Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

Korosaknak is egy kávéskanálnyi A sóról essen szó A tengerek sós vizében keletkezett az élet. Itt kép- Eődtek azok az első kis egysejtű mikroszkopikus élőlé­nyek, melyeknek a megjelenésével elkezdődött földün­kön az élet nagy kalandja. Évmilliók folyamán fejlődtek ki a többsejtűek, és a fejlődés bizonyos fokán elhagyták • sós vizet, meghódították a szárazföldet. 'A SZERVEZET Építőköve Az ősidőkben élő elő­deinkre való emlékezést szervezetünk ma is magá­ban hordozza. Vérünkben meghatározott mennyiségű sónak kell lennie ahhoz, hogy sejtjeink életképesek legyenek. Vagy az ember a sós vízben jól érzi ma­gát. Már évezredekkel ez­előtt felfedezték a tenger gyógyító hatásait, és már nagyon régen tudják, hogy a sós vizű forrásokban va­ló fürdés fájdalomcsilla­pító hatású. A sótartalmú forrásvizek ivókúrákra is alkalmasak, a sós inhalálás pedig csillapítja a köhö­gést. A konyhasó tulajdonkép­pen nátriumklorid, amely nátrium és klór kötődésé­ből keletkezik. Az általá­ban használt sóban más ás­ványi anyagok is megtalál­hatók. például kalcium, magnézium, kálium, me­lyek szintén fontos építő­kövei a szervezetnek. A konyhasók fajtái a kö­vetkezők: kősó, tengeri só, jódos só, diétás só és fűszer­só. A konyhasók közül a kősó a legelterjedtebb, amely föld alatti sóbányák­ban található. Ezek a só­bányák őskori beltengerek maradványai. Konyhasóink körülbelül 30 százaléka tengeri só, melyet a víz elpárologtató­sával nyernek. A nátrium­klorid mellett kis meny- nyiségben más sókat, ásvá­nyi anyagokat és nyomele­meket is tartalmaznak, mint például: káliumklöri- dot, magnéziumkloridot, foszfort, jódot, vasat és másokat. A kereskedelemben kap­ható úgynevezett jódos só is. Ez jóddal dúsított kony­hasó. A jód nagymérték­ben befolyásolja a pajzs­mirigy működését. A jód- hiány strúmás megbete­gedésekhez vezethet. A dié­tás sóban a nátriumot rendszerint káliummal he­lyettesítik, íze eltér a nor­málsóétól. A fűszersó, mint neve is mutatja, kony­hasó és különböző fűszerek keveréke. SE KEVESET, SE SOKAT Korábban az volt az ál­talános felfogás, hogy a túlzott sófogyasztás előse­gíti a magas vérnyomás ki­alakulását, amely szív- . és érrendszeri megbetegedé­sekhez és infarktushoz ve­zethet. Legújabb kutatások azonban bebizonyították, hogy túl kevés só fogyasz­tása és a teljes sóelvonás káros következményekkel járhat. Kísérletek pedig azt igazolták, hogy a magas vérnyomás kialakulásában a só fogyasztásának kevés szerepe van. Az emberi szervezet sószükséglete egyénenként változik. Saj­nos, napjainkban még nem ismerünk olyan egyszerű eljárást, amivel a szervezet károsodása nélkül fogyaszt­ható sószükséglet meghatá­rozható lenne. Általános szabályként elfogadható: a napi sófogyasztás mennyi­sége 5—7 gramm (egy teté­zett kávéskanál) legyen. Sajnos, nem egyszerű ezt a szabályt betartani, mivel táplálékunk nagy része iparilag előre feldolgozott élelmiszerekből áll, melyek már tartalmaznak sót. MIRE TEGYÜNK, MIRE NE *— Ne tegyünk sótartót az asztalra, ha az ételt a konyhában már megsóztuk. — Az ételek készítésénél használjunk sok fűszert, ezzel helyettesíthetjük a sót. — A konzervfőzelékek általában sózottak, ezeket ne sózzuk meg utólag. — Nem kell megsózni a rizst, a tésztát, a krumplit vagy a főzeléket, ha fűsze­res szósszal tálaljuk. — És mit tegyünk, ha el­sóztuk a levest? Helyrehoz­ható, ha a levesbe vastag burgonyaszeleteket teszünk, és együtt főzzük. A burgo­nya magába szívja a sót. Ha kész a leves, a burgo­nyaszeleteket kivesszük be­lőle. A hátaivá sem lusta? BAGLYOK. ÉS KUVIKOK Szerencsések azok a családok, ahol minden­kinek megegyeznek az alvási szokásai. Nehéz egy olyan házasság, ahol mondjuk, a férj este 8- kor már alig tudja nyit­va tartani a szemét, vi­szont a feleség akár éj­félig is szívesen fenn lenne. Reggel persze a férj már 6 előtt felpat­tan, és vidáman csö­römpöl a lakásban, amíg élete párja csak 8 után kezd az iszonyúnak tű­nő zajra magához térni. Igazán alkalmazkodhat­nál egy kicsit hozzám! — hangzik el gyakran az ilyen családokban. Vagy mondjuk a nagyszülők ko­rán aludni térnének, de az unokák még órákkal ké­sőbb is azzal zargatják őket, hogy nem tudnak aludni. Valóban csak rossz szo­kásról van szó? Ha igen, ezen könnyű lenne vál­toztatni. Az alváskutatások azonban mást mutatnak. Valahol, mélyen a szemé­lyiségünk alapvető jegyei közé tartozik, hogy mikor és mennyit alszunk. Leg­alább 4 típust lehet meg­különböztetni, az alvás óraszáma, a lefekvés és a felkelés ideje szerint. (1. korán fekvő, keveset alvó, 2. későn kelő, keveset alvó, 3. korán fekvő, hétalvó, 4. későn kelő, hétalvó.) Az alvás meghatározza egész napunkat is. Ha pél­dául összehasonlítjuk a fenti házaspár egy napját, kiderül, hogy szinte soha nincsenek azonos aktivitá­si állapotban, bár az alvá­A nyugdíjasklubok és idősek Életet az éveknek Országos Szövetségének a felhívására Pest megye is megrendezi az előadómű­vészeti vetélkedőt. Ezen szólisták, illetve 1-8 fős ka­maracsoportok vehetnek részt. A következő műfajokban lehet versenyezni: vers, ballada, mese, novella, rö­vid jelenet, népdal, műdal, sanzon, nóta. Hangszer- Szólók: citera, furulya, har­monika, népi hangszerek, táncszólista, duett stb. A bemutatott műsor 6 perces lehet. A megyéből 5-8 fő (a jelentkezők számától füg­gően) jut tovább a március végi országos döntőre. A megyei verseny helye és ideje: március 11., szer­da 9 óra, a Duna-parti Mű­velődési Ház Barlangja (Szentendre, Somogyi B. part 11/a). A jelentkezése­ket kérik a fenti címre el­küldeni pontos műfajmeg­jelöléssel, február 29-ig. Rendszeresen találkoznak Kellemes órák AZ ÓCSAI nyugdíjasok, jó hangulatban vettek részt február 23-án, vasárnap a fővárosi Corvin filmszín­házban megrendezett nó­taesten, melynek fellépői között volt Kalmár Magda, Máthé Ottilia és Horváth István. ★ RÁCKEVÉN, az Ács Ká­roly Művelődési Központ­ban, minden második hét­főn, délután találkoznak a helybéli nyugdíjasklub tag­jai. Az összejöveteleken különböző előadásokat hall­gathatnak meg, úgy a repü­lésről, mint az időskori be­tegségekről, és azok meg­előzéséről. Ez utóbbi témá­ról dr. Verdes Margit kör­zeti orvos szólt a részve­vőknek, a legutóbbi talál­kozón. ★ A SÓSKÜTI nyugdíjas­klub tagjai minden szer­dán a művelődési ház könyvtárában tartják ösz- szejüveteleiket 16 órai kez­dettel. ★ MINDEN HÉTFŐN dél­után 5 órától várják a né­metül társalgási szinten be­szélő nyugdíjasokat az Éle­tet az éveknek Szövetség Budapest, Belgrád rakpart 24. szám alatti székházá­ban. A belépődíj 20 forint. Tóalmás Község • • Önkormányzata pályázatot hirdet a művelődési ház vezetői állásának betöltésére Feltételek:- érettségi (a felsőfokú szakirányú végzettség előny)- szakmai programjavaslat a település kulturális életének megszervezésére- egyéb, törvényben szabályozott követelmények. Bérezés: havi bérmaximum bruttó 25 000 Ft. A lakás megoldható. A pályázat tartalmazza a pályázó legfontosabb személyi adatait és részletes szakmai önéletrajzát. A pályázatokat augusztus 1-jéig lehet benyújtani Tóalmás Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához, cím: Tóalmás, Fő tér 1-3. 2252. Az állás, a pályázatok elbírálása utón, azonnal betölthető. MAGYAR TÁVKÖZLÉSI VÁLLALAT Budapcst-vidckj Távkóiltsi Igazgatósig» A Budapest-vidéki Távközlési Igazgatóság keres az Észak-Pest Megyei Távközlési Üzemhez • Szentendrére, a digitális főközpontba felsőfokú, szakirányú egyetemet vagy főiskolát végzett mérnököt vagy üzemmérnököt, híradástechnikai gyakorlattal, számítógépes ismeretekkel *» Vácra, a hálózatos osztályra szakirányú főiskolát végzett (lehetőleg vezetékes távközlési szak), hálózatos területen gyakorlatot szerzett üzemviteli üzemmérnököket — közgazdasági ismeretekben jártas, felsőfokú szakirányú végzettségű tervgazdasági előadót. Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet személyesen az Észak-Pest Megyei Távközlési Üzem általános osztályán, cím: Vác, Posta park 2., telefon: (27)»12-523. suk többé-kevésbé meg­egyező. A korán kelő (férj) rögtön ébredés után friss, ilyenkor tud a legjobban és leghatékonyabban dolgoz­ni, délelőtt 10 és 11 körül veszi magán észre a fá­radtság első jeleit, aztán délután 2 és 3 között újra rátör a fáradtság. A har­madik ilyen periódus 4 és 5 között van, azután este­felé egyre álmosabb, fá­radtabb, amíg viszonylag korán el nem alszik, mond­juk 9 körül. Legmélyebben este, az elalvás után al­szik, reggel felé egyre ébe­rebb, amíg fel nem ébred. Nem így a későn kelő feleség. Reggel nem elég hogy későn, de még akkor is nehezen ébred. Álomit- tasan bolyong, és igyek­szik valahogy kibírni 10— 11-ig, amikor a munkatel­jesítménye már elfogadha­tó. Néhány kisebb hullám­völgy után este 8 és 11 között a legnagyobb az ak­tivitása, ilyenkor szeretné megváltani a világot. Ha lehet, akkor csak éjfél után fekszik le, akkor is nehe­zen alszik el, és csak a hajnali órákban mélyül az alvása, reggel alszik a leg­mélyebben. Ne feledjük, itt még nem is bonyolítottuk a képet azzal, hogy vala­melyikük jóval többet al­szik a másiknál. Legyünk megértőbbek a máshogy alvókkal, nem lustaság, ha valaki többet alszik, vagy szükségük van, például az öregeknek, a dél­utáni szunyókálásra. A munka, az iskola, óvoda úgyis rákényszerít minden­kit, hogy változtasson a számára legmegfelelőbb al­vási szokásokon. Legalább a hét végén legyünk meg- értőek egymással. B. K. .............................................................................................. umiimmmiM ...NYUGODALMAT LELKEMNEK...” iiiii iiiHMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHMiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiintiiiiiiiiiiiiiiiiiuitiiiiiiiiiiiíiiii É gig érnek a keresztek. Gödöllőn, ahol lakom, két kereszt van kint az ég alatt. Az erdőben, az Er­zsébet parkban. A Fadrusz- kereszt meg a kálvária. El­haladunk az egyetem — a volt premontrei gimnázium épülete — mellett, s máris bent járunk az erdőben. Ó, nem kell messzire menni benne, de már elhalt a vá­rosi zaj, mikor megpillant­juk a keresztet. Fehér kö­vén a fekete bronztestet. Egy kicsi temetőben áll. A temetőt kerítés veszi kör­be, még kapuja is van. Hol tárva, hol nehezen nyílón fogad. Kik is pihennek itt? Egy kisfiú — hogyan került éppen ide? Kálmánka — így —, miért éppen ide te­mették el? <3 itt az egyetlen civil halott. A többiek? Honvédek. Két sírkő silba- kol a kapunak kétfelől, azokon egymás alatt sok­sok névvel. A név mellett néhol ranggal: szakaszve­zető, őrmester ... De eset­leg név sincs: egy ismeret­len honvéd — ennyi szere­pel csak. Nem tudni, ki si­ratja, hol siratták, akik so­ha többé mér semmit nem hallottak felőle, felőlük, még csak azt sem, hogy ide kerültek Gödöllőre, az egyetem hátához, az erdő­be. Ismeretlenek, ók is, a hozzátartozók is. Itt lelték halálukat 1944 végén, eny- nyi az egyetlen bizonyos­ság. De nem nekik készült ez a temető. Nem Kálmán ká­nak, de még a honvédek­nek sem. A premontrei szerzetesek temetője, kizá­rólag az övék volt eredeti­leg. ók állíttatták ide szá­zadunk harmincas éveiben a sírjaik, s a majdani sír­jaik fölé a keresztet. Fehér kő, fekete bronztest. Fad- rusz János alkotása. A kezek kitárva, a lábak egymásra szögezve. A láb­ujjak, a körmök, akár a va­lóságosak, s alattuk mindig van virág, lomb, koszorú. Ki hozza ide? Sose talál­koztam még vele. Vagy ve­lük, akik hozzák. Néha lát­tam itt egy-egy érdeklődőt. Fiút, lányt, nagymamát unokával. Csak jöttek, meg mentek. Többnyire kettes­ben vagyunk. Majdnem mindig kettesben vagyunk. Ö meg én. Felnézek az ar­cába. A haja — a kőhaj — az arcába hullik. Hányféle az arca! A jobb oldaláról, a bal oldaláról, szemből, ha egészen alatta állok. Min­dig más. Hallgat. Megpró­bálom leolvasni a vonásai­ról, mit mond nekem. Majd róla az égig emelem a te­kintetem. És akkor meg­szólal: ne félj. Elhagyta­lak én már? Soha — vála­szolom. Soha. Az ég felet­tünk fénylő kék. Vagy ól­mos szürke. Volt, hogy mi­közben ott álltam éppen, nagy pelyhekbett, kerengve esni kezdett a hó. Máskor eső szemez. A fák kopárak vagy elevenzöldek. de mintha az eget tartanák. Azt a mikor, milyen eget, S a kereszt az égig ér. Az arc lefelé hajlik. Hallgat, mégis beszél. Mielőtt távoz­nék, azt mondom — gondo­lom —, most elmegyek, de hamarosan megint eljövök. De hát Te mindig velem vagy. Mindenütt velem vagy. Távolodóban vissza­visszanézek: látom-e még? Még meg-megvillan a fe­hérség, a feketeség a fák között. Majd eltűnik telje­sen. Most már bátran ki­lépve mehetek. Velem van. Az égre rajzolódnak a kálvária keresztjei az Er­zsébet parkban. Magas lép­csőn juthatunk eléjük két­felől is. Nemrég állították helyre ezt a kálváriát. Már porladtak a szobrok, rogya­doztak a hozzájuk vezető lépcsők. Már-már arra szá­míthattunk, tönkremegy, megsemmisül az egész. Nem is volt már szabad megközelíteni. Életveszé­lyes lett volna rálépni az omló lépcsőre, megállni a három roskatag kereszt mellett. Most meg, egy-két éve mégis ragyog ez a ba­rokkos műemlék. Az égre rajzolódik a hajdanvolt dráma fehér keresztek, hó­fehér alakok képében. S benépesült az alattuk levő térség is a lépcsők tetejé­nél. Korábban nem voltak itt; Mária, Mária Magdol­na, János ... Szinte a tár­sai a fent időzőnek. Amikor ott vagyok, mintha közöt­tük lennék, társukul. Egy én is a hajdani siratok, a hajdani megrendültek kö­zül. Egy közeli fára közben felfut egy mókus. Csepereg az eső, ha ősz van. sárga levelek tapadnak a kövek­re. Tavasszal virágillatot hoz a szél. Virágét, erdő­ét... Mellettem a város. Ahol lakom. élek. De ide mindig eljöhetek. Ö mindig velem van. Ve­lünk. Értünk. Annyi­ra szeretett, hogy meghalt értünk. Ezért is az ének: „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodalmat lelkemnek..." Nádudvari Anna i Jfítiun M Életet az éveknek vetélkedő Előadók a porondon

Next

/
Thumbnails
Contents