Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

Tom? Ireí« Tomba-mánia Mától Alher Az albertville-i téli olimpia keddi versenynapjáról szinte csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni. Nor­végia férfi sífutói például minden nyerhető aranyat be­gyűjtőitek eddig sportágukban; a szuperfavorit Alberto Tómba lemosta valamennyi riválisát óriás-műlésiklás- ban; a női szuper G egy alig ismert olasz lány bravúros győzelmét hozta; mindössze egy századmásodpere dön­tött a férfi gyorskorcsolyázók 1000 méteres távján; s az északi összetettben megszerezte első olimpiai aranyérmét Japán. Taylor még keresi az igazit Albánia helyett Angliát választotta Ma nagy napja lesz az európai labdarúgásnak. Összesen öt barátságos válogatott meccset vívnak a kontinens kü­lönböző futballpályáin, s többek között felméri felké­szültségi szintjét a magyar válogatottal egy világbajnoki selejtező csoportba került Független Államok Közössége is, Spanyolország ellen játszanak 21 órai kezdettel Va­lenciában. Skócia Fszak-frországot fogadja Glasgow-ban, Írország pedig Wales válogatottját Dublinban. Az ola­szok tulajdonképpen házimeccset játszanak Cesenában, hiszen San Marino legjobbjait látják vendégül. A leg­nagyobb érdeklődés azonban az Európa-derbit, a londo­ni Wembley-stadionban sorra kerülő Anglia—Franciaor­szág összecsapást kíséri. A sífutás vitathatatlanul leglátványosabb számában, a férfiak 4X10 kilométeres váltójában a norvég négyes tulajdonképpen menetrend­szerűen jutott újabb arany­éremhez. Bár a dolog nem úgy indult, ahogy szerették volna, hiszen az első vál­tásnál még a bajnoki cím védői, a svédek vezettek, de a harmadik albertville-i aranyát szerző Vegaard Vlvang ezúttal is ellenáll­hatatlan volt, s a csapat második tagjaként hatal­mas előnyt szerzett váloga­tottjának. Ezt a váltó befu­tó embere, Björn Dáhlie még meg is toldotta, s a nagy tréfamester hírében álló norvég fiú azt a kunsz- tot is megengedhette ma­gának, hogy a cél előtt megforduljon, s hátrafelé haladjon át a vonalon. A második helyen a fantasz­tikusan hajrázó olaszok vé­geztek, de az igazi csoda ezután jött: a bronzéremért folyó heroikus finn—svéd párharc. A finn váltó utol­só tagja, Jari Isometsa úgy 40 centivel, mindössze két tizedmásodperccel (össze­sen 40 kilométer után!) előzte meg a célba zuhanva svéd vetélytársát, az ezen az olimpián csalódást csa­lódás után nyelő Torgny Morgent. A franciák aranyérmet reméltek a hétfőről keddre halasztott női szuper óriás­műlesiklás legnagyobb esé­lyesétől, a nemcsak reme­kül síző, de rendkívül szép Carole Merle-töl. A 28 éves, fekete hajú szépség 4-es raitszámmal száguldott a pályán, és rögtön olyan időt repesztett, hogy aztán hozzá kellett mérni min­denkit. Szegény Carole a ALBERTVILLE 92. célban álldogálva izgulta- reménykedte végig a ver­senyt, s közben háromszor is majdnem szívinfarktust kapott. Először a német Katja Seizinger ijesztett rá, majd az osztrák Ulrike Maier, s végül a 15-ös rajtszámmal induló osztrák „aranylány’’, Petra Kron­berger. Valamennyiük ro­hamát visszaverte Merle ideje, s már éppen felsó­hajtott, maga is elhitte, hogy megvan végre a hőn áhított arany, amikor 16- ossal jött a 21 éves olasz Deborah Compagnoni, és összetörte álmait. Compa­gnoni nem is kevéssel, csak­nem másfél másodperccel jobb időt futott. így övé lett az arany. Merle-nek csak az ezüst jutott, míg Seizin- geré lett a bronz. A magyar lányok a me­zőny végén végeztek, a Rozmaring SE olimpikon­ja. Bónis Annamária a 43., míg Gönczi Vera a 44. he­lyen futott célba. S ha már ilyen jól kezd­ték a napot az olaszok, akár folytathatták is a fiesztát. Az alpesi sí talán legnagyobb egyénisége és legkülönösebb figurája, Al­berto Tómba ugyanis arra készült a két futamból ál­ló óriásműlesiklásban, amit ember még nem vitt vég­hez: meg akarta védeni Calgaryban kivívott olim­piai bajnoki címét. A rekordlétszámú me­zőnyben 6-os rajtszámmal indult, s erőtől duzzadó fu­tással azonnal az élre is állt. Csak a négyszeres összetett Világ Kupa-győz­tes luxemburgi Marc Girar- delli tudta megközelíteni, aki 13 századmásodperces hátránnyal várta a folyta­tást. A második futamban aztán a legjobb 15 fordí­tott sorrendben indult, s a legjobbak egymásidejét felülmúlva srófolták egyre lejjebb és lejjebb a má­sodperceket. A Tómba előtt rajtoló Girardelli olyan fantasztikus időt futott, hogy az olaszok nagyszájú bajnokának már nem lett volna elég egy biztonsági futás. A pálya felső szaka­szán a részideje elmaradt Marcétól, de az alsó részen fantasztikus tempót diktált, s végül 0.32 mp-es előny­nyel nyert. Sporttörténeti teliét a hóban térdre rogy­va ünnepelte, ez volt az el­ső sikeres címvédés az al­pesi számok történetében. Az ezüst Girardellinek, a bronz a norvég Kjetil- Andre Aamodtnak jutott. Ami a magyar fiúkat il­leti, a rozmaringos Bónis Attila a második futamban kiesett, Köszáli Péter a 42., Tornai Balázs az 50., rm'g a szintén megyei Kristály Pé­ter az 56. helyen végzett. A férfi 1000 méteres gyorskorcsolyázás olimpiai bajnoki címét a német Olaf Kinké szerezte meg, mind­össze egy századdal jobb időt produkálva, mint a dél-koreai Yoon Man Kim. A bronz a japán Yukinori Míyabe nyakába került, míg az. egyetlen magyar in­duló, Madarász Csaba a 41. helyet szerezte meg. Az északi összetett első számát, a síugrást, Japán csapata nyerte, s a második számban, a 3X10 kilométe­res sífutó váltóban a nor­végok csak a második hely­re tudták „felhájrázni” csa­patukat. A harmadik hely az osztrákoknak jutott, • Drága fogyókúra Az Európai Judo Unió két évre eltiltotta a nem­zetközi versenyektől a bel­ga Patrick De Poortert. Az ok: tavaly novemberben a hollandiai Hertogenbosch- ban rendezett csapat Euró- pa-bajnokságon dopping­szer használatán érték. A versenyző védekezése sze­rint csupán lefagyás céljá­ból használt különböző olyan szereket, amelyekről nem tudta, hogy szerepel­nek a tilalmi listán. Patrick De Poortertől visszavették a csapat EB-n kapott bronzérmét. A bel­ga csapatot viszont nem fosztották meg a harmadik helytől, mert „vétlen dzsú- dókákat nem lehet büntet­ni társuk hibájáért’’. Azóta egyre több köve­tője akad e sportágnak, s immár Pest megyében ala­kult egyesület, a Solymári Dart Sport Club. — Ügy látom, nagy jö­vője van a nyíldobálásnak, valószínű, hogy nemsokára Magyarországon is egyre • ­A franciák vendégjátéka, a presztízs mellett, azért is nagy eseménye a szigetor­szági fővárosnak, mert a Michel Piatini szövetségi kapitány vezette együttes az elmúlt esztendőben Európa kiemelkedően leg­jobb válogatottja volt. A franciák ritka bravúrral büszkélkedhetnek: három év alatt 19 mérkőzésen ve­retlenek maradtak, ebből 16 a győzelem (mind a nyolc EB-selejtezőjüket megnyerték), három döntet­lenül zárult, a gólarányuk pedig imponáló: 44-12. De hiába a franciák nagy sorozata. Londonban mégis bizakodóak. Ezt elsősorban arra alapozzák, hogy az an­golok eddig lejátszott há­rom hazai mérkőzésüket mind megnyerték a fran­ciák ellen (1957-ben 4-0, 1966-ban 2-0 és 1969-ben kedveltebbé válik ez a re­mek sportjáték — mondta Balogh Ferenc, az SDSC elnöke. — Mi egyelőre ti­zenheten vagyunk, de két- három héten belül várha­tóan 20—25 főre gyarapo­dik létszámunk. Klubunk cégbírósági bejegyzés alatt áll, s jeleztük szándékun­5-0), s még gólt sem kap­tak! — Nem hinném, hogy já­tékosaim tartanának attól, hogy megszakad a szép so­rozat — mondta Michel Piatini. — De ettől függet­lenül számunkra az ered­mény másodlagos. Nekünk az a legfontosabb, hogy ke­mény ellenfelekkel készül­jünk az Európa-bajnolcság- ra, ha nem így vélekednék, akkor Albániát vagy San Marinát választottam vol­na „edzőpartnernek”. Ellentétben a franciák­kal, az angolok változatla­nul keresik EB-csapatunkat. Ezt mutatja, hogy Graham Taylor szövetségi kapitány a legutóbbi öt mérkőzésen nem kevesebb mint 31 já­tékost próbált ki, de még mindig nem találta meg az „igazikat”. kát, hogy belépnénk a szö­vetségbe. — Márciusban országos bajnokság kezdődik. Ez több fordulós vetélkedésso­rozat lesz, valószínűleg egy-két solymári állomás­sal. A Petrovszki testvérek támogatásával P+P Dart Kupa elnevezéssel máris rendeztünk regy -versenyt, ahol három egyesület har­minchárom versenyzője mérte össze a tudását. Ti­zenkilenc budapesti és ti­zennégy solymári nyíldobó csatázott tehát, s a követ­kező végeredmény szüle­tett: 1. Czera Zoltán (FDK), 2. Barczán Tibor (FDK), 3. Grau Sebestyén (MDK), 4. Stroberberger ZoLtán (SDSC), 5. Forgács István (SDSC), 6. Fülöp Győző (MDK). K. M. Engiék sem értik Még mindig értetlenül állnak a magyarok az Engi Klá­ra, Tóth Attila jégtáncpáros szereplése előtt. No nem a kettős teljesítményével volt gond, mert a Bp. Spartacus versenyzői harmadik olimpiájukon is hibátlanul futot­tak, és a francia közönség a szívébe zárta őket. A ponto­zók azonban most már sorozatban ítélik meg őket fura szigorral, és ennek „eredményeképpen” a vb- és EB-ne- gyedik páros egyre lejjebb csúszik a rangsorban. ,, , . , idegenbeli játék is hozzá­Az IEJMII1* hazai bravúrja járult. Csupán a sereghaj­tó Vecsés pont nélküli. P + P Darf Kupa Solymári nyíldobálók Mi az a dart? A tőlünk nyugatra fekvő országokban régóta nagyon népszerű sportág. Lényege: apró nyulacs­kákkal kell célba találni. Aki televízióján műholdas adásokat nézhet, bizonyára látott már ilyen versenye­ket valamelyik csatornán. Hazánkban körülbelül két hó­napja, az OTSH hozzájárulásával jött létre a Magyar Darts Szövetség, melyet két fővárost egyesület, a Fortu­na Dart Klub és a Magyar Dart Klub tagjai alapítottak. Az albertville-i olimpiai hetedik helyezés után a duó hölgytagja, Engi Klára sem tudott magyarázattal szolgálni: — Most már túlvagyunk azon a ponton, hogy dü- höngeni tudjunk, de telje­sen érthetetlen a bíráknak ez a pálfordulása. Néhány éve még a dobogóért vol­tunk harcban, most pedig már a negyedik olyan vi­lágversenyen vagyunk túl, ahol — nemcsak szerin­tünk — érdemtelenül le­pontoztak minket. Nem igazán tudjuk, hogy mi állhat a háttérben, de az biztos, hogy ez már ten­dencia. Az a legfurcsább az egészben, hogy nem va­gyunk gyengébbek, mint korábban. Ettől persze még visszaeshettünk volna, ha a többiek javulnak, vagy új párosok törnek be az élvonalba, de hát a me­zőny sem ment el igazán tőlünk. Hiába váltottunk stílust a kürben, és hiába alakítottuk át az olimpiá­ra az original program fe­lét. Most már tényleg csak a. közönség szeretete és az a néhány ember, akinek bizalma töretlen, tartja a lelket bennünk. Egyetlen célunk az maradhatott mind az EB-n, mind pedig az olimpián, hogy önma­gunknak bizonyítsunk, s hogy a jövőnket kezdjük építeni. Gondolom, nem ti­tok, hogy ezen egy esetle­ges profiszerzödést értünk. Engiék eredménye min­den bizonnyal erőteljesen rányomja bélyegét a ma­gyarok szereplésének meg­ítélésére. Uevancsak egyetlen különbséget je­lent a helyezésben, de ha­todikként pontot hoztak volna, amellyel Magyaror­szág is feliratkozhatna a nemzetek közötti versengés eredménylistájára, a pont- táblázatra. Nem csoda, hogy a kudarcot jelentő hetedik hely után Engiék most már nemcsak fontol­gatják, hanem komolyan is gondolják, hogy az idény végén abbahagyják — leg­alábbis amatőr — pályafu­tásukat. 8. Iiét Totóiippek 1. Genoa—Milan X 2 2. Ascoli—Sampdoria 2 x 3. At.alant.a~ (»rmone.se 1 4. Bari—Juventus X 2 5. Internationale—La »io X «. Parma—Foggia 1 7. Rom a—Fior en tin a X I 8. Torino—Cagliari 1 9. Verona—Napoli 2 18. A vellino—Ancona 1 X 11. Cesena—Regg&na . X 12. Messina—UdTnese 2 13. Modena—Brescia 1 X 14. Palermo—Piacenza 1 Perbáli száz százalék A megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság Északi cso­portjában nem volt olyan nagy változás a rajt előtt, mint a déli mezőnyben. Tucatnyi csapat maradt a ré­giek közül. A sereghajtó Vámosmikola kiesett, a bajnok Hévízgyörk előrelépett, Kiskunlacháza a másik csoport­ba került, a Budakeszi pedig fővárosi klubbal egyesült. A körzetből előrelépett Taksony, Letkés, és Budakalász mellett a megyei L osztályból kiesett Szentendre került a távozók helyére. A Szentendre nagyjából a múltjához méltóan szerepelt, az újoncok közül pedig a Taksony volt a legjobb. őszi sorrend: 1. Pomáz 24, 2. Szentendre 22, 3. Perbál 20. 4. Verőce 20, 5. Budaörs 19, 6. Tököl 17, 7. Sóskút 16, 8. Göd 15, 9. Taksony 15, 10. Budakalász 14, 11. Halász­telek 13, 12. Letkés 13, 13. Nagymaros 10, 14. Törökbá­lint 9, 15. Szokolya 7, 16. Vecsés 6 ponttal. A tavalyi őszi sorrendet az egy évvel korábbival össze­hasonlítva, néhány csapat­nál jelentős a változás. Mint ismeretes, a múlt évi baj­nokság végén kiesésre ítélt Verőce és Nagymaros meg­menekült. Nos, elsősorban a Verőce alaposan rácáfolt korábbi - gyengélkedésére, hiszen negyedikként zárta az első félévet. A Budaörs az 1990-és őszön az utolsó előt­ti volt, azóta lényegesen jobb szereplés következett. A Tököl is feljebb zárkó­zott a korábbi 12. helyezé­séhez képest. A Perbál fél tucat ponttal gyűjtött töb­bet, mint korábban. A lis­tavezető Pomáz 1990 őszén harmadik volt, s akkori 22 pontos teljesítményét most kettővel tetézte. Lényegesen elmaradt ko­rábbi szereplésétől a Göd, a 26 pontos éllovas 1991 őszén csak 15 pontot szer­zett és 8. lett. Lejjebb csú­szott a Törökbálint, s a Ve­csés is, s különösen nagy a visszaesés a szokolyai együt­tesnél. Míg a korábbi őszön 16, a mostanin csupán 7 pontot gyűjtött. OTTHON 1. Perbál t. Tök6l t. Sóskút 4. Szentendre 5. Verőee «. Pomáz 7. Göd 7 - - 23- t 1* «11 «-11 13 « 1 1 IS- 3 13 « - 1 ÍS-1Í 12 I 2 í IS- * 12 * r-17-«i2 « 1 1 23- 7 11 8. Taksony 5 1 2 19- 8 11 9. Budaörs 5 I 1 15- 9 11 10. Letkés 2 6 ­17-12 10 11. Nagymaros 3 2 2 14- 6 8 12. Budakalász 3 2 3 8- 8 8 13. Törökbálint 3 14 19-11 7 14. Halásztelek 3 13 15-11 7 15. Vecsés 2 2 3 5- 5 6 16. Szokolya 2 14 12-13 5 IDEGENBEN 1. Pomáz 4 4­13- 7 12 2. Szentendre 4 2 1 10- 9 10 3. Budaörs 3 2 3 11-15 8 4. Verőce 2 4 1 6- JK 8 5. Budakalász 2 2 3 7- 9 6 8. Perbál 2 2 4 6- 9 6 7. Halásztelek 2 2 4 8-20 6 8. Taksony 124 11-18 4 9. Tököl 2-5 8-16 4 10. Göd 12 5 14-23 4 11. Sóskút 115 10-21 3 12. Letkés 1 1 5 7-21 3 13. Nagymaros 1-7 13-27 2 14. Törökbálint 1 - • 5-19 2 15. Szokolya 1-7 6-28 2 18. Vecsés- - 8 3-31 • ­A hazai rangsort a Per­bál 100 százalékos teljesít­ménye vezeti, s veretlen otthonában a Pomáz, vala­mint a Letkés is. Érdekes az újonc letkési gárda tel­jesítménye, két győzelem és hat döntetlen révén 10 pon­tot szerzett. Csupán a se­reghajtó Szokolya gólkü-, lonbsége negatív. Az északi listavezető Po­máz az egyetlen csapat a megyei bajnokságban, ame­lyik ősszel veretlen ma radt. Ehhez a jó hazai sze­replés mellett a dicséretes Az összképhez hozzátar­tozik, hogy három találko­zó nem fejeződött be. így például a Budaörs—Letkés meccs, amelyet a vendégek 2-0-s vezetésével igazol­tak. A Nagymaros—Buda­örs, valamint a Vecsés— Szokolya találkozót gól nél­kül igazolták a vendégek javára. Ily módon szerezte egyetlen győzelmét a Szo­kolya. A Déli csoport 363 góljá­val szemben északon lénye­gesen magasabb volt a ter­més, 441 gól esett, mérkő­zésenként átlagban 3,6. A Szentendre és a Göd 39 ta­lálattal vezet. Érdekesség, hogy a Göd egy évvel ko­rábban is őszi rekorder volt, akkor 40-szer vette be a kaput. Az őszi legnagyobb ará­nyú győzelmek: Szentend­re—Halásztelek 7-0, Török­bálint—Letkés 7-1, Tököl— Sóskút 7-2. A Göd a Letkést 6-0-ra, a Törökbálintot 6-2- re verte, s a Szentendre Ve­csés elleni fél tucat találata is hozzájárult ahhoz, hogy az említett két együttes őszi rekorder lett. Reittcr László 15

Next

/
Thumbnails
Contents