Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

Mi főfalat Amerikai hazugságnak minősítette Irak azokat a vádakat, amelyek szerint uránszállításokkal segítette volna Algériát egy állítóla­gos atombomba előállításá­ban. Irak szerint az Egye­sült Államok vádaskodásá­val Bagdad és az ENSZ közötti tárgyalásokat kí­vánja aláásni. Irak éppen ezen a héten kezd megbeszéléseket a vi­lágszervezettel az olajel­adási embargó részleges feloldásáról. Ráígéri kormán y akkuit Sevardnadzét hazahívják Miközben Zviad Gamszahurdia elűzött grúz elnök a szomszédos Örményországban talált ideiglenes menedé­ket, Grúziában a tizenhat napig tartó harcok okozta pusztításokat veszik számba. Jerevánban nyomatékosan hangoztatták, hogy az elűzött elnök csak ideiglenesen ma­radhat a köztársaságban, mert nem kívánnak neki po­litikai menedékjogot adni. A Reuter szerint Tbiliszi fölött sűrű fekete felhők gomolyognak, a parlament Major személyes levele Meghívás a BT ütésére John Major brit minisz­terein öik személyes levél­ben hívta meg Antall Jó­zsef min iszterelnököt a Biz­tonsági Tanács január 30-i csúcstalálkozójára. A leve­let a Miniszterelnöki Saj­tóirodától kapott informá­ció szerint kedden délután John Allan Birch buda­pesti brit nagykövet nyúj­totta át Kodolányi Gyula címzetes államtitkárnak. A brit miniszterelnök levelében arra hivatkozik, hogy Butrosz Gáli főtitkár hivatalba lépése után erő­södött a várakozás, hogy az ENSZ megelőző diplomá­ciával tudja eredményessé tenni nemzetközi konflik­tusokat oldó szerepét. A január 30-i csúcstalálkozón a Biztonsági Tanácsban John Major elnököl majd. A brit javaslat szerint a BT mind a 15 tagját ma­gas szintű vezető képvisel­né, és ez az ülés lehetővé tenné az új főtitkár mun­káját segítő szándék ki­nyílván ítását. Ötven ENSZ-megíigyelő érkezik Jugoszláviába Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa ma várhatóan elfo­gadja azt a határozatot, amelyben jóváhagyja a szervezet különmegbízott- ja, Cyrus Vance legutóbbi jugoszláviai tárgyalásait, a tűzszüneti megállapo­dást és újflbb katonai megfigyelők kiküldését. A határozattervezet meg­szövegezése arra utal: az egyes köztársaságok várha­tó elismerése az Európai Közösségek részéről nem azt fogja jelenteni, hogy fegyverekhez is juthatnak. Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára hétfőn hivatalo­san is bejelentette, hogy haladéktalanul 50 katonai megfigyelőt küld Jugoszlá­viába: az lesz a feladatuk, hogy biztosítsák a tűzszü­net megtartását. — A tíz­ezer főnyi békefenntartó erő kiküldésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a fegyverszünet tartós marad — jelezte ismét a főtitkár a Biztonsági Ta­nács elé terjesztett jelenté­sében. A diplomácia „frontján” mind több akadály merül fel az ENSZ-béketervvel kapcsolatban. Miután az egyik horvátországi szerb terület, Krajina vezetése már szombaton elutasította a terv legfőbb pontjait, hét­főn egy másik szerb körzet is hasonló állásfoglalást ho­zott. A Tanjug közlése sze­rint. Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség „kormá­nya” elvetette a béketerv azon pontját, hogy a béke- fenntartó erőket a horvát­országi szerb körzetekben állomásoztassák; ehelyett azt követelte, hogy a kék sisakosok a horvát milicis- ták által ellenőrzött terüle­teken építsék ki állásaikat, ahol „még most is népir­tást követnek el a szerbek ellen”. és a környező épületek még mindig lángokban állnak. Az elnököt elűző ellen­zék vezetői bejelentették, hogy polgári koalíciós kor­mányt fognak alakítani, és talán már áprilisban meg­rendezik a választásokat. Egyúttal követelik Zviad Gamszahurdia visszatolon- colását és bíróság elé állí­tását. Közölték, hogy szán­dékosan nem akadályozták meg menekülését, mert így akarták elejét venni a to­vábbi vérontásnak. Dzsaba Joszeliani dráma­író, a hatalmat gyakorló katonai tanács vezető tagja az AP tudósítója előtt hangsúlyozta, hogy Zviad Gamszahurdia egyedül ma­radt, hívei elpártoltak tő­le: Grúziában immár nincs tábora, és nem kell attól tartani, hogy a harcok va­lahol a fővároson kívül folytatódnának. Joszeliani arra kérte Eduard Sevard­nadzét, az egykori Szovjet­unió külügyminiszterét, hogy térjen vissza Grúziá­ba, és vállaljon felelős tisztséget a megalakítandó új kormányban. Sevard- nadze a Financial Times című brit lapnak kijelen­tette: szó sincs róla, hogy az új grúz vezetők besáro- zódtak volna pusztán azért, mert erőszakot alkalmaz­tak. — Nem az a lényeg, hogy erőszakos hatalomátvétel történt. Ez valójában egy önkényuralmi rendszer, és a demokratikus erők konf­liktusa volt, és az utóbbia kát fegyveres alakulatok is támogatták — mondta a politikus, aki 1972—1985. kö­zött grúz pártfőtitkár volt. Sevardnadze felajánlotta segítségét hazája demokra­tikus átalakításához. — Hogy milyen minőségben (vehetek részt), azt dönt­sék el az emberek és a de­mokratikus mozgalom ve­zetői — mondta. Nemzeti megbékélésre buzdította a grúzokat, mondván, hogy katasztrófa fenyeget, mert a gazdaság tönkrement. Kedden mintegy ezer em­ber gyűlt össze a grúz fő­város pályaudvaránál az el­űzött elnököt éltetve, s a hatalomra került ellenzék távozását követelve. A Gamszahurdia-portrékikal és grúz zászlókkal a fővá­ros utcáin végigvonuló me­nethez több ezren csatla­koznak. Az AP jelentése szerint álarcos fegyveresek előbb a levegőbe, majd a tömegbe lőttek. r Külföldi események - egy mendeibesi Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte Izraelt azért, mert elrendelte 12 palesztin polgári lakos deportálását a meg­szállt területekről. Kína a Szovjetunió széthullása és a világban végbement nagy .változások ellenére is kitart a szocializmus mel­lett — jelentette ki Li Peng -kínai miniszterelnök. Az amerikai kormányzat engedélyezte, hogy nyilvános­ságra hozzanak tíz olyan levelet és két szóbeli üzenet­ben a leírt változatát, amelyet Kennedy amerikai elnök és Hruscsov szovjet pártfőtitkár váltott egymással az 1962-es kubai válság után. Az albán rendőrség hétfőn lezárta a Tiranából Dürres kikötőjébe vezető utat: az országban ugyanis olyan hí­rek terjedtek el, hogy a kikötőben Olaszországba tartó hajókra lehet feljutni, s így mintegy tízezer ember in­dult Dürres felé. Ukrajna Kuvaittól kap kőolajat ócskavasért és gépe­kért és egyéb termékekért cserébe — jelentette az uk­rán rádió alapján az AP—DJ. A Szovjetunió megszűnése következtében Indonézia a negyedik helyre lépett előre a világ országainak sorá­ban a népesség számát tekintve — jelentette az Antara indonéz hírügynökség. AZ OLVASÓ KÉRDEZ - A KÜLPOLITIKUS VÁLASZOL A GRÚZ ELNÖK BUKÁSA Gamszahurdiát, mint az egykori ellenzék népszerű vezérét tavaly májusban a grúz választópolgárok el­söprő többséggel juttatták az elnöki tisztségbe. Ho­gyan történhetett, hogy decemberben saját volt küz­dőtársaival bonyolódott olyan véres háborúba, amely végül is az országból való meneküléséhez vezetett? S mi várható ezek után Grúziában? — kérdi L. M. nagykőrösi olvasónk. Való igaz, hogy a tavaly májusi grúziai elnökválasz­táson a hercegi családból származó Zviad Gamsza­hurdia a szavazatok 87 szá­zalékával vált a nyugati Transzkaukázusban, a Fe­kete-tenger keleti partvidé­kén fekvő, öt és fél millió lakosú Grúzia legfőbb po­litikai hatalmasságává. Az előlegezett rendkívüli biza­lom annak a személyiség­nek szólt, aki a grúz Helsin­ki-csoport élén oly elszánt küzdelmet folytatott az ak­kori moszkvai és tbiliszi el­nyomók ellen az emberi jogok érvényesüléséért, a diktatúra könyörtelen mód­szereivel szemben. A májusi tbiliszi öröm­ünnepet azonban hamaro­san a keserű kiábrándult­ság napjai követték. Kitűnt, hogy Gamszahurdiának nincs szándékában a meg­ígért demokratikus refor­mok megvalósításával fog­lalkozni, hanem saját sze­mélyi diktatúrájának meg­szilárdítására tör. Egykori harcostársait, akik bírálták önkény uralmi törekvéseit, hol árulóknak, Grúzia el­lenségeinek, a Kreml ügy­nökeinek kiáltotta ki, má­sokat pedig a KGB-vel való együttműködéssel vá­dolt. Sokukat börtönbe vet­tetett, és hogy a kialakuló­ban levő diktatúrája elleni tüntetéseket megakadályoz­za Tbiliszi városközpontjá­ban, járművekkel torlaszol- tatta él a Rusztaveli sugár­utak Amikor december 22-én, a diktatórikus intézkedései miatt vele szembefordult volt miniszterelnöke, Ten­giz Szigua vezette ellenzé­ki erők el akarták távolí­tani az utcai torlaszokat, Gamszahurdia közéjük lö­vetett. s ezzel megkezdő­dött az a fegyveres harc, amelynek során a diktátor és kis számú híve a parla­ment épületébe szorult, s oz összecsapások során nagy rombolások keletkez­tek Tbiliszi belvárosában, s mintegy hetvenen vesztet­ték életüket. Gamszahurdia, miután kénytelen volt belátni, hogy elszigetelődött, mert volt miniszterei és a nem­zeti gárda is ellene fordult, s megalakult az ellenzéki erőket összefogó konzulta­tív hatalmi szerv, kitört fegyvereseinek egy részé­vel, és Örményországban keresett menedéket. Itt azért számíthat bizonyos rokonszenvre, mert koráb­ban a Karabah miatt Ör­ményország és Azerbaj­dzsán között támadt vitá­ban, békéltetni próbált, s felajánlotta közvetítői szol­gálatait. A jelek szerint azonban a vérés események kirobbantása miatt hazájá­ban bíróság elé akarják ál­lítani, és ezért kiadatási kérelemmel kívánnak for­dulni Jerevánhoz. Ami a jövőt illeti, a The Independent című angol újság, amely mindvégig helyszíni tudósításokban számolt be bőven az ese­ményekről, attól tart, hogy az ellenzék Gamszahurdia elleni egységfrontja most majd összeomlik, s újabb hatalmi harc következik. Az újság utal arra is, hogy azok közül, akik májusban Gamszahurdiára szavaztak, számosán még ma is bíznak benne. A volt kormányfő és Tengiz Kitovani festőmű­vész által vezetett győzte­sek három hónapon belül .parlamenti választást ígér­nek, s ez nyitánya lehetne az új Grúzia demokratikus fejlődésének. Bizonyos re­ménységgel fogadták a mérsékelt és a politikában jártas grúz származású Se­vardnadze volt szovjet kül­ügyminiszter ajánlkozását az új grúz demokratikus hatalmi szervezet kialakí­tásához. Arkus István IKM-BDSZSZ tanácskozás Megfigyelőként — esetleg tanácsadóként a Munkásta­nácsok Bányaipari Szövet­sége és a LIGA Bányaipari Szakszervezeti Szövetség is részt vesz Szabó Iván ipa­ri és kereskedelmi minisz­ter meghívására a tárca és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége kétoldalú tárgyalásán, szer­dán délelőtt. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a két szakszervezeti tömörülés 1992. január 4-én létrehoz­ta bányaipari szakmai szer­vezetét. A két ágazati szer­vezet létrehozását azzal in­dokolják, hogy a BDSZSZ teljesen a Magyar Szak­szervezetek Országos Szö­vetsége mellett kötelezte el magát. A Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége és a LI­GA hangsúlyozza: a bányá­szatot, mint válságágazatot nem sajátíthatja ki az MSZOSZ, hiszen annak problémáira ők maguk is régóta sürgetik a megol­dást. A két szervezet közös közleményében is megfo­galmazta, hogy a bányák sorsa, mint az ország egyik legégetőbb jelenlegi problé­mája, jelentőségteljesebb annál, semhogy puszta ha­talomféltésből egy érdekvé­delmi szervezet egyedül próbálja megoldani. RESIBCÓilZEMIif ? —i.ii— — i ■ in.—'i'i—lymnimwirt Környezeti hatástanulmány (Folytatás az 1. oldalról.) környezeti szempontból nem katasztrófaveszélyes, nem rizikóüzem, s Százhalom­battán a levegő állapota nem rosszabb az országos átlagnál. Bizonyos szempontból a Duna vonala mint szélcsa­torna segíti a tisztulást, de a váci és budapesti ipari, illetve kommunális lég- szennyezéssel együtt, hoz­zátéve Gyöngyösvisonta és a Dunántúl ipari térsé­geit, a magyarországi lég­szennyezettség ötven szá­zalékát jelentik, a többit pedig külföldről „impor­táljuk”. A környezet javítása mindenkinek érdeke, hi­szen a tudományos kutatók már előre jelezték, ha nem történik gyökeres fordulat, már 2010-re biológiai ka­tasztrófa fenyeget, és az élővilág számára alkalmat­lan lesz a Föld légköre. —i. —a. ■ . ............ ...... ....... I ................— !■! Kult urális központ nyilik Bukarestben és Budapesten Idén várhatóan megnyí­lik a bukaresti magyar, il­letve a budapesti román kulturális központ — vá­laszolta az MTI érdeklő­désére Csapody Miklósné, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium román referense. A román kulturális köz­pont Budapesten, a XIV. kerületi Izsó utcában, az NSZK-nagykövetség egy­kori épületében kap ott­hont. Bukarestben a Ba- tistei u. 39. szám alatti — korábban ugyancsak ma­gyar kulturális centrum­nak berendezett, ám való­jában soha meg nem nyi­tott — épületben működik majd a Magyar Kultúra Háza — mondta a refe­rens. A bukaresti magyar in­tézet céí jajról szólva ki­emelte: a ház a kultúra le­hetőségeit kiaknázva segít­heti majd a két ország kö­zötti kapcsolatok rendezé­sét. Ennek érdekében szín­házt, vetítő- és kiállítóte­rem. könyvtár is helyet kap majd az épületben, és bár felújítása még javában tart, már körvonalazódnak a ház kulturális program­jával kapcsolatos elképze­lések. A tervek szerint ér­telmiségitalálkozókat is rendeznek majd az épület falai között, s lehetséges­nek tartják, hogy ez lesz a román és a magyar műfor­dítók alkotóműhelye. Rend­szeresen bemutatják majd a magyar könyv- és film- újdonságokat, a színházte­remben neves magyar elő­adóművészek, zenekarok lépnek a közönség elé, köl­tői esteket és kerekasztal- beszélgétéseket terveznek. A könyvtár anyagának összeállításánál azt tartot­ták szem előtt, hogy a ma­gyar és a román olvasók egyaránt megfelelő számú irodalmi, történelmi, társa­dalomtudományi, nyelvé­szeti, műszaki és közgazda- sági témájú kötet között válogathassanak. A bukaresti magyar, va­lamint a budapesti román kulturális központok meg­nyitására — a két minisz­térium elmúlt évi megálla­podása alapján — azonos időben kerül majd sor. A megnyitás pontos dátumá­ra a művelődési miniszté­rium illetékese nem tudott választ adni, annyi azon­ban bizonyosnak tűnik, hogy a két intézet még idén megnyithatja kapuit. fc\* I ' y > rvv V' * t.

Next

/
Thumbnails
Contents