Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

Krimiben tudós A krimivetélkedő már a hetvenes évek végén futott néhány bátortalan kört a kettes csatornán. A dolog úgy kezdődött, hogy Pome­zanski György az akkor képernyős Ki miben tudós? címére hangoltam tréfából* megalkotta a Krimiben tu­dós címet. Persze, hogy az akkoriak lecsaptak rá és megkezdődött a játék kita­lálása. Megszületett a dra- matikus történet szükséges- tégének elve, s el is készült néhány tévéjátékszerű tör­ténet. Szegényes díszletek­kel, fekete-fehérben zajlott a játék, s ha jól emlékszem, a legjobb „nyomozó” tiszte­ié tdí ja ötezer forint volt. Az ötlet most ismét elő­bukkant az egyes csator­nán, szín, pompa, csoda­díszlet és millión felüli fő­nyeremény kíséretében. A mese-Mazdát természetesen szponzor bocsátotta a ját- *zók rendelkezésére, de más, nagylelkű hirdettetők Is bekapcsolódtak az izgal­ma« nyomozósdiba. A váltakozó színvonalú kistévéjátékok .csattanóját hol könnyebb, hol pedig nehezebb volt kitalálni. Sajnálatos módon a hato­dik. tehát a döntő krimije volt a leggyengébb. Bacher Iván felvezető játéka tu­lajdonképpen egy frappáns krimiötletre épült, de a tör­ténetet olyan kuszán bo­nyolította, hogy a győztes nem tartotta érdemesnek á tudlak kibogozását, csak á címre koncentrált, meg egy bizonyos öregúrra, akinek a n jobb keze béna volt, a bal viszont használható, akár még a zongora bil­lentyűinek is. Ne vegyék dicsekvésnek, de én a játék befejezése eiőtt percekkel már tudtam ki a gyilkos, ha szerencsém úgy hozza, enyém a csoda-Mazda. Ezért is sajnáltam azt a fiút, aki remek logikával, jó megfigyelőképességével végigküzdötte a hat fejezet­ből álló történetet, s azon bukott el, hogy komolyan vette Bächer Iván zavaros történetét és megpróbálta. „végigfésülni” a szereplők . mindegyikét. Vagyis 6 nem vabankra játszott, mint a kocsihoz könnyűszerrel hozzájutó versenyzőtársa, hanem az eredeti játék- szabályokat követte. Ku­darcát nemcsak a szerző, hanem a dramaturg és ma­ga Pomezanski György is előidézte, mért mindketten . éppen a záróepizód meg­választásában nem voltak gondosak, körültekintőek. A Krimiben tudós egyik nagy tanulsága ez, a másik pedig a műsort kellően szétziláló műsorvezetői „munkálkodás”. Azt a ki­váló ötletet, hogy Antal Imre legyen a főnyomozó és a műsorvezető egy sze­mélyben, nem lett volna szabad egy pótműsorvezető, jelesül Pomezanski György beiktatásával megtoldani. Már azért sem, mert az öt­letekben nem szűkölködő Pomezanski már az emlí­tett első játékvariációt is azzal rontotta el, hogy sze­mélyes megjelenésével el­uralta a terepet, háttérbe szorítva a néző számára igazán érdekes játékot és a játékosokat. Reméljük, a folytatás nem marad el, és az ötlet gondozója beéri az­zal, hogy jőszerkesztheti az érdekes műsort. igazolt tényt a riporter fi­gyelmen kívül hagyta), Pest megyében a Demokra­ta Fórum irodát létesített a bajbajutottak megsegítésé­re. Az érthető, hogy a ri­porter finom megkülönböz­tetéssel kezeli a különböző pártok szociálpolitikai, em­berbaráti törekvéseit, az vi­szont már kevésbé elnézhe­tő, hogy az ügy mögött o legminimálisabb jóindula­tot nem tételezi fel. Sőt nem titkolt ellenségeske­déssel ébreszti fel azt a gyanút, hogy az állásukból elbocsátottak, meglehet, al­kalmatlanok voltak fel­adataik ellátására, valószí­nűleg MDF-palástot ölte­nek, s ezzel befeketíthetik makulátlan vezetőiket. Ez a gyanakvás azért lehangoló, mert a gondolkodásmódban benne van a verdikt: alti ilyen párti, az akár éhen is halhat, aki pedig olyan pár­ti. az akkor is üldözöttnek tekintendő, ha égjük mil­liomos állásból a másikba „üldözik”. Párkány László MEGYEI NÉP MŰVÉSZETI EGYESÜLET Ápolják a hagyományokat Tavaly nyáron alakult meg a Pest Megyei Nép- művészeti Egyesület. A szerveződés gondolata ak­kor merült föl, amikor egy­értelművé vált, hogy a Szentendrén működő me­gyei művelődési központ megszűnik. Ez sokakban keltette azt az érzést: egy­re inkább magukra marad­nak. Mindehhez társult az a folyamat, hogy az ama­tőr népművészeti együtte­sek fenntartóinak száma megfogyatkozott. Ebből kö- vetkezett, hogy több he­lyütt megszűntek ezek a csoportok, vagy közel ke­rültek a felbomláshoz. Ha magukon nem segí­tenek, másoktól hiába vár­ják — vonták le a követ­keztetést az érintettek. Megkeresték hát egjmiást a népdalénekesek, a hagyo­mányőrzők, a néptáncosok, és beszélgetések közben körvonalazódott: milyen­nek is kéne lennie annak Bencsik csendjei A címben említett drá­mai csendeket az egyik Reggeli krónikában hal­lottam. Az országos bot­ránnyá dagadó Reggeli Pes­ti Hírlap főszerkesztőjét, Bencsik Andrást faggatta Orosz József. Ha jól értet­tem, a nyomozótiszti logi­kával kérdező Orosz arra volt kíváncsi, hogy Bencsi- kék hozzányultak-e a 150 Rv Alapítvány pénzéhez, merthogy a lap — skanda­lum ide vagy oda — vala­hogy megjelent, utcára ke­rült. A feltehetően karikás azemű, kialvatlan, szerkesz­tősége és önnön újságírói életéért napokon át küzdő Bencsik nem volt flott, de még csak azsúrban sem volt saját lapját illetően. Mindezt Orosz alig palás­tolt diadalittassággal vette tudomásul, Bencsik drámai csendjeiből kiolvasta a sa­ját győzelmét: „padlóra küldtem az ürgét”. A padlóra küldés gyakor­ÉRDIEK BATTÁN Diákelőadás Az érdi Vörösmarty Mi­hály Gimnázium Diák Szín­játszói Schiller Ármány és szerelem című darabját ad­ják elő február 27-én, a Százhalombattai Barátság Művelődési Központban, 18 órai kezdettel. A bemuta­tóra elsősorban a középis­kolásokat várják, a belépő­jegyek ötven forintért vált­hatók. latával szívesen él az a 168 óra is, amelynek újságvál­tozata körül szintén zajlott egy kis külön — a lapcsi- nálástól távol eső — élet, de nem volt szerencsém a lap főszerkesztőjének, helyette­sének, vezető szerkesztőjé­nek csendjeivel találkozni. De nem erről szeretnék szólni, hanem a 168 óra egyik legutóbbi riportjáról, amelyet — ha jól emlék­szem — Hollauer Tibor ké­szített. A történet arról tá­jékoztatott, hogy mivel az országban sok MDF-tagot bocsátottak el munkaheljé- ről pusztán párthovatarto­zása okán (a többszörösen Megjelent a Kincskereső Zöld szemű lány Téli tájak és farsangi vi­gasság — ez a két téma uralja a Kincskereső feb­ruári számát. Már az első lapon egy mulatós népdalt találunk Papp György né­pi ihletésű illusztrációjával, majd rálapozhatunk a Pa- ródiafarsang című összeál­lításra, melyben Karinthy híres Kosztolányi-paródiája mellett egy mai író, Ko­vács Lajos mutatja be gör­betükrében idősebb pálya­társait: Lázár Ervint és Nemere Istvánt. Jó néhány humoros vers (Weöres Sándor és Páskándi Géza tollából, valamint Kun Er­zsébet „gyógyviccei” teszik még próbára a nevetőiz­mainkat, de a humor konti­nensén barangol Simái Mi­hály is folytatásos regénye újabb fejezeteiben: az egyikben a legfőbb kutya- ütők tanácskozásának le* hetünk tanúi, a másikban „tűrhetetlenül elszemtele- nednek a krumpliposzá­ták .. Kányádi Sándor verse (Hallgat az erdő) a téli er­dőben kaparászó-ftilelő szarvast és a rá vadászó farkast mutatja be, a ki­váló erdélyi költőtől meg­szokott plasztikus képekkel, erőteljes ritmusokkal, rí­mekkel. SZENTENDRE Lukács János kiállítása Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskola művelődési házában szom­baton délután 16 órakor nyitják meg Lukács János kiállítását. A megnyitót Molnár Bertalan festőmű­vész-tanár tartja, közremű­ködik Sárkány Kázmér, a Magyar Állami Operaház magánénekese. FURCSA PÁROSÍTÁS. így múlik el nemcsak a vi­lág dicsősége — ahogy a ré­gi mondás tartja —, hanem épületeké is. Volt egyszer Ráckevén egy mutatós népművészeti ház. Eddig csupán azok kerestek fel, akiket érdekelt, vonzott a hagyományos építészet és a szokásokat őrző, múltat idéző tárgyak látványa. Mára más a helyzet. A forgalom megnőtt, lé­vén, hogy borkimérés nyílt a házban. A kedvező ár bizonyára sokakat csalogat ide, s talán vetnek egy-Uét pillantást az épületre is. Azért mégsem Ily módon kellene népszerűsíteni a népművészetet. Nem azzal van gond, hogy mi létesült, inkább az­zal, miért itt. Más helyiséget nem találtak e célra? , (Hancsovszki János felvétele) az egyesületnek, mely ösz- szefogja őket, s támogatja tevékenységüket. — Milyen ez a szerve­zet? — kérdeztük Sziget­vári Józsefet, az egyesület titkárát. •— Olyan társulás —vá­laszolt —, amely a kis cso­portokat kívánja elsősor­ban támogatni. Amellett gondoltunk a bemutatko­zási lehetőségek biztosítá­sára és továbbképzések szervezésére, ami a csopor­tok pedagógusai számára fontos. Napjainkban vagy négy és fél ezer tagot számlál egyesületünk. Negyvenöt csoport — gyermek- és fel­nőtt-táncegyüttesek, népi hangszeres együttesek, népdalkörök, zenekarok, nemzetiségi — csatlako­zott. A belső életet úgy szerveztük meg, hogy külön szekciókat alakítot­tunk ki ezek számára, mi­vel saját ügyükben ők a legilletékesebbek. Készí­tettünk egy rendezvény- naptárt. Két esztendőben vázoltuk fel az elképzelé­seinket. Eszerint az egyik a bemutató év, ami a kez­dőknek jó, hiszen még nem ismertek. A második esz­tendőben verseny fesztivá­lokat szerveznénk, ponto­sabban a szekciók rendez­nék meg ezeket. A megyei népművészeti gálaműsorok helyszíne Cegléd és a fő­város lenne. Egy kezdeményezés igen sikeresnek bizonyult. Az ötlet Dómján Lajosé, aki Három gyöngyszem cím­mel olyan műsort szerve­zett, ahol három tánc- együttes — Nagyhutáról, Szigetújfaluról, és Százha­lombattáról — együtt mu­tatkozott be. S ez nemcsak fellépési lehetőséget jelent, hanem egymás megisme­résére is kiváló alkalom. A művelődési háznak is kedvező ez a program, mert fellépti díjat nem kérünk, s mégis olcsó, helyi műsort tud kínálni a néptánc ked­velőinek. — További terveik? ^ — Az égjük elképzelé­sünk az — mondta Sziget­vári József —, hogy a Pest Megyei Polgármesteri Hi­vatal Városház utcai belső udvarán nyáron tartalmas műsorokat szervezhetnénk. A forgószínpadon a tánc- együttesek léphetnének fel, s a szünetben kirakodóvá­sárt tarthatnának a népi iparművészek. Érdekes, hangulatos- program lehet­ne, amellett hogy az egj-e- sületi bevételt is gyarapí­taná ez a lehetőség. Természetesen idén is szeretnénk továbbképzése­ket tartani. Bag község a gj’ermektánctábornak ad majd otthont, de a Páva körök számára is kívá­nunk szakmai segítséget nyújtani egyes találkozó­kon. — Miből tartja fenn ma- gát az egyesület? — Tagdíjakból. Csopor­toknak harmincas létszám alatt 2600 forint egy évre, ennél magasabb létszám esetén 3000 forint. a díj. Persze egj’énenként is be lehet lépni az egyesületbe. Programjainkon azok is részt vehetnek természe­tesen, akik nem csatlakoz­nak a szervezethez, a kü­lönbség annyi csupán, más árakon kapcsolódhatnak rendezvényeinkhez. Beszél­gettünk már néhány me­gyei vezetővel, aki igen segítőkészen állt az egye­sülethez, munkánkhoz. Sze­retnénk majd pályázato­kat, alapítványi támogatá­sokat is megcélozni. A cég­bíróság még nem jegyezte be az egyesületet, bár ez hamarosan megtörténik. Aki még nem hallott vol­na megalakulásunkról, s szivesen részt vállalna te- vékenj'ségünkben, az Száz­halombattán a Barátság Művelődési Központban jelezheti szándékát. Az in­tézményi hátterünk e' vá­rosban van. Levélcímünk: Pf. BMK 2440 Százhalom­batta, Május 1. tér 5. —jisz— Iskohiszék önkormányzati segédlettel A minta már adott Pilisvörösvár gimnáziu­mának hamarosan lesz is­kolaszéke. Az országszer­te terjedő, divatos iskola­székekről annyit érdemes megjegyezni, hogy a hábo­rú előtti iskolaszékek mo­dernizált, demokratikus új­jáélesztését jelentik. Fel­adatát azonban . ma min­den egyes iskola más-más módon jelöli meg. Van, ahol az iskola tanári kara, az önkormányzat, az egy­ház és a helyi pártok be­vonásával próbálták fel­állítani, azonban ezek a párt- és egyházpolitikai ér­dekek miatt legtöbb helyen kudarcba fulladtak. Van, ahol az iskola-szülők-ön- kormányzat triumvirátusa­ként képzelték el, s mű­ködését ennek megfelelően szervezték meg. A pilisvö- rösvári iskolaszék ez utób­bi mintát igyekszik követ­ni. A vörösvári kezdemé­nyezés abban is különbözik a hazai iskolaszékek több­ségétől, hogy önkormány­zati határozat nyomán ál­lítják föl, bár a kezdemé­nyező szerep az iskolából indult ki. Kíváncsian vár­juk, milyen lesz az önkor­mányzati égisz alatt mű­ködő új szerveződés. Va­jon miként kapnak benne szót a nemzetiségi nyelvok­tatás sajátságos feladatai. A pilisvörösvári iskolaszék sorsának alakulására ké­sőbb visszatérünk. A gyermekek jogairól A Gyermeki Jogok Ma­gyar Nemzeti Bizottsága következő ülésére 1992. feb­ruár 26-án, délelőtt 10 órai kezdettel, a Pest Megyei önkormányzati Hivatal dísztermében kerül sor. A találkozón dr. Dobos Krisz­tina helyettes államtitkár, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium képvise­letében tájékoztatót tart A gyermeki jogok érvényesü­lésének helyzete és garan­ciái az iskola világában címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents