Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

MONORI kJIíwíci XXXIV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1992. FEBRUÁR 29., SZOMBAT Pilis: baki vagy bűntett? A * UTUNK EURÓPÁBA Szabadság és felelősség Mint tegnapi lapunk más helyén röviden beszámol­tunk róla: a hét közepén Gyömrű és Vecsés vendége volt Kálmán Attila, á Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Mindkét telepü­lésen az új közoktatási tör­vény koncepciójáról tájé­koztatta a pedagógusokat és érdeklődőket. A politikai államtitkár először arról beszélt, hogy a 40 éves örökség az okta­tásban is érezteti negatív hatását. Ezek közül a leg­több gondot az jelentette, hogy a régi rendszerben túl sok (ál)reform volt, a ta­nári pálya presztízse na­gyot zuhant, továbbá hiány­zott a pedagógusok szabad-, sága. A működési feltételek vonatkozásában sem különb a helyzet. Ma is ezer tor­naterem nélküli iskola van hazánkban, még ennél is több, ahol az udvar is hiányzik. És akkor még nem beszéltünk az idegen- nyelv-oktatásban tapasztalt lemaradásról. Az általános iskolákban csak orosz nyel­vet tanítottak. Az oktatás stratégiai ága­zat — hangsúlyozta Kál­mán Attila. Ennek megfe­lelően az államnak kiemel­kedő szerepe van az okta­tás támogatásában. Eze­ket az önkormányzatokon keresztül és közvetlenül is érvényesíteni kell. Az utób­bi két évben — amióta „felállt” az új minisztérium —, kedvező változások in­dultak el, de a tempót fo­kozni szükséges. Tavaly már az ország költségveté­sének 13,4 százalékát fordí­tották oktatási célokra. Az elkövetkező öt évben 640 tornaterem épül Magyaror­szágon, és még sorolhat­nánk tovább. Az új köz­oktatási törvény koncepció­ja csaknem 200 ezer peda­gógust érint. És természe­tesen ennél sokkal több diákot és szülőt. Az euró­pai hagyományokhoz kell igazodni, mert csak így tu­dunk előbbre jutni. Sajná­lattal állapította meg a po­litikai államtitkár, hogy a munkanélküliség térhódítá­sa elérte a pedagógustár­sadalmat is. Ezt vissza kell szorítani, minden képesí­tett pedagógusnak munkát kell biztosítani. Igen nagy hangsúlyt kapott az új közoktatási törvényben a tankötelezettség-szabá­lyozás. ötéves kortól pél­dául kötelező lesz a gyere­kek óvodába járása. Ennek megfelelően a normatív támogatást is emelik. Sok szülőnek gondot je­lent, hogy gyermekeiknek 14 éves korban kell pályát választaniuk, pedig ez a kor még nem alkalmas er­Növény védelem Szőlőben, krumpliban A szőlő és a burgonya nö­vényvédelméről tart tájé­koztató előadást a Monori Gazdakör szervezésében Antalffy Győző agrármér­nök, növényvédelmi szak­mérnök március 6-án — pénteken — este hat óra­kor a Kossuth-iskolában. Az (22-es) előadóterem a Bat­thyányi utca felőli bejára­ton át közelíthető meg. re. Ezért lenne jó, hogy csak 16 évesen kényszerül­nének a pályaválasztásra. Az olvasás, fogalmazás, ér­velés megfelelő tanítása ki­emelt helyet kapott a tör­vénytervezetben. Mert bár­mennyire hihetetlenül hangzik, a mai szakmun­kástanulók és középiskolá­sok jelentős hányada hadi­lábon áll a folyamatos ol­vasással, vagy ha tudnak is olvasni, nem értik, amit olvasnak. A legnagyobb pedagógus szabadságot garantálja a törvénytervezet, de ezzel egyenes arányban megnő a tanárok felelőssége is. így van ez rendjén, hiszen leg­drágább kincsünk, a gyer­mek jövője a tét. Szomorú, de tény: a mai gyerekek öt százaléka nem fejezi be az általános iskolát. Nyolc százalékuk nem tanul to­vább, 15 százalék továbbta­nul, de nem fejezi be ta­nulmányait. Az iskolaszé­kek szerepéről, a tankönyv- kiadás reformjáról, az igaz­gatóválasztásról és még számos kérdésről beszélt Kálmán Attila Gyömrőn és Vecsésen. Végezetül el­mondta, hogy a miniszté­rium szeretné, ha még a nyár előtt megszavazná a parlament a törvényt. A szeptemberben kezdődő tanévben így is csak né­hány részletét lehetne be­vezetni, jövő évtől pedig azokat, amelyeknek a pénzügyi fedezete garantált lesz. Az egész törvény vi­szont csak az 1993/94-es tanévben léphetne életbe. A világ legszebb dolga a a gyermeki lélekkel foglal­kozni a legfogékonyabb korban, s ezért nem sajnál­ni, hanem irigyelni kell a pedagógusokat — hangsú­lyozta Kálmán Attila, a minisztérium politikai ál­lamtitkára. Gér József Nevesedé vagyon Az utóbbi hónapokban sokat foglalkoztunk lapunkban a Monorvidcki ÁFÉSZ és gz abból kiválni szándékozó pilisiek vitáival, erőpróbáival. Lehetőségeinkhez képest igyekeztünk reális képet festeni a kialakult, egyre tart­hatatlanabbnak tűnő helyzetről. Ha ezt a törekvésünket nem is minden esetben koronázta teljes siker, azt csak részben tekintjük saját hibáinknak, hiszen amíg az egyik fél — a pilisi kiválást szervező bizottság — a minél na­gyobb nyilvánosságra törekedett, addig a másik fél — a szövetkezet vezetése — többnyire szigorú belügyként kezelte a témát. Talán emlékezetes, az első részközgyű­lések egyikéről teljességgel kizárták p sajtót, s a szövet- Kczet elnöke azzal a felkínált lehetőséggel sem élt, hogy szinten lapunk hasábjain reagáljon az ellenérdekű fél vádjaira. Most, az átalakulással és, vagyonnevesítéssel foglal­kozó küldöttválasztó rész- közgyűlések idején viszont Meggyes Nagy István maga ajánlotta fel nyilatkozatát a Monori Hírlapnak. ■ Miért? — Jó idő telt el a pilisi huzavonák kezdete óta, és volt időm átgondolni a tör­ténteket. Utólag már hibá­nak tartom, hogy arra a bi­zonyos első részközgyűlés­re nem engedtük be a saj­tót. Biztos vagyok benne, hogy egészen másképp ítél­ték volna meg a helyzetet és a szereplők indítékait. Másrészt viszont most van­nak új és fontos informá­cióink. B Nyilvánvalóan ebben a beszélgetésben sem kerül­hetjük meg az úgynevezett „pilisi kérdést” ... — Ez már azért sem áll szándékomban, mert az igazgatóság tagjai és köz­vetlen munkatársaim — na­pi munkájuk mellett az utóbbi időben csak ezzel a témával emésztették fel energiáinkat. Január máso­dik felében a jogtanácso­sunk egy 15 oldalas jelen­tésben foglalta össze a tör­ténteket, a lehetséges jogi következményeket. B És mire jutottak? •— Megállapítottuk, hogy a kiválással kapcsolatos részközgyűlések összessé­gükben határozatképtele­nek voltak, maga a szava­zás pedig törvénytelen, mert az 1022 érintett közül csak 368 jelent meg. Saj­nos, nagyon súlyos vissza­élésre is bukkantunk: ki­derült ugyanis, hogy hat olyan személy aláírásával is leadtak a vándorurnára vo-: natkozó kérelmet és szava­zatot, akik már legalább fél éve elhunytak. Termé­szetesen azonnal megtettük A hét legdrámaibb bűncse­lekménye Nyáregyházán ReildorSegl KrOlllKfJU történt, ahol az élettársi ° közösségben élő nő és férfi volt az áldozat. A gyilkos­ság után a férfi önmagával is végzett. Gombán az ÁFÉSZ-vegyesboltba betö­rők másnap is meglátogat­ták az egységet, ám ekkor már peehük volt, mert a rendőrjárőr fülön csípte őket. Betörés nemcsak Gom­bán, hanem másutt is tör­tént — ezen a cseppet sem csendes héten. Február 20-án, szerdán, ajtóbefeszítés módszerével betörtek Vecsésen, az Isko­la utca 24. szám alatti autósüzletbe, ahonnan- gép­járműalkatrészeket és egyéb tartozékokat zsákmányol­tak. Az okozott kár félmil­lió forint. Február 13. és 20. kö­zött betörtek az üresen ál­ló monori, Petőfi utca 25. szám alatti házba. Az abla­kot befeszítve jutottak az egyelőre ismeretlen betörők a lakásba, ahonnan négy darab olajfestményt, és Kispuskával lőtt 8 egyéb dísztárgyakat loptak el, összesen 250 ezer forint értékben. Az értékek egy fővárosi illetőségű férfi tu­lajdonát képezték. Furcsa, hogy az üres lakásban miért tárolt ilyen nagy ér­tékű művészeti tárgyakat. Február 21-én a kora dél­előtti órákban érkezett be­jelentés Nyáregyházáról, a Kossuth-telep 12.-ből T. Antalnénak, az egyik áldo­zatnak a hozzátartozója kö­zölte remegő hangon, hogy a hétvégi házban holtan ta­lálta rokonát és egy férfit. A rendőrség megállapította, hogy a két áldozat T. An- talné monori-erdei és Scheer József ideiglenesen bejelentett nyáregyházai, amúgy mosonmagyaróvári lakos. A 48 éves asszony és a 45 éves férfi élettársi kapcsolatban élt egymással, amit T. Antalné megpró­bált megszakítani. Miután ezt Scheer József tudomá­sára hozta, a férfi egy kis­puskával fejbe lőtte őt. A gyilkos ezután — ugyanez­zel a kispuskával — önma­gával is végzett. Scheer holtteste mellett megtalál­ták a kispuskát is. Ez ügy­ben — mármint abban, ho­gyan került birtokába a gyilkos fegyver — több személyt kihallgattak, és folyik a vizsgálat. A tragi-» kusan végződött ügyben a Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság bűnügyi osztálya folytatja a további vizsgá­latot. Február 22-re, szombatra virradóra ismeretlen tettes vagy tettesek falbontással betörtek Gombán, a Bényei út 2. szám alatti vegyes­boltba, amelyet a Monor Vidéki ÁFÉSZ üzemeltet. A boltból dohányárut, italo­kat és vegyiárukat zsák­mányoltak, 190 ezer forint értékben. Február 23-án, vasárnap, este nyolc óra előtt néhány . perccel a rendőrjárőr furcsa mozgás­ra lett figyelmes ugyanen­nek a boltnak a környékén, éppen ott, ahol a falbontás történt. A helyszínen o la­kosság segítségével elfogták és előállították F. Tibor 27 éves és K. András 20 éves büntetett előéletű pándi la­kosokat, akik beismerték, hogy az előző napi betörést is ők hajtották végre. A két delikvenst őrizetbe vették, majd — bírósági határozat­tal — előzetes letartóztatás­ba helyezték. Alapos a gyanú arra, hogy a rendőr­ség által már jól ismert két pándi férfi más bűn- cselekményeket is elköve­tett a környéken. Február 24-én és 25-én három hétvégiház-betörést is jelentettek Monori-erdő- ről. Kerékpárokat, orosz színes tévét és egyéb érték­tárgyakat loptak el a ví- kendházakból. A rendőrség valamennyi ügyben folytatja a vizsgá­latot. G. J. a feljelentést ismeretlen tettes(ek) ellen. A Monori Rendőrkapitányság azonban elfogultságot jelentett, ezért más kapitányság vizsgálja majd ki az ügyet. Aminek az eredményétől függően valószínűleg többeknek sú­lyos következményekkel kell számolniuk. B Éz valóban komoly vád. Értesítették róla a pi­lisieket is? — Mindezt megírtam le­vélben is Mala Ferencnek, a kiválást szervező bizott­ság elnökének, aki személy szerint nekem válaszolt olyan hangnemben, amit nem kívánok idézni. A leg­enyhébb reakciója az volt, hogy ismét bebizonyítottam alkalmatlanságomat... Mert megírtam az igazságot. B Természetesen számol­nak azzal — gondolom —, hogy az állításaikat bizo­nyítaniuk kell. — . Minden mozzanatot jegyzőkönyvek, hang- és videofelvételek rögzítettek, ezek nálunk is megvannak. Ezekről a felvételekről visz- szapergethetők az esemé­nyek : hogyan vették ki ke­zünkből szinte erőszakkal az általunk összehívott részközgyűléseken az irá­nyítást, hogyan hagyták fi­gyelmen kívül tiltakozásun­kat a vándorurna haszná­latával kapcsolatban, hogyan kényszerítettek bennünket statisztaszerepre. Emiatt egyszer fel is álltunk. Ott­hagytuk a fórumot. De foly­tathatom tovább: a szava- zatszedő bizottságba mi nem delegáltunk képviselőt, így nem voltunk jelen az urna- bontásoknál sem, amik szin­tén törvénytelenül, rész- közgyűlésenként történtek, vagyis a részeredmények is­mertetésével befolyásolták a későbbi szavazókat. A vándorurnához még annyit: az első fórumon a kiválást szervező bizottság tagja be­jelentette, körülbelül 40-50 idős vagy mozgásában kor­látozott tag kérte a lakásá­ra a vándorurnát. Az össze­sítésnél azután kiderült, hogy tízszer annyian sza­vaztak otthon, pedig az életkoruk, mondjuk, 40-50 év körül volt, tehát egyál­talán nem tekinthetők ko­rosaknak. fl És hogyan tovább? — Mi már szerettük vol­na a pilisi témát — így vagy úgy — lezárni. Ha a többség — törvényesen — a kiválásra szavazott volna, nem lett volna más válasz­tásuk, mint leülni tárgyalni a vagyonmegosztásról az új szövetkezet vezetőivel. Gon­dolom, jelzésértékű, hogy- a szavazások befejezése óta Pilisről senki sem jelent­kezett, pedig a helyszínen még vagyonmegosztó bi­zottságot is választottak ... BA pilisi terület csak egy része a szövetkezet egészé­nek. Önök, elnök úr, a na­pokban mindenütt részköz­gyűléseket tartottak, tarta­nak. Miről tudnak számot adni a tagságnak? — Február 19-én elké­szült a mérlegünk, ami sze­rint a nyereségünk mintegy 5 millió forint. A szövetke­zet vagyonának az értéke az 1975-ben volt 40,3 millió­val szemben ma 150 millió­ra tehető. Tájékoztatjuk a részközgyűléseken a tagsá­got az átalakulással kap­csolatos feladatokról, a régi tagok visszalépésének lehe­tőségeiről, a vagyonnevesí­tésről, és küldötteket vá­lasztunk. B A vagyonnevesítés, pontosabban annak a veze­tőket, különösen önt érintő része korábban már nagy vitákat váltott ki a szövet­kezetben. — Biztos vagyok benne, . hogy az ezzel kapcsolatos törvény eloszlatja a félreér­téseket, és megakadályozza az indulatok szítását, hiszen egyértelműen meghatározza a vagyonnevesítés módját. Eszerint az összvagyon 70 százaléka a vagyonnevesítés alapja. Ennek 40—70 száza­léka képezhető a tagsági jogok. 30—60 százaléka a személyes közreműködés alapján. Egyébként 100 ezer forintnál nagyobb üz­letrész senkinek a „kezé­ben” nem lehet, tehát sen­ki — egyetlen vezető, az igazgatóság elnöke — sem lesz milliomos. Tulajdonos­társak leszünk, tehát az ér­dekeink azonossága még nyilvánvalóbb. Vcreszki János A hétvégén Gyomron öregfiúk tornája A most következő hét­végén ismét benépesül a gyömrői sportcsarnok. Ez- alkalommal a környékbeli öregfiúk labdarúgó-csapa­tai lépnek színre, játszanak körmérkőzéses tornát egy­mással. A tornára meghívták a vecsési, az üllői, a monori, a maglódi, és a sülysápi old boyokat, s természete­sen a gyömröiek is ott lesz­nek. Á villámtornát feb­ruár 29-én szombaton és március 1-jén vasárnap rendezik, a kezdési időpont mindkét napon délelőtt 9 óra. Minden csapat játszik egymással, így a két napon összesen 15 mérkőzést iz­gulhatnak végig a szurko­lók. A sorsolás az első na­pon reggel 8 órakor lesz. Ezért kérik a csapatok vezetőit, hogy ezen feltét­lenül jelenjenek meg. (é) KÖZLEMÉNY Közlemény! Értesítjük Pilis és Nyáregyháza község lakos­ságát, hogy a Temetkezési Vál­lalat 1992. március 2-án meg­nyitja új fiókirodáját. Ko- tyinszki János. Kegyeleti Szol­gálat, Pilis. Nap u. .3. Megköze­líthető: 4-es főút, Monor felőli részén Pilist jelző táblánál be­fordulva. (99 029/1K) MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. 0 Munka­társak: Gér Józsof és Kob- lencz Zsuzsa. O Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől * péntekig S-tó«l U-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents