Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

AWV' |0A-3* ■ r

HOPPON MARADT VÁSÁRLÓK

Nagykátai kenyérköviiletek

RENDHAGYÓ, MOST MÉG NEM TUDJÁK

Miből lesz

a költségvetés

Az új esztendőt követő első hétvégén kenyérmizéria borzolta a kedélyeket Nagykátán, de a környező településeken sem volt zavartalan az ellátás. Sőt a kenyér mellett tejből is hiány mutatkozott. —

Nagykátán szombaton 10 óra után indult meg a hoppon maradt vásárlók felderítő népvándorlása. Ám egyik üzlettől a másikhoz érkezvén szomorúan kellett tudomásul venniük, hogy az ebédidő közeledtével egyre reménytelenebb a futkosás. Sem az ÁFÉSZ, sem a magánboltok nem tudták kielégíteni a váratlanul jelentkező újabb és újabb igényeket. A szerencsésebbeknek még jutott a csütörtöki sütésből, mások — mint például e sorok Írója — örülhetett, hogy a legalább pirítás legyen reményében egy múlt év végi, vagyis hétfői kövülethez jutott.

A hiány okát kutattuk kereskedők és pékek körében. A kisebb magánboltokban egyöntetűen azt állították, hogy a szokásos hétvégi mennyiségei rendelték meg kenyérből és péksüteményből egyaránt. A Sütő utcai Mini ABC-ben például szombatonként rendszerint 70 kilogrammra akad vevő. Ezúttal a duplája fogyott, ami persze csakis úgy volt lehetséges, hogy a vevőkört szélesíteni Igyekvő tulajdonos a hiány észlelésekor azon nyomban kocsiba vágta magát és Szentmártonkátáról, a magánpékségből szállított valamennyi utánpótlást. A Jászberényi úton lévő kis magán vegyes bolt tulajdonosa viszont a törzsvendégek kielégítése után a később jövőket nem tudta kenyérrel kiszolgálni.

Varga Sándor, az Arany- gallér Sütőipari Rt. nagykátai üzemének vezetője elmondta: a kereskedők állításával szemben nekik már pénteken feltűnt, hogy másnapra a szokásosnál 7-8 mázsával kevesebbet rendeltek az üzletek. Az üzem Nagykátán kívül további 5 településre is szállít, elsősorban kenyeret. Természetesen ugyanazon községekbe, sőt ugyanazon boltokba szállítanak magánsütödék is. Tápiószent- mártont például egy időben három pékség látja el.

Tart a verseny: ők nyilvánvalóan csakis a megrendelések szerint süthetnek. Magyarán: saját területükön a kereskedők látják át naprakészen a helyzetet, nekik kell ismerniük az igényeket. A megrendeléshez képest ezúttal 2 mázsa tartalékot készítettek. ám délelőtt féltizenegyig mindent kiszállítottak az üzemből. A pékeket az éjszakai sütés után haza küldték, ilyen esetekben már nem lehetséges a pótsütés.

Megkérdeztük Tóth Ferenc farmosi vállalkozót, aki elsősorban péksüteményt szállít a környék boltjaiba:

— Kozzam bármikor érkezik megrendelés, mi azonnal nekilátunk és sütünk, amennyi kell. Embereim állandó készenlétben vannak. Piacot akarunk szerezni és azt megtartani. A meglévő mellett most állítok be egy új francia kemencét, ami biztonságossá teszi a termelésünket, sőt megduplázza. Sajnos ide nem érkezett plusz megrendelés, pedig tízszer ennyit is képesek lennénk kielégíteni. Tény, hogy pillanatnyilag még zavaros a helyzet a piacon.

Az oknyomozás folyamán — szinte minden érintett foglalkozott valamilyen

módon a nem várt fejleménnyel — kétféle álláspont alakult ki a megkérdezettek körében. Egyik szerint koordinálni kellene valahol, valakinek a kereskedők munkáját. Betegség vagy szabadság esetén azok gondoskodnának a kieső megrendelés pótlásának megszervezéséről. A mostani helyzet azért is alakult ki — mondták — mert legalább három kisbolt nem nyitott ki hétvégén Nagyhalán. Mások viszont úgy vélik: minden kereskedőnek legyen kötelessége a helyettesítés megszervezése, mert különben saját törzsvevőit hagyja cserben az illető. Az pedig rontja a piacot, ha kiszámíthatatlan a kínálat.

Am az effajta módszer aligha alakul ki egyik napról a másikra. Addig sajnos máskor is előfordulhat hasonló mizéria. Egyelőre annak is örülhetünk, hogy a jelek szerint az egymásra mutogatás már — talán — a múlté.

A pénzből soha sincs elég. A költségvetés mindig nehezen készül el. Gondolom, Szentendre városatyái sem lesznek könnyű helyzetben a büdzsé elkészítésekor.

Mill.ok hiányoznak

A múlt héten Puhl Márta pénzügyi csoportvezető mondta el. hogy a 800 milliós tervezethez egyelőre 180 millió forint hiányzik.

Igaz ugyan, hogy az új naptári évben már az idei pénzügyi program szerint kellene dolgozni, ám ezt a követelményt most. kevés helyen tudják teljesíteni.

Or. Örményi László. Dunakeszi polgármestere a napokban meg azt válaszolta: — Honnan tudhatnám. milyen lesz a város bevételi és kiadási terve? Hiszen a parlament csak most fejezte be a vitát, a központi források még ismeretlenek.

Mócsai János, Szigetmonostor polgármestere is csak arról tudott tájékoztatni, hogy a képviselők most tanulmányozzák az előzetes tervet. Ám ahhoz tudni kellene még, hogy mennyi lesz a fejkvóta.

— Tavaly volt elég pénzünk, de ha idén csak a költségvetésre támaszkodunk, akkor körülbelül októberig tartunk ki.

— És aztán?

— Majd meglátjuk — válaszolta először higgadtan, de egyre jobban indulatba jött. Még mindig nem tudják nyélbe ütni a község határában létesült golfpálya adásvételi ügyét. Ahhoz, hogy a külföldiekkel végleg megállapodjanak, kellene a bankgarancia. Ám a pénzügyi bürokrácia útvesztőiben rettenetes lassúsággal haladnak a dolgok.

Egyelőre még Leányfalun is csak annyit tudhattunk meg, hogy mint tavaly, az idén sem lesznek finanszírozási gondok. Pedig akár a Duna Menti Regionális Vízművektől saját kezelésbe átvett termál- strand modernizálása, akár a vízvisszaforgató berendezés üzembe helyezése is elvisz legalább nyolc-tíz millió forintot.

— Takarékosan gazdálkodtunk, maradt is eg.y kis pénzünk — közli Adorján Istvánná polgármester asz- szony. Azt már hiába kérdezem, hogy mennyi maradt, nem hangzik el a válasz Ezt a piai világban meg lehet érteni.

Adatokra várnak a települések költségvetési intézményeiben is. Ám a korábbi évek gyakorlatából már sok helyen tudják, hogy nem alapozhatnak pusztán a központi támogatásokra.

Vácott például, a Já- vorszky Ödön Kórházban dr. Szönyi Mihály igazgató, belgyógyász létére évek óta éppolyan menedzser- szemléletre kényszerül, mint vezetőtársa, Gyarmati György gazdasági igazgató.

Társadalmi erőforrás

A megye északi körzetét, Nógrád nyugati peremét. 100—150 ezer embert ellátó egészségügyi központ fenntartása tavaly 578 millió forintba került. Nagyjából már tudják, hogy a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól kapott működési támogatás öt százalékkal lesz több az előző évinél. Ehhez még 10 százalék, úgynevezett bérautomatizmus számítható. A felújításra mindig a helyi önkormányzat hozzájárulásából költenek. A váci városházán sem tárgyalhatták még a költségvetést, így csak feltételesen gondolnak a várható 10 millió forintra.

A működésen és felújításon kívül a műszerpark gyarapítására is gondolni kell egy kórházban. Az intézmény újabb büszkesége a' mind hatékonyabb gyógyítás céljait szolgáló készülékek sorában a komputertomográf. A „CT” az emberi test belső szerveit számítógépes megoldással képpé alakítva mutatja meg. A pontos diagnózis érdekében tavaly csak erre a berendezésre és beépítésére 55 millió forintot költött a kórház.

Szönyi Mihály nagy elismeréssel említi meg, hogy 19S0-ben még a megyei tanács, tavaly már a megyei ön kormányzat segítette jelentős összegekkel a modernizálást. Gyarmati György a helyi önkormányzat segítségére emlékeztet, s a Kórház . Alapítvány jelentőségét emeli ki. A források bővítése érdekében a társadalomhoz fordultak.

Szönyi Mihály már három évvel ezelőtt elkezdte járni a környék településeit. Érvelt, bizonyított amellett, hogy a polgárok,

üzemek, közintézmények önmagokon segítenek adományaikkal. Ezek összege ma már le is vonható az adóalapból.

Sok fék szál

Gyarmati György szerint ez alatt az idő alatt közel 21 millió forint érkezett a számlára, tavaly 4 5 milliót adtak magánszemélyek a községek önkormányzatai s más szervezetek. Létrejött a vidék sajátos társulása, a Községi önkormányzatok Szövetsége a Váci Kórházért. A kevésbé tehetős kis falvak ugyan - nem tudtak úgy csatlakozni, hogy évi tervükben szerepeltessék az anyagi hozzájárulásukat, de esetenként 100—150 ezer forinttal segítik a beszerzéseket.

Sokféle szálat kell megragadni ahhoz, hogy még így is jobbára csak szinten tartásról lehessen beszélni. Közel 30 százalékkal lesz magasabb az idei költségvetés fő összege, mint a tavalyi. Az áremelkedéseket figyelembe véve, ezt Gyarmati György nem tartja lúl bíztatónak.

Kovács T. István

Xiííjj az (TllcUloilés a .ltciH'AIII) iránt

Pontos adatokkal ugyan még nem rendelkezünk arról, mennyien váltottak eddig MedCARD Életmentő kártyát, annyi azonban bizonyos, hogy a kártya tavaly decemberi bemutatkozása óta igen nagy az érdeklődés — válaszolta az MTI érdeklődésére Harazin Irén, a MedCARD Kft. igazgatója. '

A mentéshez és a sürgősségi ellátáshoz feltétlenül szükséges adatokat közlő kártyára már az ünnepek előtt érkeztek, illetve azóta is folyamatosan jönnek a megrendelések. Közülük sokat családok adtak fel, így a tulajdonosok között kisgyerekek és felnőttek, egészségesek és ' betegek egyaránt találhatók.

Az egyéni megrendelőkön túl számos cég rendelt dolgozóinak MedCARD-ot. Mivel a MedCARD-űrlap az ország szinte minden Palikájában, rendelőintézetében és az Állami Biztosító fiókjaiban is megtalálható, a gyártó cég további megrendelésekre számít.

T. F.

VILLANÓFÉNY

TEHERHORDÓ

Kazalnyi papírt, bonyolult számításokat mutat a polgármesteri hivatal illetékes tisztviselője. Ezekkel bizonyítja, milyen rossz üzlet az önkormányzat tulajdonában lévő lakásoknak a fenntartása. Rossz üzlet: a lakbér a felét sem fedezi annak az összegnek, amelyet a fenntartásra, karbantartásra, javításra kénytelenek kifizetni. Igyekeznek tehát szabadulni az otthonoktól. Eladásra kínálják. Az ott lakók azonban nem kapkodnak az ajánlat után. A tisztviselő szerint az ár „nagyon kedvező”. A bérlők döntő részének azonban nincsen annyi pénze, hogy ezt a nagyon kedvező árat kifizesse. Némelyik családnak már arra sincsen pénze, hogy a lakbért folyamatosan állja.

A lakbér folyamatos — és a jövőben is várható — emelkedése egyre nagyobb terheket rak azoknak a vállára, akik ilyen lakásban élnek, ugyanakkor növekednek a tulajdonos, azaz az önkormányzat terhei is. Mindenki rosszul jár? Képtelen helyzet. A megyében megszüntetések, valamint eladások miatt, szerény mértékben ugyan, de csökken azoknak a lakásoknak a száma, amelyekről az ön- kormányzatnak kell gondoskodnia. Ma -tizenháromezer ilyen olthon van. Amit a bevezetőben említett tisztviselő állított, az nagyjából általában jellemzi a helyzetet. A lakbér valóban csak felét, szerencsésebb önkormányzatok esetében kétharmadát fedezi a költségeknek. A lakbérek drasztikus emelése lenne a megoldás?

Ne feledjük el: az önkormányzatok másféle bérleménye után is bevételre tesznek szert, s ott bizony van jövedelem! Amiből lehetséges átcsoportosítani a lakások fenntartásához. S lehetséges az eladások célszerűbb módjait keresni, amint a kezelés-fenntartás jobb szervezeti keretei is elérhetők. Egy valami a tévút. Az, ha minden érintett fél terhei nőnek, a helyzet pedig változatlan marad.

(M)

Boltjaink soha nincsenek távol Öntől:

Cegléd, Kossuth F. u. 6. Nagyhala, Petőfi S. u. 11.

Cegléd, Vadász u. 4. Tápiószelé, Juhász L. tér 1.

Cegléd, Pesti út 67. Törtei, Kossuth 1u. 10.

Cegléd, Ipartelepi u. 7. Tápióhicske, Rákóczi ÚL 61.

Cegléd, Körösi út 61. Tápiószecsö, Dózsa Cy. u. 25.

A hony, Piactér Tápiógyörgye, Ady E. u. 54.

A bony, Ceglédi út 10. Farmos, Jászberényi ál 667.

JászkarcjenÖ, Néphadsereg u. 61.

Tápiószén írnárlon, Kossuth út 13.

Aranygallér Rt.

2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u, 6.

...«emu jMUY&jué&’er.

^ T&rtMeKeíT'

FT.-retéf^eK-f-e^YeeeK. —

Hirdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg.

Aranygallér

I