Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

Halálos áldozatok Kamhahiösszecsapások Kék sisakosok Jugoszláviában A FÁK közös hadserege sztyepanakerti 81. gépesí­tett hadosztályának 11 ka­tonája veszítette életét a pénteki karabahi összecsa­pásokban. A hadosztályhoz tartozó katonák holttestét az azeri falvakat támadó elesett örmények között ta­lálták. Azerbajdzsán forrá­sok már korábban azt ál­lították, hogy a 81. hadosz­tály részt vett az örmény offenzívában. A DPA hír- ügynökség szerint Hegyi- Karabah térségében 17 ha­lálos áldozatot követeltek a péntekre virradó éjszaka lezajlott összecsapások. Ugyanakkor Bakuban tar­tózkodik az EBEÉ megfi­gyelői küldöttsége, amely adatgyűjtés céljával érke­zett az azerbajdzsán fővá­rosba. Kevesebb volt az erőszak MégyszázmUliós akció Az ENSZ főtitkára már pénteken átadta a BT tag­jainak jelentését és ajánlá­sait a jugoszláviai béke- fenntartó erők kiküldésére, A testület a jövő hét' első napjaiban hozza meg ha­tározatát a csapatok kikül­déséről. A döntést követően a 13 000 fős békefenntartó erők első egységei már két héten belül a helyszínre ér­kezhetnek. Az ENSZ 31 or­szágot kért fel: nyilatkoz­zanak, hogy kéSzek-e kato­nai, rendőri erőket az ak­ció rendelkezésére bocsáta­ni, amelyben nem kaphat­nak szerepet Jugoszlávia szomszédai. Tom King brit védelmi miniszter már be­jelentette, hogy országa is csapatokat küld majd. A mostani lesz az ENSZ tör- téneténék egyik legnagyobb békefenntartó akciója. Költségét évi 400 millió dollárra becsülik. FÜR LAJOS MISKOLCON A katonai erő fontos elem Viszonylag demokratikus Romániai tapasztalatok Demokráciát akarnak A helyhatósági választá­sok megmutatták, hogy a román nép igazi demokrá­ciát akar — ezt állapítja meg a republikánus és de­mokrata megfigyelők ro­mániai jelentése. Eszerint az 1990-es választáshoz ké­pest lényegesen kevesebb volt az erőszak, a megfé­lemlítés, nyitottabb volt a légkör, de a kampányt így is jelentős korlátozások jellemezték. Hitelt érdemlő jelentések voltak inciden­sekről: telefonfenyegeté­sekről, bántalmazásokról, elbocsátásokról. Az ameri­kai megfigyelőket aggasz­totta, hogy egyes jelölteket (köztük nemzetiségieket) kizártak a jelölésből. Az amerikai pártok megfigye­lői behatóan tájékozódtak az RMDSZ képviselőitől a magyar kisebbség helyze­téről is. S Külföldi események egy mondatban em m TERÉZ ANYA ALBÁN ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT és dip­lomáciai útlevelet kapott — jelentette a tiranai rádió. A NATO FOKOZATOS BŐVÍTÉSÉT SZORGALMAZTA Karl Lamers a német Bundestag CDÚ/CSU frakciójának külügyi szóvivője, s első lépésként Magyarország, Len­gyelország és Csehszlovákia felvételét. KEDVEZŐTLEN VISSZHANGOT VÁLTOTT KI BONN­BAN az a döntés, hogy Németország lemondta az ENSZ 1993-as emberi jogi konferenciájának berlini megrende­zését. MENETREND A KÉK SISAKOSOK KÜLDÉSÉRE A hét elején már-már úgy tűnt, hogy ismét a ko­rábbiak sorsára jut az a béketerv, amelyet a jugo­szláviai polgárháború ren­dezésére Vance, volt ameri­kai külügyminiszter, az ENSZ-főtitkár különleges megbízottjaként, fáradságos diplomáciai munkával fo­gadtatott el az ellenséges­kedő felekkel. Előbb Tudj- man horvát elnök támasz­tott olyan feltételeket a kék sisakosok missziójához, amelyek megkérdőjelezték tervezett békefenntartó szerepük gyakorlását. A helyzet azzal fenyegetett, hogyha eleget tesznek egy levélben kifejtett követelés­nek, a harcok kiújulnak, s az ENSZ-erők maguk is belebonyolódnak az új el­lenségeskedésekbe, sőt je­lenlétük Horvátországban a háború kiszélesedéséhez vezet. A másik akadályt Milos Babies, a mintegy hatszázezres horvátországi szerb kisebbség úgyneve­zett Kraj inai Köztársaságá­nak elnöké támasztotta. Ő az ENSZ-erők telepítése el­len foglalt állást azon a horvátországi területen, amelyet jelenleg a Belgrád parancsnoksága alatti had­sereg és a szerb szabadcsa­patok tartanak ellenőrzé­sük alatt,. Bár Milosevics szerb vezető beleegyezett abba, hogy az ENSZ-csapa­2 %ffifitqp — VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐ WSBBBt MÁR SZERVEZIK A BÉKEERÖKET tok érkezésével kivonják onnan a jugoszláv hadsereg egységeit, Babies azt nyi­latkozta. hogyha odaér­keznének a kék sisakosok, a szabadcsapatok megüt­köznek velük, mert „meg­szállóknak” tekintik őket. Már-már úgy tűnt, hogy a Vance-béketerv összeom­lik, amikor Milosevics nyo­mására, a kraj inai parla­ment Babies távollétében kétharmados többséggel olyan döntést hozott, hogy jöhetnek a kék sisakosok te­rületükre is. A felbőszült krajinai vezér népszavazás megtartását próbálja most előkészíteni, de a jelek sze­rint elszigetelődött, s a há­borúskodásba belefáradt szerb kisebbség már in­kább a békés megoldások­ban látja a jövőbeni ki­bontakozást, és így nem tá­maszt akadályt a kék sisa­kosok érkezése elé,' Ami pedig Zágrábot illeti, ott is „zöld fényt” adtak a Vance-tervnek, miután Genscher német külügy­miniszter, aki tokiói láto­gatáson tartózkodik, a ja­pán fővárosból hívta fel te­lefonon Tudjman elnököt, s bírta rá irreális követe­léseinek visszavonására. Így New Yorkban csü­törtökön megkezdődhettek végre a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának konzul­tációi a jugoszláviai béke- fenntartó akció ügyében a határozati javaslatról. Azért ők egyeztetnek elő­ször, mert az ENSZ alap­okmánya szerint az Egye­sült Államoknak, a Szov­jetunió jogutódjaként sze­replő Oroszországnak, Angliának, Franciaország­nak és Kínának együtt kell szavazniuk ahhoz, hogy egy határozati javaslat törvény­erőre emelkedjen. Miután most megvan a nagyhatal­mak között az egyetértés, a jövő héten sor kerülhet a Biztonsági Tanács plená­ris ülésére is, amelyen mind a tizenöt tag részt vesz. így megszülethet majd a döntés arról, hogy tízezernél több, egyes érte­sülések szerint 11 ezer, má­sok szerint 13 ezer kék sisa­kost küldjenek az egykori Jugoszláviába a harcoló felek közé, amelyek fegy­vernyugvása csak így vál­hat tartóssá s nyit alkal­mat az ezután következő politikai rendezésre. Ilyen nagyszabású békefenntartó akcióra a kongói 19G0-as szereplés óta nem vállalko­zott a világszervezet, s először kerül majd sor ar­ra, hogy Európába telepít­senek kék sisakosokat. A művelet, ha csak fél évig tart, 300 millió dollár­ba kerül, s az összeg fede­zése komoly gondot jelent az amúgy is pénzügyi vál­ságban levő világszervezet­nek. Bár még a döntés a telepítésről nem született meg, elkezdődhetnek a konzultációk 31 ország képviselőivel arról, hogy részt vesznek-e kontingen­seikkel az akcióban. Az egykori Jugoszláviával szomszédos országok persze nem jöhetnek számításba. A hírek szerint Anglia, Franciaország, India és Oroszország máris bejelen­tette készségét a békefenn­tartó erőkben való részvé­telre. ALKOTMÁNYOS VÁLSÁG A CSEH ÉS SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN Miközben úgy tűnik, hogy a volt Jugoszláviában megindul a békés rendezés gépezete, északi szomszé­dunknál veszélyessé fajul­ható alkotmányos válság keletkezett. A cseh és szlo­vák közös, szövetségi par­lament szlovák képviselői már korábban nem voltak hajlandóak megszavazni az államszövetségi szerződést, amely újraszabályozná a két országrész együttélését. Most pedig Szlovákia tör­vényhozása is elutasította az okmány elfogadását. Prágai hírek szerint. Szlo­vákiában az elszakadás szélsőséges hívei az önálló államiság kivívására olyan szabadcsapatokat szervez­nek, amilyeneket a szerbek hoztak létre a polgárhábo­rú kirobbanása előtt. A helyzet tehát rendkívül fe­szült, s ha a dolgok így folytatódnak, még a legki­sebb rossz az lehet, meg­kérdőjeleződik a június 10-re kiírt csehszlovákiai parlamenti választások megtartása. Árkus István A romániai viszonyokhoz képest demokratikusan zaj­lottak le az elmúlt hét vé­gén a helyhatósági válasz­tások, de ha Magyarorszá­gon ugyanilyen hibák és visszaélések történtek vol­na, akkor azt mindenki botrányosnak ítélte volna meg, és nem csoda, ha az amerikai megfigyelők, elé­gedetlenek á választások lefolyásával —mondta egybehangzóan az a három parlamenti képviselő, aki nemzetközi megfigyelőként vett részt a hét végi ese­ményen. Csapody Miklós (MDF), a külügyi bizottság, Horváth József (MDF), az alkotmányügyi bizott­ság, Hajdú Zoltán (SZDSZ), pedig az emberi jogi bi­zottság képviseletében ka­pott meghívást a megfigye­lői státus betöltésére. Mindhárman tagadták, hogy aránylag pozitív benyomá­saikat befolyásolja a tény: az RMDSZ, illetve a De­mokratikus Konvenció sú­lyos vereséget mért a szél­sőjobboldali román erőkre, de még az eddigi kulcspo­zíciókat betöltő Nemzeti Front jelöltjeire is. A képviselők beszámol­tak néhány durva vissza­élésről is. Kifogásolták pél­dául a kampánycsend so­rozatos megsértését, vala­mint azt, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítők re­gisztrálása nem volt ellen­őrizhető. A megfigyelők több helyen esak nagy ne­hézségek árán jutottak be a szávazóhelyiségekbe, és egy településen csak Hor­váth József közbelépésére érvénytelenítették a meg­maradt szavazólapokat, összességében azonban a képviselők, mégis úgy ítél­ték meg, hogy a választá­sok lefolyása — mint fo­galmaztak — néhány centi­méterrel közelebb vitte Ro­mániát Európához. Ugyan­akkor nem lebecsülendő az a tény sem, hogy a szélső- jobboldali erők, így a Vat- ra Romaneasca első alka­lommal vett részt választá­sokon, és került be a helyi önkormányzat testületéibe. A magyar képviselők meg­ítélése szerint emiatt ko­moly csatározások várha­tók. JUGOSZLÁV LÉGTÉmSÉBTÉS Magyar vizsgálat (Folytatás az 1. oldalról.) dúlt, és Madaras helység mellett átrepülve, 10.47 óra­kor Katymár községnél tért vissza Jugoszlávia légteré­be. A merev szárnyú, su­gárhajtású, fegyverzet nél­küli katonai repülőgép kis sebességgel tette meg a feltehetően felderítési célú repülési útvonalat. A határsértő gép már a jugoszláv légtérben, majd a magyar terület felett is alacsony magasságban re­pült, ezért a magyar kato­nai rádiólokációs rendszer csupán későn és megszakí­tásokkal mérte útvonalát. A hiányos felderítési ada­tok ellenére a kecskeméti katonai repülőtérről 10.38 órakor szállt fel az első va­dászrepülőgép, majd 10.42 órakor a harci helikopterek is elindultak. A repülőtér és a határ közötti távolság miatt a katonai repülők késve érkeztek az érintett légtérbe, ezért közvetlen beavatkozásra már nem volt lehetőségük. Péntek reggel Bíró József vezérőrnagy, a honvédve­zérkar főnökének első he­lyettese — a jelenleg szol­gálati okok miatt Belgrád- ban tartózkodó jugoszláv katonai attasé helyettesé­nek — Joviscin Andrija alezredesnek fejezte ki a magyar katonai vezetés ha­tározott tiltakozását. Ennek során tájékoztatta a vizsgá­lati megállapításokról, és kifejezte azt a véleményét, amely szerint a jugoszlá­viai békés rendezés folya­matában súlyos, zavaró té­nyezőként fogható fel a nemzetközi joggal is ellen­tétes határincidens. ményeit Közép-Európára, a Benelux-államokkal való konzultációk megkezdésé­nek kérdését. Foglalkoztak a három ország gazdasági kapcsolatainak továbbfej­lesztésével, és közös fellé­pésükkel a nemzetközi szer­vezetekben, valamint a jog­rendjük összehangolásával. A magyar küldöttségve­zető arra a napokban Var­sóban megismételt ukrán javaslatra, amely szerint Ukrajna szívesen csatlakoz­na a visegrádi háromszög­höz, kifejtette: elemi érde­künk az Ukrajnával való szoros együttműködés, az, hogy stabil és prosperáló szomszédos állam legyen, de azt már többször leszö­geztük, hogy a háromoldalú együttműködést nem kí­vánjuk politiltailag intéz­ményesen tovább bővíteni. got, nehéz lesz végigjárni azt az utat, ami a diktatú­rából a demokráciába, Ázsiából Európába vezethet — mondta az MDF ügyve­zető elnöke. Mint mondotta, Magyar- ország biztonságának fon­tos eleme az a katonai erő, amelynek szükségességét, létfontosságát ma már sen­ki sem meri kétségbe von­ni. Éppen azok a fejlemé­nyek, amelyek déli hatá­rainknál zajlanak, bizonyí­tották még a legelszántabb- . pacifisták előtt is, hogy hadsereg nélkül egy ország függetlenségét ebben a tér­ségben garantálni nem le­het. Az átalakult magyar honvédség bárhonnan érke- zq agressziót képes feltár* . biztatni.., , ■ "í' ... A Magyar Demokrata Fó­rum Borsod-Abáúj-Zemp­lén megyei és Miskolc vá­rosi szervezete pénteken politikai nagygyűlést ren­dezett a Rónai Sándor me­gyei művelődési központ színháztermében. A nagy­gyűlés szónoka Für Lajos, az MDF ügyvezető elnöke, honvédelmi miniszter volt. A nagy érdeklődés mel­lett megtartott beszédében a szónok áttekintést adott hazánk jelenlegi helyzeté­ről, az elmúlt negyven esz­tendő nehéz örökségéről. Szólt a napjainkban tapasz­talható apátiáról, passzivi­tásról, a közélettől való el­fordulásról. Ha nem tudjuk áttörni ezt a közönyt, ha nem tudjuk a reménytelen­ségből kiemelni az orszá-y Varsóban tanácskoztak pénteken a Visegrádi há­romszög külügyi államtit­kár-helyettesei. A megbe­szélés után Bába Iván megbízott államtitkár-he­lyettes tájékoztatása sze­rint: a magyar, a lengyel és a csehszlovák együttmű­ködés új szakaszába jutott, s ebben olyan kérdések je­lentek meg, amelyeket a gyakorlati szinten kell megoldani. Ezek képezték a varsói tanácskozás témáját. Szó volt a három ország­nak a Szovjetunió utódál­lamaival való kapcsolatá­ról, viszonyáról az Európai Közösségekhez, és az új­jáalakuló nyugat-európai biztonsági struktúrákhoz, a NATO-hoz és a Nyugat­európai Unióhoz. Megvizs­gálták a maastrichti dön­tések hatásait és következ­unió támogatását célzó se­gélyprogramokból kiveheti részét, elsősorban élelmi­szerek és gyógyszerek szál­lítását vállalnánk. Antall József sajnálkozását fejez­te ki amiatt, hogy a gazda­sági együttműködés Kelet- Németországgal csaknem teljesen összeomlott, bár a magyar—német kereskede­lem összességében az átla­got felülmúló gyorsasággal fejlődött. Magyarország csak a szövetségi kormány segítségével képes biztosí­tani az alkatrész-utánpót­lást, a magyar piacgazda­ság kiépítésének fontos ele­me a német beruházások támogatása. Budapest azt várja, hogy Németország hatékony tá­mogatást nyújt a távaly Magyarország (valamint Csehszlovákia, Lengyelor­szág) és az Európai Közös­ség között aláírt társulási szerződés gyors ratifikálá­sa, a kereskedelempoliti­kai könnyítések lehetőleg minél gyorsabb életbe lép­tetése érdekében, valamint abban, hogy Magyarország adott időben elnyerje az EK teljes jogú tagságát. Ezt nyilatkozta Antall József kormányfő a Welt am Sonntag című német lap­nak. Magyarország arra is szá­mít, hogy a volt Szóvjet­Welt cm Sonntag Antall József interjúja Varsói tanácskozás Visegrádi háromszög

Next

/
Thumbnails
Contents