Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
® 7 w j „A hír igaz", de... (Folytatás az 1. oldalról) légből kapott történetek felidézésére használták fel (ez nem Tölgyessy Péterre vonatkozik). Tardos képviselő úr tájékoztatása a beszélgetés vélt tartalmáról egyszerűen valótlan. így például nem felel meg a valóságnak, hogy: „Az általános politikai kérdések mellett Töl- gyessy felvetette, hogy megítélése szerint az MDF- ben határozott jobbra tolódás figyelhető meg. az Antall József által képviselt politika gyöngül, s egyre nagyobb szerepet kapnak a Csurka István nevével fémjelzett erők.” Ez any- nyira nyilvánvalóan az SZDSZ politikai „kombinációját” tartalmazza, hogy józan ész számára egy ilyen jellegű politikai beszélgetés kezdeményezése és kifejtése eleve elképzelhetetlen, cáfolatot sem igényel. Tardos képviselő úr azon állítása: „én személyesen nem voltam jelen, így nem tudom, hogy Antall úr pontosan miként reagált’’ — viszont megfelel a valóságnak. A személyes beszélgetés az ország általános helyzetére, a demokratikus pártok felelősségére, s a nemzetközi összefüggésekre vonatkozott, beleértve az átalakulás alapvető problémáit. A „nagykoalíció”, illetve bármilyen politikai együttműködés vagy a kormány belső helyzete, illetve az SZDSZ és az ellenzék belső problémái nem képezték és nem képezhették a megbeszélés tárgyát. Sem az egyik, sem a másik fél nem kívánt olyan konkrét politikai kérdésekről szólni, amelyek már hivatalos tárgyalást, illetve egyeztetést igényeltek volna. Pest megye kivétel Lakásépítésre nincs A Központi Statisztikai Hivatal közzétette az 1991. évi lakásépítési adatokat, és mint azt sejteni lehetett, ugrásszerűen visszaesett a lakásépítkezések száma. Előzetes adatok szerint az elmúlt esztendőben alig 33 ezer lakás épült az országban. A számadatok azt bizonyítják, hogy a lakások építtetői között gyakorlatilag már csak a gazdálkodószervezetek és természetes személyek vannak. Azt is sejteni lehet, hogy szinte jelképessé vált az állam és a helyi önkormányzatok lakásépítési tevékenysége. Míg az elmúlt esztendőben 2-1 ezer lakást természetes személyek építettek, az ön- kormányzatok alig 1500 darabot, a központi költség- vetési szervek pedig mindössze 100 lakást. . Csökkent az OTP közvetlen beruházásában épülő lakások száma is, az 1991. szeptember végén épülő 4100 lakás alig 40 százaléka volt az előző évi meny- nyiségnek. A legnagyobb arányú visszaesés (mindössze 2,4 épített lakás 1000 főre!) Budapestre jellemző, ahol a népesség közel 20 százalékos arányával szemben az országos lakásépítésnek csak 15 százaléka valósult meg. Örvendetes viszont, hogy a nagy népességszámú megyékben — így Pest megyében is — az átlagosnál több lakást építettek, de kevesebbet, mint az előző évben. A legkedvezőbb képet Pest megye mutatja, ahol csak 3 százalékos volt a csökkenés. Pest megye szerencsés helyzetben van abból a szempontból is, hogy itt nem csökkent az üdülőépítkezések száma sem, hiszen az adatok azt bizonyítják, hogy a felépített iidüiőházak közel egyhar- mada Pest megyében létesült. P. J. A nyugdíjak márciusban 13 és a szeptemberi 6,5 százalékos tervezett emelése az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás felrúgását jelenti, és törvényellenes is — mondotta Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke kedden az MSZOSZ nyugdíjas-képviseletének kibővített választmányi ülésén. A választmányi ülésen felszólaló nyugdíjasok egyetértettek ezzel a megzötti megbékélés, a holtak iránti kegyelet jegyében méltó emléket állítsunk a hazától távol, idegen földben nyugvó honfitársainknak.” Borisz Jelcin válasza. Tisztelt Miniszterelnök Űr! Figyelmesen áttanulmányoztuk levelét a második világháború idején Oroszország területén elesett vagy elhunyt magyar állampolgárok emlékének megörökítéséről. Ez a számtalan emberi áldozatot és rombolást hozó háború népeink számár ra igazi tragédiát okozott. A háború utáni évtizedek sem csökkentették a veszteség feletti fájdalmat, nem törölték ki a harcmezőkön elesettek, azokban a szörnyű években eltűntek emlékét. Ezért mi is megértéssel és együttérzéssel fogadjuk a magyar közvélemény törekvését arra. hogy megadjál; a tiszteletet honfitársaik emlékének, akiket országunk földjébe temettek el. A gyakorlati lépésekre vonatkozó konkrét megállapodások érdekében ebben á kérdésben, amelyet az országaink közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés 16. cikke szabályoz, szeretném javasolni, hogy a közeljövőben folytassunk kétoldalú megbeszéléseket a megfelelő főhatóságok képviselőinek részvételével. Az elért megállapodásokat külön kormányközi megállapodásban rögzíthetnénk. állapítással. Mindannyian sérelmezték, hogy ha így történik meg a nyugdíjak emelése, az éves szinten csupán tíz százalék körüli növekedést jelentene. Ez messze elmarad a nettó bérek tervezett alakulásától. A nyugdíjak így továbbra sem őrzik meg reálértéküket. Többen is hangsúlyozták: a nyugdijak reálértékének csökkenése tovább folytatódik, és ez számukra elA nyugdíjasok nem kérnek A tíz százalék kevés M tavaszi ülésszak negyedik napja A szövetkezeti törvény vitája • Nézetek csatája • Szükséges módosítások • Kétmilliárd az egyházaknak Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának negyedik ülésnapján, kedden Katona Tamás külügyi államtitkár — Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) napirend előtti felszólalására reagálva — bejelentette, hogy Csorba Béla vajdasági magyar író ügyében a Külügyminisztérium diplomáciai úton már megtette a megfelelő intézkedéseket. Ezt követően Paszternák László (MSZP) nagy vitát kiváltó felszólalásában szószegéssel vádolta a kormányt, mivel az nem tartja be az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott megállapodásokat, a nyugdíjakat nem a nettó átlagkereset növekedésének megfelelő mértékben kívánja emelni. A képviselő másik példájában felháborítónak minősítette a tb- főigazgató azon körlevelét, amely szerint a-munkálta- tók által fizetendő tíznapos betegszabadságra járó ösz- szegbői is le kell vonni a 44,5 százalékos társadalom- biztosítási, valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője a szocialista képviselő felszólalása kapcsán kijelentette: frakciója ezentúl az eddigi házbizottsági megállapodással ellentétben minden propa- gandisztikus célzatúnak ítélt ellenzéki előterjesztés napirendre tűzését le fogja szavazni. Ezt követően a T. Ház megkezdte a szövetkezeti törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény módosítását indítványozó javaslat általános vitáját. A törvényjavaslatban Kónya Imre (MDF) Pásztor Gyula (FKGP) és Füzeésy Tibor (KDNP) azt indítványozták: a szövetkezeti vagyon -nevesítése során a tag üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének. Ennek során az üzletrész 40—60 százalékának mértékéig vegyék figyelembe a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés súlyát és arányát, valamint 20—60 százalékáig a vagyoni hozzájárulás mértékét. Az ellenzék képviselői a formai kritika mellett bírálták az indítvány tartalfogadhatatlan. Aláhúzták: nem kérnek, hanem az őket megillető járandóságot követelik. Azt, hogy erre ne lenne pénz, nem tudják elfogadni akkor, amikor a kormányzatnak 100 mil- liárdjai vannak kárpótlásra, és az általuk fizetett járulék jelenleg is ott van az állami tulajdonban. A felszólalók az áldatlan helyzetért a kormányzatot és a parlamentet okolták, és a megoldást az egységes fellépésben látták. Többször is utaltak arra: a két és fél millió nyugdíjas hatalmas erőt képvisel. Az ülés állásfoglalást fogadott el a nyugdíjak emelésével kapcsolatban, amit a határozat szerint a kormányfőnek és a parlamenti frakciók vezetőinek juttatnak el. mát is. Többen alkotmánysértőnek minősítették, hogy a tervezet korlátozni kívánja a közgyűlés jogait. Emellett technikailag is nehezen megvalósíthatónak és több tekintetben tisztázatlannak látták az elképzelt szabályozást. Véleményük szerint mindenki számára hátrányokkal járna, ha elfogadnák a tervezetet. A kormánypárti képviselők az ellenzékkel szemben szükségesnek tartották a módosítást, és visszautasították az alkotmányosságot megkérdőjelező vádakat. Többen elismerték viszont, hogy a tervezet megfogalmazásán lehet javítani. Az Országgyűlés módosította az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt. A módosítás értelmében további áruknál szűnik meg a hatósági ár. Késő délután ellenszavazat nélkül, három tartózkoAz Országos Szövetkezeti' Tanács (OSZT) keddi ülésén felhívást fogadott el a két szövetkezeti törvény végrehajtásával kapcsolatban. A tanács szorgalmazza az átmeneti törvénnyel kapcsolatos egyes félreérthető kérdések egységes értelmezését. Az OSZT nem kezdeményezi az átmeneti törvény módosítását. Ám egyetért azzal, ha a termelő típusú szövetkezetek szövetségei kezdeményezik a számukra szükségesnek vélt intézkedések megtételét. Az országos tanácsülésen részt vevők megállapították: főként az átalakulást szabályozó törvény végreTovább folyik Tokióban és Frankfurtban az év elején kibocsátott MNB-kötvé- nyék értékesítése. A piacok Németországban és Japánban egyaránt romlottak, ám mindkét főszervező, a Daiwa Securities és a Deutsche Bank képviselői bizakodóak, a magyar papírok értékesítési esélyeit jónak ítélik meg — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát Sándor Béla, az MNB főosztályvezetője. Elmondotta, hogy várhatóan a jövő héten kapnak Japánból és Németországból részletes jelentést a kötvények értékesítéséről. Mint ismeretes, januárban az MNB két kötvényt is forgalomba hozott külföldön. Az egyiket Tokióban a Daiwa Securities dás mellett elfogadta az egyházak közvetlen állami támogatására jóváhagyott idei költségvetési keret felosztásáról szóló határozati javaslatot. A konszenzuson alapuló előterjesztés csaknem 2 milliárd forintos keretet oszt szét egyházanként és jogcímenként. Az előterjesztett indítvány kidolgozásakor figyelembe vették az egyházak képviselőinek észrevételeit is. Röviddel este negyed 7 előtt befejeződött az Országgyűlés keddi munkanapja. Utolsó napirendi pontként a képviselők a munka törvénykönyvével kapcsolatos tervezet tárgyalását folytatták, és az általános vitát — nem lévén több hozzászóló — az elnöklő Szűrös Mátyás le is zárta. A képviselőház hiányos padsoraira tekintettel azonban a részletes vitára bocsátás feletti szavazást el kellett halasztani. hajtása okozhat gondokat a szövetkezeti mozgalom számára. Különösen sok problémát jelent az átmeneti törvény végrehajtása a termelő típusú szövetkezetekben. A jelenlevők itt elsősorban a rendkívül szűkre szabott határidőket kifogásolták. A szövetkezetek gazdasági nehézségeinek megoldására az a javaslat is elhangzott: kezdődjenek egyeztető tárgyalások a pénzügyi kérdések megoldására a bankok vezetőivel. Az átmeneti törvény visz- szásságainak felülvizsgálatára az Országos Gazdaszövetség, valamint a Parasztszövetség esetlegesen az Alkotmánybírósághoz fordul. szervezésében. Értéke 30 milliárd yen, ami mintegy 240 millió dollárnak felel meg. A papír lejárata 10 év, kamata 7 százalék. Közel ugyanabban az időben kezdődött meg Frankfurtban az MNB 600 millió márkás óriás kötvényének forgalomba hozatala is. Ez a papír 7 éves lejáratú és kamata 10,25 százalék. A múlt héten Magyáror- szágon tartózkodtak a Moody’s Investors Service amerikai hitelminősítő intézet szakértői, hogy anyagot gyűjtsenek az MNB hosszú lejáratú kötvényeinek újbóli minősítéséhez. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Szűkre szabott határidők Magyar kötvények Eljutottak Tokióba és Frankfurtba sereg doni katasztrófájának ötvenedik évfordulója, s ez figyelmeztet arra az emberi kötelezettségünkre,, hogy az egykor szemben állók kö(Folytatás az 1. oldalról) sak, a hozzátartozók, a hátramaradottak fájdalmának enyhítése. Közeledik a magyar hadMagyar emlékmű a Don-kanyarban ANTALL JÓZSEF ÉS BORISZ JELCIN LEVÉLVÁLTÁSA
