Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
CSIRKE VÁLTSA FEL A SAST? Vitatkoznak a sógorok - milyen legyen az új címer Szinte még el sem kezdődött az új esztendő új vitája, ezúttal Ausztria címeréről, máris groteszk vonásokkal gazdagodott. Hány osztrák látott már életében sast? Rántott csirke, az a mi madarunk — mondta Peter Pilz, a zöld- alternatív párt bécsi vezetője. Robert Jungle, a zöldek (pártonkívüli) elnökjelöltje ugyancsak sasellenes, de már csak koránál fogva (78 éves) sem hajlamos az iróniára. Békegalamb — ez jelképezi a legjobban Ausztria megváltozott szerepét. Valójában a vita nem a madárról szól, hanem a sarlóról és kalapácsról, amelyet a kiterjesztett szárnyú sas Ausztria címerében a karmai között tart. Az osztrák politika fenegyereke, a- szabadságpárti Jörg Haider vetette fel december utolsó napjaiban, hogy a munkásság és a parasztság e két szimbólumát a kommunizmus túlságosan lejáratta, így éppen ideje megszabadítani tőiüle az osztrák címert. Ilaider ötlete nyomán azonnal fellángolt , a vita. A vezető politikusok, Vranitzky kancellár és Waldheim köztársasági elnök alapjában egyetért Haider kifogásaival. Vranitzky szerint az ötletgazdag és elméletekben jártas művészeknek azon nyomban hozzá kell látniok az új kifejező jelkép megalkotásához. Megszólaltaik azután neves címerszákértők, történészek, akik világosan kifejtették. hogy mennyire nincs az osztrák címer sarló-kalapácsának semmi köze a kommunista jelképekhez. Madárügyben pedig sokan hivatkoznak arra, hogy bár a sas a harc jelképe, de mégis oly sok ország tartotta meg szimbólumaként. Megszólalt és védelmébe vette a jelenlegi címert Heinz Fischer, a Aki cápával birkózott Mi még mint gyermekek csak Amerikába ástunk, azaz egy jókora gödröt ka- pargatva hittük és reméltük, hogy a földet átluggat- va, egy más világba érünk. Álomnak tűnhetett sokunk szemében egy tengerentúli utazás, Kolumbusz felfedezései sem hozták igazán közelünkbe a távoli kontinenst. És most íme egy könyv, mindössze 14 éves szerzőjének megadatott: gyerekfejjel átkelni az óceánon és eljutni az Államokba. A világ talán leggazdagabb országába, a sokcsillagos lobogók, a híres Justitia-szobor és a nagy lehetőségek hazájába Milyennek látta azt az országot egy kisfiú, aki akkor még csak 12 esztendős volt, de mór embernyi kalandokat élt ott át. Fürdött a Nagy Sós Pocsolyában, cápával birkózott a Mexikói-öbölben, aranyat bányászott Arizonában és még kopaszra is nyírták egy buddhista templomban. Természetesen iskolába kellett járnia, vajon mennyiben jelentett ez számára megerőltetést — mi több — a tollforgató szerint szenvedések sorát zúdította rá az ottani kötelező suli. De azért focizott is — bár a hazaitól kissé eltérő szabályok szerint rugdosták az amerikai srácok a labdát. Megannyi kalandot élt át ifjú Inotai András sok ezer kilométernyire szülőföldjétől. Noha kétségtelenül nem pályázhat az Iskolabusszal Amerikában című könyvével a legjobb íróknak kijáró irodalmi Nobel- díjra, az azonban kétségtelen, igen érdekes és sok- sok tapasztalatot és élményt nyújtó könyvvel lephetjük meg kalandvágyó és álmodozó tizenéves gyerekeinket. Azokat a leszár- mazottainkat, akiknek talán megadatik majdan, hogy utazgathassanak, hogy bejárhassák mihelyettünk is a nagyvilágot, és eljuthassanak végre mindenfelé, ahová mi még csak vágyunk. fe Dobra verik a Maxwell-vagyont Brit befektetőiknek eladják a néhai Robert Maxwell által alapított angol nyelvű páneurópai hetilapot, a The Europeant — jelentette az AP. A Maxwell-vagyon csődgondnokai egy ikertestvérpár, az ingatlan- és szállo- daüzletbem érdekelt David és Frederick Barclay-ban találtak vevőt a jelenleg heti majdnem 200 ezer font veszteséget termelő hetilapra. Az 57 éves testvérpárt a The Sunday Times Nagv- Britannia 18. leggazdagabb famíliájaként tartja számon. Egyelőre nem tudni, hogy az új tulajdonosoknak milyen terveik vannak a 250 ezer példányban megjelenő hetilappal, melyet e pillanatban az eredeti létszám felével szerkesztenek. Nem ismeretes a vételár sem. A The European a Max- well-sajtóbirodalom első jelentős vagyontárgya, amelyet értékesítettek. parlament (szociáldemokrata) elnöke: már évekkel ezelőtt volt szó a címerváltoztatásról mondta. Végül mégis az 1919-re visszanyúló hagyomány mellett döntöttek, pedig akikor igazán lett volna ok elhatárolódni a kommunizmustól. Ma, amikor az már összeomlott, ugyan mi értelme lenne a változtatásnak ? A sarló és kalapács Ausztria címeiében az első köztársaság idején, 1919- ben tűnt fel — a sas fején a téglafalikoronával egyetemben. Az előbbiek a parasztságot és a munkásságot, az utóbbi pedig a polgárságot jelképezte, mint az új államforma pilléreit. 1934-ben a sas kétfejű lett, téglafalkoíona helyett glóriát kapott (kettőt), s eltűnt a sarló és kalapács. Amikor 1945-ben a második köztársaság létrejöttekor visszakerültek a helyükre, a címer egy újabb jelképpel is kiegészült: az elszakított lánc a felszabadulást jelentette. A szakítást Németországgal —, s kimondatlanul ugyan, de sokan mégis úgy vélik ma Ausztriában: Haidernek nem annyira a sarló és kalapács fáj, inkább ezt a szimbólumot érzi sérelmesnek. Ez mellesleg beleillik nézeteibe. Ausztria németségének hangsúlyozásába. Pilz rántottc6irke-ötlete felhördülést keltett. Vezércikkek ostorozzák, amiért nevetségessé teszi a vitát, s ezzel az osztrák politikát. Tudományos érvek sorakoznak a sas mellett, amely, igaz, a harc jelképe, ám oly sok ország marad meg mégis e szimbólum mellett. Hogy Pilz komikusnak tűnő ötlete mennyiben fojtja el csírájában Haider ötletét, az hamarosan kiderül. Az osztrákokat mindenesetre nem annyira az ideológia izgatja, mint inkább az. mibe kerülne egy ilyen játék. Nos, nem kevésbe. Becslések szerint mintegy 3 millió schilling lenne csak az állami zászlók cseréje. <A köztársasági elnök rezidenciáján, a Hofbur- gun lobogó kétszer három méteres zászló önmagában 3 ezer schillingbe kerül, s ilyenből van még jó néhány.) No de címer ékesíti a hivatali helyiségeket is, és megannyi igazolványt, dokumentumot, nem is beszélve a bankjegyekről és pénzérmékről. Ezzel együtt a költségek háromjegyű- milliós összegre rúgnának. És ez már nem olyan vicces, mint a rántottesirke- jelkép .., Sz.ászi Júlia Öt helyet csúszott vissza Vége Jackson dicsőségének Michael Jackson, a renovált arcú sztár utolsó albuma, a „Dangerous’’ veszélyesen és váratlanul lecsúszott a slágerlistán, táplálva a spekulációt, hogy az énekes képtelen visszaszerezni popzenei világuralmát —1 jelentette a londoni The Telegraph Los Angelesből. Az album a múlt héten még első volt, majd hirtelen az ötödik helyre esett vissza és eddig 50 ezerrel kevesebb fogyott belőle, mint a „Nevermind”-ből,. egy ismeretlen egyetemi banda, a Nirvana első albumából, mely viszont elhódította az első helyet a listán. A szakértők azt várták, hogy a „Dangerous” egész januárban első lesz. Most már azonban kétlik, lesz-e belőle akár csak feleakkora üzleti siker is, mint a „Jacko” korábbi két albumából. Az 1983-as „Thril- ler”-ből 48 millió, az 1988- as „Bad”-ból 25 millió példány kelt el. A kudarc lerombolhatja Jackson nimbuszát és üzleti katasztrófába taszíthatja a Sony elektronikai cég lemezkiadóját, amely tavaly 50 millió dolláros szerződést kötött a sztárral. Máris bírálják, hogy Jackson sokat költ: a „Dangerous” évekig készült és felvétele közel 10 millió dollárba került. A „Bad” még mintegy 2 millió dollárért készült el. Mz USR leggazdagabb embere A legfiatalabb a mamutok között Bill Gates, a Microsoft nevű számítógép-programozó cég társalapítója e pillanatban az Egyesült Államok leg,gazdagabb embere: a cégiben való részesedése 6,4 milliárd dollárt ér‘ — jelentette Seattle-ből a The Times című londoni lap. Bill Gates mindössze 36 éves, és a 77 éves John Kluge-töl, a Metromedia Communications tulajdonosától hódította el a múlt héten a címet. Az elmúlt évben a Micro- sofi-részvények árfolyama majdnem megkétszereződött, -és ez 3,6 milliárd dollárt tett hozzá Gates egyharmados részesedésének értékéhez. Az árfolyam a múlt pénteken 114,75 dollárral zárt a New York-i tőzsdén, és elemzők szerint ez év végéig elérheti a 130 dollárt. Akkor Gates „értéke” 7,37 milliárd dollár tesz. A szemüveges Gates kimaradt a Hard várd Egyetemről, és 1974-ben alapította néhány barátjával a vállalatot. Első, kereskedelmi forgalomba, került programját két évvel korábban szerkesztette meg: szülővárosa, Seattle közúti forgalm ának szabályozásá- ra. Ezt 20 ezer dollárért vette meg a város. Programjai ma mintegy 40 millió számítógépet működtetnék szerte a világon. Tavaly szerkesztett új programja, a „Windows 3,0” hatvan százalékkal növelte a cég bevételét, és 56 százalékkal profitját. Bill Gates, aki 1987-ben lett először milliárdos, a legfiatalabbként Amerika történetében, miközben elég ócska ruhákban jár, és azt állítja, hogy ha „végtelen nagyságú” összeggel 'rendelkezne, akikor is csak ugyanazt a hamburgert rendelné. Sok pénzéről „csak” Porschéja, Ferra- rija és Seattle-ben épülő kastélya tanúskodik. ÁLDÁS VAGY ÁTOK A gyermek és a televízió A televíziózás világméretű elterjedése — sok egyéb hatása mellett — megváltoztatta a családtagok életét. A színes, csillogó-villo- gó doboz, ha akarjuk, ha nem, a legtöbb otthon részévé vált. A technikai fejlődés e nagy vívmánya vajon kizárólag előnyös-e a családok életére, vagy netán hátrányai is lehetnek? És hogyan hat a televíziózás gyerekeink testi és szellemi fejlődésére? Mindmind megválaszolásra váró kérdés, hiszen meg kell tanulnunk együtt élni a televízióval. Különösen gyakran kerül az érdeklődés előterébe a gyermekek és a televízió kapcsolata. Sok családban — kényszerből, mivel csak egy szoba van — már a kiságyból „kénytelen” nézni a.csecsemő a számára még teljesen érthetetlen, bár érdekesen viliódzó „fényforrást”. S bizony később is jelentősen befolyásolja gyermekeink életét a televízió. Egyes külhoni statisztikák szerint a gyermekek átlag napi négy órát töltenek a tv előtt. Még riasztóbbak azok a vizsgálatok, miszerint egy francia diák évente 900 órát tölt el az iskolában, ugyanakkor körülbelül 1900 órát gubbaszt a tv-készülék előtt! A gyermekorvosok tapasztalata szerint bizonyítható összefüggés van a túlzásba vitt tévézés és bizonyos testi tünetek között. A tv-n „nevelkedő” gyermekek körében ugyanis sokkal több a tartási rendellenesség, a gerincferdülés. Természetes következmény ez, hiszen a puha fotel mélyére süppedő, bambán a televíziót bámuló gyermek igencsak keveset mozog, játszik a szabadban. Mentsük, ami menthető alapon az ilyen gyermekek szüleinek azt szoktuk javasolni, hogy legalább hason és a padlón fekve nézze csemetéjük a műsorokat, enyhítve ezzel a mozgásszegénység miatt kialakuló testtartási rendellenességeket. Az esti lefekvés előtti hosszas tévézés elalvási zavarokat, nyugtalan éjszakákat eredményezhet. Egy-egy izgalmas, nem gyermeknek való film „élvezete” után bizony sokszor tapasztalunk éjszakai félelmi rohamokat vagy ágyba vizelést. Tiltsuk el tehát gyermekeinket a televíziónézéstől, vagy netán szabaduljunk meg készülékünktől? Egyiket se tegyük! Pszichológusok. gyermekgyógyászok véleménye, valamint a józan ész is inkább arra ösztönöz bennünket, hogy fogadjuk el a gyermek környezetéhez tartozónak a televíziót, s próbáljunk meg inkább helyes tévézés! szokásokat kialakítani családunkban. Ez azért is fontos, mert a korlátok nélküli televíziónézés beszűkítheti a gyermek szellemi fejlődései. Ez minden életkorra egyformán érvényes. Azt, hogy mi tekinthető már kórosnak, nehéz megmondani, mindenesetre egy meghatározott napi időtartammal nem lehet válaszolni a kérdésre. Biztosan túlzás, ha egy gyermek napi játéktevé- kenységének nagyobbik részét a televíziózás teszi ki, és a készülék előtti ücsör- gés jelenti számára a legkedvesebb szórakozást. Óvodás- és iskoláskorú gyermeknél ez egyszerűen elkerülhető, ha különtorná- ra íratjuk vagy rendszeres sportolásra kényszerítjük magzatunkat. Egy kiadós úszóedzés után már bizony nem sok ereje marad a fiatalnak a tévézésre! Persze a hétvégékre már nekünk kell érdekes, szabadidős programokról gondoskodni. Annak a gyermeknek, akinek vannak játszótársai, barátai, s azokkal rendszeresen játszik, kitöltve ezzel szabadidejének nns»,vobhik részét, annak a fejlődésében semmi hátrányt nem jelent a televízió. Deák Attila 13
