Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

Törvényt mihamarabb Kiállítás Budaörsön Fischer Ernő képei Budaörsön a városi könyvtárban a közelmúltban nyílt meg Fischer Ernő műveiből gyűjteményes kiállítás. Fischer Ernő 1914-ben született Losoncon. 1936—1933- ig Prágában Oldrich Blazicek tanítványa volt. 1939-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Aba-Novák Vil­mos, 1946—49-ig Kmetty János volt a mestere. 1949-ben középiskolai rajztanári diplomát kapott. 1951—53-ig a Népművészeti Intézet képzőművészeti osztályának veze­tője, 1959-től a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára, 1964-től a rajz tanszék vezetője volt 1974-ben történt nyugdíjazásáig. 1964 óta csaknem valamennyi jelentős — országos jel­legű — hazai kiállításon, számos önálló és kollektív kül­földi kiállításon mutatta be műveit. Az I. szegedi táb­laképfestészeti biennálén a Csongrád Megyei Tanács dí­ját nyerte. A pedagógusok érdekvé­delmi szervezetei levelet küldtek dr. Dobos Kriszti­na közoktatásért felelős helyettes államtitkárnak, melyben kérték, hogy a minisztérium az oktatási intézmények lehetetlen helyzetének megoldása ér­dekében mielőbb nyújtsa be az új közoktatási tör­vényt a kormánynak és a Parlamentnek. A levelet a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Tanítók a Gyermekekért Országos Egyesület. Magyar Óvoda­pedagógiai Egyesület Buda­pesti Köre, Keresztény Pe­dagógus Kamara, Gyógype­dagógus Kamara és a Bu­dapesti Pedagógus Kamara írta alá. Most is február valame­lyik szombatján, vasárnap­ján tartják a farsangi bálo­kat, a fölelevenített nép­szokásokkal teli ünnepsé­geket. Tavasz közeledtén, februárban még akad idő­jósló nap: Zsuzsanna nap­járól azt tartják, elviszi a havat, és megszólaltatja a pacsirtát. Ha viszont Zsu­zsannának ez a tavaszt va­rázsló terve nem sikerül, helyette majd Mátyás in­tézkedik február 24-én. Jégtörő Mátyásról azt mondja a fáma, hogy „ront, ha talál, ha nem talál, csi­nál”. Vagyis ha fagyos hi­deg van ezen a napon, Má­tyás elviszi a telet, feltöri a jeget. Ha viszont jó idő van, akkor bizony még nincs vége a télnek, s a le­let búcsúztatókra még nagy hidegek várnak. Csemőn a polgármesteri hivatal nagytermében ren­deznek színházi előadást ma este 13 órai kezdettel a Vígjáték — Színház a pó­Akadémia Zíréig emlékére es a Száműzetés vilápbéke keresése Február 23-án, vasárnap lesz ötven esztendeje an­nak, hogy brazíliai önkéntes száműzetésében önkezével vetett véget életének Stefan Zweig, a század első felé­nek kiemelkedő íróegyéni­sége. Az évforduló alkalmából a salzburgi Leopoldskron kastélyban nemzetközi Ste­fan Zweig-kongresszust tartanak „Száműzetés és a világbéke keresése” cím­mel. A kongresszus az osztrák író halálának nap­ján zárul. A „Szellem Euró­pája” nevet viselő kiállítás, amely április 26-ig tart nyitva Salzburgban, az író életét és munkásságát mu­tatja be politikai és szel­lemi környezetében. Végül Salzburg városa, ahol Ste­fan Zweig 1918 és 1934 közt élt, azt tervezi, hogy Nem­zetközi Stefan Zweig Aka­démiát alapít. Megemlékeznek a nagy osztrák íróról szülővárosá­ban, Becsben is. Az oszt­rák PEN Klub a napok­ban emlékestet rendezett, Színházi levél Tótnak se könnyű Mert az igaz, hogy az őr­nagy rossz idegállapotban van, hiszen a partizánok folytonos zaklatása a nagy orosz harctér egy nyugta­lan zugában alaposan tönk­retette az idegeit. Haluci- nál, érzékeny a zajokra, a szagokra, rángatózni kezd, ha valaki a háta mögé néz. vagy elbámul a feje fölött. Pisztolyt ránt, ha gyanús hangokat hall, s oda is lő, ahol veszélyt sejt. A mé­lyen tisztelt őrnagy úr, egy­szerűbben szólva, üldözési mániás pszichopata. Ami­hez járul egy kis agresszív uralkodás- és parancsnok- lásmánia és egy kis kisebb­rendűségi érzés, hogy a diagnózis kerekebb legyen. Szóval, nehéz az őrnagy­nak. De Tótnak se könnyű. Édes jó Lajosom, ahogy a felesége. Mariska szólítja, nem akárki: tűzoltópa­rancsnok a faluban. Te­kintélye van, egyenruhát visel, díszes sisakot hord. Valaki. A fia is valaki: zászlós, épp az őrnagy pa­rancsnoksága alatt. No már 6 most egy ilyen Valaki na­gyon rosszul tűri, ha a fia javaslatára hozzájuk sza­badságra megérkező őrnagy azzal kezdi, hogy a díszes sisakot Tótnak a szemébe kell húzni, s úgy kell jár- nia-kelnie, mint egy idió­tának. És amikor legkedve­sebb elfoglaltságát, az al­vást is megakadályozza az őrnagy, mert rájön a dobo- zolási mánia, akkor aztán végképp- elszakad a ma­dzag. Egy nyugodt, megszo­kott, békés, rendezett pol­gári létet dűl föl az ideg­beteg őrnagy, telepszik rá családra, életmódra, min­denre, amire csak rátele­pedhet. Tót Lajos nem bírja tovább, s amikor az őrnagy nem utazik el a sza­badsága lejártával, hanem visszajön, mert nem járnak a vonatok, Édes jó Lajosom a csodálatos, hatalmas mar­góvágó késsel egyszerűen négybe vágja az őrnagyot. Örkény István tragiko­médiája, ez az envhén ab­szurd játék, a Tóték. világ­sikerű színdarab. Még ja­pán és kínai’társulatok is előadták, mert ott is érte­ni vélték, amiről szól: az emberek fizikai és szellemi létére ráteleoedő hatal­maskodásról és az ez ellen való csendes, de határozott lázadásról. A Tóték sok előadásában az őrnagy a központi alak. Ö volt an­nak idején a fő figura a Thália Színházban is, Lati- novits Zoltán megszemé­lyesítésében. A Nemzeti Színházban a mostani fel­újítás, a valamikori nem­zetis színész, a most Fran­ciaországban élő Funtak Frigyes debütáns rendezé­sében, inkább Tótról (Sin- kovits Imre mértéktartó alakítása) és Tóték „tóték- ságáról” szól. Ez a szerény szellemi képességű család valamiben mégis jelentős: abban, hogy normális életet élnek, és hogy ez a normá­lis élet az, amit szétver az őrnagy (Cserhalmi György) idegbaja. Tótot embersé­gében, tekintélyében, szo­kásaiban, egész életrendjé­ben éri súlyos megalázás. A kisembert elkapja és ma­ga alá tioorja egyfajta ha­talom. És ezt a kisember nem akarja tűrni. Még ak­kor se. ha ez a hatalmasko­dó valaki egy őrnagy, aki­től a fiuk jó sora függ. Tó­ték nem tudják (mert a postás elsüllyeszti az érte­sítést), hogy a fiuk közben hősi halált halt. Tehát az egész tortúra, szenvedés, megaláztatás amúev is. ele­ve hiábavaló volt. Mint ahogy hiábavaló az egész háború is; hiábavaló és ér­telmetlen. Takács István amelyen Thomas Haenel bázeli pszichológus tartott előadást „Depresszió és ön­gyilkosságra való hajlam Stefan Zweig életében és műveiben” címmel, és rá­világított az író kapcsola­taira Sigmund Freuddal. Az 1831. november 28-án egy gazdag bécsi zsidó gyá­roscsaládban született Ste­fan Zweig századunk hú- szag és harmincas éveiben a leginkább olvasott és a legtöbb idegen nyelvre le­fordított német nyelvű író volt. Az irodalomtörténet­ben előkelő helyet biztosí­tott magának esszéivel és életrajzaival, valamint rendkívüli pszichológiai éleslátásával. Különösen novelláival és elbeszélései­vel vált ismertté (Az embe­riség csillagórái, Sakkno­vella stb.). Stefan Zweig irodalom- tudományt és filozófiát ta­nult Bécsben, majd függet­len újságíróként kezdett dolgozni a Neue Freie Presse című lapnál. Egy­idejűleg írni kezdett, és for­dításokkal is foglalkozott. Tragédiája 1934-ben kez­dődött, amikor az annyira rettegett náci SA és SS elől Angliába menekült. 1941:ben telepedett le ifjú feleségével együtt a na­gyon vendégszeretőnek bi­zonyuló Brazíliában. De minden elismerés, tisztelet és szeretet ellenére sem tudta feledni hazáját, Ausztriát, ahol időközben a nácik sárba tiporták a ne­vét, írásait betiltották, és könyveit máglyákon éget­ték el. Elhatározása, hogy öngyilkos lesz, akkor vált véglegessé, amikor a rá­diók és a lapok világszerte a náci csapatok diadalmas előrenyomulásáról adtak hírt. Gondosan készült az ön­kéntes halálra — már egy ideje mindig magával hordta a mérget tartalma­zó üvegcsét. És miután megható sorokban elbúcsú­zott mindazoktól, akik kö­zel álltak hozzá, 1942. feb­ruár 23-án a 60 éves író feleségével együtt a bra­zíliai Petropolisban végső búcsút vett az élettől... diumon című zenés színda­rabot mutatják be az ér­deklődőknek. Közremű­ködik Moór Marianna, He­gedűs D. Géza, Szentirmay Ákos zeneszerző, Nyerges Ferenc producer. A budaörsi Jókai Mór Művelődési Központban 8 éve tart a közkedvelt Pó­dium sorozat, amely az idén vasárnap este indul a Betli Duó énekes-zenés műso­rával. A 4 előadásból álló sorozatban a közönség olyan híres művészekkel találkozhat, mint Poór Pé­ter, Gaál Gabriella, Mada­rász Katalin, Koós János, Dékány Sarolta és még sok-sok kedves művész. Az előadások hangulata a nagy színházakkal szemben me­leg és családias, a bérletek, melyeket már meg lehet vásárolni, változatlanul ol­csók. Budaörsön a Crazy mozi­ban, a Károly király úton hétfőn és kedden este 13 órái kezdettel A halászki­rály legendája című szí­nes amerikai filmet vetítik. A ceglédi művelődési központ kamaratermében kedden este 18 órakor Jár­dányi Gergely gordonka- művész és Járdányi Zsófia hegedűművész, Descovi Er­zsébet hárfaművész hang­versenyére kerül sor. Vác Város Önkormányzatának Képviselö-teslüiete pályázatot ír ki az Időskorúak Szociális Otthona igazgatói állásának betöltésére. A kinevezés meghatározott időre szól. Pályázati feltétel: szakirányú végzettség, ötévi szakmai gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, okleveleinek másolatát, erkölcsi bizonyítványát, vezetői elképzeléseit. A pályázatot április 30-áig lehet benyújtani Vác város polgármesterének címezve (Vác, Március 15. tér II. 2600), a személyügyi főelőadónál. Telefon: (27)-11-1 áv<,cf Vácott a Madách Imre Művelődési Központban ma este kerül sor a jótékony- sági színészgálára és far­sangi bálra. Az este hétkor kezdődő gála előtt, délután fél hatkor nyílik meg Koch Aurél díszlettervező és képgrafikus kiállítása — a 3-as teremben •—. majd hat órakor az előtérben az ÉpüLeTem építészeti kiállí­tás megnyitására kerül sor. Szí getszentmikl oson a Kossuth moziban hétfőn és kedden este 13 és 20 órai kezdettel a 23. játékfilm- szemlén nagy sikert aratott Zsötem című színes magyar filmet vetítik. Budaörsön a Jókai Műve­lődési Központban csütör­tökön 18 órakor tartja ösz- szejövetelét az Alfa klub. Az agy kontroli-foglalkozást Bugámé Borbély Ildikó ve­zeti. Beák Attila Szabadidő Efrájim Kishon ii j könyve Efrájim Kishon új köny­ve, a „Hogy volt?” március közepén jelenik meg — je­lentették be a kötetet kiadó Officina Nova csütörtöki sajtótájékoztatóján. A könyv — amelynek alcíme: A nagy lebőgés oknyomozó története — harminc év humoreszkjeiből válogat. Minden történet a szocia­lizmus különböző jelensé­geit dolgozza fel, a könyv­ben keverednek az önélet­rajzi és a politikai elemek. A Hogy volt? című köny­vet a szerző és Székely András fordította német­ből. A kötetet Jan Kristo- fori cseh grafikus rajzai il­lusztrálják. Vecsés Nagyközség Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet gazdálkodási, valamint adóügyi ügyintézői munkakör betöltésére Pályázati feltétel: — közgazdaság-tudomány egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség — legalább kétévi államigazgatási pénzügyi gyakorlat — magyar állampolgárság — büntetlen előélet. Bérezés: megegyezés szerint. jelentkezni lehet március 15-éig, részletes szakmai önéletrajzzal (a feltételeket igazoló iratok másolataival), Molnár Imre polgármesternél. Cím: Vecsés, Szent István tér 1. PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, haliam kell

Next

/
Thumbnails
Contents