Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

FELHÍVÁS Jubileumi kiállítás Három évvel ezelőtt, 1989. március 15-én kapta meg a városi ran­got Monor. A szerény jubileum alkalmából ki­állítást szervez a mono- ri helytörténeti kör és közművelődési egyesü­let, valamint a városi könyvtár. Amint dr. Dobos Györgytől, a közműve­lődési egyesület elnöké­től megtudtuk, már bir­tokukban van néhány korabeli dokumentum és kiállítási anyag, de újabbakat is várnak. Kérik a monoriakat, hogy egykori újságokat, könyveket, ipartörténeti érdekességeket, tárgyi emlékeket ajánljanak fel a kiállítás idejére. Ter­mészetesen a tárlatzárás után mindenki vissza­kapja a kölcsönvett és felajánlott tárgyait. Ar­ra kérik a segíteni szán­dékozókat, hogy március 10-ig adják le a tárgya­kat a városi könyvtár­ban (Monor, Kossuth Lajos utca 88.). Méltóképpen szeret­nék a kiállítással is megünnepelni a város hároméves jubileumát és természetesen nem­zeti ünnepünket. Ugyancsak jó hír, a helytörténeti kör háza­lójáról, hogy új otthon­ra leltek a közelmúlt­ban. Ezentúl a városi könyvtárban ' tartják összejöveteleiket, ame­lyekre várják az új je­lentkezőket is. MONORI XXXIV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Minden rendben? 1992. FEBRUAR 13., CSÜTÖRTÖK Zsebből fizettek? KULTURÁLIS, 'ajánlatok Monoron 10—18-ig Ba­logh István amatőr képző­művész rajzkiállítása a ga­lériában, 16-tól képzőművé­szeti alkotókor és asztalite­nisz-klub, 18-tól német nyelvtanfolyam. Szívből megdicsértem pár hónapja az üllői iskolaépí­tésen igyekvőket. Hogyne, amikor olyan flottul és rendben haladt a község­nek olyan nagyon fontos munka! Az önkormányzat nem kis anyagi áldozatot vállalt, az iskola — amely a tetőlér-bcépítcs alatt egy műszakban kénytelen üze­melni. s közben elviselni az építők sürgölődését — ugyancsak rendkívüli tűrő­képességgel bírja a gyűrő­dést. Szülők, tanárok, gyere­kek, építők egyaránt elis­merést érdemelnek — ír­tam. Aztán most ketten is állítják, hogy nem mind arany, ami fénylik. A Gesz- telyi Kft. ellen ketten is feljelentést tettek, rendőr­ségen, társadalombiztosító­nál, adóhatóságnál. Ketten is állítják: csalások érán épül az új iskolarész. Egyi­kük azt kérte: nézzek utá­na, de ne legyen belőle új­ságcikk. Másikuk azt mondta: írjam meg, mert az ő türelme már elfogyott, nem vár tovább, kiverekszi az igazságot. Kimentem a helyszínre, beszéltem a ve- csési rendőrőrs parancsno­kával is, jártam a polgár- mesteri hivatalban, szót váltottam az építkezés mű­szaki felügyelőjével, néz­tem, nézegettem az igazság után, de ma sem látom kristálytisztán, mi is a helyzet tulajdonképpen. Pénteken Pilisen Magyar Fórum-est Az MDF helyi szervezetének rendezésében Magyar Fórum-estet tartanak Pilisen, február 14-én, pénteken este hat órakor a nagyközségi könyvtárban. A meghívott vendég: Csurka István író, országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum országos alelnö- ke, aki a helyszínen válaszol a feltett kérdésekre. A Gesztelyi Kft. alighogy megalakult, mindjárt el is nyerte az üllői önkormány­zat pályázatát. Ez az ötven- milliós beruházás az első munkájuk. A műszaki fel­ügyelő szerint tisztessége­sen dolgoznak, gyorsan, pontosan. Ha kell, éjszaka is. Főképpen Romániából érkezett vendégmunkások­kal, akik ott is laknak az épületben. A műszaki fel­ügyelő jegyzőkönyvi be­jegyzése szerint ő is szeret­né látni, megvan-e mind­egyikük tartózkodási és munlcavállalási engedélye. Joga persze nincs, hogy ezt kérje — de szeretné. A vecsési rendőrőrsnek vi­szont joga is van, hogy lás­sa. Az őrsparancsnok sze­rint december végén, ja­nuár elején, amikor adat­kiegészítés miatt, a felje­lentést követően vizsgálód­tak, rendben volt minden. Az lehet, mondják a felje­lentők, mert akkor az ün­nepekre majd’ mindenki hazautazott. Most menné­nek vizsgálni, amikor tán ötvenen is vannak! Az épí­tésvezető szerint most is rendben van minden. Igaz, az szabálytalan, hogy he­tenként egyszer csak úgy zsebből fizetik a munkáso­kat, ezen változtatni fog­nak. Igen ám, csákhogy az egyik feljelentőt ez már nem vigasztalja. Ő azt me­séli, hetekig sürgette a munkába állás után: adják már oda a munkaszerző­dését! Nem adták. Pénzt se kapott. A heti zsebből fi­zetéseknél azért' nem, mi­vel ő alkalmazott. Hivata­los fizetésnél viszont azért nem, mert addigra beteg- állományba került. Táp­pénz se jött, mert a tb-nél nem találták a papírját A másik feljelentő is be­tegállományba került munkahelyi baleset okán —az ő papírját se találták. Aztán meglett mégis vala­hogy. Egyik feljelentő ad­digra jócskán eladósodott. Kérte a munkakönyvét. Nem adták, csak hetekkel később, némi pofozkodások árán. Már lenne új munka­helye, de ott meg nem al­kalmazzák addig, míg a kft.-nél töltött időről adó­igazolást nem ad. Novem­ber óta megy a huzavona. Dehogynem ad, adja az adóigazolást, adta a pénzt is, zsebből — mondja az építésvezető. Papír van ró­la? Nincs. De igenis fel­vette egyik feljelentő azt a húszezret, amit most utólag követel, majd bizonyítják a többiek, akik szintén fel­vették. Valami nem stim­mel — szól a másik felje­lentő —, utóbb derült ki, hogy egészen más összeg szerepel az ő munkaköny­vi bejegyezésében, mint amire eredetileg leszerző­dött. Tizenkét-tizenhat órákat is dolgozott, abban is megállapodtak — de utólag ezt már csak ő ál­lítja. A kft. mást mond. Minden rendben — állít­ja a rendőrség. Ugyanezt a kft. építésvezetője, és hogy nincsenek itt, kérem, csak esetleg egészen kis szabály­talanságok. Két ember meg hónapok óta keresi az igaz­ságot. Az iskola pedig épül, készül, határidőre meglesz. Ami persze fon­tos; de jó lenne, ha senki­nek nem kellene megfizet­nie érte a tanulópénzt. — ez — Ki mit vállal? Más volt a lényeg Tisztelt Főszerkesztő Űr! Egészen bizonyos vagyok abban, hogy soraim — el­lentétben Garádi István gyömrői polgármester írá­sával ■— nem fognak meg­jelenni. Érdekes is volna, ha vállalná a lap a megje­lentetését, már csak azért is, mert kíváncsian várnám Garádi István reakcióját. Megjegyezni kívánom, én a sajtó nyilvánosságát nem kértem, sem támogatólag, sem sehogy. Szerkesztőjük, aki néhány éve G'arádi Ist­ván nyilatkozatával igen keményen megbírálta az akkori tanácsi vezetés mód­szereit, védelemre nem szo­rul. Nem tett mást, mint közölte a tényeket, s az ol­vasóra hagyta a döntés jo­gát. Nem hibázott, és még csak a pártomra sem állt. Rendkívül finoman, azt is mondhatnám, szőrmentén fogalmazott, ön mégis bo­csánatot kért a polgármes­tertől, megkövette őt, s szerkesztője hibájául rótta fel, hogy nem tárta fel a teljes igazságot. Az ön pol­gármesteri megkövetése számomra egyenesen sértő, mert olyan embert követett meg, aki ügyünkben folya­matosan összevissza hazu- dozott, sajnálatos módon minden következmény nél­kül. Kiket kellett volna még meghallgatnia szerkesztőjé­nek? Én láttam — ön nem — tanárkollégáim döbbene­tét az intézkedés után. Én tapasztaltam a suttogó fé­lelmet, a „ma te, holnap én” döbbenetét. Én láttam — ön nem — az igazgató reszkető kezét, amikor kö­zölte velem, a polgármester megtiltotta alkalmazásom, s ha mégis dolgozni próbá­lok, letiltja fizetésem. Mi­lyen biáonyíték kell a teljes vagy megközelítő igazság kiderítéséhez, ha az sem elég, hogy a polgármester nem mert eljönni a dolgo­kat tisztázandó bizottsági ülésre? És Ön nyilvánosan megkövette ezt az embert. Azt, aki a hivatali hatal­mával — nyugodtan mond­hatom — visszaélve totális tönkretételemre törekszik. Soha ne tudja meg, Fő- szerkesztő Úr, milyen érzés az, ha abból az épületből rúgják ki, amelyiket, ha nem is ő, de ő is épített. Ga­Büntetorúgásokkal Első a Gyömrő A szervezők szeretettel várnak mindenkit a pénteki rendezvényre. Péteri Község • • Onkormányz&tának Képviselő-tesHiiete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Pályázati feltételek: — állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség — minimum 3 évi államigazgatási gyakorlat — lehetőleg anyakönyvi szakvizsga. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat március 15-éig lehet benyújtani Péteri község polgármesterénél (Péteri, Kossuth Lajos u. 2. 2209). Lezajlott az utolsó fel­vonása a kispályás terem- labdarúgó-emléktornának Gyomron a tornacsarnok­ban. Utoljára a legfiatalab­bak, a serdülőcsapatok küzdöttek a Fórizs László Kupáért. A mostani fiata­lok nem ismerhették Fórizs Lászlót, az egykori gyöm­rői „aranycsapat” csupa­szív játékosát, aki tragiku­san, fiatalon hunyt el a ’70-es években. Bomba­szabadrúgásai életveszélye­sek voltak, nemegyszer elő­fordult, hogy lövése nyo­mán az ellenfél kapusa labdástól együtt beesett a hálóba. Szép jelenetekben nem volt hiány a mostani mér­kőzéseken sem. Általános vélemény szerint az ifiknél sokkal színvonalasabb csa­tákat vívtak a serdülők, s a tavalyit is felülmúlta a küzdelemsorozat. Gyömrő—Péteri 8-4 (4-4). Vezette: Lengvári. 4-4-íg fej fej mellett haladtak a csapatok, utána kidombo­rodott a gyömrőiek na­gyobb tudása. Monor—Maglód 2-5 (1-1). Vezette: Fehér N. Az em­léktorna egyik legszínvona­lasabb mérkőzésén a jól játszó Maglód megérdemel­ten győzött. Pécel—Péteri 4-2 (2-0). Vezette: Lengvári. Csak szünet után kerekedett fe­lül a péceli csapat. Sülysáp—Maglód 4-4 (2-1). Vezette: Fehér N. Szoros csatában a bünte­tőrúgásokat a Maglód nyer­te 3-2-re. Gyömrő—Pécel 2-2 (2-1). Vezette: Lengvári. A gyömrői kapus, Herceg At­tila két 7 méterest is há­rított. Sülysáp—Monor 1-2 (1-2). Vezette: Fehér N. A végére feljött a Monor, de ez is kevés volt az üdvös­séghez. A 3—4. helyért: Monor— Pécel 0-2 (0-1). Vezette: Fehér N. Semmi sem sike­rült a városi csapatnak. Az 1—2. helyért: Gyöm­rő—Maglód 2-2 (2-0). Ve­zette: Lengvári. Remek mérkőzésen a hazaiak már 2-0-ra vezettek, innen egyenlített a Maglód. A büntetőrúgásokat 2-0-ra a Gyömrő . nyerte. A Fórizs László Kupa végeredménye: 1. Gyömrő (a csapat tagjai: Herceg Attila, Király András, Fe­derlos Attila, Kormány Zoltán, Bakó Norbert, Mol­nár Gyula, Metz István, Metz Mihály, Markovics Attila, Aszódi Ervin, Peko- la Tamás, Szintai Norbert. Edző: Mazur István), 2. Maglód (edző: Kaszás And­rás), 3. Pécel (edző: Kristóf Péter), 4. Monor (edző: ifj. Tóth János), 5. Sülysáp (edző: Korponai László), 6. Péteri (edző: Tóbiás László). Az emléktorna legjobb kapusa: Herceg Attila (Gyömrő) lett. A gólkirályi címet Rekenei Viktor (Maglód) hódította el. A legtechnikásabb játékos Geetner József (Pécel). A díjakat Fórizs Sándor, a névadó öccse és Morovik János, a gyömrői labdarú­gó-szakosztály vezetője ad­ta át a csapatoknak és az egyéni jutalmazottaknak. (gér) rádi úr mindössze ennyit tett, nem többet. Ennyi pe­dig igazán bocsánatos do­log, nemde? Főként, ha azt egy volt vb-titkárral te­szik, aki ugyan soha nem politizált, akire a választá­sok során tonnaszámra hányták a sarat, a mocskot, mert az oly sikkes volt, s aki ennek ellenére igen si­keresen lebonyolította az első szabad választást, he­lyette, hogy hagyta volna a fenébe az egészet, aki adós­ságmentes, tele kasszát adott át utódjának, aki most éppen kilakoltatás előtt áll 54 négyzetméteres, széljárta, üzlethelyiséges „luxus” szolgálati lakásá­ból, s akit a 34 négyzetmé­teres szellemi nyomortanyá- ba akarnak kényszeríteni. Főszerkesztő Űr! ön nem fogja megjelentetni ezeket a sorokat, ön a hazugságtól kért bocsánatot, nem Gará­di Istvántól! Én vállalom minden leírt szavamért a felelősséget, félek, ön nem! Még azt a felelősséget sem, hogy — mint ellenzék —, hallgattassák meg a másikat is. Tisztelettel; Gulyás László, volt vb-titkár, állás nélküli tanár Gyömrő ★ Gulyás úr pontosan a február 5-én megjelent megjegyzésem lényegét nem értette meg. Nevezetesen azt, hogy lapunk munka­társa korábban megjelent írásában hibát követett el, amikor azt írta, hogy a gyömrői polgármester nem mondott igazat. Nos, hogy ki mondott igazat és ki nem, azt nein döntheti el egy napilap. A mi feladatunk a gyors, hi­teles és tárgyilagos tájékoz­tatás. S úgy gondolom, ép­pen az utóbbi, vagyis a tár­gyilagosság szenvedett csor­bát. S hogy milyen érzés, ha valakit kirúgnak abból az intézményből, amelyet nem kis részben maga is épített, azt életem folyamán többször is megtapasztal­tam. S valahogy — talán véletlenül — mindig az egykori „elvtársaknak” kö­szönhettem. Tallós Emit A legutóbbi hétvégén ismét vandál rongálok hívták fel magukra a gyömrőiek figyelmét. Mint korábban már máskor is, ezúttal is az autóbusz-megállók és közlekedési táblák estek áldozatul otromba ke­zeknek. A Táncsics Mi­hály utcában például kiemelték a helyükből a buszmegállók tábláit. Pórul járt a református templom előtti kereszte­ződésben a stoptábla is. Egyszerűen érthetetlen, hogy egyesek miért ve­temednek ilyen tettekre, hiszen a táblák senki­nek sincsenek útjában. Saját zsebünkből kell megfizetnünk a sok ezer forintos kárt, ‘ amelyet a rongálásokkal az is­meretlen tettesek okoz­tak. MONORI hírlap Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. © Munka­társak: Gér József és Kob- lcncz Zsuzsa. © Postacím: Monor, PL SÍ. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig 8-töl 11-lg.

Next

/
Thumbnails
Contents