Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

GÖDÖLLŐI *-a— KvíüLVAM, 35. SZÁM 1992. FEBRUAR 11., KEDD Környezet- és természetvédelem Ajánlás és segítség A gödöllői környezet- és természetvédelmi oktatóköz­pont alapvető célja oktatási, közművelődési jellegű fel­adatok ellátása, új lehetőségek megteremtése a lakosság egésze, ezen belül kiemelten az oktatási intézmények körében. Mint Hajnal Irén, az oktatóközpont vezetője az idei munkatervben megfogalmazta, különös figyelmet fordítanak a lakóhely természeti környezetének, környe­zetvédelmi problémáinak megismertetésére. Ennek meg­felelően egyik fő feladatuknak tekintik a két éve létesült Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet értékeinek meg­ismertetését, az azok feltárásában való részvételt. HASZNÁL VAGY ÁRT? Egészséges életvitelt! Az oktatóleözpont az is­koláknak olyan szakmai jellegű segítséget nyújt, amellyel bekapcsolódhat­nak a közös feladatokba. Ajánlást készítenek Gödöllő és környéke természet- és környezetvédelmi ismeret- anyagából, lebontva azt a különböző oktatási szintek­re — az önkormányzat, a pedagógusok, a könyvtár és a tájvédelmi körzet szak­embereinek bevonásával. Továbbra is ajánlják például az óvodáknak, óvodásoknak a városi mú­zeum természeti környeze­Nem egészen egyéves múltra tekint vissza a város lokálpatriótáit minden bi­zonnyal érdeklő, kéthavon­ta megjelenő lap, az Érték­mentő. A 16 oldalas, fény­képekkel és ábrákkal il­lusztrált kiadvány a Város­védő és Településszépítő Egyesületek lapja, s mint ilyen, nagyon sok közérde­kű információval szolgál az olvasónak. A Gödöllői Városvédő Egyesület és a városi mú­zeum együttműködéseként ezentúl a múzeumban meg­vásárolható lesz a kiad­vány, 30 forintos áron. a nyitva tartási idő alatt (hétfő kivételével naponta 10-18 óráig). A most megjelent leg­frissebb számban tanulsá­gos eszmefuttatást olvas­hatunk arról, hogy milyen módszerekkel oldják meg Somogy megyében az épí­tészeti értékek helyi védel­Városavató ünnepségsoro­zatot rendez Lőrinci ön- kormányzatának képviselő­testülete február 15-én. A program 9 órakor a váro­si zászló szentelésével kez­dődik a templomban, majd 10 órakor helyi művészek kiállításait nyitják meg a könyvtárban és a közösségi házban. Csorba Géza, a Szépművészeti Múzeum KÖZLEMÉNY Elveszett 1992. jan. 20-án S hó­napos óriás Schnauzer szuka kutyán*. Hasán tetoválás talál­ható. Kérem, aki megtalálta, jószándékkal befogadta, juta­lom ellenében, jelentkezzen 's 30-388-as telefonon vagy az alábbi elmen. Gödöllő. Arany 1. U. 43, (96 792/lK) tünket bemutató kiállításán rendhagyó foglalkozások tartását. Óvónőknek to­vábbképzés formájában például fajismeretről, jel­legzetes élőhelyekről szer­veznek bemutatókat. Álta­lános iskolásoknak Urbani­záció és környezetvédelem címmel nemzetközi környe­zetvédelmi táborozást ter­veznek júliusban Gödöllőn. A GATE hallgatói zöld­klubjával általános Iskolá­sok részére szerveznek kö­zös programokat. Egyete­misták tudományos diákkö­ri és szakdolgozataihoz té­mát. Másutt is alkalmazha­tó és hasznosítható írás Szól a székesfehérvári városvé­dők munkálkodásáról az ottani temetők megóvá­sáért. majd szintén tanul­ságos helyi rendeletekbői kapunk mintákat, melyeket Győr városa alkotott város­képi értékeinek megőrzé­séért. A lapban gödöllői vonat­kozású irás is található: a gödöllői művésztelep két, Medgyaszay-tervezte mű­teremházának jelentőségé­ről és sorsáról Varga Kál­mán tollából jelent meg összefoglaló. Számos praktikus, közér­dekű információ és hír mellett említést érdemel a Telekommunikáció című írás, mely a települések inf­rastrukturális fejlesztésé­nek terveiről közöl többol­dalú megközelítésekkel szakmai véleményeket. főigazgató-helyettese 11 óra­kor ünnepélyesen megnyit­ja a lőrinci tájházat a gyűjtemény első részével. A Selypi Általános Iskolá­ban 14 órakor kezdődik az ünnepi nagygyűlés, melyen átadják a várossá nyilvání­tó oklevelet. Este 6 órától nótaest lesz a moziban, 20 órától pedig rockkoncert az erőművi művelődési házban. Bérbe adó Gödöllőn ipari, ke­reskedelmi tevékenységre al­kalmas. 508 nin-es létesítmény, udvarhasznáLattal. Érdeklődni munkanapokon a 134-0979 bu­dapesti, illetve (28)-20-561 gö­döllői telefanszámokon lehet. — (96 102/2H) majavaslatokat állítanak össze, s konzultációval is segítik őket. A lakosság részére ismét szerveznek alapfokú gom- baismeröi tanfolyamot és tanulmányi gyűjtőutakat. Igény esetén gombavizsgá­latot és szaktanácsadást tartanak. Nem kevésbé fontos az az elképzelés, hogy tájékoztató fórumokat szerveznek gödöllői üze­mek, intézmények számára helyi környezetvédelmi ha­tósági-jogi kérdésekről, vagy szempontokat állíta­nak össze a város általános rendezési tervéhez készülő környezetihatás-tanul­mányhoz. Bár valamennyien benne élünk a Gödöllői Dombvi­dék Tájvédelmi Körzetben, mégis keveset tudunk róla. Ezért lehet nagyon hasznos, ha — mint meg is fogal­mazták — az oktatóközpont összeállít egy tájékoztató füzetet tanulmányi kirán­dulásokhoz, vagy vándorol- tatja a tájvédelmi körzetet bemutató kiállítást. (Tavaly novemberben a gödöllői városházán megrendezett ankét résztvevői láthatták a tablókat, január végén a Madách-iskola diáknapján találkoztunk a képekkel gazdagon illusztrált ismer­tetővel.) Középiskolások számára vetélkedőt szer­veznek a körzet tudnivalói­ról, a nyári táborban pedig fel szeretnék mérni a kör­zet egy kisebb területét. Végezetül egy további fon­tos kezdeményezésre hívjuk fel már most a figyelmet: pályázat kiírását tervezik a gödöllői vörös könyv anyagának gyűjtéséhez. B. G. Vannak közismert em­berek, akik ott vannak a tudatunkban. Odalopták magukat. Valamivel, amire odafigyeltünk. Így vagyunk mi, gödöl­lőiek Radios Lajossal, aki értett a húrok pengetésé­hez. A prímási hegedűhöz. A zene szeretetét apjától örökölte, aki nagy cimbal­mos volt. Segítőkész embe­rekkel is találkozott, mint a Városmajor utcában lakó Farkas ügyvéd úrral, aki társaságával kvartettet ját­szott. Náluk és Kolompá- réknál tanulta meg a kot­tát, s 16—17 évesen már helye volt a zenekarban. A község akkori főteré­hez kapcsolódott az esti, éjjeli zenés szórakozás. A korzózás is itt volt. A Pessler Szálloda (a későbbi Pálma) termében és tera­szán, átellenben, á HÉV- resti kerthelyiségében is húzták- a talpalávalót. Radics Lajos viszont „bandájával” a Szauter vendéglőben muzsikált, ahol szünet nélkül, min­dennap játszott nótákat a betérő vendégeknek. 1934- ben kötöttek szerződést. A közönség a pórnépből, ipa­rosokból, munkásokból te­vődött össze. És párokból, jegyben járókból, alkalmi ismerősökből, szerelmes táncosokból. Akik keresték a társaságot, vagy szívesen hallgatták a zene szárnya­lását. A magyar táncok mellett divatos volt a tan­Alig van olyan ember, aki betegsége vagy külön­böző panaszai miatt ne szedne hosszabb-rövidebb ideig gyógyszereket. Sorban állnak a betegek a patikák pultja előtt, s ezen az sem segít, hogy Aszódon, Bagón új magánpatikák nyíltak. Mindig, mindenütt sokan vannak. A televízióban láthattunk egy 13 részes sorozatot, amely arra a kérdésre próbált válaszolni, hogy a gyógyszer használ vagy árt. Bíró Zsuzsanna gyógy­szerésznél, aki több mint két évtizede állja — külö­nösen influenzajárványok idején — a betegek patikát ostromló rohamát, kíván­csiskodtam : — örömmel fogadjuk-e a gyógyszerszedés felduz­zadását, vagy könyveljük el úgy, mint számos rossz divat egyikét? — Aligha vitatható, hogy a világ gyógyszerkincsének jelentős megszaporodása nagyrészt a betegek gyó­gyítását szolgálja. A gyógy­kezelésben fordulatot ho­zott a penicillin felfedezé­se. Ma talán ezernél is több antibiotikumféleség készül. A cukorbaj — az inzulin felfedezésbe előtt — néhány év alatt biztosan halált okozott. A valamikor szám­talan halálos áldozatot kö­vetelő tbc ma eredménye­sen gyógyítható. Rengeteg gyógyszer van. Németor­szágban például több mint 40 ezer gyógyszert alkal­maznak, amihez képest el­törpül a magyar gyógyszer- könyvben nyilvántartott ezerötszáz készítmény. És még ezek között is akad el­avult, kétesen hatásos vagy biztosan hatástalan gyógy­szer. Meglepődtem, hogy van­nak hatástalan gyógyszer- készítmények, de beszélge­tőtársam meggyőzött. . — Számos betegség min­den orvosi kezelés nélkül is meggyógyul, de az orvos vagy a beteg a „biztonság kedvéért” gyógyszert alkal­maz. Legjobb példa erre a most ismét járványként je­lentkező influenza, amit — mint a többi lázas beteg­gé, az angolkeringő, jó volt nézni a testközelbe kerülő párokat, éppúgy, mint a suhanva keringő- zőket. Amikor a Brummer test­vérek beindították a kor­szerű mozit a Hamvay-kú- ria épületében, elősegítet­ték az új zenei anyagok megismerését. Radics La­jos a délutáni adást meg­nézve, este már játszotta dallamait is. Megnősült, elvette a szép szőke Fábián Saroltát. Már két gyermekük volt, amikor behívták katoná­nak, s kikerült a frontra, ahol repülőtéri kiszolgálás volt a feladata. Itt is segí­tett a hegedű, mert nem került bevetésre, muzsikált a tiszturaknak. Amikor le­szerelt, újra a hegedű, a vonó adta a kereseti lehe­tőséget abban a nem ró­zsás világban, amelyben kialudtak a fények és szo­rongás élt a szívekben. A háború után hattagú lett a család. Helybeli munkalehetőség kínálko­zott a házaspárnak, ide te­lepült az Árammérőgyár. Betonoztak, majd részt vett a gépszállításokban. A saj- tolóműhelybe került, előbb séget — szintén antibioti­kumokkal kezelnek, ame­lyek azonban csak akkor szüntetik meg a lázat, ha azt valamilyen baktérium okozza. A lázas betegségek nagyobbik részében más jellegűek a kórokozók. Ezek ellen hatásos gyógy­szerekkel nem rendelke­zünk, ezért nem is tudjuk gyógyítani az influenzát vagy az egyszerű náthát. De mivel az enyhe vírus­betegségek túlnyomó több­sége rövid idő alatt magá­tól meggyógyul, az orvos­ban és a betegben megerő­södik a hit, hogy gyógyu­lását az antibiotikumnak köszönheti, mely a „lázát lehúzta”. Azt Javaslom, hogy a fe­lesleges gyógyszerszedést igyekezzen mindenki elke­rülni. Tévhit, hogy csak a gyógyszer gyógyít. Sok visszásságot okozhat a tü­relmetlenség, amikor sem a beteg, sem az orvos nem tudja kivárni a gyógyulás­hoz szükséges időt. Sajná­latos dolog, amikor a be* teggel való foglalkozást a receptírás pótolja. Aki várt már orvosi ren­delő előszobájában, az lá­tott betegeket, amint a ke­zükben szorongatták a cé­dulát. Erre írták fel, mi­lyen gyógyszerre lenne szükségük, mert a szom­széd vagy csak egy piaci ismerős esküdött rá, hogy „attól gyógyult meg a gyo­morfájása, szűnt meg a háta halogatása”. Az orvos legtöbbször teljesíti a be­teg kívánságát. Nem türel­metlenségből, hanem első­sorban kényszerítő körül­mények hatására. Legutóbb a szakorvosi rendelésen már reggel fél 8-kor 61 beteget számoltam meg. Mit tehet ilyen helyzetben az orvos? Paraszt Gödöllőn vendégszerepei kedden a kaposvári Csíky Gergely Színház társulata. Ivó Bresan. Paraszt Ham­let című tragikomédiáját mutatják be este 7 órakor a Petőfi Sándor Művelődé­si Központban. A darabot segédmunkásként dolgo­zott, majd gépmunkásként és — ma is büszkeséggel mondja — beállító lett. Je­lesre vizsgázott itt is, okle­velek, jelvények birtokosa lett. A gyár azonban nemcsak fizikai munkát adott, ha­nem törekedett a kulturá­lis élet fellendítésére is. Is­merve Radics Lajost, fel­kérték: alakítsa meg a gyárban azt a zenekart, amely kíséretet ad az énekkar, valamint a népí- tánc-osoport tevékenységé­hez. E munkában jól ösz- szehangolódtak Winkler Nándorral, aki az énekkar vezetője volt. A zenészek közül a gyárban dolgozott Rácz Pál, aki ugyancsak tudta vinni a prímet. Ko­lompár Sámuel cimbalmos, Botos Béla bőgős és három Radics Béla, egyikük kla­rinétos, másikuk bőgős, a harmadik brácsás volt. Délutánosok voltak, ami­kor kerékpárral hazafelé menet négyüket elcsapta egy autó, s az egyikük ott maradt holtan, s Radics Lajos is megsérült. Mun­káját nem tudta folytatni, a szerszámműhely raktárá­ba került. Innen ment nyugdíjba. — Az orvosoknak és a betegeknek egyaránt segít­hetne az újság, ha megírja — mondja a gyógyszerész­nő —. hogy az indokolat­lan gyógyszerszedésnek ko­moly hátrányai lehetnek. Köztudott a gyógyszerek mellékhatása: például szé­dülés, hányinger, émelygés. A másik probléma a több­fajta gyógyszer együttes és hosszan tartó adagolásából származik. Ha az orvos nem gondolja kellően át. mit is rendel betegének. Napjainkban új gyógy­módok terjednek, s köztük talán a legeredményesebb, amelyik gyógyszerek szedé­se helyett a helyes életvi­telre, az egészséges élet­módra tanítja meg a bete­get. Megtudom, hogy a gyógy­szerek ismerője a természe­tes gyógyítás kedvelője — szereti a sportot, a nagy sétákat —, mert meggyőző­dése szerint a gyógyszerek csak akkor szolgálják a gyógyítást, ha hatásosak és szükségesek. A felesleges gyógyszerszedés ugyanolyan káros, mint a szükséges gyógyszerek mellőzése — mondja búcsúzáskor Bíró Zsuzsanna, és elsiet, mert hosszú, tömött sorban vá­rakoznak a pult előtt a „boldog” recepttulajdono­sok és a gyógyszerre való­ban rászoruló betegek. F. M. A VÁROSHÁZÁN Fogadóóra Six Edit, a gödöllői 12-es választókerület képviselője az idén a hónap minden második keddjén tart foga­dóórát a városházán 16 órá­tól. Hamlet Babarczy László rendezte, a főbb szerepekben Szálma Tamást, Molnár Piroskát, Bacsa Idikót és Szula Lászlót láthatja a közön­ség. A belépődíj 180, diá­koknak 120 forint. E sorok írója sokszor volt élvezője Radics Lajos hegedűszólójának. Részt vettem egyik unokájának az esküvőjén, ahol a prí­más csak egy nótát kért volna a zenészektől, akik a pepitás füzetükbe lapoztak, keresve az általuk nem is­mert nótát. A prímás nem adta fel, nála volt a hege­dűje ... Taps jutalmazta a mes­teri játékot, és könnycsepp jelent meg a prímás sze­mének sarkában. Magam akkor adtam igazat egy vi­lághírű hegedűművésznek, aki nyilatkozatában el­mondta, azért fordult meg sokszor Budapesten, mert tanult a cigányzénészek virtuóz játékából. Az egyik ilyen zenész, prímás volt Radics Lajos, aki Gödöllőn is született, 8 beszélgetésünk idején már betöltötte 80-ik évét. Lábait fájlalta, de szívesen mondta el életének törté­netét. Szántai Sándor GÖDÖLLŐI hírlap Gödöllő, Szabadság tér 1«. f| A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Egy kevéssé ismert havilap Megjelent az Értékmentő —a — n Ünnepség Lőrinciben Gödöllői apróhiidetesek. Érdekes emberek A cigányprímás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents