Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
VÁC! vtíiía •iaXVI. EV'Í'OLYAM, 45. SZÄM 1992. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Épüljön több börtön? Saját rendőrt szeretnének Az cl nyílt év igen sikeres volt a Váci Rendőrkapiiányság életében: a rangsorban az utolsó helyről a harmadikra rukkolt előre. Ez köszönhető az előző évhez képest szinte ugrásszerűen megnőtt felderítési aránynak, a sok sikeres tettenérésnek, azaz — bármilyen közhelyszerű is — az új vezetés és az állomány összehangolt, áldozatkész, fegyelmezett munkájának. A Vác vonzáskörzetéhez tartozó községek polgármestereinek egy része mégis szeretne egy „saját rendőrt”. A kapitányság vezetője, Bolcsik Zoltán meghívta a működési területükön lévő települések polgármestereit, hogy beszámolhasson nekik az elmúlt évben végzett munkáról, szóljon terveikről. _ Egyúttal pedig lehetőségét akart adni számukra, hogy elmondhassák, mi az, amit hiányolnak, kifogásolnak a rendőrség munkájában, és mit várnak el a kapitányságtól a jövőben. TÖBB EZER BŰNÜGY • Bár a megyében a váci kapitányság területén nőtt a legnagyobb mértékben a bűncselekmények száma, az úgynevezett felderítési mutató mégis csaknem kétszerese volt az előző évinek. S ez— több mint 5100 bűnügy esetében — talán nem is kis teljesítmény. Ha már az adatoknál tartunk: mint megtudtuk, a kapitányságon 27 ezer ügyét intézték a polgároknak, az. iklalnlf. térségben növekedett a balesetek száma, amelyek részben a nagyszámú ittas járművezetőnek „köszönhetőek”, részben annak, hogy „nyugati autókkal, keleti utakon és keleti mentalitással" közlekedünk. A községek polgármesterei sok kérdést tettek fel a kapitányság vezetőinek — például a falu első számú vezetőjének személyes biztonságáról (hiszen volt, akit irodájában támadtak meg, másiknak kocsiját rongálták meg), arról, hogy az elfogott betörők miért kerülhetnek néhány nap után újra haza, mit lehet tenni a száguldozok ellen. A legtöbb szó azonban arról esett, hogy a községek milyen módon biztosíthatnának maguknak rendőrt, aki kizárólag a faluban teljesít szolgálatot. II. 1 EGY POFON CSATTAN vagyis a „rendőrségi” — ügyek száma csaknem 12 ezer volt. Vácon 1700 bűncselekményt regisztráltak, és 52 millió forint volt a bűncselekményekből származó kár. Szerencsére emberölés nem volt a városban, viszont tizenegy halálos közlekedési baleset történt. A Az egyik polgármester azt is felvetette, hogy a körzet első számú vezetői együttesen kezdeményezzék a büntetések szigorítását, s ha kell, épüljön több börtön. Egy másik polgármester a bűncselekmények visszaszorításában azt is megengedhető eszköznek — vagy bocsánatos bűnnek — Meghívó Pencrel Maszkabál a fociért Egy falusi focicsapat nagyon kitartóan küzd saját létéért. A Penci Petőfi SE ölébe nem hullik mindaz a támogatás, ami esetleg a bajnokságban ellenfeleiknek. A felkészülés hátrányai ellenére azért az eredmény akár az ő javukra is billenhet. Az aranycsapat körülményei is elmaradtak nyugati ellenfeleikétől, mégis tudjuk, mire voltak képesek tehetségből, lelkesedésből. A penpieket talán merészség volt a valamikori válogatotthoz hasonlítani, de nem is a technikát a játéktudást vetettem össze. A hátrányokat ők saját erőből akarják ledolgozni. Mindenekelőtt egy -öltözőre vágytak, ami többfelőli adakozásból és a csapat keze munkájának köszönhetően áll. Még sokat kell dolgozni rajta, s így is elvitte az összes pénzüket. Pillanatnyilag még a bírónak se tudnák kifizetni a tisztelet díját egy hazai meccsen. Ezért folytatják a penci bálok sorát, amely bevételei a helyi sport támogatására mennek. Legközelebb február 22- én, szombaton lesz vigasság, mégpedig maszkabál formájában, melynek helye szokás szerint a penci művelődési ház. Egy egész éjszakát ígérnek a vendégeknek, akik ha végig tudják táncolni, az is kész sportteljesítmény lesz. tartotta, ha a polgárőrség részéről „néha-néha egy pofon elcsattan .. A KÁROS I T T SEM VÉTLEN A kapitányság vezetője, szerencsére, nem így vélekedett, felhozva egy váci példát is: eljárást kellett kezdeményezni a túlbuzgó polgárőrök ellen, mert egy autót — feltételezvén, hogy menekülő betörők ülnek benne — megpróbáltak leszorítani az útról. A köz- biztonsági osztály vezetője arról beszélt, Hogy a betörések károsultjai nagyrészt maguk is előidézői a' bűn- cselekményeknek: a polgárok kevéssé gondoskodnak lakásuk biztonságáról, posták, OTP-fiókok, üzletek kivilágítatlanok, hiába a többszöri figyelmeztetés. (Ha egy üzletben nem ég a belső villany, a rendőrjárőr sem fedezheti fel a bent tartózkodó betörőt. . .) Mivel több községben ajánlottak fel szolgálati lakást, a váci kapitány nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a létszámkeret növekedése esetén ezekbe a falvakba körzeti megbízottat „telepítenek”. Ára lehetséges az a megoldás is, hogy egy településről fel- nessnelc valakit ~r ömlőméi: (természetesen, ha megfelel a feltételeknek). A közlekedési szabálysértések megakadályozására az önkormányzatoknak is lehetnek eszközeik: vásárolhatnak sebesség-ellenőrző berendezést, s a szakemberekkel való konzultáció után építhetnek „fekvő rendőröket", vagyis lassító bukkanókat. — És véeül: ez az összejövetel lehetőséget adott arra is, hogy — a t>á- mosmikolai polgármester szemrehányását tudomásul véve — leírhassuk: elfogták a községi kult úrház betörőjét ... (Borgó) A VÁCI UTCÁK NÉVADÓI A nép ajkáról fakadó elnevezések Régóta készülök a közelmúltban visszatért utcanevek névadóinak kilétét földeríteni. A mai fül számára a nemzetközi és hazai munkásmozgalomból erőltetett elnevezések után kissé szokatlan vezetek- és keresztnevek elsősorban Vác város történelmi gyökereihez vezetnek. A személyneveken kívüli elnevezésekhez a jellemző nemzetiség, illetve a foglalkozás szolgált megjelölésül. Ahogyan Tragor Ignác kutatásaiból tudjuk, melyeket segítségül is hívtam, „ezeket a neveket nem a hatóság adta, hanem a nép ajkáról fakadtak’. Az, hogy az elmúlt évben mégis a hatóság nyűit e kérdéshez, csupán azt jelzi, tiszteletben kívánják tartani a keletkezés hagyományait. Ezt pedig a régi, nép ajkáról fakadt nevek lehetőség szerinti visszaállításával tették. Az 1718-ban megjelent Althan-féle telekkönyvet tanulmányozva, Tragor Ignác tovább összegezte a névadás föltételezett, természetesen létező mechanizmusát. Általános szokás volt utcák és közterek elnevezéseit bizonyos ismertető- és feltűnővé tevő jelekhez és tárgyakhoz fűzni. Így kapta nevét a Burgundia városrész, majd Burgundia utca, Luxemburg, majd Luxemburgi sor, Cigányváros stb. Szokásban volt középületekről és szobrokról vagy a ház falába illesztett, vallásos jellegű képekről elnevezni: Városház tér, Nagytemplom tér, iskola u., Sorház u., Fürdő u„ Szentháromság tér, Flórián u., Szent János u., Vöröskereszt sor. Szent Sebestyén tér. Gyakori volt az elnevezés arról a városról vagy helyVöröskereszt ségről, melynek irányában az út vagy utca haladt: Rá- di út, Kosdi utca. Különösen divatos volt kocsmák és vendéglőn cégtáblái után választani elnevezést: Csillag, Galamb, Hattyú, Sas és Zöldfa utcák, a Korona sor és a Szarvas köz. Ismertetőjelek és tárgyak hiányában olyan elnevezéshez fordult a nép, amelyet a közhely jellegéhez legalkalmasabbnak talált: Fő u., Üj u., Törpe u., Szemét u., Sánc u., Duna u., Nagyhíd u., Árok köz, Külső sor., Szél u., Vásártér. Nevet adtak az utcában lakó tekintélyes vagy ismertebb háztulajdonosok alapján is. Így kapta nevét a Stóbcr u., Rákóczy u., Csömör u., Gelányi tér, Drobnyi sor, Kohn utca, Cseko köz. Ezek voltak tehát a kezdetek. Az 1840-es években fordult elő először, hogy a hatóság változtatott. Ez Gasparik Kázmér nagyprépost nevére változtatta a Harangozó utcát, mert az annak kikövezéséhez szükséges köveket ő vásárolta, és a Nagytemplom tér csinosítására anyagi áldozatot hozott. Csak 1888-ban kezdte a hatóság az utcák nevét hivatalosan megállapítani. Ezért a városi közgyűlés Csávolszky József elnöklete alatt, dr. Freys inger Lajos, dr. Csányi János, Vörös Károly és Révész Béla képviselők részvételével bizottságot kért fel, hogy arra érdemes polgárokat is segítségül híva hatvan napon belül mutassák be javaslataikat a város utcáinak, tereinek immár hivatalos elnevezésére. A megbízást adó közgyűlés azzal vette tudomásul a javaslatokat, hogy á bizottság készítsen külön indoklást. Ezt azonban Tragor Ignác levéltári kutatásai során nem találta: „szőrén-szálán eltűnt” ínja. Az eltűnt iratok nélkül is véleményt mondott a helytörténet-kutató. A bizottság nem állott a helyzet magaslatán — mondja Tragor —, minden történelmi tudás és előzetes tanulmány nélkül járt el, ötletszerűen adta az elnevezéseket. Vác történelmi város, ezt a jellegét utcáiban láthatóan is fel kellene tüntetni. A Váci Múzeumi Egyesület negyedszázados évfordulójának közeledtével elhatározta, külföldi példára az utcák kereszteződéseinél jelzőtáblákat helyez el, melyeken néhány szóval feltünteti az utca jellegét, történetét vagy egyéb magyarázatát. Például így: Sáros utca — Ennek az utcának a végén állott a régi Záros —, vagy Sáros — kapu. Gasparik utca — Gasparik Kázmér nagyprépost (1784—256.?). A város csinosítására áldozott. Füredi utca — Ebben az utcában született 1816. ápr. 18-án Füredi Mihály színész, az első népdalénekes. Meghalt 1871-ben. Dudás Zoltán A Magyar Vöröskereszt idén májusra összehívott VIII. kongresszusa előtt a területi szervezetek küldöttértekezleteket tartanak. A váci városi vezetőség február 2S-ára hívta össze a küldöttértekezletet, amelyen az elmúlt öt év munkájáról is beszámolnak. Az .értekezletre — melyet szeretnének nyitottá tenni, annak érdekében, hogy minél többen ismerjék meg munkájukat — a törökmezői turistaházban kerül sor 14 órai kezdettel. VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. # A szerkesztőség vezetője: Borgó János. 0 Munkatársak: Dudás Zoltán és Halász Erzsébet, o Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. Q> Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. O Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-töl ll-ig, valamint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. A T0T0Z0BAN Öj gazda Aki a Széchenyi utcai totó-lottó irodába betér, annak a kiszolgálás minősége a fontos, miközben Fortuna istenasszonyhoz fohászkodik szerencséért. Kevésbé tudja, hogy a totózót már nem az OTP Bank, hanem a Szerencsejáték Rt. üzemelteti. Készen kapott történet Az alábbit történet, nem az enyém. Készen kaptam. És készen kaptam a tanulságot is ... j Vác ma is élő, ismert figurája az az asszony, aki egyszer, évekkel ezelőtt a kálváriadombon húzta meg magát. Egyedül, magányosan élt, s egyik- éjjel megtámadták. Szerencsére, akadt segítség, amely nem merült ki a támadó megfutamító sában. Ahogy az elbeszélőtől tudom, a fél város összefogott, s a szerencsétlen sorsú asszony két nap múlva már a szociális otthon jól fűtött szobájában volt. Két napig ... Akkor visszavette a szappant, mosószert korábban nemigen látott ruháit, és megszökött a gondoskodás elöl. Hogy azóta hányán próbáltak segíteni rajta, nem tudom, s nem tudta a történet mesélő je sem. De minden bizonnyal eredményesen hárított el mindenfajta seg-itséget, amely otthont, fürdőt, tiszta ruhát akart volna biztosítani számára, hiszen ma is ott találkozhatunk vele az utcán, a belvárosban. A tanulság pedig? Miként egy szülőnek úgy kell szeretni gyerekét, ahogy az a gyereknek jó, a gondoskodásra szorulókon is úgy kell segíteni, hogy az nekik legyen jó. Ha nem akar központi fűtéses otthonban lakni, hát segítsünk neki rozsét szedni... Mondtam, a történet nem az enyém. Miként a tanulság sem. Ám egyetértek vele. Sőt, nem tudom elítélni azt az embert sem, aki a szituációt bölcsen mérlegelve, a borra szomjazó- nak fizet két decit, ahelyett, hogy az alkoholizmus káros következményeiről kezdene mesélni. — gó. Két Fidcsz-csopovt Vácott Bizonyítás után önállósodtak a zöldek Zöld csoport alakult Vácott, a Fidesz-szervezeten belül, február 19-én, tíz alapító taggal. Munkájukat háromtagú választmány irányítja, amelynek tagjai: Biró György, Hostyinszki Attila és Wolff Sonja. A csoport pártolót is kapott Bóczné Üjvári Mária személyében. A „zöldek” önálló csoporttá való válásával tulajdonképpen már lcét Fidesz-csoport működik a városban. Vajon miért „különültek el” a környezetvédők, és milyen elképzelésekkel hozták létre csoportjukat? — A válaszért Biró György önkormányzati képviselőhöz, a zöld csoport választmányának egyik tagjához fordultunk. — Nem azért hoztuk létre önálló csoportunkat, mert csak környezetvédők vagyunk — mondta Bíró György’. — Ez a társaság viszont a környezetvédelmi akciók során jött össze, és egy év alatt cf a gárda bizonyított. Akár a Föld napja rendezvényét, akár a sportnapokat, kerékpárversenyeket tekintem. Mi vettük fel a kapcsolatot a gödi gyermekotthonnal, mi rendeztünk játékgyűjtést ... Ami pedig az elképzeléseinket illeti: a környezetvédelem mellett szabadidős programok szervezésével, szociálpolitikai kérdésekkel és a kisebbségi politikával szeretnénk foglalkozni. Megszervezzük a Zöld Narancs klubot, amelynek a Kék-ló-fény kulturális kávézó adna otthont, s a klub első vendégeként Fodor Gábort szeretnénk meghívni. Készülünk egy túrára a Föld napján, s egy fórumra a kisebbségek helyzetéről. (B.) Vác Város Önkormányzatának Képyiselő-testülete pályázatot ír ki az Időskorúak Szociális Otthona igazgatói állásának betöltésére. A kinevezés meghatározott időre szól. Pályázati feltétel: szakirányú végzettségi Ötévi szakmai gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes^ szakmai önéletrajzát, okleveleinek másolatát, erkölcsi bizonyítványát, vezetői elképzeléseit. A pályázatot április 30-áig lehet benyújtani Vác város polgármesterének címezve (Vác, Március 15. tér 11. 2600), a személyügyi főelőadónál. Telefon: (27)-11-033.
