Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

Versenyhelyzetben eredményesen UTOLÉRTÜK A VILÁGSZÍNVONALAT Amióta a nem szakemberek is tudják, hogy a személy- és tehergépkocsik használatával milyen sok, egészségre is káros anyag kerül a levegőbe, megnőtt az igény a kör­nyezetbarát autózás iránt. Ehhez természetesen korszerű kocsik, jól beállított motorok kellenének, s az sem kö­zömbös, hogy a járművet milyen üzemanyaggal járatják. Nagy felelősség hárul tehát a kőolaj-feldolgozó ip.arra. Ezért tartotta szükséges­nek a Magyar Kémikusok Egyesülete is a minap egy ankéton, hogy tájékoztatást adjon a hazai kőolaj-feldol­gozás környezetvédelmi tö­rekvéseiről és eredményei­ről. A rendezvénynek stíl­szerűen a MÓL Rt. százha­lombattai Dunai Finomító­ja adott otthont. A tanácskozáson az aka­démiai intézmények, az egyetemek, környezetvédel­mi és közlekedési szerveze­tek, a hazai kőolajtermék­felhasználók és -forgalma­zók képviseletében több mint 150 meghívott vett részt. Ismert, hogy a nemrégi­ben alakult MÓL Rt.-nél is folyamatban vannak a szervezeti változások. Se­bestyén Béla, a részvény- társaság feldolgozási ága­zatának vezérigazgató-he­lyettese is hangsúlyozta, hogy a kőolaj-feldolgozó ipar a kialakult verseny- helyzetben igyekszik a fo­gyasztók igényeinek és a környezetvédelmi előírá­soknak is megfelelni. Pollák Iván István, a Közlekedéstudományi Inté­zet munkatársa elmondta, hogy a gépkocsik káros- anyag-ki bocsátását korláto­zó szabályozások az USA- ban és Nyugat-Európában jelentősen megszigorodtak, a hazai előírások azonban — a gépkocsipark össze­tétele miatt — hosszú ideje változatlanok. A magyar motorhajtóanyagok minősé­ge azonban folyamatosan követte a nyugat-európai változásokat. Ezt megerő­sítette Czágler István, a Dunai Finomító főosztály­vezetője is, aki hozzátette, hogy a nagy értékű beruhá­zásoknak köszönhetően a honi kőolaj-feldolgozó ipar 1992-től teljesíti az EGK motorbenzinekre vonatkozó előírásait, sőt egyes mu­tatók — benzol és kéntar­talom — tekintetében meg is előzi azokat. A tovább­lépésre is van esélj', hiszen a. tervek szerint az év má­sodik felében a fővárosban és egy-két vidéki települé­sen a MÓL Rt. töltőállomá­sain a 92-es oktánszámú ólmozott benzin helyett egy 91-j-l márkájú ólmozatlan minőségű üzemanyagot is forgalmaznak. Az ankéton megtudhattuk azt is, hogy a magyar kő­olaj-feldolgozó ipar 20 mil­liárd forintot költött beru­házásra. A Dunai Finomí­tóban a krakkoló és a ben­zinreformáló után az idén még várhatóan átadják a HDS előkéntelenítő üzemet, amelynek környezetvédelmi jelentősége szintén nem el­hanyagolható. A tanácskozás egyik hoz­zászólója szerint a tapaszta­latok azt mutatják: ismét megnőtt az igény a volt szocialista országok kor­szerűtlen autói iránt. Ez egyértelműen anyagi okok­kal magyarázható, hiszen a honi átlagpolgároknak a nyugati autók — a most előjegyezhető Opel Astra is egymillióba kerül — bizony megfizethetetlenek. Ezért jó lenne legalább a pénz­ügyi kormányzatnak arra figyelmet fordítania, hogy az ólmozatlan benzin keveseb­be kerüljön, mint a káro­sabb anyagokat tartalmazó üzemanyagok. Hiszen is­merve az emberi természe­tet — környezetvédelem ide vagy oda —, az autósokat is leginkább a pénztárcájukon keresztül lehet „megfogni”. (Hargitai) CSÖKKENŐ HADIIPARI Részeire szakad a gépgyár (Folytatás az 1. oldalról) bizonyult a felszámoló, a Pénzintézeti Központ is, hi. szén munkatársaik is amel­lett tették le a voksukat, hogy ebben az átmeneti időszakban se álljon le a termelés. A vezérigazgató elmond­ta, hogy amikor két évvel ezelőtt a vállalat élére ke­rült, a változásokat ille­Vállalkozó kedv és a lehetőségek Megszűnik a zöldségüzlet Megvalósítható álmokat sző a Buda Környéki ÁFÉSZ-ból kinőtt Buda Vi­déki Rt. Legalábbis ez de­rült ki Scheffer Árpádnak, az rt. ügyvezető igazgató­jának a szavaiból, amikor arra kértünk választ, hogy adjon rövid betekintést gazdasági elképzeléseikbe. — Az első és lényeges — mondotta —, hogy üzlete­ket csak kivételes esetek­ben adunk bérbe, és ez egy­úttal azt is jelenti, cégünk inkább vállalkozik! Ugyanakkor nem hall­gatta el azt sem, hogy a vendéglátóegységek üze­meltetése mind gazdaság- talanabb, s ezért ezeket in­kább bérbe adják. Van például Biatorbágyon egy kiskereskedelmi egységük, amely szintén bérlemény formájában üzemel. Úgy tűnik, hogy Biator­bágyra összpontosítanak; megvettek egy csődbe ju­tott cégtől egy olyan 1200 négyzetméter alapterületű épületet, amelynek falai között két-'három hónap múlva minden szükséges fogyasztási cikket forgal­mazhatnak, biztosítva ez­által a környék lakosságá­nak zavartalan ellátását. A Buda Vidéki Rt. számít külső vállalkozók tőkéjére is, amint azt Scheffer Ár­pád elégedetten említette, már 40 millió forintra szert is tettek vállalkozói tőke­ként. Annak ellenére, hogy szá­mos ismert kereskedelmi vállalat szűnik meg. és ve­szik át helyüket a diszkont­áruházak, kiskereskedelmi cégek, ez a részvénytár­saság együtt akar fejlődni és eredményeket elérni a hasonló profilú cégekkel. Gy. L. MEGUOtíSSU, MUMNÖRZÉSSH Hiányzik az üzleti morál Átalakuló gazdaságunk örvendetes eredményeit ár. nyékként kísérik a negatív jelenségek, többek között a gazdálkodás körében elkö­vetett bűncselekmények. A „szereplők” óriási lele­ménnyel veszik észre, s használják ki a létező jog­hézagokat: amelyek azon­ban — éppen a piacgazda­ság kialakulásának e kez­deti szakaszára jellemzően — egyelőre adottak. Úfabbesk is — Milyen súlyt képvisel­nek az összes bűnelköve­tésben a gazdasági jellegű cselekmények? — kérdez­tük elsőként dr. Csecserits István megyei főügyészhe­lyettestől. — Jelentős részarányt képviselnek — hangzik a válasz —, tagadhatatlanul növekvő a tendencia, illet­ve megfigyelhető e kategó­rián belül az eltolódás, vagyis a hagyományos bűn- cselekmények mellett újab­bak, a vállalkozásokhoz kö­tődők is megjelennek. Újabban például az üzér­kedés — a vállalkozási jog alkotmányos biztosítása kö­vetkeztében — aktualitását veszítette, lévén az egyéni vállalkozás az önkormány­zat által kiadott igazolvány alapján gyakorolható; e te­vékenységet tehát nem en­gedélyezi, hanem regiszt­rálja a hivatal. S hogy mennyire idejét múlt bűn- cselekmény az üzérkedés, azt mutatja a statisztikajs: az elmúlt évben például egyetlen ilyen elkövetés sem volt. A hagyományos körben talán a devizagaz­dálkodást sértő bűncselek­mények száma a leggyako­ribb — összességében azon­ban csökkenő tendenciá­val. Az adócsalás pedig meglehetősen speciális bűn- cselekmény; ugyanis a me­gyei APEH központja a fő­városban van, így ha az adóhivatalt megtévesztik, ezeknek a cselekményeknek a jelentős része Budapes­ten realizálódik, s a főváro­si szervek járnak el. — Vállalkozik az ország, új tulajdonformák jelennek meg. Mint tudjuk, a bűnel­követés is lépést tartott a változásokkal... Behaifhaffaflan — így igaz. Olyan bűn­ügyekről van tudomásunk, amelyek korábban nem vol­tak. A folyamatban levő esetek közül a megyében két nagy csoport érdemel kiemelést, az egyik az épít­kezésekkel kapcsolatos áfa­visszaigénylések, a másik pedig a pénz nélküli áru- beszerzések. Az első kate­góriában az elkövetők jó­részt magánszemélyek, de kft.-k is lehetnek, s vala­mennyien a jogi szabályo­zás hiányosságait használ­ják ki. Miután a magán- személyek építési engedély és bizonylatok felmutatása ellenében visszaigényelhe­tik az áfát, elegendő né­hány — a vásárlást igazoló — hamis számla, s máris nagy összegekhez jutnak a csalók. Általában ugyanis bonyolult úton, különböző kapcsolatokon keresztül valósul meg a manőver, s többen is vétkesek az ügy­ben. Rengeteg visszaélés történik, többmilliós károk, ról van szó — szinte külön „üzletággá” fejlődött ki, s nemcsak a megyében, de országosan is. — Hasonló a helyzet a kft.-knél is? — Esetünkben még egy­szerűbb a dolog, ugyanis számla nélkül, egyszerű nyomtatványon igényelhe­tik vissza az általános for­galmi adót. Nagyon sok a fantom kft., amelyek ugyan bejegyzettek, de semmiféle munkát nem végeznek, el­lenben az áfaköteles tevé­kenység után visszaigény- lik a forgalmi adót. Végül szólni kell a pénz nélküli árubeszerzésekről is — szin­tén nagy károkat okoznak —, amelyeknek lényege, hogy a kiváltott vállalkozói iga­zolványra, s a bélyegzőre az elkövetők elsősorban disz­kontlerakatokból, termelő- vállalatoktól hatalmas mennyiségű árut hoznak el: természetesen az utólagos pénzátutalás ígéretével. Ta­lán mondani sem kell, a kifizetés elmarad, csak mi­vel ezeknek az embereknek vagyonuk és bankszámlá­juk nincs, a követelések be­hajthatatlanok maradnak. — Ügy tűnik, mintha a jogszabályok a fejlett piac- gazdaságok törvényei szel­lemében születtek volna, ahol tisztességes üzletem­bereket feltételeznek. Nem túl korai ez a mi helyze­tünkben? Minden szintien — Nálunk még valóban hiányzik az üzleti morál, így nemcsak látszatra, de ténylegesen is liberálisak a jogszabályaink. Ez a szorí­tás azonban nem egyköny- nyen leküzdhető, hiszen te­ret kell engedni bizonyos, éppen a piacgazdaság ki­bontakozását segítő üzleti szabadságnak. E helyzetben csak egyféleképpen lehet egyensúlyozni, mégpedig a megelőzés, az ellenőr­zés javításával. Előbb- utóbb minden bizonnyal ki­alakul majd a tisztességes alapokon nyugvó üzletme­net, s kihullanak a tisztes­ségtelenek, addig is azon­ban sok körülményt kell összhangba hozni. Nagy szerepe van e folyamatban az APEH-nek, jóllehet tud­juk, eszköztáruk nincs arányban a feladat nagysá­gával. Én tehát úgy hiszem, minden szinten ki kell ala­kítani a védekezési reflexe­ket s a megelőzés módsze­reit. Vasvári Éva tőén már megvoltak a ter­vei, s elképzelhető, hogy­ha még fél év haladékuk van, akkor a félszámolást is elkerülhették volna. Ami viszont már biztos, az az, hogy a hajdanán egységes vállalat részeire szakad, s ezen az úton az első lépé­seket már meg is tették a gödöllőiek. A jelek szerint meglevő üzleti kapcsola­taikat jól tudták kamatoz­tatni, hiszen az öntvény­megmunkáló vegyes válla­latuk külföldi partnere is régebben már üzletfelük volt. Az SLR német céggel 120 millió forintos tőkével alapított kft. — melybe a gépgyár épület- és gép­apportot vitt be — már január óta sikeresen mű­ködik. Nem titok, hogy ezekben a napokban, hetekben egy részvénytársaság megala­kításán is fáradoznak, de mivel a szerződés végére nem került pont, a partner amerikai cég nevét nem akarják nyilvánosságra hozni. A vezérigazgató csu­pán annyit árult el, hogy az rt. 300 millió forintos alaptőkével jönne létre, s bár az amerikaiaknak a be­fektetendő kétmillió dol­lár nem számít túl nagy összegnek, a szerződéskötés előtt meglehetős alaposság­gal vizsgálják meg a kö­rülményeket. Mivel azon­ban az illetékes miniszté­riumok, önkormányzatok képviselőivel is lezajlottak a tárgyalások, úgy tűnik, nem lesz akadálya, hogy az üzlet — az rt. egyébként hegesztett szerkezeteket gyártana — megköttessék. Adorján Árpádtól meg­tudtuk azt is, hogy egy csökkentett hadiipari kapa­citás megtartására szükség lesz, hiszen a páncélos harckocsik javítására, al­katrészek gyártására igény van. De hogy ez a bizo­nyos kapacitás mekkora lesz, azt majd a kormány­nak kell eldöntenie. Biz­tosra vehető az is, hogy a hadiiparra szakosodott részleg majd áííami tulaj­donban marad, s egy zárt alapítású rt.-vé alakul át. Tudjuk azt is, hogy egy felszámolás, átalakulás mindig emberi sorsokat is érint. A gépgyárban is Híj­ban még ezernyolcszázan dolgoztak, ma már csak öt. száznyolcvanán vannak. Voltak, akiket korenged­ményes nyugdíjba küldtek; mások végkielégítés mel­lett kapták meg a munka­könyvüket. Nagyobb mértékű leépí­tés már nem várható, az azonban elképzelhető, hogy minőségi változtatásokra szükség lesz. Várható, hogy a jövőben jó néhány dol­gozónak átképzésen kell részt vennie, ha a munka­helyét meg akarja tartani. H. É. Szélfútta mini erőmű rr U' ,, , ,->p|^ V- ■ Vhsh < (Hancsovszki János felvétele) Nem panaszkodhat az időjárásra a napokban An­tal Béla nyugdíjas villa­mosmérnök. Szakkifejezés­sel élve csúcsra jár Buda­örsön a szélerőgépe. Az M7-esen autózók már mesz- sziről látják a Törökugrató tövében forgó szélkereket. Passzió, játék, de hasznot hozó időtöltés is ez, bár nálunk senki sem becsüli az ingyenenergiát. Húsz évig figyelte kert­jében a széljárást Antal Béla, majd két éve felesége segítségével nekilátott a saját tervezésű szélerőgép megépítésének. A hazai vi­szonylatban is egyedülálló konstrukciójú 14 és fél mé­ter magas erőmű lapátja átlagban ötszáz watt ener­giát állít elő, de csúcsidő­ben, amikor sokat és erősen fúj a szél, teljesítménye el­éri a 4-5 kW-ot. Antal Béla szerényen mondja: ő csak az emberi­ség legrégebbi, 2000 éves rendszerét adaptálta a má­ba, amikor is a könnyen forgó csapágyak és a nehéz lapátok még a kis szélmoz­gásnál is termelik az ára­mot, amely 17-18 Celsius- fokon tartja háza fűtési rendszerét. Könyvírásra, előadásra készül. Reméli, hogy a kör­nyezetkímélő energia végre Magyarországon is helyére kerül s forog a szél­kerék. amely mindig arra­felé fordul, ahonnan fúj a szél. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents