Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
ÉT ad h®c bizottsága: Értelmezni a fogalmakat! Félreértés, hogy a munka nélküli .szövetkezeti tagok nem kaphatnak munkanélküli-járadékot — állította a Munkaügyi Minisztérium képviselője, az Érdekegyeztető Tanács ad hoc bizottságának keddi ülésén. A munkanélküli- ellátáshoz viszont a munkaviszony megszüntetése szükséges. Nem fogadható el — mondotta —, hogy azért szüneteltessék a munkaviszonyt a szövetkezetek tagjaik egy részénél, hogy így kelljen állásidőt fizetni, hiszen ez idő alatt a tag megkaphatja a munkanélküli-járadékot. Az új törvényi rendelkezés egyik célja éppen a tagsági és. munkaviszony mibenlétének megfelelő tisztázása. A Munkaügyi Minisztérium képviselője szerint a szövetkezetek két dolgot tehetnek, ha nem tudják munkaviszonyban álló tagjaikat foglalkoztatni: vagy állásidőre járó díjazást fizetnek, vagy a munkaviszonyra vonatkozó jogviszonyt megszüntetik, ekkor pedig a munkanélküli jogosult a munkanélküli-ellátásra. Elhangzott: a mezőgazdasági szövetkezetek mintegy fele van csődhelyzetben, s ezek a gazdaságok akaratuktól függetlenül egyszerűen nem képesek kifizetni a felmondási térítést és a végkielégítést. Több tízezer szövetkezeti tagról van szó, akik munkanélküli-ellátás nélkül maradnának. Amennyiben a munka- viszonyt a munkaadó és a fiz Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek Nem alkotmányellenes az alkotmánybírósági törvény azon rendelkezése, amely fő szabályként azt írja elő, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályt a határozat közzétételétől nem lehet alkalmazni, és a jogszabály megsemmisítése a határozat közzététele előtti jogviszonyokat nem érinti. Ez áll összhangban a jogbiztonság követelményével, amely a jogállam alapvető eleme — mondta ki keddi ütésén hozott elutasító határozatában az Alkotmánybíróság. Az- indítványozó szerint az alkotmány megsértését visz- szamenőleges hatállyal, a jogszabály hatálybalépéséiül kezdve kellene orvosolAz indítványozók kérték azt is, hogy a testület módosítsa egy korábbi döntését. A határozat leszögezi, hogy az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek, és ellenük nincs helye fellebbezésnek. Ha a testület álláspontja valamely jogi kérdésben megváltozik, azt egy másik ügyben hozott új határozatban fejezi ki. Ezért a korábbi jogi álláspont felülvizsgálatára vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság visszautasította. A testület keddi ülésén folytatta az elévülési törvény alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet tárgyalását. Családi bűnözés A gyermek viszi el a „balhét” A fiatalkorúak körében 10 százalékkal növekedett 1991-ben az ismertté vált bűnelkövetők száma. A hazai kriminálstatisztika 1990-ben 12 264, 1991-ben pedig 13 509 fiatalkorú tettest vett nyilvántartásba. A Legfőbb Ügyészség megállapítása szerint a fiatalkori bűnözésben 1991- hen változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények száma dominált. További jellemző körülmény, hogy egyes gyermekkorú bűnözői csoportok esetenként családok tagjaiként vesznek részt zsebtolvajlás vagy más súlyosabb bűncselekmény. például rablás elkövetésében. Az úgynevezett családi bűnözés sajátossága az is, hogy a bűnöző szülő azért bírja rá gyermekét a bűncselekményben váló részvételre, mert lebukás esetén a szülő igyekszik a büntetőjogi felelősséget a gyermekkorúra hárítani, mivel annak büntethetőségét a büntető törvény- könyv kizárja. A gyermek- és ifjúságvédelemben az elmúlt évben újszerű problémát jelentett a jogellenesen külföldre vitt, illetve Magyarországra jogellenesen behozott kis korúak ügyeinek a meg ítélése. A Hágában 1980. október 25-én megkötött egyezmény alapján lehetőség van arra, hogy ezeket a gyermekeket— az igazság ügyi szervek megkeresése alapján — a hatóságok visszaadják szüleiknek. Törvénytervezetről szülői szemmel Az oktatási törvénytervezetek szülői szem szögű bírálatának kérdésében fórumot, beszélgetést hirdet az Országos Családszövetség-. Helyszín: Budapest V., Márdius 15. tér 8. I. V. (a térnek a ‘busz végállomása felőli • részén!. Időpont: 1902. február 20. 10.30-tól. Célunk az, hogy a leendő oktatási rendszerben a tanulásra jogosult gyermek és az érte elsősorban felelős szülő, valamint az oktatási szolgáltatást nyújtó pedagógus szerepe és egymáshoz való viszonyuk előnyösebb, logikusabb feltételek közé kerüljön. Levélben való 'jelentkezésüket örőmmél 'fogadjuk, ha valakinek a fenti idő nem felelne meg. Országos Csaláászo vétség munkavállaló közös megegyezésével szüntetik meg, ez lehetetlenné teszi a felmondási térítés és a vég- kielégítés kifizetését. Erre fel kell hívni a tagok figyelmét — vetették fel többen. Szóltak arról is, hogy az átmeneti törvénynyel együtt — az ipari szövetkezeteknél egyáltalán nem, a mezőgazdasági szövetkezeteknél pedig nem megfelelően — hatálytalanították a munkaviszony szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket. Az ülésen elhangzott: segítség lehetne, ha a csődhelyzetben levő szövetkezeteknél az említett felmondási térítést, Végkielégítést részben a költségvetés átvállalná. így ha a foglalkoztatás vagy álláspénz fizetése nem lehetséges, ezc-k a szövetkezetek is felmondhatnák a munkaviszonyt. A tagok ezáltal jogosultak lennének a munkanélküli-járadékra. A másik megoldás, hogy törvénymódosítással tegyék lehetővé egy bizonyos átmeneti időre a munkaviszony szüneteltetésének, s ezen a címen a munkanélküli-járadék fizetésének lehetőségét. Mivel az ad hoc bizottság ülésén nem sikerült egyetértésre jutni, a munkaadók és a munkavállalók szükségesnek tartották, hogy a témát az ÉT plenáris ülése vitassa meg. Öj főszerkesztő a Magyar Nemzet élén Nemeskürty Istvánt nevezte ki a Magyar Nemzet főszerkesztőjévé február 17-i hatállyal a Magyar Nemzet Kiadó Részvény- társaság igazgatója. A főszerkesztő helyettesei: Krasznai Zoltán és Szényi Gábor. A szerkesztőbizottság elnöke változatlanul Pethö Tibor. Az író nem először adja nevét médiaügyhöz: 1990. január 4-ike és április 8-ika között a Magyar Televízió elnökségének elnöki tisztét töltötte be. ff Pótválasztás évente egyszer TŰLMORBOTT KORASZÜLÖTT'* Az Országgyűlés keddi munkanapját a társadalombiztosítási törvény módosításának részletes vitája nyitotta meg. A felszólalások sorában az SZDSZ- frakció részéről elhangzott: kulcsfontosságúnak tekintik az állampolgári jogon járó társadalombiztosítási ellátást, ezért ezzel kapcsolatos indítványuk ügyében név szerinti szavazást kérnek. Ellenzéki honatyák egységesen bírálták, hogy a betegszabadság új rendszerével kettős járulékfizetés jön létre, mivel a munkáltatónak még társadalombiztosítási járulékot is fizetnie kell az első tíznapos betegeskedés idejére folyósított átlagkereset után. Név szorint Az SZDSZ ugyancsak név szerinti szavazást kér a nyugdíjemelésre vonatkozó javaslat ügyében. Ami az egyéni vállalkozókat illeti, _ többen javasolták, hogy" a törvényben rögzítsék a járulékfizetés alapjául szolgáló éves jövedelem felső határát. Volt-, aki a megbízási szerződések .után fizetendő tb-járulék következményeire hívta fel a figyelmet. Ez az újfajta kötelezettség érintené a többi között az újságírókat, a színházak alkalmazottait, a nyelvtanárokat, Az elhangzott vélemény szerint a járulékfizetés lehetetlen helyzetbe hozná őket., A törvényjavaslathoz számos új törvényjavaslat érkezett, ezért a részletes vitát felfüggesztették. A tb-törvénnyel kapcsolatban egyébként külön sajtóértekezleten fejtette ki véleményét a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demokrata Fórum. A szokásoknak megfelelően délután két és négy óra között interpellációkat, kérdéseket tárgyalt a Ház. Egy szabaddemokrata képviselő az immár hatodszorra is éredményteleriül végződött kisbéri választások kapcsán á választási Képviselői kérdés Kérdést tett fel tegnap délután a Parlamentben Kuncze Gábor, Pest megye 12-es választókerületének képviselője (SZDSZ) a szövetkezeti tagok foglalkoztatásának szüneteltetésével kapcsolatban. A képviselő tudomása szerint mára országosan 80-100 ezer ember került nehéz helyzetbe amiatt, hogy a szövetkezeti törvényre hivatkozva több szövetkezet szünetelteti a, tagok foglalkoztatását. A szövetkezetek átalakulásáról szóló átmeneti törvény .ugyanis azt mondja, hogy a. 'szövetkezeteknek a jelenleg érvényes munkamegállapo- dásukat fel kell mondaniuk, és újakat kell kötniük. •; Az 'átalakulásokra azonban csak hónapok múlva fog sor kerülni, addig ezek az emberek teljesen eliá- jallanül maradnak. -Ugyan-- is,' ha felmondanának’ nekik, végkielégítést kellene kapniuk. így' pedig még munkanélküli-segélyért is hiába folyamodnak, arra hivatkozva utasítják el őket, hogy nem munkanélküliek, csak szüneteltetik foglalkoztatásukat. A képviselő úgy véli, sürgős intézkedésre van szükség az ügyben, azért kérdezte meg a földművelési és a munkaügyi minisztert, milyen elképzelése van a kormánynak a probléma megoldására. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válaszában elmondta, a törvényeket úgy kell értelmezni, hogy vagy fel kell mondani a tagoknak, vagy új munkaszerződést kell velük kötni. Az első esetben a felmondás- idejére átlagfizetést kell fizetni, majd végkielégítést adni, utána pedig ezek az emberek munkanélküli-segélyt kaphatnak. A második esetben foglalkoztatni kell őket, és pénzt kell fizetni munkájukért. . Kiss Gyula miniszter elmondta még,. Kuncze Gábor képviselő rosszul tudja, mert nincsenek olyan emberek, akik az őáltala felvetett probléma miatt ellátatlanok. törvény módosítását indítványozta. A Belügyminisztérium álláspontja szerint azonban csak az eljárási szabályokat kellene megváltoztatni oly módon, hogy évente csak egy alkalommal írjanak ki pótválasztást. Az Országgyűlés egyetértett ezzel a megközelítéssel. Egy szocialista képviselő a kerepestarcsai gyűjtőtábor ügyében interpellált. A Belügyminisztérium válaszában elhangzott, hogy a menekülttábor csak ideiglenes jelleggel működik Kerepestarcsán. Fenntartását ugyanakkor nem lehet megkérdőjelezni. A választ az Országgyűlés elfogadta. Egy kérdésre^vá- laszolva Kupa Mihály pénzügyminiszter bejelentette: várhatóan a második félévben megnövelik a jelenleg 50 dolláros éves lakossági valutakeretet. A keddi ülésnap zárásaként a Ház a társadalom- biztosítási alap költségvetéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Az esti órákra lezárt részletes vitában mindenki egyetértett azzal, hogy a társadalom- biztosításnak mihamarabb saját vagyonnal kell rendelkeznie. Ennek forrását illetően némileg eltértek a vélemények. Volt, aki az egykori SZOT-vagyonból kívánta feltölteni a tb-ala- pokat, mások viszont , a költségvetés feladatának tartották ezt. Többen szót emeltek a tb kintlevőségeinek szigorúbb behajtásáért. Szigorúan Meglehetősen szigorúnak bizonyult a keddi interpellációkra adott válaszok elbírálásánál az Országgyűlés: a hat kormányzati válasznak ugyanis a felét nem fogadta el a Ház. A sort Szabó Lajosnak, a 33-as kisgazdafrakció tagjának interpellációja nyitotta. A képviselő írásban kapott választ Szabó Tamás tárca nélküli minisztertől az Investor Holding kezelésében lévő vállalatok privatizációjára vonatkozó kérdéseire, ám sem a honatya, sem a plénum nem tartotta kielégítőnek a tájékoztatást. Hasonlóképp elutasították Györgyi Kálmán legfőbb ügyéáz magyarázatát a Katona Kálmán (MDF) által felvetett, a szakszervezetekkel és azok vagyonával kapcsolatos gondokra. A képviselő többek között azt kifogásolta, hogy nem jelent meg az illetékes ügyész az MSZOSZ egyik vagyonperében, s megkérdezte, hogy ki is valójában' a Népszava című lap tulajdonosa. Györgyi Kálmán az első kérdésre adott válaszában családi okokra és az apparátus mulasztására hivatkozott. A Népszava tulajdonosa pedig — szögezte le -*• egyértelműen a Népszava Lapkiadó Vállalat, s nem az MSZOSZ. Elutasította a Ház Kiss Gyula munkaügyi miniszter válaszát is Nagy István szabaddemokrata képviselőnek a dolgozók jogait érintő interpellációjára. A törvényhozó szerint a jelenlegi jogi szabályozás formális: nem szavatolja a dolgozók jogait, a munkahelyi Vezetők pedig ké- nyükre-kedvükre dönthetnek az üzemeket és a dolgozókat érintő kérdésekben. Hiányolta ugyanakkor az önkényeskedő vezetőket visszatartó szankciókat is. Kiss Gyula válaszában leszögezte, hogy e kérdések jogilag megfelelően szabályozottak. A szabaddemokrata Gulyás József felrótta a kormánynak, hogy — a törvények előírásai ellenére —■ nem készített jogalkotási programot, emiatt pedig az Országgyűlés sem tudta meghatározni éves munkatervét. Azt firtatta: kit tér-, hel a felelősség a Parlament munkájának az akadályozásáért, s a.kormány, mikor terjeszti elő jogalko-. tási tervét. Balsai István igazságügy-miniszter közjogi nonszensznek minősítette azt az előírást, amely szerint a kormánynak öt. évre előre kellene meghatároznia programját. Kijelentette: az élet ezt a szabályt túlhaladta. Másfelől emlékeztetett arra, hogy a kabinetnek van elfogadott kormányprogramja, a aszerint cselekszik. Tájékoziatóis — A Magyar Szocialista Párt mintegy 27 módosító indítványt nyújtott be a társadalombiztosítási törvény módosításának tervezetéhez, amely „túlhordótt terhesség után koraszülöttként” látott napvilágot — ■ mondotta Csehák Judit (MSZP) frakciójának sajtó- tájékoztatóján kedden a Parlamentben. A javaslatokkal tisztázni szeretnék: miként lesznek jogosultak nyugdíjra és egészségügyi ellátásra a munkahelyükről kiszorulók, mi jár a biztosítottaknak az egészségügyi ellátás keretében. A szocialista frakció elfogadhatatlannak tartja a nyugdíjak tervezett évi kétszeri' — márciusi és szeptemberi — emelését. Szerintük az évenkénti rendszeres emelést január elsejétől visszamenőlegesen kell végrehajtani! a, tavalyihoz hasonlóan, figyelembe véve a szolgálati időt, a ledolgozott éveket és azt, hogy ki milyen régen ment nyugdíjba. A Magyar Demokrata Fórum frakciójának a társadalombiztosítási törvényekkel kapcsolatos álláspontját ismertette Kis Gyula (MDF) elmondotta: mm érti az ellenzék magatartását ezekkel a törvényekkel kapcsolatban, mert többet kívánnak elosztani, mint a tb bevétele. Az anyagi gondok enyhítésére 300 milliárd forint értékű vagyont kívánnak juttatni a tb-nek. Ezenkívül a kormány a múlt évben hatékony intézkedéseket tett a tb kintlevőségeinek behajthatóságára. Az MDF- frakció cáfolja, hogy az új/ tb-szabályok eredményeként bárki is egészségügyi' ellátás nélkül maradhatna. v Ezt a 20 milliárdot biztosítja a betegszabadságról hozott új szabályozás, valamint ezzel összefüggésben a tb-járulék t százalékos emelése. A tb működési költségeinek csökkentésére >a feladatok gyarapodása miatt nem lát le- • hatóságét az: MDF írakció- , iá.
