya, a szemételhelyezés mind megannyi gondot jelent az ott élőknek. Ezért is van nagy jelentősége annak a környezet- védelmi felmérésnek, amely a megye egész területére kiterjed, s amelyet a magyar szakemberek német segítséggel végeznek el. Mint annak idején lapunkban is beszámoltunk róla, az osna- brücki Akadémia für Kommunalen Umweltschutz ajánlotta fel segítségét, azt, hogy az állapotfelméréshez, majd az állapotjavításhoz szakmai és anyagi támogatást is nyújtanak. GYORSAN, CÉLIRÁNYOSAN Január utolsó napjaiban a megyeházán járt Adrian Hoppenstedt professzor, aki a szakmai munkát irányítja, s ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy a Hannoverből érkezett környezetvédelmi szakemberrel szót váltsunk. — Professzor úr, kérjük, tájékoztassa olvasóinkat arról, hogy haladnak a munkálatok. — Az adatgyűjtés már elkezdődött, s ebben számítunk a megyei, valamint a helyi önkormányzatok segítségére, és az érintett minisztériumok támogatására is. Ez az első szakasz május végéig tarthat, s akkor majd kiértékeljük a beérkező információkat, s a probléma kezelésére is megoldási javaslatot teszünk. Ügy gondolom, hogy egy év múlva már a feltárt gondok orvoslását is meg lehet kezdeni. A metodikai irányítással az osnabrücki akadémia engem bízott meg, Magyarországon pedig Török Éva táj- és kertépítész a koordinátor, ő egyébként Hannoverben is járt egy szakmai tapasztalatcserén. NEURALGIKUS PONTOK — A német kormány milyen összeggel támogatja ezt az környezetvédelmi felmérést? — A Német Környezet- védelmi és Természetvédelmi Reaktor Biztonsági Minisztérium finanszírozza ezt a projectet, s mintegy 455 ezer német márkát szántak erre. Nekem ebben semmilyen üzleti érdekeltségem nincs, szakmailag érdekel a dolog, amelyet egyébként nehéz feladatnak tartok, hiszen kevés eszközzel, a lehetőségekhez képest gyorsan kell feltárni a problémákat, s meg keli találni rájuk a célirányos megoldást is. — A munkának a következő fázisát, az állapotjavítást ki fogja finanszírozni? — Ezt még pontosan nem tudom. Ügy vélem, hogy állami támogatással — németre és magyarra is gondolok — lehet megoldani, a magáncégek, vegyes vállalatok is részt vállalhatnának belőle. Nem tartom elképzelhetetlennek azt sem, hogy a Közös Piac is támogatja majd a munkálatokat. — Gondolom, hogy ebbe majd a német cégek is aktívan bekapcsolódnak, hiszen ez üzleti vállalkozást is jelenthet számukra. — Biztosan így lesz, hiszen Németországban számos környezetvédelmi t-ch- nológiát állítanak elő, g természetes, hogy ezeknek piacot is keresnek. — Hallottam, hogy látogatásaikor• mindig egy-egy kirándulást is tesz a megyében. A környezetvédő mit lát ilyenkor? — Már majdnem az egész megyét bejártam, s így magam is megismerkedhettem a neuralgikus pontokkal. Láttam, hogy a szennyvíz- és hulladékelhelyezés milyen problémát okoz, persze ez nemcsak itt fordul elő, a világon máshol is gond. Akadtak kellemes tapasztalataim is, hiszen például Aszódon a veszélyes- hulladék-tárolást magas színvonalon oldották meg. A falvakban járva figyelmes lettem arra is. hogy az ott élők mennyire figyelnek a környezetükre, sok szép, gondozott kertet láttam. A csatornázás gyakori hiánya persze nem az egyes emberek hibája, tudom, hogy ez pénzkérdés is, s úgy gondolom a kisebb települések önkormányzatainak össze kellene fogniuk, hogy ezt a problémát megoldhassák. RÉSZLETES JELENTÉS — Mikor jön legközelebb Magyarországra ? — Március végén egy részletes jelentés készül az addig elvégzett munkáról, s akkor értékeljük a tapasztalatokat. Az eddig végzett munkálatokkal egyébként elégedett vagyok. — hargitai — Biksahorjú ötezerért Kutyára bízták a hájat Az alábbi bűncselekményről több variáns is forog közszájon, s azt is szelte- ben-hosszában suttogják, a rendőrség azon buzgólko- dik, hogy eltussolja az esetet. Informátoraim negyven borjúról beszélnek, állítólag ennyi tűnt el Dabasról az utóbbi időben. Állításaik hézagosak, gyanújuk igazolására nincs semmi bizonyíték. Talán ezért, talán másért, nyilatkozatukhoz a nevüket nem adják. Első utam a Fehér Akác Tsz székházához vezet, ahol megtudom, a borjúlopás károsultja a Lacto Állattenyésztési, -Termékelőállítói, -Felvásárlási és Kereskedelmi Kft. A spanyol grandokat is megszégyenítő, hosszú nevű társaság nemrég még a tsz tehenészeti ágazataként üzemelt. A titkárságon megkapom a kft. három első emberének a nevét, ők illetékesek tájékoztatni. HÁZON KÍVÜL A három úr mindegyike házon kívül van, az irodaház dolgozói közül senki sem tud az esetről. Ezt — udvarias formában — kétségbe vonom és közlöm a hölgyekkel. Ezzel maradok, s azzal a mély meggyőződéssel, hogy a telepről fényes nappal elköthettem volna egy borjút, anélkül, hogy észrevegye valaki. Valami azt súgja, éjjel sem alaposabb itt a négylábúak őrzése. Ezek után keresem fel a dabasi rendőrkapitányt, s kerek-perec elmondom, miket suttognak a városban. Minárcsik András őrnagy válaszként rámutat egy irattartóra az asztalon. — Ezek itt a borjúlopási ügy aktái. Bár nem feladatom közvetlenül belefolyni a nyomozásba, ez alkalommal mégis megteszem, pont azért, mert sok hasonló eset történt a környéken. Hivatalba lépésemkor Mauricz Béla telepvezető elsőként keresett fel, hogy tájékoztasson: a rendőrség évek óta egyetlen borjútolvajt sem csípett el. Ezt követően három esetről készült jegyzőkönyv. Tavaly szeptember 13-án éjszaka négy borjút loptak el, majd október 20-án újabb kettőt. A január 16-ai lopás tettesei kézre kerültek, ám az eddigi nyomozás eredménye semmilyen ösz- szefüggést nem bizonyított a három eset közt. összegezve a dolgokat, az én hét hónapos ittlétem alatt összesen kilenc borjú eltulajdonításáról szerzett a rendőrség tudomást, ez viszont jóval kevesebb, mint az ön által jelzett meny- nyiség. Minárcsik őrnagy úr hozzájárult, hogy betekintsek a jegyzőkönyvekbe. Ezek megfogalmazása a lehelő legkorrektebb, nyoma sincs semmilyenféle elkendőzési szándéknak. Január 16-án este Túrosán János törzszászlós és Kern Tibor őrmester, járőrök, a faluvédők jelzésére nyomába eredtek és megállásra késztettek egy UAZ típusú gépkocsit. A kocsi a helyi PVCSV ki- rendeltség tulajdona, víz- és csatornahibák elhárításához használják. Amiért is a kései órákban való feltűnése önmagában még nem ok a gyanúra. Az viszont már igen, hogy esetünkben túlterheltnek tűnt, erre figyeltek fel a FEGY-sek. Az igazoltatás során két utasnak volt személyi okmánya, kettőnek viszont nem, egy pedig, kiugorva a kocsiból, kereket oldott a sötétben. UTÁNUK EREDTEK A kocsit Végh József so- fírozta, aki éjjeliőr a PVCSV-nél. beosztásánál fogva, tehát nem illetékes a kocsit vezetni. A másik utas is ennél a vállalatnál dolgozik, de mert eddig nem sikerült bizonyítani részvételét a bűncselekményben, a rendőrség nem járult hozzá, hogy a nevét közöljük. (Informátoraim szerint az illető úrnak tekintélyes támogatói vannak bizonyos körökben ...) A megpattant utas Gaesal István asztalosmester, őt később, a lakásáról állították elő a rendőrök. A többi utasnál nem volt személyi, ami érthető. Két bikaborjúról van szó, melyeket megkérdezésük nélkül tuszkoltak fel a kocsira, társukat, a harmadik pörkölt j elöltet Gacsalr '• pakolták le mindjárt a lo pást követő percekben. A borjúelkötési ügy pi- kantériája maga az elkövetők személye, lévén mindkettő a kft, alkalmazottja. (Erről nem tudtak a hölgyek az irodaházban ?) Zsíros József elletős és Madarász András éjjeliőr. Róla aztán valóban el lehet mondani, kutyára bízták a hajat. 10 HELYETT 5ÉRT Mint az a jegyzőkönyv vekből, illetve a vallomásokból kiderül, Zsíros a Pelikán vendéglőben kínálta fel az árut Véghnek, darabját ötezer forintért. Erre figyelt fel a közelben poharazgató Gacsal, s nyomban kapott az alkalmon ő is. Na ná! Mint azt a Felsőbabádi Állami Gazdaság vágóhídján megtudtam, egy 130 kilós borjú forgalmi értéke 10-12 ezer forint körül van. Kit mi illet meg a Btk. alapján? Gacsal István és Végh József alaposan gyanúsíthatok csoportosan elkövetett lopás bűntettében, míg Zsíros Józsefet és Madarász Andrást sikkasztásban való részvételben gyanúsítja a rendőrség. Az ügy nincs lezárva, még folyik a nyomozás. A gyanúsítottak fogva tartását két okból nem tartotta szükségesnek az ügyészség. Egyrészt az érték nagysága nem indokolja, másrészt a négy személy büntetlen előéletű. Ez viszont nem azt jelenti, hogy bűnhődésük elmarad, a számonkérés csak idő kérdése. Matula Gy. Oszkár
