Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

CEGIJÉDI xJcMa XXXVI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1992. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Ahonnan kijutni is nőhess A jjyenpb idegzetnek rosszul lesznek Jó néhányat! kint reked­tek az udvaron. Bent, a fo­lyosón konok emberfal tar­tóztat fel. Jelzem, hogy a munkám végezném. A kö­zépkorú, szemüveges férfi kételkedve húzza el a szá­ját: akárki jöhet ej jele trükkel. Bizonyítékul ki­nyitom a táskám. Meglátja a magnómat, A lengyelek­től vette — fontoskodik rosszmájúan. Lassan bel­jebb engednek. Az ajtónál épp egy testes úr várako- . zik. Kelletlenül arrébb lép. Minek itt a balhét csinálni? rr- vágja oda megvetően. Vé­gül bejutok Dobos Mihály- néhoz,a Pest Megyei Mun­kaközvetítő Iroda ceglédi kirendeltségének vezetőjé­hez. ® Igencsak nehéz út ve­zet az ön szobájáig. Igaz-e, hogy az első ügyfelek már hajnalban jönnek? — Száihtalanszor akad rá precedens, hogy reggelente, amikor megérkezünk, hosz- szú embersor kígyózik a kapuig. Közülük többen a hajnali órákban jönnek ide. Ma is valaki megjegyezte, hogy ő a második, és négy órakor már itt volt. ® Egyáltalán: mi értel­me a túl korai kelésnek? — Szerintem semmi. Mivel az ügyfélfogadás nyolc órakor kezdődik. Ad­dig teljesen átfáznak. Holott, ha később érkezné­nek,, nem növekedne úgy a sor, mért az élején állok bekerülnek. # Az idén országszerte körülbelül hatszázezer munkanélkülit prognoszti­zálnak. És önök? — Jelenleg Cegléden és környékén kétezer-ötszáz személyt regisztrálunk. Ha éz a januárhoz hasonló mértékben gyarapszik, ak­kor ebben az évben négy­ezren vagy még annál is többen lehethek. Elképesz­tő szám. Annál is inkább, mert tavaly az első hónap­ban csupán kétszáz mun­kanélküli volt. <§ Félelmetes ez ja növe­kedés. Milyen esélyeik van­nak az elhelyezkedésre? — A múlt esztendőben az ügyfeleinknek legalább a harminc százaléka munká­hoz jutott rovidebb-hosz- szabb időre. Akadt olyan is, aki visszatért. A mosta­niaknak körülbelül a har­minc-negyven százaléka — az iskolázatlanok, képezhe- tetlenek — nem tud majd elhelyezkedni. Ebből a szempontból az ő jövőjük kilátástalannak tűnik. ® Az ügyfeleik ismerik-e a teendőjüket? — Amikor megérkeznek, szinte teljesen tájékozatla­nok. Itt tudják meg, hogy akkor jogosultak járadék­ra, ha együttműködést vál­lalnak velünk. S eleget tesznek egy-egy törvény szerinti kritériumnak. So­kán, például úgy jönnek ide, azt állítják, a munkál­tatójuk elintézte, hogy elő­nyugdíjat fognak kapni. Ilyenkor az az érzésünk, az egykori munkáltató szeret­né lerázni magáról a fele­lősséget. Az illető akkor jogosult, ha a törvényben előírt feltételeket teljesíti. Ám ezzel legtöbben csak nálunk ismerkednek meg. Q Nyugaton az. természe­tes dolog, hogy valaki éle­tében négy-öt szakmát sa­játít el. Az embereknek van-e kedvük az átképzés­re? — Az átképzés is a mun­kanélküliek kötelezettségei közé tartozik. Egyelőre ke­vesen vállalkoznak szívesen erre. Most is vannak tanfo­lyamaink. A többség ra­gaszkodik a megtanult szakmájához, s nem. akarja elfogadni, hogy más mes­terségben kínálkozik a jö­vőben számára munkalehe­tőség'. @ Egyesek azt feltétele­zik, hogy jó néhányan nem is akarnak elhelyezkedni. Mondván: kényelmesen pénzhez jutn.ak. Mennyire jellemző éz? — Ezt Is tapasztaljuk. Elsősorban a, fiatal höl­gyeknél, akiknek gyerme­keik vannak, Addig, amíg járadékra jogosultak — ne­velhetik a kicsinyeket —, elfoglalják ezt a „kényel­mes helyzetet”. Talán rosz- szul ítélik meg a dolgokat. A majd csak lesz valahogy elv dominál. Akként gon­dolják, hogy amikor eltelik a másfél év, ismét jogosul­nak valamire. 9 Türelmetlenek-e? — Sajnos, nemegyszer talán még a higgadtabb ember is elveszi a türelmét, a többiek indulatosságát, ellenséges hangulatát átve­szi. És amikor ide belép, olyan tüskékét bocsát ki, hogy nehéz elviselni. Majd­nem minden szavunkba be­lekötnék, amikor nem a jo­gokra, hanem a kötelezett­ségekre hívjuk fel a figyel­met. @ Az utóbbi időben az itteni atrociások miatt önök többször hívták segít­ségül a rendőrséget. Miért esnek egymásnak? — Az igazi okot eddig nem sikerült megfejteni. Mindenesetre aki valóban el van keseredve, mert nincs munkahelye, csend­ben meghúzódik. Viszont egyesek olyan hangulatot teremtenek .. . Dulakodnak, előrefurakszanak. Akkora tumultus keletkezik, hogy bebuknák az ajtón. A gyen­gébb idegzetűek sokszor rosszul lesznek; reszket­nek, vizet kérnék. De innen kijutni is nehéz :.. 9 Az iroda munkatársai miként viselik az idegi és érzelmi megterhelést? — Ez az iroda valamikor egyszemélyes volt. Egy esz­tendeje hárman, napjaink­ban — a munkanélküliek jelentős növekedésével arányban — hatan látjuk el a teendőket. Számítógé­pekkel dolgozunk. Kint a teremben többnyire öt ügy­intéző foglalkozik az em­berekkel. Nyolc-tíz óra után igencsak elfáradunk. Egyébként hiába írjuk ki, hogy éppen nincs ügyfélfo­gadás, majdhogynem, amíg világosságot látnak, nem tágítanak; jönnek. Pedig nekünk az ügyiratokat is rendezni kell, a gépeket pe­dig kezelni. Nincs nap, hogy időben hazamehet­nénk. Idegileg, szellemileg és érzelmileg is muszáj helytállni. Fehér Ferenc „Ha akarom, lázba hozom a fiúkat” A kifutón is befutó lehetne A mi kis városunkban minden megtörténhet. Rin­gó léptekkel halad. az ut­cán egy miniszoknyás kis­asszony. Megszólal egy fér­fihang: „Ez igen!” A mit sem sejtő hölgy visszanéz, és. mit lát, alkalmi szépte­vője már húzza vissza a fejét a föld alá. Telefon- kábeleket szerelnek a pos­tások. HUSZONÖTÖT LETAGADHAT A hőt nevezzük Nelitnek. Nem hozzák zavarba az el­ismerő pillantások, az il­lendő szavak. Általában „köszönöm”-mel nyugtázza a bókot és boldog. Megvan rá az oka, hiszen neve be­kerülhetné a ceglédi rekor­dok könyvébe. A huszonegy esztendős hölgy felvehetne a ver­senyt azokkal, akik drága pénzért reklámozzák a fo­gyókúrás könyveket, re­cepteket, csodaszereket. Ö maga oldotta meg a problé­mát. Nem tetszett Duci Ju- ci-alakzata, mackós mozgá­sa, elhatározta hát,, hogy át­alakítja önmagát. 1990 nya­rán a 172 centi magas, leány kerek kilencven kilót nyo­mott. Két és fél hónap alatt huszonöt (!) kilót adott le a súlyából, jelen­leg is hatvanöt kilós testi mivoltában babonázza . a férfinépet. — Élárulja a titkát? — Nem szedtem semmi­féle gyógyszert, akupunk­túrára sem jártam. Amióta elvégeztem az aoykontroll- tanfólyamót, tudom, meny­nyi múlik rajtam. Nagy akarat összpontosult ben­nem. Azt mondtam ma­gamnak: húszéves vagy, ha most n,em sikerül, akkor sose. Reggelenként két ki­lométert úsztam, öt kilo­métert futottam. A • Bocs­kai utca—Bajcsy-Zsi­linszky út—Hollós utca meg a piac viszonylatában menetrendszerűen végig­haladtam. A menüm erő- leveskockából készült le­vesből, paradicsomból, paprikából és neszkávéból állt. Elég sok cigai’ettát szívtam. Egy hónapon át meg sem moccantak a ki­lóim, de nem adtam fel. Aztán kiderült, érdemes volt gyötörni magam. — Vannak mazochista vonásai? — A céltalan önsanyar­gatást nem kedvelem, de ha értelmét latom, belevá­gok. Az igazsághoz tarto­zik,. hogy a régi alakom sem tett gátlásossá.. Tekin­télyem volt a fiúk előtt. Amikor megszabadultam a fölöslegtől, elkezdtem sportolni. Egy lány ismerő­söm mondta, hogy a body buildinggel próbálkozik a sportcsarnokban. Gondol­tam, én is kipróbálom a testépítést, bár nem akar­tam feltűnően domborodó izmokat. Szigorú progra­mot állítottunk össze az edzőmmel. Napi öt kilomé­ter futás reggelenként, ■ utána két óra kemény munka az edzőteremben, továbbá egy óra a szauná­ban. Ha volt még erőm, otthon elővettem a hula- hoppkarikámát. Nem sok időt hagytam az izomláz csillapodására. NEM REST A TEST — Hormonkezelést al­kalmazott-e? — Proteinek és egyéb segédanyagok nélkül bol­dogultam. Jó érzés volt, ahogy a tükör előtt lassan nyomon követhettem a változást. A zsírszövet és az izmok aránya lassacs­kán kedvezően alakult. A lábam formálódott a leg­könnyebben . — mutatja szabadon hagyott hosszú, izmos combját. '— A has- és a mellizmokkal már nehezebben boldogultam, pedig sokat kínoztam ma­gam a fekvőpadon, és az úszást sem hanyagoltam. Albertirsára jártam lova­golni, az is használt. A karizmaim csak úgy da­gadtak. (Feltűri a pulóver ujját, ökölbe szorítja a ke­zét, és a muszkli, mint egy kemény érv, tiszteletet parancsol.) ÁTALAKULT KÍVÜL-BELÜL — Meddig folytatja ‘az „építkezést”? — Nyolc hónap után ab­bahagytam, legalábbis föl­függesztettem. Az edzőte­remben figyeli magát az ember a tükör előtt. Egy­szer csak arra lettem fi­gyelmes, hogy a nagy erő­kifejtés közepette' férfias vonások jelennek meg az arcomon. Én pedig a nőies­ségemmel szeretnék kelle­mes benyomást kelteni. — Voltak más kaland­jai is? — Elvégeztem egy sze­mélyiségfejlesztő tanfolya­mot, hogy belülről is átala­kuljak. Manökendiplomát szereztem, állítólag a ki­futón is befutó lehetnék, de ezt még nem próbál­tam ki. — Milyen hatással. _ vgn mostanában a fiúkra? — Ma akarom, lázba ho­zom őket. Tamasi Tamás M-i.; á-v ■? KÍP’jt Veszélyes kerékpározás És reccsent a jég... A Ceglédi Horgász Egye­sület minden évben felhív-' ja a figyelmet arra, hogy az egyesület. befagyott ta­vain veszélyes és tilos kor­csolyázni, szánkózni, és egyéb téli sportot űzni. Kü­lönösképpen. tilos és veszé­lyes a - jégen felelőtlenül randalírozni, kerékpározni stb. Ha a horgászok szól­nak, nem rosszindulatból vagy irigységből teszik. Ha­nem azért, mert ismerik a befagyott víz rejtelmeit és veszélyeit. A felelőtleneket védik, az életet féltik. Saj­nos előfordultak már — szerencsére nem tragédiával végződő — események. Február 2-án, 15.30­kor három, magát felnőtt­CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. O \ szerkesztősét? vezetője: Fehér Ferenc. ® Munkatárs: Tamasi ramás. ft Posta­cím : Cegléd, Pf 19. 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. ft Hirde­tésfelvétel • Hírlapkiadó Vál­lalat Közöinsé ff szolgálata, Fesléd. Teleki u. 30.: feedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (20) 10-763. Szójárvány is van. Ezek a nyelvi vírusok fertőznek, gyorsan terjednek. A tv-reklámban jelent meg először a „vigyázzon, nagyon jó!” típusú kifeje­zés. Össze nem illő szavak kapcsolatából áll. Vigyáz­zon: óvatosan viselkedjen, hogy valami bajt elkerül­jön. Márpedig a jót senki nem akarja elhárítani... A hirdetésekben mégis ez járja mostanában: „Vigyáz­zon, kiváló minőség!” „Vi­gyázat, olcsó árak!” A szokatlanságra való törekvés terméke ez, amely jó reklámfogás lehet. De ha mértéktelenül, eredeti, új ötlet híján divatutánzatiként használják, nem érdekes többé, inkább bosszantóan modoros, unalmas. Tehát ez a, nyelvi meg­oldás — vigyázzon, már nagyon rossz! ★ Élénk a város közéleti „idegenforgalma”. Sok ha­zai és külföldi politikus, gazdasági, szakember láto­gat el hozzánk. ZJ/oilvonáóoh Hátha megesik a (pénz)- tárcájuk rajtunk... ★ Elvittem az autót a sze­relőhöz. Tibor mester néz­te, nézte, körbejárta, itt- ott óvatosai} érintette. Majd a motor „szívhangját” hall­gatta elmélyültem Pontosan úgy vizsgálta, mint orvos a betegét. S a gép egyszerre panaszkodni kezdett neki! (A hozzá nem értő gazdájáról is nyil­ván ...) A mester megér­tette minden „zokszavát”. íme, az ősi példa: ha az ember hozzáértéssel, kedv­vel, sőt szeretettel nyúl a munka tárgyához, a holt anyaghoz, a szerszámhoz, az élő társává lényegül. k Erről jutott eszembe: Az egykori ezermester többet tudott, mint ma ezer mester. Farkas Pál gyógyszerész messzi hírű gyűjtő. Köny­vek, bélyegek, régiségek, képeslapok gyarapítják szellemi kincsét. Ám ennél értékesebb gyűjteménye is van! Em­berséges, segítőkész, jó tet­tekből és szavakból. k Az adónak adózunk ezek­ben a napokban. Ebből adódó gond(olat)ok: Mindenkinek megvan a maga keresztje. Már az adó is adózik? Én bevezetném az érte­kezleteken részt vevők kö­rében a szövegadót. Aki túl sok szót keres, az fi­zessen utána. Addig nyújtózz, ameddig az adósávod ér! Életünk adója minden múló' perc. ★ Te jó ég, elkések! Lo­holnom kell. Ha nem érek oda időben, összedől a vi­lág. Mentőautó vijjog, visít, sír, rian, rohan előttem a kórház felé. Már lassabban megyek. Hisz’ amiért siettem, az nem is olyan életbevágó dolog. k Jó, hogy választhatunk orvost. Kár, hogy betegséget nem lehet. k Levélrészlet: „Szótlan vagyok? Ezért panaszkodsz? Életem barlangjának mély csöndjébe rejtőznek sza­vaim. Álmodnak. Álmukban egy barlang mély csöndjébe rejtőznek. Várják a tiszta hang hí­vását. Szólj te!” ★ Búúúbánat Fölment a tehén a fára Oly magas tejének ára. Költői Ádám nek tartó fiatalból, ketten, kerékpárral cikáztak az 1-es tó jegén. A horgászok elmondása szerint, , már többször figyelmeztették őket — szinte minden ta­von megfordultak. Egy vá­ratlan pillanat, a kerékpá­ros elesik, reccsen a jég, ketten máris a jeges vízben lubickolnak, a kerékpár a tó fenekén. Szerencsére, vé­letlenül kint volt két hor­gász, Antal László és Szál­kái Ferenc, akik a segítség vészjélekre azonnal kötelét ragadtak és kimentették a pufajkában didergő alkal­mi „fürdőzőket”. A vizek mélysége változó. A napok­ban a 2-es tóé — a mérés szerint.— csaknem három és fél méter volt. A tavak tele varinak forrásokkal. Ahol a víz mozog, a jég vé­konyodik. A változó hő­mérséklet és más okok miatt a jég kásás, puha, tartóké­pessége megbízhatatlan. Kérjük a kedves szülő­ket, kérdezzék meg gyer­mekeiket, hová mennek té­li sportot .űzni. Figyelmez­tessék őket ennek szépsé­gei mellett a veszélyekre is. Ezt kérjük a pedagógusok­tól is. Együtt, közösen előzzük meg a tragédiát. Horgászegyesület vezetősége Hangverseny Február 10-én, hétfőn 18 órakor az abonyi polgár­mesteri hivatal dísztermé­ben filharmóniai hangver­seny lesz. Fellépnek: Sza­badi Vilmos (hegedű) és Gulyás Márta (zongora). ‘í&í’Man 7

Next

/
Thumbnails
Contents