Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

VALÓBAN LÁTHATATLAN Van, aki ügyesen adózik, s van olyan, aki csal BUNYPLSZK O VETELESEK Töröljék el az adósságállományt De szép is volna, ha idén az államkassza ,a ma tervezett összegnél mintegy 60-80 milliárddal több bevételre te­hetne szert. Ez megfelelne a költségvetés előirányzott hiányának, illetve megközelítené azt a mintegy 100 mil- liárdot, amit — a személyi jövedelemadó nélkül! — egyéb adófajtákból többletteherként a lakosságnak kell majd megfizetnie — írja a Tőzsde Kurír szakírója. Ennek forrósa ugyanis „elvileg” megvan, főleg a korábban gyakran emlege­tett és az utca embere szá­mára többnyire látható, ám az ■ adóhivatal előtt még mindig „láthatatlan” jöve­delemből. Ezt az adózatlan többletjövedelmet néhány éve a szakértők még évi .150-200 milliárdra, poten­ciális adótartamát 50 mil- liárdra becsülték. Azóta sok víz folyt le a Dunán, és ez a jövedelem feltehe­tően erőteljesen növekedett. Már nem a kutas a bűnbak . Pontos elemzések híján legfeljebb becslésekre ha­gy atkozhatnak. Korábban divat volt a benzinkutaso­kat, az orvosokat, a kis­iparosokat, a mezőgazdasá­gi kistermelőket ostorozni azért, hogy kibújnak adófi­zetési kötelezettségeik alól. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy különö­sen széles körű az a csupán bizonyos eufémizmussal kiskereskedelemnek nevez­hető illegális, félillegális árusítás, amiből nem folyik be az áfa, és amely kikerül számos más adófajtát is, jelentős összegektől fosztva meg a költségvetést. Nap­jainkban az utcáikat, alul­járókat elárasztották azok a „kereskedők”, akik bizony­talan forrásokból szerzett élelmiszert, ruházati cik­keket. műszaki árut árul­nak. Nem tudni, valójában menayi lehet az általuk le­bonyolított forgalom, meg­bízható vizsgálatok híján legfeljebb csak megbecsül­hető. Nagyságára főleg ab­ból lehet következtetni, hogy a hivatalos kereskede­lem forgalma a múlt évhez viszony! tva draszt i kusan, több mint 25 százalékkal csökkent. Ilyen mértékű visszaesést pedig nem in­dokolnak más gazdasági mutatók. Némely szakem­berek egyenesen arra a megállapításra jutnak, hogy ennek a feketekeres­kedelemnek a forgalma többé-kevésbe ellensúlyozza a legális kereskedelem ér­tékest tésének v isszaesését. Ez azonban minden bi­zonnyal túlzás. Messzire vezetne annak boncolgatása: hogyan le­hetne megadóztatni ezt az utcai perzsavásárt, az azon­ban bizonyos, hogy az alul­járó-kereskedelem követ­keztében rendkívül nagy bevételtől esik e! az állam. Es van itt még valami, ami részben kapcsolódik az előzőkhöz. A Privatizációs Kutatóintézet vizsgálata szerint a magántőke befek­tetései a magyar gazdaság­ban számottevők. Ezt bizo­nyítja a vizsonylag kis tő­keerejű kisvállalkozások el­szaporodása, főképpen a szolgáltatások, így a keres- .lcedelem területén. E be­fektetések többsége pedig nyereséges, profitrátája jó­val magasabb az állami vállalatokénál. A kutatók szerint ennek egyik oka az, hogy e vállalkozások jelen­tős része, legalábbis rész­ben, nem adózik, illetve az előírtnál jóval kevesebb adót fizet be az állampénz­tárba. A kicsik is keveset adóznak Persze nem minden kis­vállalkozó adócsaló, vélhe­tően azonban sokan élnek az adófizetés kijátszásának számos módjával és lehető­ségével. Közéjük tartozik — sok más mellett — a ké­tes eredetű áruk olcsó be­szerzése, a be nem jelentett dolgozók alkalmazása,' ügyes könyvelési trükkök­kel a nyereség eltüntetése vagy csökkentése, és nem utolsósorban a kötelező nyugtaadás elmulasztása. Az utóbbi időben lefoly­tatott adóellenőrzések ép­pen a nyugtaadással kap­csolatban rendkívül nagy mértékű szabálytalanságot tártak fel. Ennek az ellen­őrzésnek a hatékonysága viszont meglehetősen két­séges. Mindezzel messze nem merítettük ki az adófizeté­sek elmaradásának okait, a szabályok kijátszásának valamely lehetőségét. So­vány vigasz, hogy még a fejlett piacgazdaságokban sem ismeretlen jelenség az adózatlan jövedelmek kép­Rendórségi prevenció Skinhead-diagnózis A skinheadek, a bőrfe- jűek száma — a rendőrségi adatok szerint — nem nagy, de ideológiájuk (a naciona­lizmus. u faj- és idegen- gyűlölet, a cigányutálat), valamint a közbiztonságot fenyegető és az állampolgá­rok testi épségét sértő ag­resszív (garázda) magatar­tásuk annál veszélyesebb. A bűnügyi krónikák sze­rint 1991-ben,- főleg a fő­városban, de néhány me- , gyében is, több-olyan erő­szakos cselekmény történt, amelynek elkövetésekor a magukat skinheadnek val­ló fiatalok kisebb-nagyóbb csoportja Ma gyár országon tanuló színes bőrű külföldi diákokat, illetve cigányokat bántalmazott. Az Országos Rcnclőr-fő- kapitányság értékelése sze­rint a skinheadek táborá­nak növekedésére, valamint támadásaik számának emel­kedésére tekintettel — a viszonylag magas felderí­tési arány ellenére is — újabb rendőri, elsősorban a megelőzést szolgáló in­tézkedésekre van szükség. Ezek jelentős -részében a rendőrök elméleti és mód­szertani. segítséget kíván­nak nyújtani az ifjúság ne­velésére hivatott felnőtt társadalom' tagjainak (szü­lőknek és pedagógusoknak) a rasszista, nacionalista és antiszemita megnyilvánu­lásokat tanúsító fiatalok ha­tékony nevelői kezeléséhez. ződése és az adócsalás. Ná­lunk sajnos az általános gazdasági helyzet bizony­talansága és a hanyatló életszínvonal mellett a megfogható vállalati és személyi jövedelmek szigo­rú megadóztatása és a fo­kozódó lakossági terhek a gazdaság szereplőit arra ösztönzik, hogy ne csak a kiskapukat használják ki, hanem „vállalva a ve­szélyt”, súlyosabb szabály­talanságokat is elkövesse­nek. Ennek egyik és nem éppen biztató jele a feketd- és a szürkegazdaság kiszé­lesedése, a feketemunka el­terjedése, ami tudvalevőleg legkevésbé sem erősíti az adómorált. Még emelkedhet a láthatatlan Akár tetszik, akár nem, ha a gazdasági feltételek tovább romlanak, és nem sikerül megfékezni az inf­lációt, a reálbérek vissza­esését, az elkövetkező évek­ben a „láthatatlan” jöve­delmek arányának .és össze­gének emelkedésére lehet számítani. Az adóellenőrzés megszi­gorítása. a kemény bünte­tések persze nem teljesen hatástalanok, az alapprob­lémákat azonban nem tud­ják megoldani, így minden erőfeszítés, adminisztratív szabályozás ellenére az ál­lampolgároknál és a kisvál­lalkozásoknál egyaránt to­vábbra is bőségesen kelet­keznek olyan jövedelmek, amelyek elkerülik az adó­zást. Az igazi megoldás — ha egyáltalán van ilyen — a kellőképpen szabályozott piacgazdaság megteremtése mellett csakis a gazdasági visszaesés megállítása, a konjunktúra feltételeinek megteremtése lehet. A kormány rövid időn be­lül dolgozza ki objektív, a nemzetgazdaság tényleges szükségleteit tartalmazó energetikai programját, ezen belül tegye egyértel­művé a szénbányászat jö­vőjével kapcsolatos elkép­zeléseit — szögezi le a LIGA Bányaipari Szakszer­vezeti Szövetsége és a Munkástanácsok Bányaipa­ri Szövetsége az MTI-hez eljuttatott közös nyilatko­zatában. A bányász-érdekvédelmi szervezetéit leszögezik, hogy megértik az ipar korszerű­sítéséinek, ezen belül az energiaipar modernizálá­sának szükségességét. Ez azonban semmiképpen nem történhet a bányászok ér­dekeinek figyelmen kívül hagyásával. A LIGA és a mumikásta- nácsok bányászszakszerve­zetei követelik a hőerőmű­vek és a szénbányavállala- tok közös érdekeltségé­nek hosszú távú megte­remtését, erre gazdasági forma létrehozását, az érin­tett érdekképviiseleti szer­vek bevonásával. Követelik továbbá, hogy a korábbi kormányzati döntések miatt a szénbányászatot érintő és a gazdaságos működés megítélését lehetetlenné tevő adósságállományt , tö­röljék el. A nyilatkozat megálla­pítja, hogy a jövőben bá­nyát bezárni, bányászattal összefüggő munkahelyet megszüntetni csak a közep­es a helyi szintekén műkö­dő érdekvédelmi szerveze­tekké! egyetértésben, meg­felelő garanciákat tartal­mazó foglalkoztatási terv- alapján lehessen. Nem hiányzik senkinek Nem hiányzik, senkinek — de a látvány sem —, amivel útón-útfélen találkozunk. A sok eldobált, elhasznált gu­miabroncsot egy Biatorbág.v melletti bekötőúton szórta szét valaki. Ezekkel s:sn jutunk közelebb Európához (Vintola Károly felvétele) Követelik továbbá a bá­nyászbérek korábbi vásár­lóerejének visszaállítását. A nyilatkozat megállapítja, hogy a 25 éves föld alatti munkaviszony után számí­tott nyugdíjat ne az 1991. január 28-án életbe lépett degresszív nyugdíjrende­let alapján számolják ki, mert az a nyugdíjba menő bányászokat szegénységre ítéli. A nyilatkozat követeli, hogy az új bányatörvényt csak a bányászatban érin­tett érdekvédelmi szövetsé­gekkel történt egyeztetés után terjessze a kormány a parlament elé. Rendteremtés a FKGP-ban Szakad a koalíció? (Folytatás az 1. oldalról) kormány a koalícióban mindeddig félreállított. Nincs értelme a koalíció­ban maradni, ha a párt nem kapja meg jogait. Tűr­hetetlen — mondta az el­nök —, hogy a kormány vezető posztjain ma már szinte nincs kisgazdapárti tag, nem is csoda, ha a párt a választási ígéreteit nem tudta teljesíteni. A hozzászólókat mór az első pillanatokban kiabálá­sok zavarták meg, A gyűlés résztvevői belefojtották a szót a 33-akat képviselő Dragon Pál és Pintér Ist­ván országgyűlési képvise­lőkbe. A vita fő kérdése a koalícióból való kilépés volt: a vélemények megosz­lottak a kilépés mellett, il­letve ellene. ★ — Politikai abszurdum, hogy a Független Kisgazda- párt vezetését nem ismeri 'el a párt nagyobb létszámú parlamenti képviselőcso­portja. A vezetést a tagság választotta meg. Hasonlóan megdöbbentő, hogy a kor­mány nem a legitim párt­vezetéssel tárgyal — han­goztatta Do ross Imre. a sze­gedi székhelyű Nemzeti K isgazdapárt fóti tikára. Majd hozzátette: a kor­mány. az MDF taktikája egyértelmű: a kormányzó párt szeretné, ha felmor­zsolódna a Független Kis­gazdapárt. Az MDF sajná­latos módon az egypárt- rendszer irányába halad. „Én ugyan még nem írtam alá a Demokratikus Char­tát, de megfontolás tárgyá­vá teszem, hogy aláírjam ezt. Meg kell akadályozni, hogy Magyarországon újra egy pártrendszer legyen’’ — mondta. A főtitkár vasárnap a Nemzeti Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülésére érkezett Szegedre. A párt számba vette eddigi tevé­kenységét, és meghatároz­ta a soron következő fel­adatokat, ezek között a Kis­gazdapárt egységéért való munkálkodást, valamint a -választásokra történő fel­készülést. Az ülésen ünnepélyesein rehabilitálták Sulyok De­zsőt és 20 társát, akiket a Független Kisgazdapárt 1946-ban a kommunisták kívánságára kizárt soraiból. A főtitkár beszédében a költségvetési törvényről ki­jelentette: az előterjesztés­sel késett a kormány, te­hát megsértette a törvény­ben előírt határidőt. Mi­után nem tartotta be a tör­vényt, az állampolgároktól .sem várhat törvénytiszte­letet. A költségvetés elfoga­dása a főtitkár szerint a parlament a ri zmus veresége. Roger festvér üzenete Hittel a bizalom időszakába „Ezekben a napokban felfedeztük a magyar szí­vet. . Ezért mindnyájatok nevében szeretném kifejez­ni, hogy mennyire hálásak vagyunk a magyaroknak, akik oly nagylelkűen be­fogadlak minket.” Ezekkel a . szavakkal, amelyek a Budapest Sport- csarnokban és a Hungexpo termeiben- hosszas tapsvi­hart indítottak el, befeje­ződött az európai találko­zó. amely 6 napon át 75 000 fiatalt gyűjtött össze a ma­gyar fővárosban. A fiatalok - a hétvégén több száz különbusszal és vonattal hazaindultak Eu­rópa négy égtája felé. A fiatalok országonkénti találkozókon, vettek részt január 2-án, hogy elgon­dolkozzanak azon, mik a következő lépések a talál­kozó után. Roger testvér így szólt a részvevőkhöz: „Miután hazatértek, a ki­engesztclödés . sürgősségé­re odafigyelve, a hit ké­pessé tesz benneteket árrá, hogy észrevegyétek, mi­ként léphettek túl a szemé­lyek, nemzetek, különböző meggyőződésű csoportok, fajok közötti ellentéteken. A hit megadja nekünk, hogy a bizalmatlanság idő­szakából kilépjünk, és el­jussunk a bizalom idősza­kú ba." Egész Európa-szerte helyi találkozók követik egymást, hogy a fiatalok város trie- ban,' falujukban, helyi egy- házközségükben megosszák azt. amit Budapesten meg­éllek. " Sor kerül ilyen találko­zóra Budapesten is, január 12-ón. '~</fírían 3

Next

/
Thumbnails
Contents