Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
Krimiben tudós A krimivetélkedő már a hetvenes évek végén futott néhány bátortalan kört a kettes csatornán. A dolog úgy kezdődött, hogy Pomezanski György az akkor képernyős Ki miben tudós? címére hangoltam tréfából* megalkotta a Krimiben tudós címet. Persze, hogy az akkoriak lecsaptak rá és megkezdődött a játék kitalálása. Megszületett a dra- matikus történet szükséges- tégének elve, s el is készült néhány tévéjátékszerű történet. Szegényes díszletekkel, fekete-fehérben zajlott a játék, s ha jól emlékszem, a legjobb „nyomozó” tiszteié tdí ja ötezer forint volt. Az ötlet most ismét előbukkant az egyes csatornán, szín, pompa, csodadíszlet és millión felüli főnyeremény kíséretében. A mese-Mazdát természetesen szponzor bocsátotta a ját- *zók rendelkezésére, de más, nagylelkű hirdettetők Is bekapcsolódtak az izgalma« nyomozósdiba. A váltakozó színvonalú kistévéjátékok .csattanóját hol könnyebb, hol pedig nehezebb volt kitalálni. Sajnálatos módon a hatodik. tehát a döntő krimije volt a leggyengébb. Bacher Iván felvezető játéka tulajdonképpen egy frappáns krimiötletre épült, de a történetet olyan kuszán bonyolította, hogy a győztes nem tartotta érdemesnek á tudlak kibogozását, csak á címre koncentrált, meg egy bizonyos öregúrra, akinek a n jobb keze béna volt, a bal viszont használható, akár még a zongora billentyűinek is. Ne vegyék dicsekvésnek, de én a játék befejezése eiőtt percekkel már tudtam ki a gyilkos, ha szerencsém úgy hozza, enyém a csoda-Mazda. Ezért is sajnáltam azt a fiút, aki remek logikával, jó megfigyelőképességével végigküzdötte a hat fejezetből álló történetet, s azon bukott el, hogy komolyan vette Bächer Iván zavaros történetét és megpróbálta. „végigfésülni” a szereplők . mindegyikét. Vagyis 6 nem vabankra játszott, mint a kocsihoz könnyűszerrel hozzájutó versenyzőtársa, hanem az eredeti játék- szabályokat követte. Kudarcát nemcsak a szerző, hanem a dramaturg és maga Pomezanski György is előidézte, mért mindketten . éppen a záróepizód megválasztásában nem voltak gondosak, körültekintőek. A Krimiben tudós egyik nagy tanulsága ez, a másik pedig a műsort kellően szétziláló műsorvezetői „munkálkodás”. Azt a kiváló ötletet, hogy Antal Imre legyen a főnyomozó és a műsorvezető egy személyben, nem lett volna szabad egy pótműsorvezető, jelesül Pomezanski György beiktatásával megtoldani. Már azért sem, mert az ötletekben nem szűkölködő Pomezanski már az említett első játékvariációt is azzal rontotta el, hogy személyes megjelenésével eluralta a terepet, háttérbe szorítva a néző számára igazán érdekes játékot és a játékosokat. Reméljük, a folytatás nem marad el, és az ötlet gondozója beéri azzal, hogy jőszerkesztheti az érdekes műsort. igazolt tényt a riporter figyelmen kívül hagyta), Pest megyében a Demokrata Fórum irodát létesített a bajbajutottak megsegítésére. Az érthető, hogy a riporter finom megkülönböztetéssel kezeli a különböző pártok szociálpolitikai, emberbaráti törekvéseit, az viszont már kevésbé elnézhető, hogy az ügy mögött o legminimálisabb jóindulatot nem tételezi fel. Sőt nem titkolt ellenségeskedéssel ébreszti fel azt a gyanút, hogy az állásukból elbocsátottak, meglehet, alkalmatlanok voltak feladataik ellátására, valószínűleg MDF-palástot öltenek, s ezzel befeketíthetik makulátlan vezetőiket. Ez a gyanakvás azért lehangoló, mert a gondolkodásmódban benne van a verdikt: alti ilyen párti, az akár éhen is halhat, aki pedig olyan párti. az akkor is üldözöttnek tekintendő, ha égjük milliomos állásból a másikba „üldözik”. Párkány László MEGYEI NÉP MŰVÉSZETI EGYESÜLET Ápolják a hagyományokat Tavaly nyáron alakult meg a Pest Megyei Nép- művészeti Egyesület. A szerveződés gondolata akkor merült föl, amikor egyértelművé vált, hogy a Szentendrén működő megyei művelődési központ megszűnik. Ez sokakban keltette azt az érzést: egyre inkább magukra maradnak. Mindehhez társult az a folyamat, hogy az amatőr népművészeti együttesek fenntartóinak száma megfogyatkozott. Ebből kö- vetkezett, hogy több helyütt megszűntek ezek a csoportok, vagy közel kerültek a felbomláshoz. Ha magukon nem segítenek, másoktól hiába várják — vonták le a következtetést az érintettek. Megkeresték hát egjmiást a népdalénekesek, a hagyományőrzők, a néptáncosok, és beszélgetések közben körvonalazódott: milyennek is kéne lennie annak Bencsik csendjei A címben említett drámai csendeket az egyik Reggeli krónikában hallottam. Az országos botránnyá dagadó Reggeli Pesti Hírlap főszerkesztőjét, Bencsik Andrást faggatta Orosz József. Ha jól értettem, a nyomozótiszti logikával kérdező Orosz arra volt kíváncsi, hogy Bencsi- kék hozzányultak-e a 150 Rv Alapítvány pénzéhez, merthogy a lap — skandalum ide vagy oda — valahogy megjelent, utcára került. A feltehetően karikás azemű, kialvatlan, szerkesztősége és önnön újságírói életéért napokon át küzdő Bencsik nem volt flott, de még csak azsúrban sem volt saját lapját illetően. Mindezt Orosz alig palástolt diadalittassággal vette tudomásul, Bencsik drámai csendjeiből kiolvasta a saját győzelmét: „padlóra küldtem az ürgét”. A padlóra küldés gyakorÉRDIEK BATTÁN Diákelőadás Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium Diák Színjátszói Schiller Ármány és szerelem című darabját adják elő február 27-én, a Százhalombattai Barátság Művelődési Központban, 18 órai kezdettel. A bemutatóra elsősorban a középiskolásokat várják, a belépőjegyek ötven forintért válthatók. latával szívesen él az a 168 óra is, amelynek újságváltozata körül szintén zajlott egy kis külön — a lapcsi- nálástól távol eső — élet, de nem volt szerencsém a lap főszerkesztőjének, helyettesének, vezető szerkesztőjének csendjeivel találkozni. De nem erről szeretnék szólni, hanem a 168 óra egyik legutóbbi riportjáról, amelyet — ha jól emlékszem — Hollauer Tibor készített. A történet arról tájékoztatott, hogy mivel az országban sok MDF-tagot bocsátottak el munkaheljé- ről pusztán párthovatartozása okán (a többszörösen Megjelent a Kincskereső Zöld szemű lány Téli tájak és farsangi vigasság — ez a két téma uralja a Kincskereső februári számát. Már az első lapon egy mulatós népdalt találunk Papp György népi ihletésű illusztrációjával, majd rálapozhatunk a Pa- ródiafarsang című összeállításra, melyben Karinthy híres Kosztolányi-paródiája mellett egy mai író, Kovács Lajos mutatja be görbetükrében idősebb pályatársait: Lázár Ervint és Nemere Istvánt. Jó néhány humoros vers (Weöres Sándor és Páskándi Géza tollából, valamint Kun Erzsébet „gyógyviccei” teszik még próbára a nevetőizmainkat, de a humor kontinensén barangol Simái Mihály is folytatásos regénye újabb fejezeteiben: az egyikben a legfőbb kutya- ütők tanácskozásának le* hetünk tanúi, a másikban „tűrhetetlenül elszemtele- nednek a krumpliposzáták .. Kányádi Sándor verse (Hallgat az erdő) a téli erdőben kaparászó-ftilelő szarvast és a rá vadászó farkast mutatja be, a kiváló erdélyi költőtől megszokott plasztikus képekkel, erőteljes ritmusokkal, rímekkel. SZENTENDRE Lukács János kiállítása Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskola művelődési házában szombaton délután 16 órakor nyitják meg Lukács János kiállítását. A megnyitót Molnár Bertalan festőművész-tanár tartja, közreműködik Sárkány Kázmér, a Magyar Állami Operaház magánénekese. FURCSA PÁROSÍTÁS. így múlik el nemcsak a világ dicsősége — ahogy a régi mondás tartja —, hanem épületeké is. Volt egyszer Ráckevén egy mutatós népművészeti ház. Eddig csupán azok kerestek fel, akiket érdekelt, vonzott a hagyományos építészet és a szokásokat őrző, múltat idéző tárgyak látványa. Mára más a helyzet. A forgalom megnőtt, lévén, hogy borkimérés nyílt a házban. A kedvező ár bizonyára sokakat csalogat ide, s talán vetnek egy-Uét pillantást az épületre is. Azért mégsem Ily módon kellene népszerűsíteni a népművészetet. Nem azzal van gond, hogy mi létesült, inkább azzal, miért itt. Más helyiséget nem találtak e célra? , (Hancsovszki János felvétele) az egyesületnek, mely ösz- szefogja őket, s támogatja tevékenységüket. — Milyen ez a szervezet? — kérdeztük Szigetvári Józsefet, az egyesület titkárát. •— Olyan társulás —válaszolt —, amely a kis csoportokat kívánja elsősorban támogatni. Amellett gondoltunk a bemutatkozási lehetőségek biztosítására és továbbképzések szervezésére, ami a csoportok pedagógusai számára fontos. Napjainkban vagy négy és fél ezer tagot számlál egyesületünk. Negyvenöt csoport — gyermek- és felnőtt-táncegyüttesek, népi hangszeres együttesek, népdalkörök, zenekarok, nemzetiségi — csatlakozott. A belső életet úgy szerveztük meg, hogy külön szekciókat alakítottunk ki ezek számára, mivel saját ügyükben ők a legilletékesebbek. Készítettünk egy rendezvény- naptárt. Két esztendőben vázoltuk fel az elképzeléseinket. Eszerint az egyik a bemutató év, ami a kezdőknek jó, hiszen még nem ismertek. A második esztendőben verseny fesztiválokat szerveznénk, pontosabban a szekciók rendeznék meg ezeket. A megyei népművészeti gálaműsorok helyszíne Cegléd és a főváros lenne. Egy kezdeményezés igen sikeresnek bizonyult. Az ötlet Dómján Lajosé, aki Három gyöngyszem címmel olyan műsort szervezett, ahol három tánc- együttes — Nagyhutáról, Szigetújfaluról, és Százhalombattáról — együtt mutatkozott be. S ez nemcsak fellépési lehetőséget jelent, hanem egymás megismerésére is kiváló alkalom. A művelődési háznak is kedvező ez a program, mert fellépti díjat nem kérünk, s mégis olcsó, helyi műsort tud kínálni a néptánc kedvelőinek. — További terveik? ^ — Az égjük elképzelésünk az — mondta Szigetvári József —, hogy a Pest Megyei Polgármesteri Hivatal Városház utcai belső udvarán nyáron tartalmas műsorokat szervezhetnénk. A forgószínpadon a tánc- együttesek léphetnének fel, s a szünetben kirakodóvásárt tarthatnának a népi iparművészek. Érdekes, hangulatos- program lehetne, amellett hogy az egj-e- sületi bevételt is gyarapítaná ez a lehetőség. Természetesen idén is szeretnénk továbbképzéseket tartani. Bag község a gj’ermektánctábornak ad majd otthont, de a Páva körök számára is kívánunk szakmai segítséget nyújtani egyes találkozókon. — Miből tartja fenn ma- gát az egyesület? — Tagdíjakból. Csoportoknak harmincas létszám alatt 2600 forint egy évre, ennél magasabb létszám esetén 3000 forint. a díj. Persze egj’énenként is be lehet lépni az egyesületbe. Programjainkon azok is részt vehetnek természetesen, akik nem csatlakoznak a szervezethez, a különbség annyi csupán, más árakon kapcsolódhatnak rendezvényeinkhez. Beszélgettünk már néhány megyei vezetővel, aki igen segítőkészen állt az egyesülethez, munkánkhoz. Szeretnénk majd pályázatokat, alapítványi támogatásokat is megcélozni. A cégbíróság még nem jegyezte be az egyesületet, bár ez hamarosan megtörténik. Aki még nem hallott volna megalakulásunkról, s szivesen részt vállalna te- vékenj'ségünkben, az Százhalombattán a Barátság Művelődési Központban jelezheti szándékát. Az intézményi hátterünk e' városban van. Levélcímünk: Pf. BMK 2440 Százhalombatta, Május 1. tér 5. —jisz— Iskohiszék önkormányzati segédlettel A minta már adott Pilisvörösvár gimnáziumának hamarosan lesz iskolaszéke. Az országszerte terjedő, divatos iskolaszékekről annyit érdemes megjegyezni, hogy a háború előtti iskolaszékek modernizált, demokratikus újjáélesztését jelentik. Feladatát azonban . ma minden egyes iskola más-más módon jelöli meg. Van, ahol az iskola tanári kara, az önkormányzat, az egyház és a helyi pártok bevonásával próbálták felállítani, azonban ezek a párt- és egyházpolitikai érdekek miatt legtöbb helyen kudarcba fulladtak. Van, ahol az iskola-szülők-ön- kormányzat triumvirátusaként képzelték el, s működését ennek megfelelően szervezték meg. A pilisvö- rösvári iskolaszék ez utóbbi mintát igyekszik követni. A vörösvári kezdeményezés abban is különbözik a hazai iskolaszékek többségétől, hogy önkormányzati határozat nyomán állítják föl, bár a kezdeményező szerep az iskolából indult ki. Kíváncsian várjuk, milyen lesz az önkormányzati égisz alatt működő új szerveződés. Vajon miként kapnak benne szót a nemzetiségi nyelvoktatás sajátságos feladatai. A pilisvörösvári iskolaszék sorsának alakulására később visszatérünk. A gyermekek jogairól A Gyermeki Jogok Magyar Nemzeti Bizottsága következő ülésére 1992. február 26-án, délelőtt 10 órai kezdettel, a Pest Megyei önkormányzati Hivatal dísztermében kerül sor. A találkozón dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkár, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviseletében tájékoztatót tart A gyermeki jogok érvényesülésének helyzete és garanciái az iskola világában címmel.
