Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

A JAPÁN MINŐSÉG NYOMBAN A megbízhatóság létkérdés NÖVEKVŐ MAGÁNTULAJDON Az elmúlt évben végre­hajtott általános mezőgaz­dasági összeírás során ki­tűnt, hogy 1 millió 396 ezer kistermelői gazdaság volt az országban. Ez a leg­utóbbi, 1986-ban végzett felmérési adatokhoz ké­pest 20 ezerrel kevesebb. A gazdaságok között mint­egy ,70 ezer olyan városi körzetben található, ahol az állattartás nem megen­gedett, és amelyekre az 1986-ban végzett reprezen­tatív felmérés nem terjedt ki. Pest megyében a kez­deti fellendülés után az utóbbi egy-másfél évben csökkent az állattartási kedv, amely különösen a sertés- és szarvasmarha- állományban jelez vissza­esést. Az összeírt gazdaságok­ból félmilliót meghaladó az a telek, amelynek nagysá­ga 1500 négyzetméter vagy annál nagyobb megművelt földterület, illetve 800 négy­zetméter vagy azt megha­ladó kert, gyümölcsös és szőlő. A gazdaságok egy- harmada foglalkozik áru­termeléssel, ahol az önel­látáson túl rendszeresen értékesítenek mezőgazda- sági termékeket. Ez a nagy alapossággal végrehajtott országos fel­mérés arra is rávilágított, hogy az utóbbi öt évben több lett a fiatal gazdálko­dó, és kevesebb az idősebb farmergazda. Az ötvenéves­nél fiatalabb gazdálkodók száma több mint tíz száza­lékkal nőtt. Mindenképpen figyelemre méltó — és egy­úttal jelzi, hogy valóban sokan látnak fantáziát a kisgazdálkodásban —, mi­szerint a termelők közül több mint 30 ezren foglal­koznak kimondottan mező- gazdasági munkákkal. Mind gyakrabban teszik szóvá ag­rár szakemberek azt, hogy az alakulófélben levő vagy már működő farmergaz­daságokban kevés az olyan tulajdonos, aki valamilyen mezőgazdasági szakképe­sítéssel rendelkezne. Mind­össze 9 százalékuknak van valamilyen szintű mező- gazdasági iskolai végzett­sége, míg az egyetemet, fő­iskolát végzettek aránya egy-másfél százalékos. Ami kétségtelenül meglepő, hogy a már említett kis­gazdaságok egyötödét, 290 ezer portát, gazdaságot nők irányítanak. Érdekesen alakultak az elmúlt években a kister­melői gazdaságok által használt földek tulajdon- viszonyai is. A. magántu­lajdonon alapuló mezőgaz­daság irányába mutat, hogy már a ma létező far­mergazdaságok területé­nek közel 60 százaléka ma­gántulajdonban van. Vi­szont még mindig számot­tevő a bérlemény, a háztá­ji és az illetményföld. A mezőgazdasági nagy­üzemek átalakulásai, to­vábbá a kárrendezés, kár­talanítás révén kialakuló újabb kis- és farmergazda­ságok a soron következő országos összeírás idején már minden bizonnyal egy, a kistermelői szférát el­sődlegesként jelző mező- gazdasági művelésről ad­nak számot. Gy. L. MÁRCIUS 5.; FORTE Kamarai közgyűlés A Pest Megyei Kereske­delmi és Iparkamara már­cius 5-én 10 órakor tartja második közgyűlését a váci Forte székhazában. A na­pirendi pontok között sze­repel az elnök beszámoló­ja az eddig végzett mun­káról, s az 1992. évi straté­gia ismertetése is. A köz­gyűlésen személyi ügyek — tisztségviselők felmentése, elnökválasztás.— is teríték­re kerülnek. A közgyűlés meghívott vendégei: dr. Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, valamint dr. lnczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. A piacgazdaság felé ha-, ladva az iparban tevékeny-, kedő cégeknek is rá kell ébredniük arra, hogy ha si­keresek akarnak lenni , kül- és belföldön, jó minőségű, eladható terméket kell gyártaniuk. Az elmélet — akárcsak a kétszer kettő — pofonegyszerűnek tűnik, a vásárlók azonban tapasztal­hatják, hogy a gyakorlati megvalósítás bizony nem mindig sikerül. — A magyar termékek­nek az a legnagyobb bajuk, hogy nem egyenletes a mi­nőségük. A megbízhatóság pedig létkérdés, fontos, hogy a vevő a pénzéért mindig ugyanazt a minősé­gű árut kapja — mondja beszélgetőpartnerünk. Pé- celi Béla. aki a Prodinform műszaki tanácsadója. — A magyar ipart visszavetette, hogy hosszú évtizedekig a vállalatok hozzászoktak, hogy más minőségű árut dobtak a hazai, a KGST- és a nyugati piacra. Alkalmassá tenni A szakemberek manap­ság úgy vélik, a harmadik ipari forradalom a minősé­gé. Az ÁMR őshazája Ja­pán, ahol a rendszert két amerikai professzor — ők sem lehettek próféták a saját hazájukban — hono­sította meg több évtizede, s ismert, hogy harminc év alatt a japánok milyen csúcsokra jutottak fel. A távol-keleti ország termé­keinek minőségével egyelő­re se az amerikai, se a nyu­gat-európai áruk nem ve­szik fel a versenyt. A ma­gyar szakemberek előtt is­mert az is, hogy 1987-ben nálunk járt dr. Shoji Shiba professzor, az IIASA (Nem­zetközi Alkalmazott Rend­szerelemzési Intézet) pro­fesszora, aki kilenc hétig tartó csoportmunkával mi­nőségfejlesztési programot dolgozott ki a magyar ipar számára. — Az ÁMR-ről köteteket lehetne írni, talán legrövi­debben úgy lehetne össze­foglalni, hogy célja a minő­ség biztosítása a vállalat­nál a legfelső vezetői piac- orientált irányításával, el­kötelezettségével, a vállalat személyzetének teljes körű Érvényben: 1992. február 28. VALUTAÁS1 ¥ Q LYAM O SC Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban angol font 136,45 . 139,25 ausztrál dollár 58,35 59.59 belga frank (100) 230.03 234,69 dán korona 12,21 12,47 finn márka 17,27 17,67 francia frank 13,92 14,20 görög drachma (100) 40,99 41,83 holland forint 42,05 42,91 ír font 126,32 128,92 japán yen (100) 59,86 61,06 kanadai dollár 65,66 67,06 kuvaiti dinár 262.30 267,80 nemet márka 47,31 48 norvég korona 12,08 12,32 olasz líra (1000) 63.06 64,34 osztrák schilling (100) 672.52 686,12 portugál escudo (100) 55,09 56,19 spanyol peseta (100) 75,32 76,84 svájci frank 52,24 53,32 svéd korona 13,06 13,32 USA-dollár 77,41 78,97 ECU (Közös Piac) 96,88 98,84 A Sasad-usgy Á faiskolások véleménye Tisztelt Szerkesztőség! Nagy figyelemmel kísér­tük a Sasad-cikksorozatu- kat, mivel mi is a földből élünk és azzal dolgozunk. Ügy érezzük, hogy a cikk­sorozat nagymértékben csak a negatívumokat hangsúlyozza, amelyek már a személyeskedés végletei­be is átcsapnak. Ügy érez­zük, hogy még mindig nem dönthetünk arról, amit mi 'hoztunk létre. A közvéle­mény nem tudja, hogy mi a különbség az rt. és ä tsz között, illetve miért is kell már váltani. A tsz-ben a vagyonrész nem mobilizál­ható, értékesítésére szinte nincs is mód. A részvény könnyen be­forgatható, adózás szem­pontjából jóval kedvezőbb. A külföldi partner szívesen jegyez részvényt, míg va­gyonrészt szinte kizárt, hogy vásárol. Az államnak is, az önkormányzatoknak is az a jó, ha az állampolgár biztos anyagi helyzettel, tisztességes adófizetőként él. Az rt jogutódja a tsz­nek, így a kárpótlási tör­vény rá vonatkozó részeit maradéktalanul betartja. A mezőgazdaság európai szintű termeléséhez tőkére van szükség, melyből kor­szerű gépeket, technoló­giát lehet beszerezni. Ezt ma csak ipari, kereskedel­mi tevékenységből, illetve külföldi partnerek tőkebe­fektetéseiből lehet létre­hozni. Mindenki tudja, ma mekkora a bankkamat és mekkora a mezőgazda­ság nyereségessége, ezárt kell a mezőgazdaságnak más utakat keresni. A Sasad ezt az utat pró­bálja járni, ha hagyják. Mi vállaltuk el elsőnek az or­szágban azt a valódi pri­vatizációt, melynek kere­tében pénzzé váltható va­lódi tulajdonhoz jutott minden tag. Köszönjük, hogy elmond­hattuk a véleményünket mi is a saját ügyünkben. Tisztelettel: A Sasad faiskola dolgozói, Törökbálint HIRDETMÉNY a lakossági folyószámlabetét kamatairól és a költségekről Érvényes: 1992. január 1-jctől I. KAMATOK 1. Kelétkamatok évi nettó éyi bruttó- föl yószá m lobétól 17 % _-- lekötött botéi l hónapra 21% 26,25% 3 hónapra 22,5% 28,125% 6 hónapra 24% 30% 12 hónapra 26% 32.5%- lekötési idő előtt felvett betétek * 6% 2. Hitelkamatok évi — folyószámlahitel (teljes hiteldij) 36% — folyószámlahitel késedelmi kamat 6% 3. A kamatszámítás alapját a folyószámlán, mutatkozó napi záróegyenleg képezi. 4. Kamntelszámoiás módja a) A folyószámla napi követel egyenlege és a lekötött lietélek után járó kamatösszeg megállapítása a _ t&e x % * mindenkori naptári napok 305*100 1») A folyószámla napi tartozik egyenlege és a külön szerződés alapján igénybe vett folyószámlahitei utáni kamat felszámítása a — tőke x % x mindenkori naptári napok 350x100 í képlet alapján történik. 5. Kamatszámítás szempontjából — OTP Rt. fiókjainál teljesített befizetések estén a befizetés napja, — postai befizetések esetén a beérkezés napja az irányadó. 6. A lekötött betétekben elhelyezett megtakarítás összege és annak kamata a lekötési idő eltelte után a folyószámlán kerül jóváírásra. II. KÖLTSÉGEK, DÍJAK, JUTALÉKOK — a folyószámla terhére adott megbízások • munkabér-, illetve nyugdíját* 5 Ft/télcl utalással rendelkezők részére a folyószámla terhére adott megbízás díjmentes • megbízás OTP-fiőkok egymás közötti átutalására díjmentes- folyószámlára történő befizetéshez adott átutalási postautalvány díjmentes fi/ít! a postának; —• egyenlcgérlcsílő másolat kérése 10 Ft —r számla fodezetlcnsége esetén . • felszámított ügyleti kamat évi 38% — nyugdíjátutalás esetén a nyugdíjösszeg erejéig, annak beérkezéséig az OTP Kt. nem számít fel ügyleti kamatot — ügyfélkártya 150 Ft — takarékcsekk 4 Ft/db Ax OTP Rt.-nek jogában ill a kamatok éa költácgrk mértékét egyoldalúim módosítani. Ax új kamat (költség) mértéket legalább 1G nappal a bevezetést megelőzően napilapok útján és a pénztárteremben kifüggesztett „Hirdetmény”-bcn kell jelentenie. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RL részvételével. Nem elegendő csupán a minőség-ellenőr­zés vagy a gyártórendszer- fejlesztése, az egész válla­latot kell alkalmassá ten­ni a jó. megbízható minő­ség előállítására mind a termékek, mind a szolgál­tatások területén. Kell a sikerélmény Az ÁMR-t hazánkban először négy cégnél — For­te, Medicor, Rábatext, Tungsram — vezették be. Péceli Béla elmondása sze­rint sikereket értek el. a váciaknak például ezzel si­került egy emulziófelvételi problémát megoldaniuk, s így a keleii mellett film­jeikkel az igényesebb pia­cokon is megjelenhettek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a tapaszta­latok szerint a külföldiek előtt megnő azoknak a cé­geknek az ázsiója, amelyek­ről tudják, hogy bevezették a rendszert. Azt a japán professzor is hangsúlyozta, hogy nálunk a magyarországi utat kell megvalósítani. A távol-ke­leti és a magyar gondolko­dás között amúgy is sok a különbség. Shiba professzor például egyik előadása al­kalmával sehogyan sem ér­tette azt a kérdést, hogy ná­lunk mivel ösztönzik a rendszer bevezetését. Ma­kacsul hajtogatta, a dolgo­zó tudja, ha sikeres a válla­lata. akkor neki is hosszú távon biztosítva van a munkahelye. — Természetesen kell a sikerélmény is — folytatja Péceli Béla. — Nyugaton is vallják, hogy a legjobban az emberek szaktudását kell megbecsülni, hiszen lehet akármilyen kompute- rizált egy cég, ha a gépek­be ostobaságokat táplál­nak, nem lehet jó a -vég­eredmény. A magyar iparvállala­tok közül ez idáig 35 próbál­kozott az ÁMR bevezetésé­vel, de tény. hogy az utób­bi időben a minőségügy­gyei való foglalkozás mint­ha egy kicsit megtorpant volna. •— Az Ipari Minisztérium 1990-ig támogatta a prog­ramot. de a műszaki fej­lesztési alap azóta meg­szűnt. Kicsit úgy voltunk ezzel, mint mikor a fürdő­vízzel a gyereket is kiön­tik. Piaci kényszer — Az természetes, hogy egy piacgazdaságban a mi­nisztérium nem bábásko­dik a vállalatok felelt, de úgy gondolom, ez nemzeti ügy, amelyet a kormány­nak is támogatni kellene. Az mindenképpen biztató, hogy a magánvállalkozások egy része már törekszik minőségbiztosítási rendsze­rek bevezetésére, s az ide települő cégek — Suzu­ki, General Motors — is hozzák a maguk rendsze­reit, A legjobb motiváció a piaci kényszer lehet, hi­szen az ÁMR-t akár úgy is meg lehetne határozni, hogy ez a világpiacon való életben maradás módszer­tana. Hargitai Éva Csillagos égig ugró árak Elnéptelenedett Tüzép-telepek Korábbi években az épí­tőanyagokat árusító Tüzép- telepeken tél vége felé nagy volt a sürgés-forgás, mindenki igyekezett még a tavasz érkezése előtt, ide­jében beszerezni az épülő családi házhoz az építő­anyagot. Bár az alapok ki­ásására csak március—áp­rilisban került sor, ám a nyár végén, ősz elején a födémbe kerülő betonge­rendák már februárban a telek széltében díszelegtek. Igyekezni kellett, mert a beszerzést gyakran veszé­lyeztette egyes anyagfélék hiánya. A világ azóta — sajnos hátrányára — ala­posan megváltozott. Nézzünk körül Pest me­gyében. A fóti vasútállo­más közelében a Tüzép- telep vezetői lapunk ér­deklődésére elmondják, amióta a lakásépítési köl­csön kamatlába 30 száza­lék fölé emelkedett, az épí­tőanyagok ára pedig a „csillagos ég” közelébe, el­ment az építési kedv. Igaz. számadataik a telep nyil­vántartásaiban nem külö­níthetők el a tüzelőanya­gok (szén, tűzifa, fűtőolaj) forgalmi adataitól, de a bevételről készülő nyilván­tartások önmagukért be­szélnek. Tavaly a havi for­galom a telepen áfa nél­kül is elérte a 3-4-5 mil­lió forintot, az idén ja­nuárban pedig mintegy másfél millió forint volt a teljes árbevétel, szemben a tavaly januári három és fél millióval. Pedig az el­múlt év alatt az árak is szépen emelkedtek, hiszen az építőanyagok előállítá­sa rendkívül energiaigé­nyes. A dunakeszi vasútállo­másnál levő Tüzép-telepen is bőségesen található tég­la, cserép, betonelem. Az irodában csak egy hazain­dulni készülő fiatalasszony található. Korán zárnak. A hosszú nyitva tartásnak sze­rinte semmi értelme. Reg­gel — állítja — van némi kereslet, utána szinte sem­mi. Nem is tudja, mit hoz a jövő. Végül felkerestünk né­hány magánkereskedőt, ez­úttal ismét Foton. Az egyik kocsmáros, aki mel­lékesen építőanyaggal is kereskedett, ezzel már több mint egy éve felha­gyott. A Német Kálmán úton két helyen is hirdetik az építőanyagot. A női fod­rászat hátsó udvarában néhány kistégla virít. A tulajdonos rezignálton köz­li, alig van forgalma. Né­ha egy-egy zsák cementet talicskáznak el, vagy 80- 100 kistéglát, például a megroggyant kémény át­építésére. Odébb egy na­gyobb telep található. A kereskedő szerint a nap­jainkban vásárolt anyagok mennyisége kizárólag a meglevő épületek karban­tartására elegendő. Boronkay Péter tKXBBHnMBHnaaiaRnB»

Next

/
Thumbnails
Contents