Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
Torgyán-kérés, AniaSI-váSasz Torgyán József február 18-án azzal a kéréssel fordult a miniszterelnökhöz, hogy kéri az „átvilágításával” kapcsolatban keletkezett „boríték felbontás előtti megsemmisítése iránti” intézkedését, A miniszterelnök február 21-én kelt válaszlevelében arról értesítette dr. Torgyán József pártelnököt, hogy az 1991. máj-us 13-án kelt, személyes aláírásával ellátott „átvilágítási” kérelme alapján keletkezett „boríték” tartalmának megsemmisítésére nem áll módjában intézkedni. Egyben biztosította arról, hogy annak tartalmát a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezelik a továbbiakban is. Válaszlevelében a miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hogy a Független Kisgazdapártban helyreáll a szervezeti egység mind a párt irányításában, mind a parlamenti képviselőcsoportban. Még egy utolsó kísérlet szerződésbontás előtt A kormány csütörtöki ülésén ismét foglalkozott a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer ügyével. A két ország közti feszültség elkerülése, a közös gond közös döntéssel való megoldása érdekében felkérte a miniszterelnököt, hogy intézzen levelet Marián Calf a cseh és szlovák szövetségi elnökhöz. Abban ismételten hívja fel az egyoldalú és jogsértő munkák azonnali leállítására és a szakértői vizsgálatok közös megindítására. Egyúttal jelentse be: ha nem érkezik pozitív válasz, a magyar kormány felbontja az 1977-es államközi szerződést — jelentette be Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter a pénteki szóvivői tájékoztatón. Mádl Ferenc emlékeztetett arra,. hogy hazánk szerint a vízlépcső megépítése igén súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal járna, s veszélybe kerülne az ország ivóvíztartaléka. A Dornbcch Alajos: A parlament vezérkara csak Pásztor Gyulával tárgyal A kisgazda országgyűlési képviselők' jogiiag egységes, frakcióban tömörülnek, így a parlament vezérkara a jövőben frakcióvezetőként kizárólag Pásztor Gyulával jogosult tárgyalni — mondta Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke péntek délelőtti sajtótájékoztatóján. Az alelnök az alkotmány- ügyi, valamint az ügyrendi bizottság közös állásfoglalására hivatkozott, nem zárva ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy —miként bármelyik párton belüli platform képviselői — a 12-ek is lehetőséget kapjanak véleményük kifejtésére egy-egy kérdésben. A jövő heti plenáris ülés legnagyobb érdeklődéssel várt témája minden bizonynyal a nyugdíjak és más ellátások idei emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. Kedden várhatóan megkezdődik a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvényjavaslat általános vitája. Folytatódik, és talán be is fejeződik a második kárpótlási törvényjavaslat általános vitája, ismét lesznek interpellációk és kérdések. A kedd délutáni programban többek között a költségvetési napirend végleges lezárása, a kisajátítással ösz- szefüggő jogszabályok egyes rendelkezéseinek módosítása, valamint az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel. ki FKGPFELMONDTA kKOALÍCIÓT cseh-szlovák fél azonban e veszélyeket nem ítéli ilyen nagymértékűnek, s üzembe helyezhetőnek tartja a rendszert. A nézetkülönbségek tisztázására hivatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Miként visszhang nélkül maradt a magyar kormány azon javaslata is. hogy háromoldalú, az Európai Közösség részvéteiével folytatott tárgyalásokon kíséreljenek megállapodni. s a döntés megszületéséig — körülbelül júniusig — a cseh-szlovák fél függessze fel a munkálatokat. A szövetségi kormányfő elutasító válaszában bejelentette a Duna elterelésére irányuló egyoldalú munkák folytatását. Ez a lépés nemzetközi jogokat is sért, mivel a Duna határfolyó, s elterelésével Magyarország területi integritása szenved sérülést. Így — mutatott rá a miniszter — a cseh és szlovák fél maga kérdőjelezte meg az 1977-es államszerződés hatályát. A magyar kormány pedig az államszerződés felmondásának kényszerhelyzetébe került. A kabinet arról is határozott, hogy egyidejűleg tájékoztatja a külföldi kormányokat, nemzetközi szervezeteket és fórumokat a magyar álláspontról, s kéri támogatásukat a cseh és szlovák munkálatok leállításához. A tervezett lépésekhez a kormány kérni fogja az Országgyűlés állásfoglalását — mondta végül a miniszter. A kabinet ülésén első olvasatban megtárgyalta a médiatörvény tervezetét. Juhász Judit e témáról annyit közölt: a kormány csakis olyan jogállást tart indokoltnak, amellyel ezen intézmények is beilleszthetők a meglévő alkotmányos és közigazgatási struktúrába. A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslatot, amely az utolsó a kárpótlási törvények csomagjában. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmondta: nemzeti gondozásra lennének jogosultak azok, akik 1944. március 19. és 1963. december 31. között a magyar hatóságoknak vagy egyes' személyeknek a politikai indíttatású cselekedetei miatt súlyos sérelmet szenvedtek. Akiknek emiatt munkaképessége 67 százalékosan csökkent, havi ötezer forintot kapnának. Azoknak a hozzátartozói pedig, akik ugyanilyen okokból életüket vesztették — így a deportáltak, az 1944—45-ben a Dunába lőtt áldozatok, a kényszermunka íísorán meghaltak, a szovjet bíróságok által elítéltek, az ellenállási mozgalomban részt vettek vagy az 1956-os forradalom és szabadságharcban elhunytak özvegyei, szülei és gyermekei —• havi 2500 forint gondozási díjra jogosultak. A tervezetet hamarosan megvitatja az Országgyűlés. MM miéit — ara# is A földek visszaadása csak kölcsönös megegyezéssel történhet. Bár bőven lenne lehetőség pereskedésre, jobb ha minél előbb hozzákezdenek a tisztssreges megállapodáshoz az érdekegyeztető fórumok és a tsz- vezetők — hangoztatta Ger- gátz Elemér földművelésügyi miniszter pénteken a szekszárdi Művészetek Házában tartott eszmecserén, amelyen Tolna megye gazdaságvezetői és egyéni gazdái vettek részt. A miniszter figyelmeztetett arra, hogy a konfliktusok megosztják a falut, azok mindenkinek kárt okoznak. Nyugodtan kell végrehajtani a törvény rendelkezéseit, s nem kell hitelt adni a szóbeszédnek. Ugyancsak kárt okozott egyes vidékeken, főként Borsodban és Somogybán az őszi munkák halogatása. Ezt azzal az indokkal tették, hogy nem tudják, ki aratja majd le a termést. Nos ezt pontosan lehet tudni — mondta a miniszter —, mindenütt kizárólag az arathat, aki bevetette a földet. Földkimérés csak a terménybetakarítás után következik. A HÉf MÉRNÖKMÓDI Hódmezővásárhely volt a helyszíne a mezőgazdasági vállalkozások szervezéséről és vezetéséről tartott kétnapos tanácskozásnak. 9 Tudományos konferenciát rendeztek Budapesten az ózonréteg véko- nyodásának hatásáról a bioszférára. 9 Kiállítás nyílt Pécsett a fővárosi Zsidó Múzeum anyagából. 9 Megtartotta alakuló ülését a Bábolna Rt. igazgatótanácsa. 9 A hét híre az is, hogy átadták az első magyar euromérnöki diplomákat a Budapesti Műszaki Egyetemen. Fokozatosan megszűnik az a helyzet, amikor az egyszer már megszerzett diploma csakis kiegészítő vizsgákkal, további tanulmányokkal, bonyolult honosítási eljárásokkal volt elismertethető a határokon túl. Ennek egyik jele az előbb említett esemény, az euromérnöki diplomáknak az átnyújtása. Amint sokféle dolgot, a mérnöki tudományt is az emberiség legrondább találmánya, a fegyverkezés alakította ki, és a hadsereg adta meg a formáját. A franciáké a kezdés dicsősége, ott dolgoztak az első mérnökök, onnét vette át Európa többi országa az új módit a maga hadseregébe. Bő féi évszázada, az 1937 38-as tanévben hazánkban az összes felsőfokú műszaki oktatási intézmény hallgatóinak a száma 1052 fő volt. A hallgatók teljes táborának ez a kilenc százalékát tette ki. Ma ez a bizonyos 1052 fős létszám egy közepes kedvelíségű kart ad ki a Budapesti Műszaki Egyetemen ... A technikai fejlődés, a megváltozott társadalmi szükségletek öltenek testet a többi között a mérnöki mesterségek sokasodásában is: a gépész-, az építész-, a vegyész-, a kohó-, a villamos-; az erdő-, a bánya-, a faipari mérnök, a közlekedési, a mezőgazda- sági gépész, az agrár-, a környezetvédelmi mérnök ma már természetes szereplője a társadalmi munka- megosztásnak. A sokféle szakma egyben azt is mutatja, milyen bonyolult hálózata alakul ki az ismereteknek. A villamosmérnöki .szakma először kettévált, lett gyenge- és erősáramú szak belőle, majd a számítástechnika magával hozta újabb villamosmérnöki szakoknak a megjelenését, amint a vegyiparban, a közlekedésben hasonló ’ folyamatnak lehetünk a tanúi. Súlyos marhavész pusztított abban az esztendőben Pest megyében, az állomány felét ragadta magával. amikor II. József rendeletére a budai egyetem bölcsészettudományi karán Mérnöki Intézetet állítottak fel. Az 1782. augusztus 30-án kiadott rendelet alapján életre hívott Instítutum Hydrotechnieo-Geometri- cum ebben a formájában 1852-ig létezett, majd lett belőle valódi mérnökképző: műszaki egyetem. A mérnök módi sokszor és sokat változott, a képzés hol elébe ment a társadalmi szükségletednek, hol késve reagált a megváltozott igényekre. Üj intézmények serege kezdte meg az oktatást, rohamosan nőtt a hallgatóknak a száma, hiszen a felsőfokú műszaki oktatási intézmények a legutóbbi esztendőkben évenként 4,5-5 ezer végzett hallgatót bocsátottak ki . kapuikon. Mégis, ezzel együtt is igaz az, amit John Dewey amerikai filozófus már a század harmincas éveiben papírra vetett, s ami szerint „az orvos vagy a mérnök annyira szabad gondolkodásában és cselekvésében, amennyire érti a dolgát”. A tudás személyes birtok, de: személyes felelősség is. Megszerzése , éppúgy, mint közhasznú használata feltételezi az égvén belátását: mások életéért felel. A megyében a mérnököknek majdnem a fele az iparban dolgozik. Jelzi ez a nem éppen egészséges arányoknak a kialakulását, hiszen csak a legutóbbi évtizedben kezdett polgárjogot kapni a mérnöki munka az ún. nem anyagi ágak területén. Ma a megyében a mérnököknek a tíz százaléka dolgozik ott, azaz még mindig túlzott az anyagi ágak súlya a maguk kilencvenszázalékos részesedésével. Még inkább figyelmeztetőnek tarthatjuk azt a tapasztalatot, hogy a megyében a műszakiaknak 'csupán áz egynegyede nő, azaz sokkal kisebb arányban, mint amekkora a tényleges társadalmi súlyuk, hiszen a népesség nagyobb részét ők adják. S akkor még le sem írtam, miként festenek egymással összevetve a férfi és a női mérnöki munkabérek ... egyébként a megyében a legmagasabb mérnöki fizetéseket a vegyiparban adják. Jl tervezők akgutakat javasolnak Közszemlén dz autópálya (Folytatás az 1. oldalról.) lamint ügyrendi bizottságát, amely megszavazta — mint az elnök fogalmazott — az MDF zászlóvivői, azaz Kónya Imre frakcióvezető és Salamon László bizottsági elnök által készített „rendkívül elfogult” előterjesztést. Az országos vezetőség változatlanul a 12 tagú képviselőcsoportot ismeri el egyedüli és kizárólagos FKGP-frakciónak. Minden törvényes veszközt igénybe kíván venni a párt annak érdekében, hogy ezen határozatának érvényt szerezzen. Az An- tall-kormány ezt nem kérdőjelezheti meg, mert ez egyenlő lenne a nyílt diktatúra bevezetésével. Ha ez bekövetkezik, akkor erről az FKGP tájékoztatja a világ közvéleményét. Torgyán József pártelnök és Németh Béla főtitkár hosszan fejtegették, hogy kényszerült az FKGP a kilépésre. Mint fogalmaztak: a párt vezetői el akarták kerülni ezt a lépést, de sajnálatos módon a keresztény pártok között nem jött létre sem konszenzus, sem pedig megállapodás. Antall József miniszterelnök hat hét alatt sem méltatta válaszra a kisgazdák ' tárgyalási ajánlatát, sőt1 Surján László KDNP- elnökön keresztül „megüzente”: kisebbségi kormányzásra is van lehetőség. A sajtó képviselőinek az elnök bemutatott egy újságcikket, amelyben Zsíros Géza, a 33-as kisgazda frakció tagja bejelenti: az FKGP történelmi platform pártja névvel pártot alapított,', amelyet be is jegyeztetett a gyulai cégbíróságon. A pártvezetés megítélése szerint a 33-ak „a párt szétszedésében” eljutottak oda, hogy új pártot hozzanak létre. így az FKGP-nek csak egy választása maradt: ki kellett lépnie a koalícióból, hogy teljesíthesse történelmi küldetését. (Folytatás az 1. oldalról.) a saját témakörében eszerint végezte az értékelést. Az adatokat számítógépre is felvittük, így egy még érzékenyebb bontást kaptunk. — A vizsgálatok eredményeként kaptak egy olyan térképet, melyről pontosan leolvasható az autópálya legideálisabb útvonala? — A dolog azért nem ilyen egyszerű, mert ez a terület szinte sehol nem olyan konfliktusszegény, mint mondjuk az Alföld. Ezért is készült négy változat. Három változatban alagutakat terveztünk az érzékenyebb területek . alá, a negyedikben az út végig a felszínen fut. — A tervek szerint meglehetősen hosszú szakaszokat kell áthidalni alagutakkal, itt van például egész Pesthidegkút. Nem túl drága ez a megoldás? — A megbízó úgy foglalt állást, hogy ezúttal ne az olcsóság legyen a fő szempont, hanem a lehető legjobb megoldást keressük meg. — Előfordult már, hogy valamelyik önkormányzat kérésére változtattak a terven? — Igen, Budakeszin, ahol a mi javaslatunk szerint a nyomvonal a lakott területtől 300 méterre, az erdőben halad. Arra kértek, hogy még beljebb vigyük, újabb 200-250 méterrel. Ez meg is történt, de az új vonal mellé feltüntetve, hogy az „önkormányzat kérésére” tettük. — Ebben az esetben viszont jóval több fát kell kivágni. — Ezt mi is felvetettük, de erre azt kérdezték, hogy az ember van az erdőért, vagy az erdő az emberért. Hát ennyit a környezet- védelmi gondolkodásról! Pedig a terv még olyan részletekre is kiterjed, mint az állatok átkelőhelyeinek kiépítése vagy olyan lámpák alkalmazása, amelyek nem vonzzák a rovarokat. Igaz, hogy mindenkinek kevés az ideje, mégis jó lenne, ha minél többen megnéznék a kiállított anyagot, és leírnák a véleményüket, mert ezzel segítenek legtöbbet az önkormányzatoknak és a tervezőknek is! Pachner Edit Másfél évszázada már közismert szavunk volt a mérnök, igaz, akkori írásalakjában mérnöknek neveztetett, hiszen így adta meg azt Kunoss Endre 1834-ben Pesten megjelent munkájában, aminek a címe „mérnökien” pontos volt: Szófűzés, vagyis a tudomány, művészség, társal- kodás és költészet újonnan alkotott vagy fölélesztett szavainak jegyzéke. A mérnökök mai utódai a megyében tízezer fő feletti tábort képviselnek, sokasodik azonban azoknak a száma, akik felhagynak a mérnöki munkával: jobban fizető foglalkozást keresnek vagy éppen nem mérnöki vállalkozásba kezdenek. A mérnöki módi tehát sokféle tekintetben változik. Tükreként annak, miként változik sokféle módon a bennünket körülfogó világ. Mészáros Ottó
