Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08 / 33. szám
KIRÁLYI ÖSZTÖNDÍJJAL SVÉDORSZÁGBAN Gazdatisztet foglalkoztat Még az 1970-es évek elején történt, hogy egy Varga Géza nevű, kitűnő érettségi bizonyítvánnyal rendelkező, nős fiatalember, szeretett volna bejutni hazánk valamelyik felsőfokú oktatási intézményébe, de nem sikerült. Elkeseredésében gondolt egyet, nekivágott a nagyvilágnak, és meg sem állt Svédországig. Nem lévén ott se rokona, se ismerőse, aki életútját egyengette volna, így a saját eszére hallgatott, és felvételizett Stockholmban az alternatív • technológiai fakultásra, s annak mezőgazdasági szakára. Nyugaton az említett oktatási forma már akkoriban nem volt ismeretlen. A svéd oktatási intézmény elfogadta a magyar érettségi bizonyítványt, s mivel sikeres felvételi vizsgát tett Varga Géza, így királyi ösztöndíjjal beiratkozhatott az említett főiskolára, ahol, talán említeni sem szükséges, svédül oktattak. Okos ötletek Ott, a messzi északon ismerkedhetett meg a félévszázados múltra visszatekintő svéd természetgyógyászattal. Akkor még nem hitte volna, hogy egyszer Magyarországon, éppen a svéd tapasztalatokon nekibuzdulva kezd vállalkozásba. Olyannyira nem, s ez már egy hosszú história, de a történetbe kívánkozik, hogy családját is szerette volna maga mellett tudni, s regényes úton Svédországba menekíteni. A manőver azonban nem sikerült, s a következmény, már itthon, egy év börtön- büntetés. Aztán, évek múltán, svéd diplomával a zsebében, s a megszerzett bőséges szakmai tapasztalat birtokában, vállalkozó lett. Jó barátjával Sóskúton, a Sasad Téesztől bérelt tehenekkel egy ígéretes farmot alakított ki. Ennek idestova már hét éve. Hol volt még akkoriban a rendszerváltás, s a vállalkozási és átalakulási törvény 1 ? Jelenleg a farmon 140 fejőstehén, valamint közel negyven növendék üsző található. Négy fizikai alkalmazott mellett újabban már Mihalicza Árpád agrármérnök személyében gazdatisztet is foglalkoztatnak. A havi tejtermelés eléri a 16-17 ezer litert, s egy megyei kft. veszi át forgalmazásra. A farmhoz fejőberendezések, tárolórészleg, gazdasági épületek, különböző gépek éppenúgy hozzátartoznak, mint a 80 Fiatal borjakat is nevelnek, mert reménykednek, hogy az igazi „biotejnek” mindig lesz kereslete takarmányozástól függ. hogy a tejben maradnak-e egészségre árlalmas anyagok (Vimola Károly felvételei) hektáros termőföld, amelyen egyebek között megtermelik az állatok etetéséhez szükséges takarmányokat. Az Érden lakó Varga Géza, felesége és három gyermeke, egy olyan vállalkozó családját alkotják, ahol bőviben vannak a hasznosítható ötleteknek. Ennek tudható be, hogy a családfő aktív közreműködésével három évvel ezelőtt Galgahévízen megkezdhette működését a Galgafarm Egyesület, amely reform-élelmiszereket állít elő. Ebből az egyesületből születik majd meg a közeljövőben az Első Magyar Organikus Szövetkezet, amelynek alakuló ülésére a héten került sor. Igazi „ paradicsom ” Hatvan galgahévízi gazda kezdeményezte a szövetkezet megalapítását. Valamennyien téesztagok, akik az új szövetkezeti törvény szellemében kívánnak a jövőben gazdálkodni, a közöstől majdan visszakapott termőföldeken, amelyek nagyságrendje eléri a 300 hektárt. A Galgafarm Egyesület ígéretes nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, s ennek köszönhetően négy olyan ösztöndíjhoz jutottak, amelynek révén fiatal vállalkozók, gazdák, külföldön szerezhettek hasznosítható ismereteket. Legutóbb éppen Hollandiában töltött családostól több hónapot egy egyesületi tag. A svéd kapcsolatnak köszönhetően, remény van arra, hogy néhány év múlva Galgahévízen természet- gyógyászati klinikát létesítsenek, hazai és nyugati tőke bevonásával. Ideális helynek bizonyulna erre a helyi tó és környéke. Az alakulás előtt álló organikus szövetkezet, amely elnevezés mögött lényegében a biogazdálkodás bújik meg, látja majd el a tervek szerint a létesítendő természetgyógyászati klinikát bioélelmiszerekkel. A sóskúti farmon már biotejet árulnak az éppen kannával érkező vevőknek. A literenkénti 20 forintos ár több. mint figyelemreméltó. Valóban olyan tehenészet terméke, ahol a fejősteheneket vegyszermentes szálas- és zöldtakarmányokkal táplálják. Mindössze 15-20 százalékos arányt képez az állatok ^éteklistáján a táptakarmány, köztük is a szója. Visszatérve a Galgahévízen megalakítandó Első Magyar Organikus Szövetkezetre, Varga Géza, vállalkozó, alternatív mezőgazdász, elmondta, hogy a már említett, előreláthatóan 300 hektáros szövetkezetben vetésforgós művelés mellett egyebek között Hütötartályban a zsírdús tej, amelyet 13 forintért vesznek át durumbúzát termesztenek majd. Továbbá foglalkoznak magyar tarka szarvasmarha tenyésztésével. Akár a száz darabot is megközelítheti majd az állomány, amely szavait használva, valóságos ökológiai paradicsom lehet a már-már elfeledett magyar tarka te- hénfajtának. Szorgalom is keil Valamennyi vállalkozásban, annak indításában, s a leendők tető alá hozásában ott szerepel Varga Géza neve. A mindössze 46 éves szakember szorgalma, rátermettsége, kitartó türelme, és nem utolsósorban üzleti érzékenysége a példa arra. hogy igenis, nagy lehetőségek rejlenek a hazai kisgazdaságok, új típusú szövetkezetek, mai és hol napi működésében. Gyócsi László SZEKTOR- ÉS TULAJDONSEMLEGES FÖLDADÓ Hitelek, remények Pénz, amiből soha sincs elég! Gyakorta hallani ezt a megállapítást, s az agrárágazaton belül különösen napi téma. Az átalakulóban lévő magyar mező- gazdaság érthető módon érzékenyen reagál minden"" olyan intézkedésre, jogszabályra, módosító rendelkezésre, amely az ágazattal kapcsolatos. A kormányprogramnak megfelelően idén folytatódik a pénzügyi szabályozó- rendszer átalakítása. Á módosításokkal, hangzik el politikai körökben, igazodni kívánunk az európai rendszerhez. Ugyanakkor tekintettel kell lenni az ország gazdasági helyzetére, a költségvetés teherviselő képességére is. NEM MELLÉKES Létezik a kormány úgynevezett adóharmonizációs programja. Ennek keretében közeledik a társas és egyéni vállalkozások adórendszere és terhelése. 1992. január 1-jével megszűnt a vállalkozási nyereségadó és helyébe a társasági adó lépett. Ennek mértéke 40 százalékos. Amint hírlik, mind a társasági, mind pedig a személyi jövedelem- adó esetében generálisan szűkül az adható adókedvezmények köre. Az agrárágazatot érintően így megszűnik a mező- és erdőgazdasági tevékenység nyereség utáni 35 százalékos adóvisszatartást és az alaptevékenységet szolgáló beruházások értéke utáni 20 százalékos kedvezmény. Viszont a Pénzügyminisztérium fenntartja a beruházási hitelkamatok 50 százalékának megfelelő adókedvezményt. Érdemes tehát szólni az agrárszférát érintő leglényegesebb változásokról. Például az agrártermelés sajátosságainak elismeréseként az évi 2 millió forint alatti árbevételt elérő termelők legfeljebb 150 ezer forinttal _ csökkentik adóalapjukat. A kárpótlási törvénynek megfelelően, a kárpótlás, amint arról már számos esetben hangzottak el nyilatkozatok, adómentességet élvez. Minden bizonnyal kedvező változásként könyvelhetik el az érintettek, hogy mind a társasági, mind pedig a személyi jövedelemadóból keletkező veszteségeiket öt évre elhatárolhatják. A mezőgazdasági termelőknél ezen elhatárolás lehetőségére két évre visszamenő- legesen is mód nyílik. Idén januártól a földadó törvényi szinten, szektor- és ami cseppet sem mellékes, tulajdonsemlegesen kerül meghatározásra. Ezt az adónemet továbbra is művelési áganként differenciáltan, a termőföld minőségének függvényében, de a mainál alacsonyabb átlagos aranykorona-értéktől kezdődően kell fizetni. Ez utóbbiak valójában azt jelentik, hogy tömegében és színvonalában is magasabb adóteher jelentkezik. Előfordulhatnak ebben az ágazatban nem várt események, természeti csapások. Ezekre érvényben maradtak az úgynevezett különféle ideiglenes mentességek. Sőt, információk szerint ezek köre a környezetkímélő technológiák alkalmazása esetére is kiterjed. Lényeges szempont továbbá, hogy a fizetett földadó ezentúl növeli a jövedelemadó alapját. Érthetően kíváncsian várták az agrárgazdasági szakemberek, hogy vajon megmarad-e ebben az évben a meliorációs támogatási rendszer!? Ezért új program, értesülések szerint idén nem indul. Úgyszintén megmarad az öntözésfejlesztési támogatás is. A CÉLT SEGÍTI Megszűnik, érthetően, a kedvezőtlen adottságú termelési területeken a földalapú támogatás. Az e célt segítő 4 milliárd forintos ÜZLETET KÖTÖTTEK Tele/oniffénylők A Tápiótel Telefon Rt. működési területén — 18 községben — az első határidőként kitűzött január 31-ig mintegy 14 ezer előfizetői szerződést kötöttek meg a polgármesteri hivatalok. Ez már önmagában is meghaladja azt a 12 ezres vonaligényt, amit a fő részvényes és kivitelező Műszertechnika Rt. a beruházás indulási feltételeként előzetesen megszabott. A lakosság nagy érdeklődésére jellemző, hogy ebben a számban még alig foglaltatik benne a nem magán- előfizetők és jogi személyek vonaligénye. Közülük sokan kivárnak: a munkálatok elkezdése esetén nyilván ők is megkötik a sz'er- . ződést. Nagykátán például az előirányzott 2 ezer helyett máris két és fél ezernél tartanak. Itt az intézményeknek mindössze 25-30 százaléka mozdult rá a dologra. Balaskó Györgytől, a Tápiótel Rt. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: a szerződések megkötésére és a befizetések megkezdésére továbbra is van lehetőség, de minden megkezdett hónap 1000 forinttal drágítja a bekötés árát. Nagykátán és környékén bíznak abban, hogy a táv közlési törvény elfogadásának időpontjától függetle nül ez az üzlet már létre jött, tehát minél előbb megkezdődnek a munkálatok ... állami forrás ezentúl az elmaradott térségek felzárkózását segítő 2 milliárd forintos keretet növeli. Mindent egybevetve az agrártámogatások döntő része ebben az esztendőben közel 30 milliárd forint, a termékek piacra jutását segítő export és belpiaci intervenciós célokat szolgál. MANKÓNÁL TÖBB A kormány agrárpolitikájának kiemelt fontosságú feladatát jelenti a vállalkozásfejlesztés. Számos fontos intézkedés született. Így többek között exportbővítő hitellehetőségek, újrakezdési és pályakezdési kölcsön, vagy éppenséggel a már közismertté vált privatizációs és egzisztenciahitel. Mindezek bizosíthat- ják a hazai mezőgazdaság erősödését, a magángazdálkodás elterjedését. Az elmúlt év novemberében beindult Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a 60 fő alatti 51 százaléknál nagyobb magántulajdon részarányú agrárvállalkozók hitel-igény.bevéte- lét segíti elő. Majd a termelésben és az értékesítés eredményességében követhető leginkább nyomon, hogy az újkeletű támogatási módok mennyire segítik elő az agrárágazat belső szerkezeti és minőségi megújhodását. Gy. IA Munkaügyi Központ kísérlete Faluvédő — állástalanokból A piacgazdaságra való áttérés. a szerkezetátalakítás fájdalmai, de szükségszerű velejárója a munkanélküliség. Pest megyében is egyre többen maradnak állás nélkül, s egyre nehezebb az elhelyezkedés. A Pest Megyei Foglalkoztatási Közpohtban értesültünk arról, hogy munkanélküliekből szeretnének faluvédő csoportot alakítani Kartalon. Peráth Béla igazgató elmondta, hogy azért esett a választásuk a Gödöllő közeli falura, mert a régióban már 3700—3800 munkanélkülit tartanak nyilván. A cél kettős: egyrészt munkát adni néhány állástalannak, másrészt pedig javítani a falu közbiztonságát. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, ahol működik már faluvédő csoport, ott általában csökken a bűntények száma is. Az igazgató hozzátette, hogy a csoport működésével járó költségek hetven százalékát — egymillió forintot — a Munkaügyi Központ a foglalkoztatási alapból finanszírozza _a fennmaradó harminc százalékot, cirka négyszázezer forintot, a községnek kellene állnia. A munkaügyi szakemberek egyébként már kiválasztották Kartalon azt a hét embert, akit alkalmasnak találnának a feladat ellátására. Egyelőre azonban még bizonytalan,, hogy a Gödöllő közeli községben megalakul-e a csoport. A helyi polgármester ugyan támogatja az ötletet, de a képviselő-testület még nem mondta ki az igent. Legutóbbi ülésükön ugyanis véleménykülönbség tó - madt, s három tartózkodás mellett, fele-fele arányban oszlott meg az igen és nem szavazatok száma. Így a faluvédő csoport alakuló ülése még várat magára. Mint megtudtuk, a nemet mondók elsősorban nem anyagi okok miatt ellenzik a faluvédők foglalkoztatását, hanem úgy gondolják, erre a feladatra hivatásos rendőrök kellenek. Mások viszont amondók, hogy a faluban olykor tapasztalható rongálást, kisebb garázdálkodást az „amatőrök” is megakadályozhatnák, s bár ez csepp a tengerben, mégis hét állástalan munkához jutna. Az ötezres lélekszámú faluban egyébként már száznegyvenen vannak munka nélkül. Helyi ipar hiányában a község bejárófalunak számít, az ott élők többsége Aszódon, Gödöllőn, illetve a fővárosban keresi vagy kereste kenyerét. A leépítések azonban elsőként az ingázókat érték el, s a gyárkapun kívül rekedteket a mezőgazdaság sem volt képes felszívni. Peráth Béla hangsúlyozta, hogy természetesen a kartali önkormányzatra nem akarják ráerőltetni a faluvédő csoport megalakítását, a képviselő-csoportnak joga van ahhoz, hogy igent vagy nemet mondjon. A következő testületi ülést mindenképpen megvárják, s ha nemleges lesz a válasz, majd másik községben próbálkoznak munka- nélküliekből faluvédő csoportot alakítani. H. fi.
