Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

NAPLEMENTEKOR HA MAGAS fl VÉRMYOMflSfl Csökken te ni a kockáza to t Az Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint a magas vérnyomás — közis­mert nevén a hypertonia — világszerte a leggyakoribb betegségek közé tartozik. Nagyon sok ember nem is tud arról, hogy vérnyomása magasabb a kelleténél. Pe­dig a magas vérnyomás be­tegségként lassú formában kóros elváltozásokat okoz­hat az érrendszerben, az agyban, a vesékben és a szemben. Növeli többek kö­zött az. érelmeszesedés, az agyérgürcs, a szívinfarktus kockázatát. Az egészséges felnőtt em­ber nyugalomban mért vérnyomása nem haladja meg a 140/90 Hgmm érté­ket. A szakemberek szerint a 100 95 Hgmm az a határ, amely feletti értékek már magas vérnyomást jelente­nek. Ha a vérnyomás rend­szeresen, visszatérően ma­gas, akkor ezt az állapotot magas vérnyomás-betegség­nek vagy hypertoniának nevezik. Sok embernél csak néha emelkedik a határérték fölé a vérnyomás — ez nem fel­tétlenül a betegség jele. Ha valakinél legalább három alkalommal emelkedett az érték, akkor feltehetőleg magasvérnyomás-betegség- röl van szó. A további teendőket az orvos mondja meg. Mi okozza a magas vér­nyomást? Egyszerre több­féle tényező. A konkrét ok gyakran ismeretlen. Pél­dául a magas vérnyomásra való hajlam örökölhető. Bi­zonyos betegségek kísérő tünete is lehet a magas vérnyomás. A testsúlyfeles­leg, a túlzott állatizsir- és a sófogyasztás, a mozgás- szegény életmód, valamint a pszichés megterhelések mind-mind kedveznek a magas vérnyomás keletke­zésének és fennmaradásá­nak. Hogyan előzhetjük meg? Rendszeresen ellenőrizzük a vényomásunkat! A követ­kezőkre ügyeljünk: a mé­rést legalább ötperces pi­henő után végezzük. Ne mérjünk vérnyomást köz­vetlenül étkezés után, fizi­kai megterhelés alatt. Té­ves értékeket kapunk ak­kor is, ha mérés előtt kávét vagy alkoholtartalmú italt ittunk. Kétszer mérjük meg vérnyomásunkat úgy, hogy közben vegyük le a karunkról a mandzsettát. A két mérés között leg­Szokás dolga az egész Csak ha csikorgatja A foghíjas vagy fogatlan ember alig várja, hogy műfoga elkészüljön, amely- lyel újra rendesen táplál­kozhat, újra mer nevetni, társaságba menni. A rész­leges vagy teljes kivehető fogpótlás — protézis — első behelyezésével azonban a gondok nem érnek véget. A szájába betett új fogsorral egyszerre tele lesz a szája, nyelvének alig van helye, hányinger kínozza. Ha tü­körbe néz, úgy tűnik, mint­ha meghízott volna, s be­szélni csak selypítve, pö- szén tud. Ráadásul az első harapáskor éles fájdalom hasit az ínyébe, és a falat ízét sem éi-/i. Nem újjászü­letettnek, hanem becsapott­nak érzi magát. A helyzet azonban nem olyan súlyos, mint amilyen­nek először látszik. Mit te­gyünk tehát, ha fogpótlást kaptunk? Az első napok­ban éjszaka is viseljük új fogainkat, mert ez meg­könnyíti a megszolcást. Be­széljünk sokat, olvassunk hangosan. Ne legyünk tü­relmetlenek az evéssel. Az első napokban csak puha, könnyén rágható ételeket fogyasszunk. A tényleges megszokás 8—10 nap után kezdődik, s 3—5 hét múlva fejeződik be. Ekkor már az étrend is lehet változa­tosabb. Együnk lassan, ki­csi falatokat. Az új fogsor viselésének 6—8. hetétől ipar csak azokat az ételeket mellőzzük, amelyek kifeje­zetten erős rágást kívánnak (kétszersült, inas hús, sza­lonnabőr. mogyoró, kemény csokoládé stb.), ezek a fog­sor épségét is veszélyeztet­hetik. Idő kell hozzá, amíg valaki kitapasztalja, meg­tanulja. mit és hogyan ehet műfogaival. Sajnos, nehéz megszokni, hogy a műfog­sor lemeze által befedett szájpadlás nem érzékeli az ételek hőmérsékletét és ízét. A szájpadláson levő ízlelő­bimbók szerepét azonban rövidesen átveszik a nyelv ízérző szemölcsei, az ízér­zés újra helyreáll, A természetes fogakhoz hasonlóan müfogainkat is rendszeresen tisztítani, ápolni kell. A protézist ajánlatos minden étkezés után — diszkréten félrevo­nulva — kivenni a szájból, és alaposan leöblíteni. A műfogakra ugyanis jobban tapad az ételpép, ami kel­lemetlen szájszagot okoz­hat. A műfogak fogkefével, fogkrémmel vagy speciális tisztítószerekkel való letisz­títása után szánkat is ala­posan öblítsük ki. Időnként célszerű a műfogsorokat a reájuk rakódott, keményebb rétegektől (valamilyen ol­dószerrel) megtisztítani. Sokan éjszakára kiveszik és vízbe teszik, vagy zseb­kendőbe burkolják műfog­sorukat, pedig erre csak azoknál van szükség, akik álmukban csikorgatják fo­gaikat. A jól tapadó, meg­felelően ápolt, tisztított fogsor éjjelre is a szájban maradhat. A protézist idővel annyi­ra megszokja az ember, hogy nem tud nélküle enni és beszélni. Ha valamilyen okból nélkülözni kénysze­rül, szinte szerencsétlennek, szinte megcsonkítottnak ér­zi m#igát. B. K. alább öt perc teljen el. A két mérés az átlagérték miatt szükséges. Orvosunkkal beszéljük meg. hogy milyen gyako­risággal végezzük a mérést. Az értékek áttekintése vé­gett vezessük füzetben a mérések eredményeit. Le­hetőleg félévente menjünk el az orvoshoz, és méressük meg vérnyomásunkat Ha túlsúlyosak vagyunk, igyekezzünk lefogyni. Ho­gyan? Nagy akaraterővel. Csökkentenünk kell a fel­vett energia (kalória) mennyiségét. Vagyis nem szabad sok állati zsírt és szénhidráttartalmú ételt enni. Mérsékeljük a kony­hasó fogyasztását is, és ne együnk túlzottan fűszeres ételeket, az alkoholt mel­lőzzük. Haladéktalanul ab­ba kell hagyni a dohány­zást, mert a dohányfüstben lévő több száz égéstermék súlyos méreg a szervezet vérerei számára. A testsúlycsökkentésben jelentős szerepe van az energialeadást elősegítő, rendszeres és fokozatos testedzésnek. Viszont a túl­terhelés káros lehet. Leg­inkább a séta, az úszás, a kíméletes kerékpározás ajánlható. Kerülni kell a nehezebb fizikai megterhe­lést. A testmozgás, az aktív pihenés oldja az idegi meg­terheléseket. Mindenképpen konzultáljunk az orvossal, mielőtt elkezdünk sportol­ni. Csökkentenünk kell a feszültséget, a szorongást kiváltó ingereket. Ez raj­tunk és környezetünkön múlik. Először is vegyük számba a stresszhelyzeteket okozó tényezőket, majd a káros hatásokat tudatosan igyekezzünk ellensúlyozni. A lazítás, az autogén tré­ning kiváló alkalom a fe­szültség oldására. Mi a helyzet a kávéval? Inkább teát igyunk, mert koffein­tartalma a kávéhoz közel áll, de az egyenletesebb felszívódás miatt nem okoz vérnyomáskiugrást. Vezet­het gépjármüvet az, aki­nek magas a vérnyomása? Az orvos dönti el, a vér­nyomás mértékétől és a be­tegség súlyosságától füg­gően. Dr. Katona Edit FOLYADÉKSZÜKSÉGLETÜNK KÉT LITER Idős korban még fontosabb A felnőtt emberi szerve­zetnek legalább napi 1,8 li­ter folyadékra van szüksé­ge ahhoz, hogy a szervezet anyagcsere-folyamata za­vartalan legyen. Ezen fólya- dékmennyiség felét a vesék használják fel, ennek segít­ségével a mérgező anyago­kat kiválasztják, és ezek a vizelettel távoznak a szer­vezetből. A folyadékmeny- nyiség másik fele lélegzés­sel, izzadással és a széklet­tel távozik a szervezetből. Folyadéktartalmú ételek­kel — például gyümölcs, leves — körülijeiül 0,7 li­ter folyadékot veszünk ma­gunkhoz. Ezenkívül a táp­lálékok lebontásával a szer­vezetben még 0,3 liter fo­lyadék keletkezik. Tehát csaknem 1 litert kell még meginnunk naponta azért, hogy szervezetünk ne káro­sodjon. Ajánlatos naponta általá­ban 2 liter folyadékot ma­gunkhoz venni, mert ha többet mozgunk, vagy nagv a meleg, a szervezetnek több vízre van szüksége. Ezenkívül a veséket is te­hermentesítjük a bőséges folyadékfelvétellel. A nők általában keveseb­bet isznak, mint a férfiak. Az 50 éven felüli nők álta­lában csak napi 1 litert, míg a hasonló korú férfiak elfogyasztják a szükséges 1.8 literes mennyiséget. Az idős emberek azonban álta­lában kevesebbet isznak. Ennek az az oka, hogy idős korban kevésbé lép fel szomjúságérzet. Ha naponta a szükséges­nél kevesebb folyadékot fo­gyasztunk. kiszárad a szer­vezet, emésztési problémák lépnek fel, túl sűrű lesz a vér, és szédülés is tapasz­talható. Megnövekszik a trombózisra való hajlam. Idős korban a vese mé­regtelenítő funkciója csök­ken. Nagyobb mennyiségű folyadékfelvétel kiegyenlí­tené ezt a csökkenést. He általában az ellenkezője történik, idős korban keve­sebbet iszunk, így a mér­gező anyagcseretermékek bekerülnek a vérbe, és még értelmi zavarokat is okoz­hatnak. A folyadékhiány által fel­lépő zavarokat sokszor gyógyszerekkel próbálják ellensúlyozni. Ugyanakkor sokkal egyszerűbben és egészségesebben megoldha­tó lenne ez a probléma. A nap különböző szakaiban fogyasszunk el néhány po­hár ásványvizet. A szüksé­ges folyadékmennyiség mel­lett az ásványvíz fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, például kálciumot, magné­ziumot, fluort, amire a szervezetnek szintén szük­sége van.. Keverhetjük az ásványvizet kálciumdús tej­termékekkel, például kefir­rel, joghurttal, így a kál- cium- és fehérjeszükségle- tünk is fedezve lesz. Ha gyümölcsleveket keverünk az ásványvízhez, akkor még vitaminokkal is ellátjuk a szervezetet. A szénsav pe­dig természetes módon sza­bályozza a székletet. Ezek a kevert italok kevesebb energiát tartalmaznak, mint a szokásos üdítők. Ez fontos, mert idősebb kor­ban a szervezet energiáig^? nye csökken, és gyakori a kellemetlen súlygyarapodás. A sima ásványvíz viszont egyetlen kalóriát sem tar­talmaz. — vas — Vérnyomásmérés - otthon A Marshall TM pontos, könnj'en kezelhető, és do­bozzal együtt mindössze 430 grammos készülék, a vér­nyomás és a pulzus köny- nyen leolvasható, digitális mérését teszi lehetővé. A vérnyomás a szív erő­kifejtésének hatása, a vért mozgatja az artériákban és a vénákban. Amikor állan­dóan a normális fölött ma­rad, azt hipertóniának, az­az magas vérnyomásnak hívjuk. A szív olyan, mint egy szivattyú. Mikor összehű- zódik, átpréseli a vért a véredényeken; és nyomás emelkedik (szlsztolikus nyomás). Amikor a szív két összehúzódás között meg­pihen, a nyomás csökken (diasztolikus nyomás). A legtöbb orvos „normális­nak” a 120/80-as vérnyo­mást tekinti. Az első szám mindig a szisztolikus, má­sodik a diasztoiés nyomást jelenti. Mivel a vérnyomás em­berenként változik, ajánla­tos előbb orvoshoz fordul­ni, hogy megállapítsa a „normális” vérnyomásun­kat. Nagy segítséget jelent a hyperton iások gondozásá­ban ez a digitális vérnyo­másmérő, amelynek hasz­nálatához különösebb szak­értelem nem szükséges. A. D. Kiegészítés kisnyugdíjasaknak Alkalmazotti kedvezmény Gerontológusok egyönte­tű véleménye szerint a több évtizedes munkában töltött időszak után beköszöntő nyugdíjaskor szak olyan változást jelent az idős emberek életében, amire időben kell felkészülni. Semmiképpen ne gondol­juk azt; hogy ez az időszak a teljes semmittevés kor­szaka. Minden embernek szüksége van arra, hogy egészségi állapotúhoz igazo­dóan tervszerű tevékenysé­get folytasson. Érvényes ez a nyugdtjaskorú idős em­berre is. Mindenkinek szüksége van arra, hogy reggel, amikor felkel, előre megtervezze aznapi prog­ramját. A nyugdíjaskor napi te­vékenysége sokszor abból áll, hogy mintegy bepótolva sok év álmát, olyan hobbi­jának áldozhat, amire fia­talabb éveiben áhítozott, de az egyéb elfoglaltsága miatt nem valósíthatta meg, vagy csak napi munkájának ki­egészítéseként végezhette. Aki teheti, munkájának legalább egy részét — sza­bad levegőn végezze. Töké­letes kikapcsolódást jelent­het például a kerti munka, ami azért is sok örömet je­Népbetegség a csontritkulás Megfogyatkozott alkotórészek Az öregkor nyugalmát súlyos betegségek veszé­lyeztetik. A közismert ke­ringési és daganatos meg­betegedéseken kívül a köz­tudatban alábecsülik a mozgásszervi megbetegedé­seknek és ezeken belül is a csontrendszer kóros elválto­zásainak jelentőségét. Ezek szerepe és elterjedtsége azonban már évszázadok óta megfigyelhető, mint azt a középkor realista festői­nek egyes képeiről is meg­állapíthatjuk. Az időskori, viszonylag kis erőbehatásra létrejövő törések súlyossá­ga általában a csontújra- képződés lassulásának kö­vetkezménye. Ezek a törések szoros összefüggésben állnak a csontrendszer összetételé­nek változásával. A csont- ritkulás jelenleg a legelter­jedtebb csorrtbetegség, melynek következményei az emberek többségét előbb vagy utóbb érintik. Mivel a csontok terhel­hetősége ásványianyag-tar- talmuktól függ, mind diag­nosztikai, mind terápiás szempontból alapvető az ás­vány ianyag-tartalom pontos meghatározása. A csontrit­kulás nem más, mint a csont alkotórészeinek vál­tozatlan arányú, de össz- mennyíségében jelentős mértékű megfogyatkozása, amely a csont szilárdságá­nak kifejezett csökkenésé­hez vezet. A csontállomány ritkulása a csigolyák ö.sz- szerop.panását, csonttörések kialakulását okozhatja. A csontritkulás kezdeti stá­diumban való felismerése és kezelése különös jelen­tőséggel bír, s ma már le­hetőség van a veszélyezte­tett, elsősorban az idős em­berek Szűrővizsgálatára.; lent, mert viszonylag gyor­san élvezhetjük tevékeny­ségünk eredményeit, s így ez erősíti az időskorba» gyakran csökkenő önbizal­munkat, sikerélménnyel ajándékoz meg. Sokan a fúrás-faragásban lelnek megnyugvást. Az így ké­szült munkadarabokkal megajándékozhatjuk kör­nyezetünket, s az így szer­zett öröm bizony igaz bol­dogságot jelenthet az aján­dék készítőjének is. A kisnyugdíjasok — részben kényszerből is — igyekeznek olyan munkát lelni, amivel kiegészíthetik szűkös nyugdíjukat. Sajnos, a nyugdíj melletti munkára mind kevesebb a lehetőség. Sok munkahelyen éppen úgy kívánják megoldani a létszámcsökkentést, hogy a nyugdíjasokat bocsátják el, még akkor is, ha tevékeny­ségükre, tapasztalataikra az adott munkahelyen szükség lenne. Gyakran lenne lehetőség a nyugdíj melletti kiegészí­tő keresetre — de éppen a nyugdíjas az, aki a fenn­álló adórendelkezések mialt nem él ezzel a lehetőséggel. Számukra nyújthat, ha alábbiakban ismertetjük — a Munkaügyi Közlöny alap­ján — a nyugdíj melletti munkavállalással kapcsola­tos rendelkezéseket. Eszerint az 1938. évi 18. törvénycikk 2 h. paragrafu­sa szerint a nyugdíj összege adómentes, ha az adott évben szerzett egyéb jöve­delemmel együtt nem ha­ladja meg az évi 108 ezer ■forintot. Amennyiben mun­kaviszony keretében dol­gozik — tehát munkahe­lyén leadja munkakönyvét — a nyugdíjast is megilleti az évi 12 ezer forint alkalma­zotti kedvezmény. Értelem­szerűen tehát ilyen esetben adómentes a nyugdíjjal és munkabérrel együtt évi 120 ezer forint összjövede­lem. K. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents