Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

Vácszentlászíó Az újratelepüiésről G ÖDÖLLŐI tffwfap XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1992. JANUÄR 2., CSÜTÖRTÖK Tények és tervek Gödöllőn Az egészségügyi helyzet Gödöllő város egészségügyi helyzetéről készített össze­foglaló elemzést az önkormányzat számára dr. Várady Tamás, az Egyesített Egészségügyi Intézmény' megbízott igazgató főorvosa. A vácszcntlászlói képvise­lő-testület tagjai szokásos havi ülésükre igyekeztek december 17-én, hogy meg­tárgyalják a munkatervük szerinti napirendet. Nagy volt a meglepetésük, ami­kor Kovács Sándor polgár- mester a tárgyalás megkez­dése előtt javasolta az ülés napirendjébe felvenni a megemlékezést arról az eseményről, hogy Vácszent- lászló 1991-ben köszönthet­te a török uralom alól fel­szabadult falu községgé szervezésének évét. vagyis újratelepülésénck 300. év­fordulóját. Vácszentlászíó egyik leg­régibb települése körze­tünknek, hiszen határából kora vaskori leleteket is ás­tak ki. A község történetét Jól ismeri Tóth Imre nyu­galmazott tanár, ezért őt hivta meg a polgármester, hogy ismertesse a képvise­lőkkel, a megjelent érdek­lődőkkel Vácszentlászíó múltját, hazánk történel­mében betöltött szerepét. A tanár úr — aki évti­zedeken át nemzedékek •órát nevelte a haza és a •zülőíöld szeretetére —, örömmel osztotta meg is­mereteit a megjelentekkel. — A mai Vácszentlászíó helyén a 11. század végén vagy a 12. század elején alakulhatott ki település, amikor ez a vidék a Kartal nemzetség birtokát képez­te — kezdte előadását Tóth Imre.— A falu első írásos emlékét Zenthlasloio néven találjuk, s az okirat 1394- ben kelt. 1425-ben királyi Az elmúlt nyár folyamán a Kemény Kálmán utcaiak és a környékbeliek szervez­kedésbe fogtak közös mű­holdantenna felszerelésére. Augusztus 30-án megala­kultak, elkészült az alap­szabály (mert mint egyesü­letet cégj egyeztetni kellett, azután meg bejelenteni az adóhivatalnak, számlát nyittatni a takarékszövet­kezetnél). ennek értelmében 11 ezer forintos hozzájáru­lással 9 csatornás kábel- rendszer épült, az alapító­ként jelentkezett 35 veres- egyházi család részére. Azonnal megkezdődtek a befizetések, majd az anyag- beszerzés és a szerelési munkálatok, amiben a ta­gok nagy lelkesedéssel vet­tek részt, és így egy pár hét után már fel is villan­tak a készülékeken a prog­ramok: a két magyar adón kívül az RTL plus, a SAT 1, a Screensport, Music TV, Tele 5, Pro 7 és a Sky One, négy német és három angol nyelvű adó a legvál­tozatosabb műsorral. Ahogy a vonal' épült és ment a híre, úgy jöttek sorban a környező utcák­ból a jelentkezők: novem­ber végére már 47, decem­ber 21-i teljes munkabefe- zésíg már 55 lakásban volt élvezhető a műsor. Így azután december 22­GÖDÖLLÖI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. & A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Eva. c Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-736. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töI 13 óráig. 0 Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. birtok lelt, de a király el­zálogosította Brankovics György szerb fejedelem­nek, ám néhány év múlva a Rozgonyi család a zálog­összeget kifizette, s a kör­nyék földjét ezután Rozgo­nyi István birtokolta, aki­nek feleségéről Arany Já­nos a Rozgonyiné című szép balladáját írta. Az „igazságos” Mátyás király többször vadászott a környék erdeiben, s vadá­szatai bizonnyal gazdag zsákmányt hoztak, ezért Isaszeg, Valkó, Vácszent- lászló. Túra, Hévíz, Bag falvak jobbágyai felett az ítélkezés jogát fenntartotta magának, ami akkor ko­moly előnyökkel járt és nagy kiváltságnak számí­tott. 1500 májusában a Roz- gonyiak 20 ezer forintért Szentlászlót és vele együtt- néhány más települést el­zálogosítottak Hédervári Ferencnek. Az 1523-as or­szággyűlés a falut a Bátho­ryak birtokába adta, akik­től Bródy Pál bérletébe ke­rült át, és ő éveken át szedte a tizedet. A galán- tai Esterházy család kö­vetkezett a birtokosok so­rában, s az ő birtoklásuk 200 évig tartott. Az úgynevezett „hosszú háború” idején — 1595 és 1606 között — a vidék szinte teljesen elnéptelene­dett. Az 1620-as adólajst­romban egy, az 1634-esben két házzal szerepelt Szent- lászló. Az 1685-ös, hódoltság aló­li felszabadulás nem sok jót hozott a lakosságnak, én a Tópanzió éttermében jó hangulatban került sor az éves beszámoló taggyű­lésre. A szeptemberben megválasztott öttagú el­nökség nevében Fazekas Mátyás elnök számolt be az elvégzett munkáról, ne­hézségekről és sikerekről. A legnagyobb sikert az a javaslata tette, hogy az év végi pénzmaradványt, sze­relési megtakarítást, tagon­ként 2000 forintot fizesse­nek vissza. Ezt azon mele­gében a gyűlés végén Pus­kás Lászlóné pénztáros vissza is fizette. A tagság elfogadta az 1991-es költségvetési beszá­molót és az 1992-es terve­ket, amiben visszatérítés­ből és hálózatfejlesztésből, az anyagi helyzettől függő­en szerelési anyagtartalék beszerzését, további két műholdas adó bekapcsolá­sát tervezik, valamint tar­talékot a telefonkábelezés esetén bekövetkező többlet- kiadásokra. Egy szükségszerű vissza­lépés következtében a ve­zetőségbe, gazdálkodási funkcióra az — ugyancsak utcabeli — Szikszai Sándor ÁFÉSZ-elnökhelyettest vá­lasztották meg, aki azonnal egészséges javaslatokkal állt elő. Ugyancsak megszavazták, ha a technikai feltételek lehetővé teszik, a meglévők vételi lehetőségének veszé­lyeztetése nélkül, 1992-ben négy további lakás bekap­csolását, ezt azonban már az alapszabályban rögzített 15 ezer forintos bekapcso­lási díjért. Ha további jelentkezők is lennének, akkor új ká­belkört szerveznek: erre az alapszabály községi szinten lehetőséget biztosít. Mindenesetre ötvenöt ve­resegyházi családnál már műholdas adásban nézték, hogy ünnepelte a világ ka­rácsony ünnepét. ezért a törököket követő császári csapatok kegyet­lensége elől ismét elmene­kültek az itt élők és csak 1690-ben tértek vissza, amikor újjászerveződött a község bírói szervezete, ki­alakult a paraszti önigaz­gatás intézménye és rend­je. 1691-ben — 300 éve — el­készült Szentlászló első pe­csétje, a település lakóinak mezőgazdasági tevékenysé­gére utalq ekevassal és egy ugró lóval díszítve, ami valószínűleg a vadászatok emlékét idézi. A szomszédos községek is ekkor szerveződtek meg, amit a pecsétjeikbe vésett évszám igazol. Káka 1690- ben, Dány és Valkó 1691- ben, míg Zsámbok 1695-ben hozta létre bírói szerveze­tét. Az Esterházy család a 19. század második felére el­adósodott, s birtokait érté­kesítette. Egy részéből ki­alakult a korónabirtok, a másik részét pedig megvá­sárolta báró Schossberger Zsigmond, s ez a család birtokolta 1945-ig Vác- szentlászló, Valkó és Túra határának jelentős részét. És milyen volt a közel­múlt? — 1950-ben létrehoz­ták a szovjet típusú taná­csokat. 1970-ben Vácszent- lászló Zsámbokkal közösen Valkó társközsége lett, s így vált szerepkör nélküli településsé. 1990-ben, a rendszerváltással együtt, újjászerveződött a közigaz­gatás, önálló önkormányzat aíakuit demokratikusan választott képviselő-testü­lettel és polgármesterrel. Az önkormányzat tagjai közül többen elmondták, hogy a község dolgozói szorgalmukkal — a falujuk iránti szeretetük bizonyítá­sául — akarnak jobban, hasznosabban, eredménye­sebben dolgozni Vácszent- lászlóért. Dr. Král László jegyző az ünnepivé vált ülésen jelen lévő képviselőknek java­solta, hogy az évforduló tiszteletére hozzanak hatá­rozatot a község pecsétjé­ről, zászlajáról és a Vác- szentlászló Községért em­lékplakett alapításáról. A javaslatot a képvise­lők egyhangúlag elfogadták s kimondták, hogy a rende­letben foglaltak 1992. ja­nuár 1-jén lépnek életbe. Fercsik Mihály Körzetünkben az első nyugdíiasklub — valami­kor a 70-es évek elején — Veresegyházon alakult, amikor Vankó István volt a művelődési ház igazga­tója és hittel állította: minden gyógyszernél töb­bet ér az időseknek a kö­zös együttlét. Hamarosan — a veres- egyházi tapasztalatokat megismerve — létrejött a hévízgyörki nyugdíjasok klubja is. Réti István, Bó- nyánszki András és Tóth Gábor vezetésével. Ez a vezetőség csaknem tíz esz­tendőn át biztosította mintegy száz hévízgyörki idős embernek, hogy hét­főn esténként a szabad ide­jét hasznosan, kulturáltan töltse el. Bányánszki András ha­lála, majd az elnök Réti István lemondása után új, fiatalabb erők vezették az irányítást. Titkos szavazá­son elnökké választották Fercsik Gábort, s bevá­lasztották a vezetőségbe Rajkó Lajost, akit Ko­Eszerint a város egész­ségügyi intézményeiben — rendelőintézetek, gondozó- intézetek, körzeti orvosi rendelők, gyermekfogászat — összesen 59 orvos, 128 asszisztens, 13-13 műszaki és gazdasági szakember és 23 takarító dolgozik főfog­lalkozásúként. A tíz felnőttkörzetben egy év álatt 84 ezernél több orvos-beteg találkozás tör­tént: 88 százalékuk a ren­delés helyén, 8 százalékuk rendszeres otthoni látoga­tás, 4 százalékuk pedig la­kásra kihívás során. Ügye­leti időben közel tízezer beteget láttak el, amely az összbetegellátás 11 százalé­ka. A szakorvosi rendelő- intézetben az év során be­tegellátás miatt 450 ezer, szűrővizsgálat céljából 150 ezer ember fordult meg. Az elvégzett vizsgálatok száma ennél is magasabb, hiszen például csak a laborató­riumban évi 250 ezer ana­lízis történik. A betegek többsége a kerepestarcsai kórházba kerül, számuk évente körülbelül négyezer fő. Gödöllőn 1000 lakosra 11,4 élveszületés és 11,2 ha­lálozás jut, amely arány jobb az országos átlagnál. E városban évek óta — el­lentétben a megyei és or­szágos tendenciával — nem fogy, hanem enyhe mér­tékben nő a lakosság szá­ma. Szomorú tény viszont, hogy az elhalálozottaknak csaknem 30 százaléka 59 évesnél fiatalabb, s hogy a halálokok között igen ma­gas arányban szerepel az alkoholos májzsugorodás és vács Károly követett, va­lamint Tóth Gábort, aki a klub pénzügyeit intézte. Novemberben Fercsik Gábor és vezetőtársai — ők szintén sok-sok éven át végezték a szervezést, biz­tosították a programokat, gondoskodtak a szórakozás­ról és számtalan órában végeztek társadalmi mun­kát a falu fejlesztése érde­kében — lemondtak. A klubtagság december 23-án megválasztotta az új 3 tagú klubvezetőséget, Dénes Miklósné, Benei Ferenc és Homoki Tibor személyében. Megnyugta­tó, hogy valamennyien évek óta részt vesznek a közösség életében, s tapasz­talataikkal biztosítani tud­ják a klub életében a fo­lyamatosságot. A jó hangulatú vezető­ségválasztó összejövetelen műsort adtak az általános iskola tanulói, akik a régi hévízgyörki betlehemes já­tékot mutatták be. F. M. az öngyilkosság. A város egészségügyére komoly fel­adatok várnak tehát a kö­zépkorúak elhalálozásának megelőzése területén épp­úgy, mint a gondozásra szoruló betegek nyilvántar­tása, ellenőrzése terén. Mi a teendő? Mindenek­előtt a magyar egészségügyi rendszer megváltoztatására lenne szükség. Ennek lé­nyege, hogy a jelenlegi központosított, elsősorban kórházi szemléleten ala­puló szervezet helyett az alapellátásra, a családor­voslásra támaszkodó rend­szert kell megteremteni. Ez azt jelenti, hogy a lakosság által választott családor­vos lesz a rendszer legfon­tosabb láncszeme. Nála kell összegyűlnie minden in­formációnak, a hálózat töb­bi tagja pedig — szakor­vos, kórház, klinika — ki­szolgálja az alapellátás or­vosát. Ennek megvalósításához a jelenleginél sokkal jobb információs rendszer kiépí­tése szükséges, valamint az elavult műszerbázis felújí­tása, az épületek karban­tartása, s nem utolsósorban az orvosok és assziszten­sek tudásszintjének, gon­dolkodásmódjának állandó fejlesztése, alakítása. An­nak a szemléletnek a ki­alakítása. hogy a megelő­zés és felvilágosítás alap­vetően fontos egészségügyi A Hatvani Galériában te­kinthető meg 1992. február 9-ig a VIII. országos port­rébicnnálá. A megyénkben élő fes­tők, szobrászok eddig min­den seregszemlén részt vet­tek — ezúttal is. A díj­nyertesek között találjuk a Dömsödön alkotó Bazsonyi Arany művét, a Rácke­vén élő Patay László fest­ményét. Figyelemre méltó Kőka Ferenc Szentendrén komponált „Az asszony meg a katona” c. alkotása, ehhez hasonlóan elmélyült kép a Szigetszentmiklósról Szolnokra távozott Meggyes László „Magdolna”-ja — a tevékenység, illetve, hogy az ismert krónikus betegek megelőző gondozása képes csak a súlyos, életveszé­lyes szövődmények kiala­kulásának csökkentésére. Mit tettek, tesznek a fenti célok megvalósítása érdekében Gödöllőn? Nos, több téren megtet­ték a kezdő lépéseket. Az önkormányzat segítségével kialakulóban ván egy euró­pai szintű információs rendszer kiépítése, s meg­felelő gazdálkodással 1992- ben az eddiginél sokkal jobb alapellátási műszere­zettséget is teremtenek. Olyan továbbképzési tervet dolgoztak ki, amely mind az orvosok, mind az asz- szisztencia magasabb tudás­szintjét fogja biztosítani. Rövidesen bekövetkezik a regionális jelentőségű, továbbképző centrumként is működő Gödöllői Vérel­látó Állomás ismételt ön­állóvá válása, így a vérel­látás szervezésén kívül igen jelentős segítséget je­lenthet a város lakossága számára mint haematoló- giai szakkonziliáriusi intéz­mény. Tervei között szerepel sa­ját műveseállomás létesíté­se és üzemeltetése is. S ami egyelőre az álmok között szerepel, de remél­hetőleg valósággá válik pár éven belül: saját váro­si kórház, illetve szív- és érbetegek, mozgásszervi betegek számára szolgáló fürdőszamtorium, regioná­lis, korszerű szívbeteg­gondozó megteremtése. Apám, anyám balladája szépség feszültségét a fi­nomság eredményezi. Éve­kig dolgozott a gyermek- városban Mözsi-Szabó Ist­ván — most szülei belső arcképiét ragadta meg. Más eszmény, más stílus élteti a szentendrei Szakács Imre „Sorsok” c. lapját. Hozzá­tehetjük; meggyőzően. A hatvani portrébiennálén egyenletes a szoboranyag. A realizmus egy-egy ár­nyalatát véglegesíti a nagy­marosi Kaubek Péter — Molnár Elek, aki Nagykő­rösről küldte el Arany Já­nosról és Kodály Zoltánról mintázott terrakottáját. te M. Új vezetők a nyugdíjasklubban P. É. Pest megyei alkotók Arcok és sorsok Mözsi-Szabó István: Veresegyház Üzemben a kábeltévé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents